Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-03 / 49. szám

Hivatalos melléklet a yirvidék" 1899. 49-ik sxamáhox. 31585^K. ] 8997 Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének, főorvosnak-, járás-, kör-, községi orvosoknak s Nyiregyháza város orvos-fönökének a magán gyakorló orvosoknak és előadónak. A m. kir. belügyminiszter 104021—VI. a. számú rendeletének másolatát és az ezen rendelet mellékleteként kiadott, s a pestis betegség ismertetésére vonatkozó utasítást tudomás vétel és a legszélesebb körben leendő ismertetés végett oly felhívással adom ki, miszerint az ismertetésnek a nagy közönség számára kidolgozott példányait a járási főszolgabirák és Nyiregyháza város polgármestere a községek elöljárói utján oszszák szét. Nyiregyháza, 1899. év november hó 18-án. Mikecz János, alispán. (Másolat a 31585—!(9. K. számhoz.) 104021—Vl.-a. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A pestis betegség oly régen nem mutatkozott többé Európa száraz földjén, hogy jogosultnak látszott már a föltevés, hogy elveszítette veszes jelleget, mert hazájával, a távol kelettel fennálló élénk forgalom mellett sem jutott el az ujabb időben Európába. E'. okozta, hogy az ujabb orvosi szakirodalomban, tankönyvekben ugy, mint folyóiratokban csak szűk szavú, régibb följegyzésekből átvett, jóformán elavult tudományos állásponton levő ismertetések foglaltatnak a pestisről ; sőt maga az egyetemi orvosi szakoktatás is inkább csak mint histórikummal foglalkozhatott kór- és járványtanával. Igy oly helyzet állott elő, hogy orvosaink igen nagy részének nem volt módjában megismerni a pestis betegség mi voltát. Mindezeknél fogva szükségesnek láttam, hogy most, amidőn a pestis betegseg a Földközitenger partvidékein sőt Portugalban is mutatkozik s igy nem lehetetlen, hogy egyes esetei Európa belsejébe s Magyarors'ágra is behurczoltathatnak; mód és alkalom nyujtassék az orvosoknak, első sorban pedig a hatósági orvosoknak arra, hogy a pestis betegség mivoltával megismerkedhessenek a legújabb tudományos kutatások által nyújtott alapokon. E végből felhívásomra legilletékesebb szaktanácsom, az országos közegeszségi tanács a mellékelt tudományos ismertetést szerkesztette, melyből hatósági, községi és körorvosai küzöt

1. ingyen szétosztás czéljából megfelelő számú példányokat bocsátok ide mellékelve a törvényhatóság rendelkezésére. Hogy pedig maguk az egészségügyi hatóságok és ezeknek nem orvos közegei, sőt a nagy közönség értelmesebb része is helyes ismeretet szerezhessen a pestis betegség mivoltáról, egyidejűleg arról is gondoskodtam, hogy közérthető módon szerkesztett rövid ismertetés is közöltessék ama betegségről. Ezen ismertetésből szintén küldök ide mellékelve a törvényhatóságnak megfelelő számú példányt oly felhívással, hogy azokat egészségügyi halóságának osztassa ki, szöveget pedig hivatalos közlönyében, vagy ha ilyen nem volna valamely olvasott helyi lapban nyomassa le. Budapesten, 1899. évi október hó 21-én Széli. 31969. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A in. kir. belügyminiszter 112391 —Il.-a. számú rendfletének másolatát tudomásul vétel, ahoz leendő szigorú alkalmazkodás és a 447 —99. Bgy. számú szabályrendeletben megállapított módon, a legszelesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1899. november 18. Mikecz János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 112391-Il.-a. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A pestis betegség a jelen év folyamán eljutott, Európa tőszomszédságába, sőt ujabban magának az európai száraz földnek két ellentétes szélén, a Volga mentéa és Portugalban is mutatkoztak már pestis betegedések. A szóban levő ragadós betegség a legújabb, megbízható tapasztalatok szerint, szintén nein mindég lépésről-lepesre, hanem lappangási időszakának több napra kinyúló volta és a mai közlekedés gyorsasága mellett olykor igen nagy távolságokat is átugorva szokott tova terjedni; nem lehetetlen tehát, hogy a közeli vagy távolabbi jövőben egyes behurczolt esetekkel mutatkozni fog az európai szárazföld belsejében s igy esetleg Magyarország területén is. Hogy ily behurczolt esetekből járvány ne fejlődjék, azt a pestis betegségnél aránylag sokkal biztosabban elérhetőnek mondják mindazok a jelentések, a melyek a pestis természetének a helyszínén történt tanulmányozása alapján róla eddig megjelentek, mert a pestis csak fertőzött személyekkel vagy tárgyakkal való közvetlen érintkezés utján ragad át, ezért nem terjed szét gyorsan s igy időt enged a hatosági védekező tevékenység számára, inely annál sikeresebb, minél gyorsabban léphet közbe. Nagyon fontos ennélfogva az ország lakosainak biztonsága és a kereskedelmi forgalom szabadsága tehát a közgazdaság érdekében, hogy a lelmerülhető pestis és pestis gyanús esetek lehetőleg gyorsan bejelentessenek a hatóságoknak, de a pestis elleni nemzetközi védekezés tárgyában 1897. evi márczius 19-én megkötött velenczi egyezményben (II. fejezet I. czim) magunkra vállaltuk azt a kötelezettséget is, hogy az ország területen előfordulo minden pestis esetet késedelem nélkül tudomásukra juttatjuk az egyezményhez hozzájárult államok kormányainak. Mindezek figyelembe vételevel szükségesnek látom az 1876. évi XIV. t.-cz. 80. ?j-a alapján már most elrendelni, hogy az ország területén előfordulható minden pestis vagy pestis gyanús betegedési eset bejelentessék a hatóságoknak. Felhívom ennelfogva a törvényhatóságot, utasítsa összes közigazgatasi hatoságait, a községek elöljáróit és alkalmas módon való közzététel utján mindazokat, akiknek az idézett törvényszakasz kötelességükké te»zi a közveszélyes betegségek bejelentését, hogy a tudomásukra jutandó pestis és pestis gyanús eseteket az 1876. évi XIV. t.-cz. 7. §-ában illetve az 1879. évi XL. t.-cz. 99. §-ának második bekezdésében kiszabott és a pestis vagy pestis gyanús esetek bejelentésén k elmulasztásáért a törvény által engedett lehetőleg szigorú mértékkel kimérendő büntetés terhe alatt az alább közlendő helyekre késedelem nélkül bejelenteni kötelességükn-k tartsák. Nagyobb helyeken a munka és lakást adók, vendéglősök és háztulajdonosok különösen is figyelmezletendők ezen bejelentési kötelezettségükre. A bejelentés módját következőleg állapilom meg: akinek pestis vagy pestis gyanús eset jut bármi ni Jdon tudomására, az előszóval, postai vagy tavirói uton késedelem nélkül bejelenteni tartozik, a székes fővárosban a kerületi előjáróságoknál, egyébb városokban a rendőrkapitányi hivataloknál, szolgabiiói székhelyeken a szolgabírói hivataloknál egyéb községekben a községi elöljáróknál, kik a jelentést a leglegkisebb kesedelein nélkül a szolgabírói hivatalba juttatni kötelesek. A szekes tóvárosi kerületi elöljáróságok, a rendőrkapitanyi es szolgabírói hivatalok és a községi elöljárók a vett jelentest nyomban tovább adni tartoznak, még pedig: a székes fővárosban és a többi törvényhatósági joggal bíró városokban a polgármesterhez, vármegyek en, (rendezett tanácsú városokban a polgármester utján) az alispanhoz és egyidejűleg közvetlenül a belügyminiszterhez, még pedig minden késedelem nélkül távirati uton, még éjjel is. A szolgabiiói hivatalok a községi előljáruságoklol hozzájok érkező jelentéseket is mindkét felsőbb helyre tovább jelenteni tartoznak. A jelentések átvételere kijelöli egészségügyi halóságok a jelentés vétele után nyomban a tőlem veendő további rendelkezésig is tartoznak megtenni szakközegeik véleménye alapján s azok közbejöttével a legsürgősebb óvóintézkedéseket. Szükségesnek tartom itt értesíteni a törvényhatóságot, hogy pestisre gyanús betegekről vagy ily hullákból származó anyagok vizsgálat végett nem lesznek ide beküldendők és ho.-y a betegség megállapítása czéljából szükséges bakteriológiai vizsgálatok megejtésére esetről-esetre mindannyiszor a helyszinere szándékozom alkalmas szakembert kiküldeni. Jelen körrendeletein tártaim i minél szélesebb körben közzéteendő, az összes gyakorló orvosokkal, szülésznőkkel, lialottkémekkel, lelkészekkel és tanítókkal eges/, terjedelemben közlendő. Budapesten, 1899. évi november hó 15-én, a miniszter helyett: Széli s. k. államtitkár. 31 161 lo'J9. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a k özségek elöljáróinak. A varmegye közönségének a borellenőrző bizottságok szervezése s ügyrendjéről al'otott -161— 9!). Bgy. szátnu szabályrendeletét oly felhívással közlöm, hogy azt azonnal szabályszerűen közhírré tegye, s a közhírré tételt igazoló bizonylatokat a járási főszolgabíróhoz 8 nap alatt alatt s illetve Nyíregyháza város polgármestere 15 nap alatt hozzám terjessze be. Nyíregyházán, 1S99. november 14-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 461—9'.). By. A vármegyében alakított borellenőrző bizottságok szervezeti szabilyai és ügyrendje. 1. §. mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló lí?9l. évi XXII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53850. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet alapján alakított bor ellenőrző bizottságok feladata a borlorgalomnak az 1893. XXII. t.-cz. szempontjá ól való megfigyelése, az elkövetett kihágások tekintetében az illetekes hatóságok nyoinia vezetése s a kihágások kiderítésére irányuló eljárások megkönynyilése. 2. §. A bizottságok Nyiregyháza városban és a járásokban is egy elnök és 6—6 tagból állanak. A bizottságok elnökeit és tagjainak felét (a törvényhatósági bizottság, esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából) a fői-pán nevezi ki, a tagok másik felél pedig (szintén a törvényhatósági bizottság esetleg a községi képviselőtestületek tagjainak sorából) a törvényhatósági közgyűlés vá>aszlja. 3. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megválasztása három-három évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kineíezhetők, illetőleg megválaszthatok. Ha valamelyik bízol 1 sági tag ezen állásáról lemond, továbbá ha meghal, vagy más ok miatt a bizottsági tagokra bizoll teendők ellátására képtelenne válik, a bizottság elnöke vagy helyetlese tartozik ezen körülményt a tőrvényhalóság első tiszlviselőjenek (alispán, polgármester) azonnal bejelenteni. 4. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel sem díjazással, (napdijakkal, utazási költség megtérítésével stb ) nem jár. 5. §. A bor ellenőrző bizottság megalakuló ülését ezen szervezeti szabályzat és ügyrend megállapításától számítandó 30 napon belül tartozik megtartani s azon elnök helyettest valas/.tani. Ezen kivül a bizottság negyedévenként legalább egy ülést tartozik tartani, melyen az elnök vagy helyettese a bortörvénybe ütköző kihágások gy.inuja miatt telt feljelentésekről, az ezen kihágási ügyekben hozott Íteletekről, az ezek ellen történt felebbezésekről jelentést tesz, s az elnök, valamint az egyes bizottsági tagok általában előadjak a bortörvény végrehajtása körül szerzett tapasztalataikat es erre vonatkozó esetleges javaslataikat. tl. Az 5. Sj-ban említett negyedéves üléseken kivül a bor ellenőrző bizottság annyiszor tart ülést ahányszor ennek szüksége felmerül. Az ülések napját az elnök vagy helyettese tűzi ki, s az ülést ő hivja egybe. Két bizottsági tag kívánságára az elnök vagy helyettese köteles ülést össze hívni. 7. $}. Al ülésekét az elnök vagy helyettese, ezeknek akadályoztatása esetén pedig a jelenlevők által maguk közül erre felkért bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülés határozat képes, ha azon az elnökön kivül legalabb két tag van jelen. A határozatok szó többséggel hozatnak és jegyzőkönyvbe foglalandók. Szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény tekintetik a bizottság határozatának a mely mellett az elnök szavazott. §. A bor ellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenkent is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat, abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készitletnek-e, illetőleg nem hozatnák-e forgalomba olyan italok, amelyek az 1893. XXIII. t.-cz. illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53350. sz. a. kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet rendelkezeseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgállathato körülményeket észlel, vagy epen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, tartozik erre a bizotlság elnökét, vagy annik helyettesét figyel ez'etni Ha az elnök vagy helyettese a bizottsági taggal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzá járul, ezt az illetékes első fokú halóságnak akár szóval, akár írásban azonnal bejelenteni kötehs. Ha az elnök a bi: ottsági taggal az ellő! vett figyelmezi etésre nézve nem értene egyet, tartozik erről az illető bizottságot azonnal értesíteni. Ellenben ha ily figyelmeztetést nem valamelyik bízottsigi tag egy magában, hanem legalább két bizottsági tag egvüttes megállapodása alrpjan tesz. akkor az elnök a bejelentést az illetékes első fokú iparhatóságnak azonnal meg akkor is megtenni lartozik, ha a figyelmeztetéssel nem is értene egyet. 9. §. A 8-ik § második bekezdésében említett feljelentésekét előzetesen a bízol tsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, sőt a dolog gyorsabb elintezhelése végett, vala int azért is, hogy a gyanúsított felek az ellenök indítandó eljárásnak neszet ne vehessék, a feljelentés rendszerint bizottsági ülés összehívása nélkül a 8. §-bun előirt módon haladéktalanul megteendő az illetékes hatóságnál; utólagosan azonban a feljelentések a legközelebbi bizottsági ülésen bejelentendők. 10. íj. A bejelentésnél, valamint általában mindenkor kellő óvatossággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egy részt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárasnak neszét ne vegyék s azt meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusillassék. Ezért a megbízás attól a bizottsági tagtól a ki alaptalan feljelentéseket ismételten tesz bármikor megvonható, s helyébe a szerint a mint kinevezés vagy választás utján jutott a bizottsági tagsághoz, a három évi időszak (1. a 3. §-t) még hátralevő részére újólag nevezendő ki illetőleg választandó. 11. §. Az 1893. XXIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1897. évi 53850. szám alatt kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet 34. §-1 értelmében, a bor ellenőrző bizottság illetőleg ennek elnöke, vagy helyettese állal tett feljelentés alapján az illetekes első fokú hatóság anélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató körülményeknek s a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék, köteles azonnal, mihelyt a feljelentés meglörtént, a kihágási eljárást a gyanúsított fél ellen megindítani. 12. §. Ha a bor ellenőrző bizottság vagy annak bármely tagja a hatóság által a gyanúsított fél pinczejében, elárusító vagy más helyis gében foganatosítandó helyszíni s'.einlénél vagy későbbi tárgyalásoknál jelen kíván lenni, ezt a hatóság meg nem tagadhatja. Ily esetben az előző szakaszban emiitett végrehajtási rendelet 34. §-a értelmében köteles a halóság a bizottságot vagy az illető bizottsági tagot a helyszíni szemle illetőleg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni; köteles továbbá a halóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindég tekintetbe venni azokat a körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság, vagy egyes bizottsági tag felhívja. Igy különösen a gyanúsított boraiból eszközlendő minden vétel alkalmából azokból a hordókból (vagy más edényből) a melyeket, mint gyanúsokat a bor ellenőrző bizottság vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg mindenesetre köteles mintát venni az előirt mennyiségben (t. i. minden egyes f jta borból 4—4 félliteres palaczkban.) 13. §. Ugyancsak az említett végrehajtási rendelet szerint az I. II. és III. fokú ítéletek az illetekes borellenőrző bizottsággal mint az 1893. XXIII. t.-cz. beütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkör állandó képviselőjével, írásban minden esetben közlendők, tehát akkor is, ha az eljárás nem a bizottságnak illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének eljelentése alapján tétetett folyamatba. 14. §. Arra az esetre, ha a bizottság az I. vagy II. fokú ítéletet nem tartaná eléggé szigorúnak, joga van a bizottságnak illetőleg a bizotlság elnökének vagy helyettesének az ellen a szabályszerű három napi határidő alatt a II. illetőleg III. fokú hatósághoz felebbezni. A bortörvény és annak végrehajtási rendeletében ütköző kihágások eseteiben való eljárásra és az Ítélet hozatalra az 1880. XXXIII. t.-czikkben és az ennek alapján az 1880. évi augusztus hó 17-én 38547. szám alalt kiadott belügyminiszteri rendeletben megnevezett közigazgatási hatóságok illetékesek, úgymint: I-ső fokú hatóságok. a) községekben a főszolgabiro vagy az erre felhatalmazott szolgabíró; b) varosokban a rendőrkapitány vagy a tanács altal e részben megbízott tisztviselő; c) Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitány. II- od fokú hatóságok. a) a vármegyékben az alispán. b) törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács; c) Budapesten a főkapitány.