Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-17 / 51. szám

o „IV Y t H V 1 1» E lí" — Milyen idő lesz jövő esztendőre t Falb Rudolf, a nagy időesínáló, bármennyi kudarcz éri is jóslataival. nem riad vissza a további jóslásoktól. .Kriti kus napjai* akár mily csendeskéű múlnak is el, ó minden félév elején megjelenik a ma a kis könyvével, a melyben a közeledő hat havi időre megmoudja, hogy milyen is lesz az időjárás. A mit Falb az 1990-ik év első felére jósol, éppenséggel nem ijesztő. Enyhe tél és hűvös tavasz! Ez a dolog lényege. A tabellákból azonban fenyegető módou emelkedik ki márczius elseje, a mely uemcsak elsőrendű kritikus nap, hanem a legeslegkrítikusabb az egész esztendőbeu. De mivel csak nemrégiben szerencsésen átestünk a világ végén is, ez a rémes uap sem riaszt meg, annál kevésbbé mert, az egész jövő esztendő az időjárás istenével a legbarátságosabb lábon látszik állani. Lássuk most egyeukint az 1900-ik év első hónapját: Jaüuár első hete meglehetősen enyhe, a második héten néhány hideg nap valószínű, de a harmadik héten akőzépen is túlemelkedik a hőfok. Az utolsó hét lefolyása valószínűleg rendes lesz. Egészben véve tphát ez a hónap rendesnek és kedvezőnek moudható. Február hava már valamivel érdekesebbnek és változatosabbnak Ígérkezik. Sok évi tapasztalat szerin Közép-Európában február hava az év legszárazabb hónapja. Ezt a jellegét a jövő hónapban sem tagadja meg. A hőfokot illetőleg a hónap majdnem egyformán két félre oszlik. A hó első felében a hőfok a közel, vagy valamivel fölötte esik, mi^ a második felében jóval alája sulyed. Az utolsó napokban azonban, a mikor az erősen kritikus márczius elsejének hatása mutatkozik már, valóságos főifordulás következik be. Márczius hava 1900 ban teljesiti régi hirét. Meghozza az ibolyákat. Közvetlenül a kritikus napot követő néhány napnak a hőfoka a rendesnés magasabb, a hó másik felében nagyon is jelentékeny lesz. A hó vége felé számos zivatar lesz. Április hava szeszélyes lesz, mint mindig. Sokkal több hóesés lesz akkor, mint a megelőző két hónapban, kivált eleinte és a bó dereka körül. A hőfok az első héten a középen valamivel alól esik, a máso dikban igen közel a közepéhez. A harmadik és a negyedik héten igen hideg lesz. Az utolsó napok arány lag melegek lesznek. Május hava a báj hava lesz névleg, tényleg azonban csak azok szemeiben, a kik a má jusi havat szeretik. Az utolsó napok kivételével az egész hónapban jóval a középen alól marad a hőfok, hóesés bőven lesz, kivált a harmadik héten. A mezőgazdaságra nézve a hűvös május tudvalevőleg kedvező omen. Junius havávd is meglesznek elégedve a gazdák Igen sok eső lesz jnliusbsn. A hónap első két harma dában zivatarok bőven. A hőfok ebben a hónaprészben jóval az átlagon tul van. A hónap harmadik harmada azonban nemcsak hűvös hanem valósággal hideg is lesz. Sok takarmány és szép szalma lesz tehát a jövő nyá ron. A kritikus napok a jövő esztendőben a következők lesznek: Elsőrendüek: márczius 1, szeptember 9, márczius 30, október 8, január 31, augusztus 10, november 7, április 29, január 1, julius 12, — Másodrendűek: deczember 6, május 28, márczius lü, augusztus 25, szep'ember 23, deczember 22, február 14. Április 15, junius 13, — HarmadrendUek: junius 27, julius 26, oKTóber 23, május 14, január 15, november 22. Junius 23-ika és május 28 ika, a mely napokon fogyatkozások lesznek, F»lb szerint a második osztályból az elsőbe, november 22-ike a harmadik osztályból a másodikba lép elő. A legerősebb kritikus nap márcziu 1 a leggyengébb január 15 ike lesz. Mivel már januárban az 1. és a 31 -ik nap „kritikusnak" van megjelölve, csak hamar módunk lesz a Falb féle jóslás szavahihetőségérő! meggyőződnünk. Csarnok. A napimádó. Ae öreg Vay Mihályról Hetedhét vármegyeben nem volt olyan fényes nagyúri haztartás, mint Vay Ábrahám beregm gyei adminisztrátor háza. Volt mód bőven. Mi iden feles számmal volt a kastélyban, még gyermek is. Éppen kerek egy tucat. Hat fiu, hat leány. Az áldott szivü nagyasszonynak, Kazinczy Zsófiának elég volt csak a neveiket is emlékezetében megtartani. Évek jöttek, évek mentek. Megtért őseikhez a büszke oligárka, akinek hatvankét faluban harangoztak és bíborbársony vánkoson vitték a rendjeleit, nemkülönben megzendült jó Kazinczy Zsófii a bezárult koporsója fölött is a régi jó zsoltár: Ez a világ csak füst és pára .. . Az áldott szivü nagyasszonyt hangos jajszóval siratták a gyermekei, a nagy cseledség és évekig nemfelejtették. Az öre,' Kammerdiener valahányszor körülliordta a tejes kását, a nagyasszony kedvelt ételét, mindannyiszor siránkozva azt mondta : — Nincs már az exczelencziás asszony, ki eszik hát tejes kását? Hogy a nagyúr után megosztozkodtak gyermekei, elment ki erre, ki arra. Domínium, kastély maradt bőven, szeriszáma sem volt a lábas jószágnak, ezüstnek és drágakőnek. Nincs az a sok azonban, hogy elne fogyjon. A hatalmas dynasta ivadékai apródonkent leszegenyedtek, elpus/.iultak, idegenek lettek úrrá az ősi telkek bar.i/.dain. Milliók urai, megfizetve adójukat a terinés'.etnek, csak azt a hat láb földet mondhatták már a magukénak, amelyikbe a koporsojukat eresztették le. Pedig hál se karlyás, se kikapós gavallér nem akadt a tiuk közt, csupa ottho ülő, gondos jó anyák, hűséges fe'eségek lettek a lányokból. De a szive volt túlságosan jó valamennyinek. Valamennyi a Kazinczy Zsótia szivet örökölte. Olyan szivet, amely nem tud látni emb ri nyomorúságot, szenvedést. A szó teljes ertelmében elajándékoztak, amijük volt. Lelketlen emberek ki ishisznállák egyuci, másikát. A fátum se maradt el, amely némely csaladot ugy követ, akár egy sötét, gyászoló árnyék. De urak maradtak szegenyen is. Noblesse obiige, mindegyik szem előtt tartolta ezt, Vay Mihály is, akire csak nemrégen borult rá az anyaföld enyhet adó nyugalma Ifjú korában gyönyörű szóp fiu volt. Mint palatinális huszár, ha végig ment az utczán, u'ána nyilt minden ablak és tenyéren kínálták neki a gazdagabbnálgazdagabb lányokat. Mihály urnik azonban özönvizelőtti fogalmai voltak a szerelemről, a házasságról. A csupa sziv-ember sohase a C. lap után igazodott s a milliomos partikat kinálgatókat rövid, lapidáris stílusban főzte le. Én ugyan nein leszek a feleségem ispánja. A lapidáris stílust különben mód felett szerette. Egyszer kifogyott nála a pénzmag. Megesik ez gyakran nyalka, fiatal tiszteknél. Nosza elő a talamus', papirt es szép, gömbölyű betűivel rákanyaritotta: Apám pénzt. Az excellenciás urat annyira dühbe hozta ez a lapidáris levél, hogy még lapidárisabban felel és pedig egyetlenegy reprodukálhatlan szóval; amely Mihály urnák reményeit teljesen tönkre tette. Szálló ige lett azóta ebből a levélváltásból, valamint hogy országszerte ösmert mondás az is, hogy: Azért, hogy excellenciások vagyunk, a kutyának se parancsolunk — túlságos nagyzolások vagy erőszakoskodások alkalmával szokták alkalmazni. Ezt pedig akkor irta Mihály ur az excellenciás papának, mikor az 1818ban meg akarla neki tiltani, hogy a magyarok seregébe ál ijon. El is ment a szabolcsmegyei uri csapattal, mint önkéntes, vitézül végig küzdötte a sz ibadsá^harcot s többször kitüntette magát, igy Désnél, ahol a legsűrűbb golyózápor közt védett meg egy üteget. A szabadságharcz után Máté Szálkán, kúriája valóságos lapis refugiumá volt a menekülteknek. Étellel, ilabal. pénzzel is ellátta őket, sőt ha kellett, még sajat magának a föláldozásával is megmentette. Történt egyizben, hogy egy lengyel szabadsághős menekült hozzá, aki Bemnek a hadseregében küzdött. Vay tyúkkal, kalácscsal tartotta s ha gyanús emberek cirkáltak a falu alatt, Ibujtatta egy toilette- szekrénvbe, egy óriási, földig érő tükröt állítva a szekrény elé. Ment ez egy darabig, de végre is valahogy szimatot fogtak a zsandáro •, eljöllek Szalkára és körülállták a házat, a szobák ajtóit. Reggeltől estig, igy tartott már ez, ugy hogy Vay lelni kezdett, hogy lengyele ott fullad a kaszniba. Radikális szerhez folyamodolt. Kiment az udvarra és ott teli torokból kezdte éltotni a szabadságot, szidni a fönnálló államhatalmat, ugy hogy a zsandártiszt most már pipot-napot felejtve, egyenesen a háziurat jellentette ki foglyának. N;m használt semni inontség, de nem is igen mentegetődzött, mert éppen ezt akarta Vay Mihály, akit annik rendi és módja szerint bekísértek Sza'márra. Ahogy vitték, francziául csak anynyit súgott még oda a feleségének, hogy mentse meg a polyákot. Mig aztán Szatmárban Jekelfalussy csendőrparancsnok, régebbi időkb.-n jó czirnborája Vaynak eligazitolta a dolgát, azalatt a felesége, Luzsénszky Róza el is vitte a lengyelt Gégénybe, Kende Kanuteklioz, ahol aztan jó darab ideig maradva, végre szerencsésen küllőidre meneküli. A zenét, kivált a magyart, rendkívül szerette Vay Mihály, ig .zi ktirucz vér buzogott ereiben és órákig elbusongott, ha a híres gordonkás, Fátyol Károly húzta a Tűiébe. Hetekig tartotta magánál sokszor Fátyolt, kivált azokon a vidám Mihály-napokon, melyre odasereglett a környék apraja-nagyja. Mindenki szerette Vay Mihályt, aki csupa sziv volt maga is. Különösen a föld népe iránt volt nagyon jó, ame.yhez kimondhatatlanul ragaszkodolt. M-g cselédet sem lehetett előtte szidni. Ilyenkor rendesen azt mondta: — Csinálnád csak egy hétig te a dolgát, majd akkor látnánk meg, hogy menne. Hosszú ideig volt képviselő is, lörhetlen hive a függetlenségi pártnak, de már évek óta nem vett részt a közéletben. Nagy filozófiával nézte a körülölte zajló, modern élelel s néha sajnálkozva mosolygott a czifra külsőgek utáni liajhászáson, meg a stréberségen. A napot valósággal rajongással szerelle. Mintha első szent királyunkat megkeresztelt pogányőseitől maradt volna rá a bűbájos égi tes kultusza. A nap keltet megnézni, az alkonyattól elbúcsúzni, ha csak tiszta volt az ég, soha el nem mulasztotta. A szép, ösz alakjára hulló sugarak megaranyozták ilyenkor csigába göndörödő fürtéit s ugy állították elénk, mint az ősi isten egyik áldozó táltosát. Régen letűnt idők igazi tipikus alakja mull el benne. Aki tespedt korunk helyett inkább illeti volna a nigyságos fejedelem udvarába, hogy ott Sibrik meg Mikes uraimékkal mutatta volna be homagiumát Egész napon át nehéz, sötét fellegek borították be az eget. hogy Vay Mihály tetemeit átadták a löldanyánknak. De mikor a koporsót letették a sir szelére, e szomorú véghatárnál még egyszer kicsillant egy utolsó búcsúsugár és b 'aranyozta azt a kihűlt szivet, amely életében az emberiség, a nagytermészel, a szabadság, a nap olyan hü imádója volt. KÖZGAZDASÁG. Az állatbiztosítás megyénkben. A „Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság, mint szövetkezet, megyénben az állatbiztosítás áldásos e.szmé jének tekintélyes tért hódított, ugy hogy ez intézmény nálunk mar megyőkeresedettnek mondható. A nevezett társaság a károk kifizetését ese ról-esetre a lehető legrövidebb idő alatt, a legnagyobb pontosággal eszközli a mi az állatbiztosi ás népszerűségét természetesen nagy mérvken emeli. Eddi; a társaság összesen 2500 korona kártérítési összeget utalványozott, a következő feleknek: Juszkó Péter (Veresmarth) 140 korona, Klein Ábris (Veresmartb) t káreset 280 korona, Altmann Mór és fia (Döghe) 480 korona, C<erep°s Sándor (Gemzse) 120 korona, Balogh G.-deon (D mec er) 120 korona, Stark Marku< (Pátroha) 160 korona, Bő'ykös I-tván (Pátroha) 140 korona, Eis.lorfer Diniéi (Pltroha) 140 korona, Molnár Mihálv (P.pp) 140 korona, Oro-z György (P-pp) 120 korona, Pogány Frigyes (Fényes-Ló ke) 140 korona, Reisman Imre (Kis Várda) 180 koroua, Steinfeld Samu (Kis-Várdi) 60 k. róna, Prok Pál (Nyiregyháza) 160 ! korona, Ducs György (Bssz'erecz) 120 korona, összesen I- 2500 korona. Kilátások a jövó gabona áralakulására. A börze ugyan folytonosan c.űri csavarja a dolgot a baisse és hausse folytonosan szembeu áll egymással a papiros búzával mindig rettenetesen dobálóznak azért kenyeret mégis abból a búzából lehet csak sütni, . amelyik azon az Isten áldotta földön terem s ha ebből egyszer kevés van, csinálhatnak papiros búzát millió métermázsa számra krákoghatnak a baissisták akárhogyan, mégis akaszthatják ideig-óráig a természetes áralakulást a buza árát mégis csak a termés-, a kínálást a kereslet nagysága szabályozza. Megpróbáltak az idén is mindent, hogy az árakat lenyomják, elég alacaony nívón tartották is hosszú ideig, de elvégre is mikor az egész világon 100—110 miliió hectoliterrel kevesebb termett, mint tavaly, lehetetlenség, hogy alacsonyabb árak legyenek most, mint voltak azelőtt. Ezen óriási terraéskevesebbletet a világ ez ideig nem, vat:y csak alig érezte, mert nagy mennyiségű buza dobatott a világpiaezra, de érezni fogja a hiányt hova tovább fogynak a készletek s különösen ha korán arató államokban rossz eredményt fog adni az aratás, jövő tavasszal valószínűleg nagyon is magas árakat fogunk látni, annyival is iukább mert a mult évről alig figyelembe vehető készletek hozattak át s bizonyoi, hogy a jövő évnek minden készlet nélkül megyünk neki. Előre látható ebből, hogy a jövő aratás kezdetén meglehetősen nagy lesz a buza uláni kereslet s az fog jól ját ni, ki majd korábban jelenik meg a piaezon. Különban a magyar gazda a 9 frtos buza árakkal nagyon meg lehet elégedve; ilyen árak mellett csupán arra kell törekednie., hogy minél több búzát termelhessen, hogy két szemet termeljen ott, a hol eddig csak egyet termelt. Különöseu most kell e tekintetben a kellő lépéseket megtennie, mert az idei buzahiány bizonyára egy két évre kihatólag is magas nivón fogja tartani a búzaárakat. Meg kell ragadni tehát a kedvező alkalmat a elkövetni mindeut, hogy a termés eredményeket megjavítsuk. E tekintetben már csak a tavasszal avatkozhatunk be búzáink szorgos gyomlálásával, chílisalótrommali felül trágyázással, mely utóbbi eljárás cs; k kissé soványabb talajon is bámulatos eredményeket mutat fel. Az idei aratás bár nem volt országunk minden részére kedvező, mégis nagy átlagban elmondhatjuk, hogy jó közepes termésünk van s a külföldnek is körülbelül 12—14 millió métermázsát adhatunk. Nem igy van azonban a külföldön, a hol épan azon országokban ós világrészekben volt rossz vagy gyenge termés, a melyek a fölöslegeikkel a vilagpiaczokal elárasztani szokták. Ez a körülméuy ad tehát arra reményt, hogy az árak a jövőben csak javulni fognak, a mely körülménynyel szemben a gazdára kettős feladat vár. búzakészletét tartogatni amíg elérkezik az eladásra a kedvező pillanat, másrészt a jövő aratást oly módon előkészíteni, hogy mennél korábban, minél több búzát arathasson. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 20087—1. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak szombathelyi üzletvezetősége a vonalai részére 1900 esetleg 1901 é3 1902 évben szükséges kavicsterméskó és kő törmelék szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. Az 1900 és esetleg 1901 és 1902 évben körülbelül az alábbi mennyiségek szükségeltetnek: És pedig: 5100 m» bánya kavics, 600 m* rostált kavies, 2500 m» zúzott bazalt kavics, 1200 m' terméskő nagyobb darabokban, 450 m* terméskő kisebb darabokban, és 900 m' terméskő kőtörmelék. *« Az üzletvezetőség fenntartja magának a jogot, hogy az 1900 évre és esetleg az 1901, 1902 évekre megrendelést csakis a szükséglet mérvében tegye meg, azaz a fent kitüntetett egész mennyiség átvételére nem kötelezi magár. A pályázati feltételek alapján szerkesztendő ajánlatok legkésőbb 1899 évi deczember hó 22-én délelőtt 10 óráig nyujtannók be az üeletvezetőség általános I. osztálya anyag és leltárbeszerzési csoportjánál, a bánatpénz pedig dec<ember hó 21-én déli 12 óráig teehdtt le az üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál. A pályázati feltételek minden Usletvezetőeégnél és kereskedelmi kamaránál megtekinthetők s a szombathelyi üzletvezetőség által dijtalauul kiszolgáltatnak, esetleg posta utján.megküldetnek. Az általános szállítási feltételek szintén megtekinthetők minden űzletvezetőségnól s készpénz fiietés mellett megszerezhetők az igazgatóság nyomtatványtárából Szombathely, 1899. november hó. Az üzletvezetőiig. 170498. m. kir. államvasutak Budapest keleti, és nyugoti p. u. állomásai és az Arad és Csanádi egy. vasutak állomásai közti forgalomban 1900. évi január hó 1 tői kezdve közvetlen személydijszabás lép életbe mely díjszabás a m. kir. államvasutak dij-zabás elárusitási osztályában (VI Cscngery utcza 33) 20 fillérért kapható. 193802/99. A nyugot magyar-osztrák vasúti kötelekben 1900. évi január 1 én II. rész, 3. füzet czim alatt uj díjszabási füzet lép életbe, mely által az 1897 január 1. óta érvényes hasonczimü díjszabási füzetü I. és II sz. pótlékaival együtt hatályon kivül helyeztetik. Az uj díjszabási füzet közvetlen díjtételeket tartalmaz a rendes díjszabási osztályokba tartozó árukra, valamint egyes áruezikkek és viszonylatokra és megszerezhető a részes vasutaknál. 189224 sz. Uj személy és podgyász díjszabás életbelépteté.-e a Kassa—Tornai helyi érdekű vasúton. Ezen helyi érdekű vasúton 1900 jimár hó 1 ón uj személy és podgyász-dijszabis lép életbe, melylyel a szepsi-metzenzéfi vonal megnyitása napján életbelépett díjszabás érvényen kívül helyeztetik. Ezen díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest C-engery u'cza 33. az.) 20 fillérért krphaté.