Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-22 / 43. szám

..N T ! R I> ft H.« Orvosrendőri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás egy gondatlanságból eredt leforrázott gyermek hullája felett. Orvosi látleletet két súlyos tesli serlésról adtain ki Piacz és élelmi szerek rendben találtattak. Nyíregyháza, 1899. október 5-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök Alig van szivem előtt látvány, valamint alig ke­gyeletesb kötelesség, mint azon dicsőült p ilgárok pálya­futásának szemlélése, kik magasabb eszmék szolgálatara szentelvén magokat — rendületlen húséggel, önz-st nem ismerő buzgósággal küzdöttek fent ragyogó eszmé­nyük felé. Nem a csüggesztő bánat vagy erőtlen keserv hang­jait zendítjük felettők, midőn emiéköknek a kegyelet áldozatát meghozni sietünk: erényeikre fordul tekinte­tünk, melyeket sem gyászolni, sem keseregni nem sza­bad; szellemi arczképöket állítják szemünk elé azon hűséggel, mely a méltánylás mértékét nem a kivívott siker, nem a fentebb vagy alantabb szerepkör, hanem az ügy szentségevei összeforrott lelkiismeretes áldozat és odaengedés szerint határozza. Mandel Edének lelkületét tükrözi az 1803. évben általa teremtett Boni telepen látható inárványtáblába vésett következő vers: i .Összetartás, de hiven Szorgalom csak is idejében. Kend és tisztas;ig mindenben Másét nem kívánván soha sem.' Azon ritka egyéniségek egyike volt, kik élénk, fo­gékony, minden oldalra nyilt, munkás szelleműkkel oly nagy keretű tért foglaltak el Szabolcsvármegyében, de különösen Nyir-Bátorban, melynek egy kisebb része is elég arra, hogy egy egész emberi életet igénybe vegyen. Ha van polgári cserkoszorú, mely a tetthazafi ki­érdemelt jutalma, ennek nincs sajátabb oltára, mint Mandel Eduárd sirhantja fölött. Egyik oszlopa volt ő, melyre Nyir-Bátor város fejlődésének és előhaladásának története van felirva. Egyesült benne a bölcs és alkotó tett hazafi, a meleg keblű ember és a magyar ember. Egyformán érdemli higgadt s derült bölcsessége csodálásunkal, következetes hazafiúi jelleme és munkássága kegyeletes tiszteletünket. Ha a piaczi szerény külsejű, de kényelmes ház szobáiba ünnep napokon betekintettünk, ott találtuk az öreg urat a hódoló, szerető rokonok társaságában fiatal csevegésben. Ha benéztünk, nem messze, a takarékpénztár azon jótékony és életre való intézet gyűlés termébe, ott lát­tuk az öreg urat sürögni, forogni, kire mint alapitóra tisztelettel tekintett a tolongó közönség é.lelmesb része. Ha benéztünk Nyir-Bátor város tanácstermébe egy képviseleti gyűlés alkalmával, ott láttuk az öreg urat a zöld posztóval teritelt asztal mellett, hol évtize­deken át harczolt a jó ügy, a józan szabadság, a hala­dási eszmék és érdekek védelmében. Ha kimegyünk a Kossuth Lajos-utcza végére, ott látjuk a nagyszerű „Bóni" nevü ipari szeszgyár, olaj és gőzmalmot, melyben 2—300 alkalmazott hálával emelte kalapját az öreg úr előtt. Ha látjuk a berobogó vonatot, mindjárt az öreg ur jut eszünkbe, hogy ő teremtette ezt is Nyir-Bátornak. A községi iskola — melyre 500 frt alapítványt tett s ezért miniszteri elismerést kapott, — a kisdedóvoda, megyei kírház, népsegélyző egylet, mindegyiknek létesí­téséhez nagy összegekkel járult hozzá. És végre ha elfáradtunk a közintézetek látogatásá­ban és gyönyörködünk az öreg úr által posványból és mocsárból nagy áradsággal átalakított nyírbátori piaczon, melynek közepén látható az öreg úr által 'J000 koronáért készített furott kut, mik egyenként az öreg Mandelről beszélnek, mint beszél hajnalban a megzendülő természet teremtőjéről, beérünk a „Kaszinóba" s ha láttuk a sok emberek közt az öreg urat, irigykedve mondtuk, hogy ő alapította ezt is, mert mindjárt kezdetben 600 kötetre menő tudományos és más irodalmi darabot ajándékozott az egyesületnek. Halála napjáig megyebizottsági tag volt, az állandó választmánynak tagja volt s daczára öreg korának, mig a betegség ágyba nem fektette, a megye gyűléseken ren­desen megjelent és köztiszteletben álló tagja volt. Lássunk néhány adatot életéből: Mandel Ede előkelő és vagyonos család feje, nesz­tora volt. Született Nyir-Bátorban 1814. deczember 18-an. Elemi iskoláinak elvégzése után mint iparos kezdett működni, később kereskedéshez fogott. A szerencse ked­veltje lévén, előbbi foglalatosságát abba hagyta és gaz­dálkodni kezdeti és Magyon a homoksivatagból minla­gazdaságot teremtett. A báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter által összehivolt izraelita congreszuson a nyírbátori kerület követévé egyhangúlag választatott, olt az igazoló bizottság tagjává választatott, kesobb mint miniszteri biztos lett kiküldve Nagyváradra a petit.ok elbírálása ügyében. Az izraelila szeminárum letesitesere belül) L c resszus h atá rozatainak végrehajtására alakult bizottság által elnöknek választatott, s itt bar a fanati­kusok részéről életét fenyegető névtelen levelet kapott, mégis a kijelölt iránytól vissz?, nem lepett. Az 1848—49-iki szabadságharcznan előbb mint elei­mező vett részt, később a nemzetőrségnél zászlótartó volt. Az 1864-iki nagy inség alkalmával a nyomor eny­hítését nagy adományával elő nozditotta Az 1885. évi M intáson s tö b kiállításokon, tobb csoporto­zatokban előállított produküókért arany es bronz erern­md JDe"'még aa 0nemzeti színház alaptőkéjének növelésé­hez is szép összeggel járult. A tagosítást Nyir-Bátor községnek néhai gróf Ká­rolyi Gyórgygyel minden per nélkül keresztül vitte és Xyir-Bálor közönségé ezért és fentebb elsoroltakért hálá­ját azzal fejezte ki, hogy 1894. év augusztus 0-án dísz­polgárává v&lasztotta bennszülöttét és egy utczát nevé­ről keresztelt el. Elhunytáról a család a következő gyászJWentés adta ki: Fájdalomtelt szívvel jelentjük a legjobb apa, nagy­apa, dédapa, após és sógornak Mandel Eduárd nagy­I birtokos és gyárosnak Nyírbátor város díszpolgárának, Mandel Eduárd és társai czcg megalapítójának és főnö­kének, Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsági tagjá­| nak, a XX-ik izr. község kerület elnökének, a nyírbátori takarék p nztár igazgatósági lúgjának stb. Folyó hó 18-án hosszas szenvedés után, élete 85-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. hó 20-án délelőtt 10 órakor fognak örök nyugalomra tétetni. B ke lengjen hamvai felett! Nyírbátor, 1899. október 18-án. Mandel Johanna férj. AusTinder Zsigmondné, ifj. Mandel Fái, Mandel Dezső, Mandel Hermina férj. Vadász I'álné, ifj. Mandel József, Mandel Lenke, férj. Dr. Hollin­der Gusztávné gyermekei. Auslander Zsigmond, Vadász Pál, Dr. Hollender Gusztáv vejei. Ifj. Mandel Pálnó sz. HoÚünder Mariska, Mandl Dezsőné sz. Kern Gizella menyei, özv. Kern Ignáczné sz. Mandel Fanny sogornője. özv. Budai Zsigmondné szül. Kern Jenny, Szálkái Emil és neje sz. Kern Kornélia, Kende Sándor, Adorján Gyula és neje sz. Fuchs Leona, Bauer Zsigmond és neje sz. Auslander Bóza, Tőrök József és neje sz. Auslander Erzsébet, Zeisler Pál és neje sz. Auslander Berta, Mandel Ida, Mandel Károly, Mandel Alice, Mandel Gyula, Mandel Irén, Mandel Evike, Mandel Poldika, Mandel Erzsike, Mandel Anna, Mandel András, Mandel Ilonka, Mandel Matild, Mandel Boriska, Vadász Elek, Vadász Sándor, Vadász Vilma, Vadász Ilona, Vadász Klemmy, Hollander Jóska, Hollander Béla, Hollander Géza, Hollander Ilonka unokái. Buday Imre, Margit, Szálkái Mór, Imre, Barna, Zsótika, Szőke Veronka, Bauer Margit, Török Bandi, Imre, Mihály, Adorján Magda, Böske dédunokái. Nyírbátor község képviselőtestülete a következő gyászjelentést adta ki az elhunyt díszpolgár haláláról: Nyírbátor nagyközség képviselőtestülete és közön­sége nevében mély elszomorodással jelentjük Nyírbátor község díszpolgárának és örökös tanácsnokának Mandel Eduárd urnák folyó évi októben hó 18-án délelőtt 9 órakor tőrtént elunyhtát. A boldogultnak hült porai e hó 20-án d. e. 10 órakor fognak örök nyugalomra helyeztetni. Nyírbátor, 1899. október 18-án. Áldás pora­ira ! Az elöljáróság. Az eleven újság. A nőegylet ismét nagy dolgokkal foglalkozik. Egy olyan élvezetes estét akar a nyíregyházi közönségnek nyújtani, a milyenben már régóta nem volt része. S természetesen azt reméli, hogy a közönség azzal hálálja meg a sok fáradozást, hogy a színházat két estén át színültig megtölti s koronáit és forintjait olvasatlanúl és gavalléros bőkezűséggel dobja bele a nőegylet kasszá­jába, mely mostan csak úgy kong az ürességtől! Azt hisszük, hogy a nőegylet nem fog csalódni várakozásiban. Legalább a múlt erre enged következtet­nünk. Erős a reményünk, hogy abba az ürességtől kongó kasszába az előadások után nemcsak bele lehet nyúlni, de kivenni is lehet belőle valamit! * * * A készülődés nagy Dapjaibaa csodálkozva és sajnál­kozva gondolok a vigalmi bizottság elnökére és tagjaira. Az ó kezükben van ugyanis az egész izövevényes Ugy. Házaik valóságos tanácstermekké lettek. Olt beszílik meg az estély részleteit, ott állítják össze a programmot, ott szemelik ki as egyéneket: hölgyeket és férfiakat, a kik hivatva vannak »rra, hogy Nyíregyháza közönségét két estén át szórakoztassák. S ha a hadi tervek készen vannak, következik a végrehajtás. A szerencsés kiválasz tottak vagy idézést kapnak ,ad audieodum verbum societatis feminarum Nyiregyháziensis", vagy azon meg­tiszteltetésben részesülnek, hogy saját otthonukban hall­hatják meg a kitüntető végzést. Hiszen szép dolog elnöknek s vigalmi bizottsági tagnak lenni, de azért én nem irigylem ezen úrhölgyek helyzetét. S ugy néha néha futólagosan találkozom a szép asszonyokkal, úgy oldalról lopva odatekintek reá juk, s bir csodálkozásomat nem tagadhatom meg tőlük fáradhatatlan tevékenységükért, mégis sajnálkozva mon­dom el róluk magamban, hogy .szegények !* • * * De az „Eleven Újság" szerkesztőit se irigylem ám! Szerkesztőit, mondom, mert hiszen ketten vanoak, a kik est a nehéz munkát magukra vállalták. Az újság szerkesztés egyébként se valami kellemes feladat, mert a közönség végtelenül szeszélyes s ezért egyre többet és többet kíván. Ha ki vao elégítve, akkor mélységesen hallgat s egy elismerő hangot sem ejt ki, ha azonban valami nincs innyére, egy pillanatig se habozik nem­tetszésének kifejezést adni. Az .eleven újság* szerkesz­tése azonban hásonlithatatlanúl nehezebb, mert ennek újságnak kell lennie, olyannak, a mi a mindennapitól eiüt, a melynek alakji és tártálma szokatlan és ereJeti. De elevennek is kell lennie, mely az olvasót rövidségével, ötletességével s szellemekgégével lebilincselje s elejétől végig gyönyörködtesse. Nem is csoda, hogy ei a két ember mostanában gyakran szórakozott. Az (gyík például, bár nagy Nimród hírében áll, pár nappal ezelőtt ciak egyetlen egy uyulacikát tudott egész délután elejteni. De azt is hogyan! Két, mondd két lövésre, s néhány kilométernyi szaladás után. Tagadhatatlanul, óriási reccord; a szer­kesztő úr azonban érthető okokból hallgat ez esetről. De a másik szerkesztőről se lehet elmondani, hogy nem szórakozott, s ha a szerkeszti* gondjai még soká igénybe vennék, attól lehetne félni, hogy elfelejti azt a ten ger sok anekdotát, melyekkel már olyan sok élvezetes órát szerzett nekünk. Fáma asszony pedig már azt is rebesgeti, hogy felesége, a még csak alig néhány hetes asszony egészen kétségbe van esve férje hsllgatag­sága éa szórakozottsága miatt a a válókeresetet melyre első elkeaeredeaében gondolt, csak Mert nem adta meg be, mert azt reméli, hogy férje a aaerkesaiői gondok megszűntével ismét a régi less. • • • De hát úgy ia van as jdl, ha a izerkesatőség siórakoaott.mert es erősít meg bennünket ama bitünkben, hogy aa eleven újság szövege jó lesz. Aa alak kiváló­ságáról már bistoaitva vagyunk. A rovatokat Nyiregybiia leg-zebb leányai fogják megszemélyesíteni. As előfizetési felhívás, a ket vezércsikk, a tanügy, a sport, a dal és novella, as irodalom és müvésset es aa újdonságok rova­tában egymás után tűnnek fel a bájotabboál bájosabb leány-arezok, * szőkék és barnák szereretre meito válta­fcotá->b>u cnesergik el mondókáiktt. Bajos kép; méltó a festó ecsetjere! • • • Mindig nagyon respectáltam a hölgyeket, különösen a férjhez menő leányokat. Szerfelett valO reepeetusom következménye, hogy bár az ifjúkor régen eltűnt mögöt­tem, máig se mertem egy női szivet se megostromolni. Szóval agglegény vagyok. De azért elmegyek a nőegylet estélyére; ha lehet, mind a kétsser. Biztosan tudom, hogy jól fogok ott mulatni. Agglegény társaim! kik e város falai közt elég számosan vagytok, jertek el ti ia! Hadd melegedjék fel ssivünk egy pillanatra, a badd ringassuk magunkat abba aa álomba, hogy még fiatalok vagyunk! A házas embereket nem buzdítom! hisz nekik, a mint mondani szokták, mar megjött az eazök ; az ifjakat szinte nem, mert nekik még uem jött meg. ók ŰI<JÍB ott iessnek. Eorl. A községek elöljáróinak. Az érdeklődőkkel leendő közlés végett tudatom, hogy a vármegye szabályrende­leteit tartalmazó füzet nálam 2 forintjával kapható. Mikecz János, alispán. ÚJDONSÁGOK. — A miniszterelnök köszönete. A vármegyei szabadelvű párt — mint azt lapunk legutóbbi számában megírtuk — e hó 10-dikén tartott közgyűlése alkal­maból, táviratilag üdvözölte Széli Kálmán miniszter­elnököt, aki az üdvözlésre a következő, id. gróf Vay Ádámhoz, a szabolcsmegyei párt elnökéhez intézett táv­iratot küldte : „Az újból alakult szabolcsvármegyei szabadelvű párt bizalom nyilvánítását és üdvözletét örömmel vetlem s a szíves megemlékezésért őszinte köszönetet mondok, kérve a jövőre is bizalmukat és támogatásukat. Széli.' — kinevezések. Báró Feilitzsch Berthold főispán a Jármy Vincze elhalálozása folytán megüresedett ellenőr­könyvelői állásra Sztreska Miklós 11-od könyvelőt nevezte ki. Az igazságügyi miniszter Budaházy Menyhért nyíregy­házi kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt telekkönyv­vezetővé, Tamás György zentai járásbíróság! írnokot pedig segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. — Firczák püspök és a naptáregyesltés. Firczák Gyula munkácsi püspök mozgaimat indított egyházme­gyéjében a naptáregyesitéa ügyében. Október elején körlevelet inlézntt megyéje papságához, melyben arról értesiti őket, hogy megérettnek találja a viszonyokat arra, hogy az illetékes tényezők az egységes időszámítás vagy is a Gergely-féle naptárhoz való caatlakozás ügyében a szükséges iutézkedóseket megtegyék. Fölhívja ezért egyházmegyeje pipságát, hogy ő«zi gyűléseiket minden esperességi kerületben legkésőbb október végéig tartsák meg és tanácskozásaik első tárgyául a naptár­egyesítés kérdését tűzzék ki. Firczák püspök e nagy­fontosságú reformnak több okát adja. Rámutat arra, hogy a jövő évben már tizenhárom nsp lesz a külömbség a kétféle naptár a gregoriánus és görög-katbólikusok által használt juliáni számítása közölt és hogy milyen zavarokat és fonákságokat ez okoz a körülmény az ünnep­napok megülésében, noha semmiféle rituális iutézmény vagy hitezikkely nem követeli a Julián-féle naptárhoz való ragaszkodást A külföldön ezt már éazrevették éa komoly mozgalom indult meg, hogy as egységes idő­számítást a közhasználatú Gergely-féle kalendárium szerint keresztülvigyék A gyakorlati érdek figyelem­bevétele pedig,— igy végzi — Firczák az 6 egyházmegyé­jében éppen megkívánja az időszámítás egységesítését, mert annak lakosságában sok a latin szertartású katho­likus és református, kik a Gergely-féle naptár szerint számítanak. Firczák püspököt úttörő intéskedéseért a gálszéc<i görögkatholikus hitkösség táviratban üdvözölte — Hivatal vlasgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán, Elek László főispáni titkár kíséretében e hó 16-án a bogdányi járás, 20-án a kisvárdai járás ügy­és pénzkezelését vizsgálta meg. A vizsgálathoz a bogdányi járásba Borsy János alszámvevő, a kis várdai járásba pedig Mikecz Gyula főszámvevő volt kirendelve. — A közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén több község ellen az adó és ártér behajtására a felelős­séget kimondotta és igy a behajtás a községek költségén állami végrehajtó által fog foganatosíttatni. E czélból a pénzügyigazgatóság legközelebb több ideiglenes végre­hajtót fog felfogadni. — A nőegylet estélye. A nyíregyházi jótékony nőegylet f. évi november hó 4-én esetleg 5-én is igen élvezetes és mulattató jótékonyczélu „estélyi" rendez a városi színházban. Az estély erkölcsi sikerét a kipróbált rendezőség és a legkiválóbb helybeli erők közreműködése biztosítja. Lesz itt minden szép és kedves dolog, a mi szivet és lelket egyaránt kielégít s gyönyörködtet. Tájé­kozásul közöljük, hogy az estély részletes programmja már készül s a n. é. közönség falragaszok utján lesz értesítve annak részleteiről. Helyben névre szóló meg­hívók neth küldetnek szét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom