Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-29 / 44. szám

« --• bad határoznia. Holott pedig minden egészséges jogérzet szerint a határozat joga az autonomikus testületé, a miniszteré pedig, mint a kormányhatalom végrehajtójáé az a jog, hogy ezt a határozatot felülbírálja. A másik megjegyzésünk pedig az, hogy — megint csak visszatérve az emlegetett kereskedelmi miniszteri leiratra — annak semmi esetre sem lehetett az az intenciója, miszerint Nyíregyháza város képviselőtestületét belevigye egy olyan erkölcsi szempontból lehetetleu helyzetbe, hogy egy bizonyos válla'atáuak biztosítására szerződést kötvén egy vállalkozó czéggel, meg nyervén ahoz a törvényhatóság jóváhagyását, ugyanarra a vállalatra később egy másik vállalkozó czéggel is kössön szerződést és ilyenformán két szerződéssel lépjen a törvényhatóság és az illetékes miniszter elé. Az egyetlen lehető és leghelyesebb határozat az, amit a képviselet ebben az ügyben meghozott és amely teljesen megfelel a kereskedelmi miniszteri leirat iuteuciójáuak is. Megkérdezte a képviselet e leirat folytán a másik vállalkozó czéget újra. Az megtette ujabb propozicióit. A képviselőtestület főlterjeszti ezeket a propoziciókat és természetesen a másik vállalkozóval már megkötött szerződést is. És kimondja azt, hogy ezt a megkötött szerződést magára nézve kedvezőbbnek tartja. Ezt megtennie nem joga volt. de kötelessége. Most következik a felülbírálás: a törvényhatóságé s azután a miniszteré. Es ha majd a miniszter kimondja azt, hogy a városnak a „részvénytársaság villamos vállalatok számára" czéggel kötött szerződésétől a jóváhagyást megtagadja, az alól a várost feloldja akkor igen is joga lesz a városnak arra, fiogy egy egészen uj helyzetben akár a magyar forgalmi részvénytársasággal, akár más vállalkozókkal tárgyaljon és szerződést kössön. Avagy pedig arra is, hogy egyáltalában napirendre térjen a villamos vasút építésének kérdése felett. De hogy egy ugyanazon munkának, vállalatának a biztosítására két vállalkozóval kössön szerződést — ez már csakugyan lehetetlen. * * * A villamos vasút ügye a pénteken, e hó 27-én délután tartott képviseleti gyűlésen került tárgyalás alá. A polgármester fölhívására Sztempák Jenő adóügyi tanácsos, e kérdés előadója ismertette az ügy idáig való fázisait s előterjesztette a megbízott küldöttségnek, a tanács által is elfogadott, következő javaslatát: Nyíregyháza város képviselőtestülete hálás köszönettel veszi tudomásul a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur őnagymóltóságának 34684. V. 1^99. számú magas intézvényében a város irányában kifejezésre jutó azon jóindulatát, amelylyel Nyíregyháza város érdekében állónak tartaná, ha a „Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság" által tervezett Sóstó- lbrány- Vencsellő, illetve Ibrány-Doinbrád irányában vezető gőzüzemű helyiérdekű vasút kiegészitő s vele szerves összefüggésben álló része gyanánt létesíttetnék az állam vasutak Nyíregyháza központi állomása előtti térről a város belsejébe, és innen a sóstói erdőn keresztül a Sóstói fürdőtelepig letesiteni ohajtott és Nyíregyháza város közönsége által rég óta nehezen várt villamos vasul. Ámde a helyi viszonyok ismerete és ugy ezeknek, mint a város jól felfogott erdekeinek lelkiismeretes mérlegelése alapján bármennyire óhajtandó is, hogy az ugy nevezett „ártér* községei vasúttal Nyíregyházához csatoltassanak, minden kétségen felül állónak mutatkozik az, lapdát és a középeu álló őrmester ur magyarázza, hogy a kitátott szájba tóduló levegő tüdőgyuladást okoz — vsgy mit magyarázhat. A Gablenzgasse felől egy katonai zenekar nagy dobja büfög. Oda pillantok. Egész lavinája a gyalogságnak. A nagy kürtök recsegése is elhat már idáig. Század század utáu kanyarodik fel a Schmelzre. Óriási tömeg. Két zászlóalj bosnyák. A zenekar félre áll. Zászlóaljakban gyakorolnak, van rá helyük elég. A ÍUdeckv kaszárnya tornyában 10-et üt az óra. Mi a — Marsch einst gyakoroljuk Dicső munka. Erre az avizóra mindenki felkapja ballábát villámgyorsan, hogy a térde vízszintesen legyen. Ha ez nem törtéuik egy-zerre, rögtön hangzik a könyörtelen Herstellt! A mi azt jelenti, hogy nem jól van, mégegyszer. Persze nincs jól. Kimásli a lusta jo^ászkölyök, mindig elmarad. Er^ó —marsch cins! Uerstellt! Tízszer, húszszor, ötvenszer. Végre jól sikerült. Akkor köveikezik a kettő, erre a felkapott lábát kirúgja az ember előre, a hogy Szent Péter rúghatott a mennyekbe kérezkedő Júdás után, ha lassabban rug akkor — Uerstellt! Da mivel lassabban rug az ember, mert Szent Péter indulatát nem teheti a magáévá, viharzó iniulatok nélkül meg nem lehet olyan rágást produkálni, na meg ott van a lusta Kamá3li is a sor végén, hát hangzik a — Uerstellt! Tízszer, hússzor, ötvenszer. Óriási dördülés hallatszik. Az egyik Bataillon bosnyák adott egyszerre sortüzet. Kamásli rug egy olyat előre, hogy azt a mozdulatát nincs az a gyorsfényképező készülék a melyik képes lett volna meg örökíteni. A dördülés hirtelen megismétlődik, enyhébben; pár másodperc* megint felhangzik; azután újra és újra, gyengülve, egyre gyengülve. Az 0 takvig és a Rudolfsheim ház rengetegei dobálták egymáshoz az ezernyi Manlieher cső fortissimóját. Gyönyörű ekhó. NTÍRVIDE K" hogy a tervezett két vasút egységesítését és egységes, helyiérdekű vasút gyanánt leendő létesítését mig egyfelől sem a gőzüzemü helyiérdekű vasút által átszelendő vidék, sem Nyíregyháza város közlekedési és forgalmi szükségletei egyáltalán nem igénylik, addig más felől a két vasútnak mint egy „egységes helyiérdekű" vasútnak létesítése Nyíregyháza város tetemes anyagi károsodását vonná maga után. Ugyanis, még az esetben is, ha a „Magyar vasúti forgalmi. részvénytársaság" által tervezett úgynevezett „ártéri" vagy „rétközi" gőzüzemü vasút akár a közel, akár a távol jövőben tényleg létesül: ezen vasut-vonal vonatai a M. kir. Államvasutak Nyíregyháza—csapi vonalán levő „Sóstó" elnevezésű megállóhelytől kezdve nem a tervezett villamos vasút vágányain s igy a városon keresztül, hanem peage joggal az államvasutak vágányain vontatnának a nyíregyházi központi állomásra. Mert: 1. Ez az útvonal mintegy 1 kilométerrel rövidebb. 2. Mert a villamos vontatás költségesebb. 3. Az összeköttetés az államvasutakkal közvetlen. 4. A közlekedés gyorsabb, minthogy folytonos megállásokkal meg nem szakittatnék. 5. A közraktárak az államvasutak pályaudvarának déli végén állanak, tehát az államvasutak vágányain közelíthet ők meg könyny ebben. 6. A város belsején keresztül vezető villamos vasúinak az államvasutak pályaudvarával való közvetlen összeköttetését a „Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság" tervei sem veszik czélba s ilyen összeköttetés — beágazás — a helyi viszonyok miatt esak az állomás déli végén, a felvételi épületen túl létesíthető. Viszont a két vasútnak egy egységes helyi érdekű jelleggel biró vasút gyanánt leendő engedélyezése Nyíregyháza városára felette nagy károsodást vonna maga után. Mert ekként elesnék a város attól a bár csak 47 év múlva bekövetkező anyagi előnytől, hogy a városi villamos vasút ingyenes átháratolásával egy remélhetőleg jövedelmező vagyont szerez; de elesnék attól is, hogy a vállalat tiszta jövedelmében már az engedély időtartama alatt is részesedjék. Mindezeknek tiszteletteljes előre bocsátása után tekintettel azon körülményre, hogy a város képviselőtestülete a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 34684—99.-V. sz. magas intézvénye következtében az ez ügyben eljárt bizottságot Lutasitotta ugyan arra, hogy a magyar vasuli forgalmi részvénytársaságtól a magas miniszteri leirathoz mellékelve levő nyilatkozatának megfelelő részletes ajánlatot, illetve szerződés tervezetet kívánjon be, azonban az ekként beérkezett részletes feltételeket tartalmazó szerződés, bár tekintet nélkül az úgynevezett ártéri helyiérdekű vasút létesülésére, ép ugy közúti jellegű vasútra vonatkozik, mint a város részéről a „Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" czéggel már megkötött szerződés és bár legnagyobb részt szószerinti másolata annak: nem csak hogy semmi irányban kedvezőbb feltételeket nem tar almaz, de természetszerűleg nem nyújthatja azon előnyöket sem, amelyeket a villamos világításra vonatkozó pótszerződés a magán fogyasztók részére ennek érvényre emelkedésétől kezdve nyújt s ezenfelül a villamosvilágitási vállalat kötelező megváltására és átadására vonatkozó 29-ik §-ban uj és végeredményében előre nem látható hord erejű kötelezettséget hárüana a városra. Tekintettel továbbá azon körülményre, hogy a kilátásba helyezett úgynevezett ártéri vagy „rétközi" vasút, amelynek a városi villamos vasúttal kapcsolatba hozatalát a már részletezett okokból magasabb forgalmi tekintetek nem igényelik, ez idő szerint a közel jövőben megvalósulónak egyáltalán nem tekinthető. Tekintettel végül arra, hogy ilyen körülmények között egyáltalán semmi oka sem lehet Nyíregyháza város képviselőtestületének arra, hogy egy a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 80722/1897. számú magas inté/.ményében foglalt egyenes felhívásra a községi törvényben előirt alakszerűségek betartásával, a város jól felfogott érdekeinek minden irányban szem előtt tartásával és szinte nem remélt mérvben sikerült Fél kilométerrel lejebb a másik Bataillon sötét teste fölött, hirtelen megvillan a levegő és vakító fehér, gazdagon fodrozott füst sáv vág az égnek, rögtön rá hallatszik az ezernyi roppanásból tömörü t dördülés. A visszhang négyszer ötször elismétli Újra hallik a renekar töredékes zenéje. A bosnyákok mennek haza. Egy század egész közelünkben kanyarodik el. Csontos magas fiuk. Mogorva égett arezuak. Törökös sapkáik tetején rezeg a bojt, a hogy keményen meglépik a kvarezos terepet. — Hapták! Ordit káplár ur Benácz. A többi sorvezetők is nagyobb hangon beszélnek. A kaszárnya felől jön a kapitány ur. Kemény kis ember. Szigorú, lármás, de szeretjük nagyon. Akarja látni, hogy megy az — einzeln marsch. El defilírozunk előtte, soronként. Kifeszül a mellünk, felvágjuk büszkén a fejünket aztán ugy kirakjuk azt a marschot, hogy csodaszámba mehet, hogy marad a Schmelzből még valami, hogy szét nem rugjuk egészen. Tetszünk magunknak is, egymásnak is, de még a kapitány urnák is. Elégedett hangon mondja, hogy komisz, nagyon komisz, micsoda czivil mászás ez! Kiérezzük a hangjából hogy jól csináljuk. Bizony jól csináltuk még Kamáslinak is volt két hólyag a talpán. — Abtreten! Megyünk haza (!) felé. Mint a ludak a legelőről. — A dicsőséges hajnalát, a feje forgásának! Mit tekintget oldalt. Üvölt káplár ur Benácz Dr. Kisvárira, a ki valami papírdarabra bámészkodott el, Oda sandítottam lopva én is. Ujságdarab. Látom a czimet Budapesti Hirlap. A szél tovább forgatta. Mentünk tovább. Ropp. Ropp. Három hete, hogy nem olvastam magyar újságot. megóvásával megkötött, a felettes vármegye törvényhatósága által — az egyedül a másik versenyző ajánlattevő részéről beadott felebbezés elvetésével jóváhagyott tehát reá nézve erkölcsi és alaki szempontokból is egyaránt kőtelező szerződéstől eltekintsen és idevonatkozólag meghozott, törvényhalóságilag jóváhagyott határozatát egy semmi részben nem kedvezőbb, sőt kedvezőtlenebb feltételeket tartalmazó ajánlat érdekébén megmásítsa : Mindezek alapján Nyíregyháza város képviselőtestülete elhatározza, hogy a „Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság" ajánlatának érdemleges tárgyalásába bocsátkozni az 1899. év deczember 31-ike előtt szükségesnek nem találja, a „Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" czimű budapesti czéggel a villamos vasút létesítésére és a „Nyíregyházi villamossági részvénytársasággal' a villamos világításra vonatkozólag az 1899. évi január hó 10-dikén megkötött szerződést, illetve pótszerződést és az ezekre vonatkozólag az ugyancsak 1899. év január hó 10-én Kgy. 5. K. 308., 309 1899. sz. alatt hozott határozatát érintetlenül hagyja és azon tiszteletteljes kérését terjeszti a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur elé, hogy a képviselőtestületet ezen elhatározasra biró okok kegyes figyelemre méltatásával, valamint a két ajánlattevő czég feltétele nek összehasonlítása alapján a város határában tramwai-szerű közlekedés lebonyolítására hivatott villamos vasutat közúti jelleggel engedélyezni, illetve az engedélyezési tárgyalást elrendelni méltóztassék. Egyidejűleg megbízza a város polgármesterét, hogy ezen határozatot, az alapjául szolgáló indokok részletes kifejezését tartalmazó jelentés kíséretében terjessze fel, Szabolcsvármegye közönsége utján, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltóságához. Beniczky Mihsa volt az első, ki fölszólalt. Abból indul ki, hogy a miniszter nem fogadta el a Ganz-féle szerződést. Á két szerződés teljesen egy. Ami pótlás van a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság által bemutatott és aláirt szerződés tervezetben, t. i. az uj 29 §-ban, azt a város, a maga kikötött jogánál fogva érvényesítheti. Arra az álláspontra helyezkedik, hogy a képviselőtestület, a miniszter intencziója értelmében se egyik, se másik ajánlattevő melleit ne foglaljon állást, hanem az összes ügyiratokat terjessze föl a miniszterhez s annak bölcsességére bizza a döntést. Ily értelemben öt képviseleti lag aláírásával iinditványt nyújt be s névszerinti szavazást kér. Mikecz József a küldöttség és tanács javaslatát fogadja el. Borbély Sándor nem fogadhatja el azt az érvet, mely Nyíregyháza város érdekei szempontjából a magyar forgalmi részvénytársaság ajánlata mellett fölhozatik, hogy t. i. ez a társulat megépítené az u. n. ártéri vasutat is és ezzel a vármegye e részének forgalmát Nyíregyháza felé terelné. Az ártéri vasút kiépítésének ideje nagyon is bizonytalan. Maga a társulat sem tudott erre nézve fölvilágosítást adni s az ez iránt hozzá intézett kérdésre nem is válaszolt. A magyar vasuli forgalmi részvénytársaság szerződésének 29-ik §-a, — ami a két szerződés között az eltérést jelenti — az ő véleménye szerint teljesen kiszolgáltatja a várost a társulatnak vagy legalább is egy nagyon kétséges pert jelent. Egyébként — az anyagi érdekektől eltekintve, mertőa megkötött sz.rződéfct a városra nézve előnyösebbnek tartja — a tisztesség szempontja sem engedi meg, hogy a város, a már megmegkőtött szerződés mellett, most egy másik . czéggel második szerződést kössön. Elfogadja a határozati ja-, vaslatot. Imre János rövid megjegyzést kiván tenni, még pedig arról, hogy az u. n. rétközi vasul kiépítését mikorra remélhetjük. Tudomása van arról, hogy a polgármester ez irányban többször intézett kérdést az előmunkáláti engedélyt nyert r. társulathoz, amely a sok kérdésre végre is kijelentette, hogy ők azt nem tudják. Geduly Henrik azzal az indokolatlan aggodalommal szemben, amely itt fölmerült, hogy t. i. ha ini' nem követjük a miniszter utasítását, hát akkor nem lesz villamos vasút, kimutatja, hogy a miniszteri leiratban utasításról egyáltalában nincs szó. A miniszter a kérdést ujabb megfontolás végett küldte vissza a képviselőtestülethez, ami a képviselet szabad határozati jogát egyáltalában nem korlátozza. A határozati javaslatot ebből a szempontból is és az adott helyzelben a lehető legtökéletesebb munkának tartja. Nem hiszi, hogy odafönn melléktekintetek, döntenének. Súlyt helyez azonban arra hogy a határozat egyhangúlag hozassék. Erkölcsi és anyagi érdek szól az első, a már megkötött szerződés fenntartása mellett. Dr. Rosenberg Emil, Beniczki Miksa felfogásával szemben rámutat annak képtelen voltárvA határozat joga a képviselőtestületet illeti, ez annak a kötelessége. A miniszterre bizni ezt, kiskorúság lenne. — Elfogadja a tanács javaslatát. , Hadak Károly a két szerződés rendelkezéseinek a város szempontjából való bírálatába bocsátkozik, ő a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság utólagos ajánlatát kedvezőbbnek tartja, mindazonáltal elfogadja a tanács határozati javaslatát, mert a képviselőtestület, az általa már elfogadott szerződéssel szemben egyébként nem tehet. Sütő József a bizottságban ellene volt a javaslatnak. Most azonban, midőn a bemutatott határozati javaslat szövegezésében az ő általa kivánt biztosítékokat fölvéve látja, azt magáévá teszi. Bencs László polgármester, — miután már Halasi János elállott a szótól s többen szólásra nem jelentkeztek, a vitát bezárta s fölhívta a képviselet figyelmét Geduly Henrik amaz indítványára, hogy t. i. a képviselőtestület egyhangúlag hozza meg határozatát. Felhívja Beniczky Miksát, hogy hajlandó-e indítványát visszavonni ? Beniczky Miksa kijelentvén, hogy indítványát föhntartja, az elnöklő polgármester elrendelte a névszerinti szavazást. A szavazás eredménye a következő : Szavazóit összesen 107 képviseleti tag. Ebből a tanácsi javaslat elfogadására szavazott 99, a Beniczky Miksa indítványára 8. E szerint a tanács javaslata 91 szavazattal 8 ellenében határozattá emeltetett.