Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-29 / 44. szám

A pinczeszövetkezetekröl. (Folyta táj.) Hogyha tehát virágzásra akarjuk emelni borászatunkat akkor oda keli fejlesztenünk a szüretelést és a borkeze ést, hogy az a legnagyobb szakavatottsáKgal és tökéietességgel végeztessék. Nagy baja még a mi bortermelőinknek az, hogy a bor eladása körűi nagyon járatlanok és habár a filloxera pusztításai és a szólóinkét ért más elemi ciapások következtében évi bortermésünk mennyibe tetemesen csőkkent, sokszor hallunk panaszt a miatt hogy a termelók nem tudják eladni boraikat, vagy pedig kénytelenek azt olyan árou adni, a hogy azokra épen vevő akad; visiont a fogyasztók meg alig birják a jó bort megfizetui. Mindezeknek a bajoknak megszűntetése vagy lehető orvoslása végett ajánljuk mi különöseu a kis és a közép szőlőbirtokosoknak azt, hogy alakítsanak maguk között vidékenként piuczeszövetkezeteket. Nagyon jó volna, ha ennek az egyesülésnek a nagy fontosiágát jól eszébe véshetném minden olvasómnak; Pál apostol ékes szavaival szeretnék szólani, hogy miudeukit meggyőzzek arról, milyen nagy eró van az egyesülésben ós milyen nagy gyengeség a magános elhagyatottságban! Egy egészen ide vágó rövid kis történet jut eszembe, ez talán felvilágosítja azt a nagy gondolatott, a melyet az ón egyszerű szavaim nem eléggé fejeznek ki. Egy öreg, sokat tapasztalt gazda halálos ágya mellé hivatta hat feluótt fiát s aztán hat pálczikát kötött össze jó erősen egy csomóba s egymás után felszólította fiait, hogy törjek kettó az összekötött csomó'. Az erőtől duzzadö, edzett legények hiába feszitettek meg minden erejüket, nem tudták ketté törni a köteget. Ekkor az öreg szétbontotta a csomót és elhaló erejével egyenként könnyedén eltördelte a pálczikákat; azután azt az intést hagyta örökül fiaira: „Lássátok, milyen gyengék lesztek, ha széthúztok egymástól és milyen erősek, ha összetartva, egyet akartok!" íiáitgy vélem, hogy az egyes pálcikákhoz hasonlítanak a mi kis szőlősgazdáink és az erős csomóhoz hasonlítanak & szövetkezett bortermelők. A mi lehetetlen az egyesek gyengeségének, könnyű dolog lesz az egyelült erőnek. E kis füzetnek épen az a föladata, hogy megismer tease az érdeklődő szőlősgazdákkal ezeket a szövetkeze teket, tanácsokat adjon a megalakítására és vezetésére vonatkozólag, végre pedig kimutassa, hogy miképen segítenének a pinczeszövetkezetek a bortermelők égető bajain. * * * Először is értsük meg jól hogy mi az a szövetkezet? Ma már az ország nagyon sok részébeu van hitelszövetkezet, egyre alakulnak űjibb meg üjabb tejszövetkezetek, a városokban pedig szaporodnak a fogyasz tási szövei k ;zetek, ügy hogy az olvasóiuk talán már saját tapasztalataikból tudjak azt, hogy a szövetkezetek önkéntesen keletkezett társasságok, a melyek azér alkuinak, hogy saját tagjaiuak keresetét, gazdálkodását és hitelét támogassák és közös erővel iparkodjanak elérni azt, a minek az elérésére az egyesek ereje nem elegendő. A mikor a szövetkezet megalakul, ez úgy működik tovább, mintha egy személy volna, az összes tagok érdekeiben egyformán jár el, közös lesz a szövet kezet egész üzletkezelése, minden tagnak egyforma jogai és egyforma kötelességei lesznek beuue. Az állam két törvénnyel is gondoskodott arról, hogy az ilyen szövetkezetek keletkezését elősegítse; az egyik a kereskedelmi törvéoy (1875. évi XXXVII tőrvényezikk), a másik a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény (1899. évi XXIII. tőrvényezikk). Hogy ha már most egy-egy falunak, vagy két-hároiu szomszédos községnek szőlősgazdái közül csak 15—20an, vagy akár valamennyien szövetkezetett akarnak alakítani, akkor vagy a főszolgabírónál, vagy a vár megyei gazdasági egyesületnél, vagy az országos központi hitelszövetkezetnél Budapesten, bejelentik e szándékukat s akár szóval, akár Írásban kérik a szövetkezet megalakítását. A főszolgabíró, a gazdasági egyesület vagy az országos központi hitelszövetkezet, a törvény értelmében, & szövetkezet aláírásánál közreműködik, kiküld egy ahhoz értő szakembert és ez elvégzi az alakulá" összes törvényes teendőit. Elkészíti a szövetkezet alapszabályainak tervezetét, összehívja az alakuló közgyűlést ós meg indítja az egész szövetkezeti munkásságot. A ki a pinczeszövetkezetbe az alakuláskor akar belépni, aláírja az alapszabálytervezetet, a későbben belépőket pedig az igazgatóság veszi fel. Az alapszabálytervezetet az alakuló közgyűlés előtt meg kell ismertetni a tagokkal s aztáu az alakuló közgyűlés elé keli azt terjeszteni; a kőzgyülősen meg lehet e tervezetet hánynivetni; a miben azután a gyűlés megállapodik, Lzt be kell mutatni a kir. törvényszéknek s az igy közakarattal készült alapszabály lesz az illető szövetkezetnek a törvénye Az üzletkezelés, az igazgatás, az ellenőrzés & felelősség, a tagok jogai és kötelességei, mind az alapszabályokban vannak megállapítva s ezek rendelktzéseitól soha sem szabad eltérni. Ujyan csak az alakuló közgyűlésen kell megválasztani az' igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. Az igazgatóság vezeti a szövetkezet ügyeit, a felügyelő bizottság pedig ellenőrzi az igazgatóságot. Mind a kéj testület tartozik a szövetkezet dolgaiban a törvények ós az alapszabályok rendelkezéseij szerint hűségesen ós gondosan eljárni. Hi az igazgatóság eltér a rendelkezésektől, vagy akár rosszakaratból akár tudatlanságból a szövetkezet érdekei ellen cselekszik: nemcsak feelo:ségre vonható, hanem még kártérítéssel is tartozik Hasonló kötelesség terheli a felügyelő bizottságot .< akkor, hi az igazgatóság vétkes vagy gondulan mükö dósét helyben h .gyta, Epen ezért igen nagy goudda ke I megválasztani ezt a két testületet; nemcsak kifogástalan beclületssésű hanem tapasztalt, értelmes és szorgalma* férfitta®kellra szövetkezet élére állítani, a kik meg vagyuQokkalis.biztosit hatják a tagokat minden veszteség ellen. „NYIRVIDÉK" A közös üsietkezeléshez szükséges pénz, vagyis a szövetkezei alap.ókeje, a tagok üzletrészeiből gyűlik össze. A belépéskor minden egyes tag kötelezi magát arra, hogy egy vagy iöbb Utie részt befizet a szövetkezet pénztárába. Ezeket az üzletrészeket azonban nem szükseges mindjárt az alakui&skor befizetni, az üzletkezelé* megindításához elegeadó az, ha az ürle;reszek egy része az alakuláskor késipanzben befizettetik, a hátralékok pedig kötelező aláírásuk által bizto»itvi vannak. A tagoknak e kötelezettségei a szOvetkezsioek követelési jogot adnak az illető tagokkal szemben és ez mar magaban veve is vagyont kepvuel. Az alapszabályokban továbbá meg kell állapítani a szövetkezeti tagok felelőssegének határát vagyis azt bogy a szövetkezet kötelezettaegeiérr, az egyen tagok mny összeg erejéig tartoznak felelősséggel, es ez szolgái irányadóul a szövetkezet hitelkepességre uezve is, a minek abból a azempoutból van fouutossága, hogy a szükséges kiadások, befektetések, felszerelések stb. czéljaira mennyi kölcsönt kaphat a szövetkezet, ha tuduiillik erre szüksége van. Azoknak a szövetkezetek nek, a mely az Országos Kó^pjnti Hitelszöve kezeibe belepoikivaouak — az 1898; XXIII t.-cz. 15. § a érteimében — legaldbo is az üíieireszek uévénekemik ötszörös összegéig vagyis az üzletrészre tényleg befizetendő összegen kívül ínég ennek négyszeresóig terjedő felelősséget kell vallaluiok, az alapszabályokban azonban az üzletrész névértékének tízszeres összegéig terjedhető felelősséget is meg lehet áilapitaui, ba a szövetkezetet alakitaui akaró tagok ügy kivánuák. Minden tag a belépés alkalmával annyi üzletrészt tartozik jegyezui, a mennyit az alapszabályok megállapituak. Euuek értekét azonban uem szükséges az üzletrész jegyzésékor azonnal befizetni, hanem az alapszabályokban kell intézkidoi az iránt, hogy meuuyi idó alatt és rniuó részletekben fizettessenek be az Uz etrészekert járó összegek. Az üzletrészek névértékéuek teljes befizetésére egy vagy két évi határidőt is meg lehet állapítani, de mivel a szövetkezetnek a pénzre mindjárt eleinte szüksége van, hogy abból a szüksége;

1 befektetéseket megtehesse s a pinczefelszereléseket stb. beszerezhesse, ajáulatos, hogy az emiitett határidő lehetőleg ne nyujtassék hosszabbra egy évnél. Leghelyesebb, hi a szőlőterület arányában állapit tátik meg, hogy kinek mennyi üzletrészt kell jegyezni Például kimondhatják az alapszabályok, hogy azok h tagok, a kiknek egy fél kataszteri hold vagy enuél kisebb szőlőjük van üzletrészt — azok pedig, a kikaek eunél nagyobb szőlőjük van, annyi üzletrészt jegyezni, a hányszor uagyobb a szőlőjük a fél holdnál, tehát a 2 holdas szőlőgazda 4 üzletrészt, a 3 holdas 6 üzletrészt, az 5 holdas 10 üzletrészt és igy tovább. (Folytatása következik.) Erzsébet királyné emlékét megörökítő „Örök imádás templom" czéljaira adakoztak: Stefány József ur ivén: Hornyák János, Rimbács András, Nemes Antal, Béii György, Csik Farkis, Petrény János, Ipacs Mátyás. Mészáros János, Mahovecz József, Mahovecz Józsefné 50—50 kr., Egy buzgó vallású 2 frt, Stephány József 2 frt összesen 9 frt 50 kr. Atlass János ur ivén: Atlasz János 1 frt, Szakoly Teréz 50 kr., Krasznay Erzsébet 25 kr. összesen 1 frt 75 kr. Farkas Gyula 50 kr., Bányász Endre 3 frt, Keresek Józsefné 1 frt összesen 4 frt 50 kr. Krich Mihály ur ivén: Krich Mihály 5 frt. Danáit, Miklós 50 kr., Mede Viktor, Ormos János 20—20 kr., Jakabfalvy László, Siető István, Seres Ábrahám, Pál Ferencz, Kovács Béni, Nagy Imre, Józsa Sándor, Egy valaki, Ujfalussy Imre, Tóth István 10-10 kr., Pipóty Jánosné 5 kr., Reje tanyasiak 55 kr. összesen 7 frt 50 kr. Kcresztessy István ur ivén: Kereszlessy István 6 frt, Keresztessy Istvánné 6 frt, Lovotha B-la, Lovotha B .-láné, Greksa Lajos, Nagy László, Nagy Lászlóné, Greksa Ignácz, Greksa Ignáczné, 1—1 frt, Özv. Kovácsné 60 kr. N. N. 40 kr. összesen 20 frt. Várallyay Ferencz 5 frt, Várallyay Ferenczné 5 frt. Vinczeffy Péter ur ivén: Vinczeffy Péter 10 frt, Huszár Báróné 2 frt összesen 12 frt. Ligethy György ur ivén: Buday Margit, Ligethy György 1—1 frt, Horváth József, K. L„ N. N., N. N.-né, 50—50 kr., Smoczer György 25 kr. összesen 4 frt 25 kr. Tatnás György ur ivén: Gilányi Sándorné 15 kr., Répászki Ter. 20 kr., Kormos Sándorné 10 kr., összesen 45 krajczár., Özv. Ibrányi Zsigmondné 10 frt, Rom. kath. plébánia Levelek 5 frt. Szabó Endréné ivén: Hoffmann Ferencz, Takács Géza, Radics Mátyás, Jancsurákné, ifj. Krúdy Gyula, Juhász Etelené, 1—1 frt., Beniczky Sándor 2 frt, N. N., Kovácsné, Máyerné, Margitáné, Oláh Gyuláne, özv. Juhász Antalné, Sipos Gyuláné, Králikné, N. N., N. N., Izsófné, Bodnár Lajosné, L-jlrik Jánosné, Kerekes György, Schőnbrunné, Hemády Lászlóné, 50 -50 kr., Heintze Boriska, Tóthné, Szarvadiné, Rubliczki, Barha Lajosné, özv. Nagy Sándorné, Csépány István 20-20 kr., Koválik Antónia, Szabó Ilona 50—50 kr. összesen 18 frt 19 kr. Frindt Ella ivén: Frindt Ella 10 frt. Török Lászlóné, Hovanecz Mária, Szakraida Jánosné. Schneider Adolf, Kaveczki Rózsa, Szakács Mária, Frindt Mária 1—1 frt. Marosi Béla, Török Péterné, l'robstner Mária, Sax Matild, Warchol Ernilie, Renks Susanna, Kozák Mária 50 — 50 kr., Pollák Erzséb t, Járón, Vadászné, Kalmár Mária. KöveiMária 20—20 kr., Altmann Lina, Gyurcsán Marcsa, Havasné 10 — 10 kr.. Kazár Andrásné, Frindt Antal 15—15 kr. összesen 22 frt 10 kr. Szögyényi Jenő ur ivén; Zsadányi M., Mizerak J., Katona János, Horváth Ferencz. Buchwein Albin. Nere Árpádné, Darvas Istvánné 50— 50 kr., Greskó M., C'.udar Józsefné, Stefán Jánosné, Oroszné, Bistey Béla, Rutkainé 30—30 kr., Fazikas A., Czeglédi, Bartus Ltván, özv. Halászné.id.Bezerédi András, Homiczki András 20 —20 kr., Drótos Gy., Jeles M., Zajácz, György Andrásné, Tessenyi Juli, Jászay Miklós, Bezerédi András, Drótos Andrásné, ifj. Molnár Mihály. Bartus Erzsébet, Gönczy Dánielné, Golczika Albert, Veisz Ferenczné, Kuknyó Mihály, Somodóczky József, Barkóczi Mihály, 10 -10 kr., Medve Istvánné, Tóth István 15—15 kr., Sánta Györgyné, Jaszay Berliné, Bókövi Ferenczné, 25—25 kr., Román Miklósné, Poiiyi Mária, Taklászné, Nagy Illéiné, Csizmánk Gy. özv. Polyák Andrásné 10-10 kr., Szögyényi Jenő 1 frt, Szögyényi Anna 55 kr. összesen 11 frt 90. Kopnvczky János ur ivén: N. N. 1 frt 50 kr., Návay, Dancs Miklós, Hajdú Miklós, özv. Cseh Andrásáé, Lipkovic* János, Vinginder Ferencz, Adáai Ferencz, Redelt Sándor, 50 - 50 kr., M.ros János, Róka Balázs, Riel János 20-fii kr., Kiss Balazs, Domoizlai Gergely, Tamási János 10—10 kr., Kopnitzky János 3 frt 5 kr. ösezesen 10 frt. Takács József ur ivén: Nagy Sándorné, 15 kr., Lt-nkovics Jánosné I frt, Takács József 30 kr. összesen 1 frt 45 kr. Halász János 6 frt, Wouvermanns Ferenci 2 frt. Jakab József ur ivén : Pongrácz János 1 frt, Takács György, Debrei Jánosné, Jakab József 50—50 kr., Andercsne, Lakatos György, Divtárné 5—5 kr., Kuuncz István, Rigász András, Lakatos Mihály 10—10 kr., Debrei István 20 kr., Szakszón Mihály 50 kr. összesen 3 frt 70 kr. Terstty inseky Ihzti ur léén : Terszlyanszky Dezső 50 frt, Petrovay János 6 frt, Kocsis István 2 frt, Csimbók András 50 kr.. Papik György 1 frt, Fekete István 1 frt, Fehér Pal 50 kr. Bakajsza Ferencz 50 kr., T. Lippai István 50 kr., Orosz György 50 kr., G. Lippn látván 50 kr, Mitruczky Utvan 50 kr., Bilo^h Ferencz 50 kr., Majoros Ferencz 50 kr., Dinkó Imre 20 kr., Török István Lajos 50 kr,. Lippai István 50 kr., Fekete Imre 1 frt. Nagy János I Irt, Takács István 60 kr., M. Gyüre Ferencz tO kr., Lippai Péter 5<> kr., Bacskoczki József 50 kr., Xagyhiju Utvan 50 kr., Nyiszler lsivan 1 frt, Pilisy Sarolta 6 frt, Özv. Killay Danielné 1 frt, Simkovics János 1 frt, Vaskó Mihily 50 kr., Leleezi Pál 1 frt, Sztrohák György 50 kr., Özv. Klicsu Fereoczné I frt, Nagy Gyula 2 frt. Rózsafüzér társulat 6 írt 50 kr., Ponesik Péter 1 frt összesen 91 frt 60 kr. Ur. Vay Arnold né ivén: Br. Vay Arnoldné 10 frt, gróf Szirmay György 10 frt összesen 20 frt. Özv. Miklós L iszlóné mária-pocsi templom gyűjtése 20 frt, B ncs Lisslóné 2 frt, Németh Gyula 1 frt. Csehy Péter ur ivén: Csehy Péter 1 Irt 20 kr., Sikorszky István 50 kr., Czich Árpád 30 kr., összesen 2 frt. Kalhy G/órgyné 10 frt. Az eddigi gyűjtés eredménye 1474 frt 95 kr. (.Folytatjuk.) Az adakozóknak hálás köszönetet mond az elnökség és egyúttal felszólítja az ivtartó urakal és úrnőket, hogy a gyűjtő iveket beküldeni szíveskedjenek. Nagy-Kálló 1899. október 17-én. Dr. Kállay Budolf, pénztárnok. Lapunk mai számához Kállay Andrásnak id. gróf Vay Ádámhoz intézett .Nyilt levele" van mellékelve. ÚJDONSÁGOK.

; — Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán, Elek László főispáni titkár kíséretében e hó 26-án a dadai felső járás, 28-án pedig a nagy-kállói járás főszolgabírói hivalab ügy- és pénzkezelését vizsgálta meg. — A kir. főügyész Nyíregyházán. Pongrácz Jenő a debreczeni kir. főügyészség vezetője a napokban vizsgálta meg a helybeli kir. ügyészséget és fogházat. A főügyész ugy a kir. ügyészségnél mint a fogháznál mintaszerű rendet talált. — Dandár tiszti-iskola Nyíregyházán. A közös hadügyminiszter — természetesen a m. kir. honvédelmi miniszter utján — ujabb katonai építkezésre hivja föl a várost - A kérdést magát ismerjük. Nyíregyháza város képviselőtestületének bölcsességétől függ az ügynek ujabb megfontolása és az elhatározás. — Sokat lehetne irni e kérdésről. De a hová e kérdés méltatása kerül, e szűkre szabott helyen, röviden jelezhetjük csak véleményünket: a ki a—t mondott, b—t is kell mondania. A vármegye közönségéhez intezett nagyjelentőségű honvédelmi miniszteri leirat igy szól: A cs. és kir. közős hadügyminiszter ur arról értesített, hogy a 10-ik számú cs. és kir. huszár ezrednek az occupált tartományokban elhelyezve lévő százada a jövő 1900-ik év őszén előreláthatólag Nyíregyházára fog áthelyeztetni, a nélkül, hogy helyette ezen ezrednek egy más százada rendeltetnek a megszállt tartományokba. Ezenkívül Nyíregyházán két lovassági kiegészítő keretnek kell á lomásoznia, valamint a jövőben dandár tiszti iskola is fel fog ott állíttatni. Minthogy pedig a nyíregyházi lovassági laktanyában csakis hat lovas század és egy, a régibb állománynyal biró kiegészitő-keret helyezhető el, ennélfogva ezen városban még a következő férőhelyek előállítása vált szükségesse: I kiegészitő-keret (és egy második kiegészitő-keret állomány-szaporulat); 1 utász szakasz és 1 dandár-tiszti iskola számára, ezenfelül esetleg még I tiszti lakó épület is előállítandó lesz. A 6-ik hadtest paranc>noksag által a laktanyának ezen férőhelyekkel leendő kibővítése ügyében a városhoz intézett megkeresésre, a város képviselőtestületének folyó évi julius 14-dikén megtartott rendes közgyűlésén azon határoz it hozatott, hogy ,a város a cs. és kir. lovas ezredlaktanyának kibővítésére csak az esetben hajlandó, ha a katonai kincstár a város által beruházandó tőkék és kamatok törlesztéses részleteinek megtérítését elvállalja es a várost az ujabban kipuhatolt adatok alapján a IV-ik bérosztályba felemeli. Ezen követeléseknek a térítés módozatára vonatkozó része azon oknál fogva, mivel laktanyák után a térítési dijak nem az építési tőke és a kamatok lörlesztésenek arányában, hanem a törvény és bérszabás alapján fizetendők, törvényellenes lévén, e követelésnek a katonai igazgatás eleget nem tehetett: valamint az előnyősebb lakbér osztályba való sorolás ez idő szerint eszközölhető nem volt, de Nyíregyháza városnak — az ország, összes helyőrségi községeiben megejtendő lakbór puhatolás előtt meghatározott uj lakbérosztályzatba való sorolása még csak kilátásba sem helyezhető, mert az 1895. évi XXXIX-ik tőrvényezikk 7-ik