Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1899-09-10 / 37. szám
Y It V I U K K" — Bortermelök figyelmébe. Az 1892. éri XV t. cz. 3 §-a értelmében mindazon szőllős gazlak, kik szeszes italok kimérésével vagy kismértékben! eladásával nem foglalkoznak, igényt tarthatnak azon kedvezményre hogy saját termésű boraiktól, a házi szükségletre szánt mennyiség után,-Haladó fejében az I-só osztályú községekben, tehát itt Nyíregyházán is hektoliterenként csak 3 frt 35 krt fizetnek. Miután azonban ezen kedvezmény igénybe vehetése függővé van téve f. év szeptember hó 15-ig teendő bejelentéstől, — felhívatnak mindazon szőllősgazdak, kik fenti kedvezményt igénybe venni akarják, hogy erre vomtkozó bejelentésüket, melyben a bejelentő rendes lakhelye, házszama, család tagok szama szőllő birtok terjedelme, a házi fogyasztásra (elhasznált bor atlagos raenynyisége hektoliterekben, — X évben remélhető termés hektoliterekben, a házi fogyasztásra és nagyban vagyis 56 litert kitevő mennyiségben való eladasra szánt bor mennyiség hektoliterekben, a városi fogyasztási adóhivatalban (a házi pénztár hivatalos helyiségében) legkésőbb f. év szeptember hó 15-ig annyival is inkább tegyék meg, mert a határidő elmulasztása a kedvezmény elvesztéset vonja maga után. — Gyümölcs- és általános kertészeti kiállítás Budapesten. Az orsz. magyar kertészeti egyesület már a mult őszszel szándékozott Bud • pesten egy kertészeti és gyümölcs-kiállítást rendezni, mely boldogult királynénk elhalálozása folytán hazánkat ért országos gyász miatt elhalasztatolt. Az egyesület tegnap tartott választmányi ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy ezen kiállítást ezen őszön annál is innább megtartja, miután Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter leiratában az egyesület támogatását helyezte kilátásba. Ezen kiállítás folyó évi október 7 —15. fog a városiig .ti kereskedelmi muzeuiu (nagy ipír csarnok) épületében megtartatni és azon gyümölcsöt, szőlőt, zöldség féléket, fákat, virágok at, kertészeti gépjket, terveket és eszközöket lehet kiállítani. A kiállítás a gyümölcsre és terményekre országos, a gépek és eszközökre nézv nemzetközi jellegű leend. Tér dij nem fizettetik, de> a kiállítandó tárgyak bérmentve lesznek beküldendők. A kiállítás egybe lesz kötve gyümólcsvásárral is, hol a közönség közvetlenül a termelőtől fogja gyümölcs-szükségletet beszerezhetni. Bejelentések szeptember hó 25-ig fogadtatnak el. Bejelentési iveket és programmot küld az Orsz. Magyar kertészeti egyesület titkári hivatala (IV. ker. Koronaherczeg utcza 16. sz. valamint az orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos (Földmivelésügyi minisztérium) is. A gyümölcs vásárra a külföldi kereskedők is megfognak hivatni. — Kenyér és zseinlyeszállltás. A uagy-káliói m. kir. elmegyógviutezet 1900. évi kenyér- és zsemlye•sükségleteinek biztosítása iránt, a nevezett intézet ig&zgatóságáuál folyó évi augusztus bó 22 én árlejtés volt. Ajánlatot tettek: Bernstein József kereskedő (NagyKálló) az évi kereseti összeg 35-5 százaléknyi áreiengedéssel, Princz Jakab pékmester (Nagy-Kálló) 35 százalék, Hegedűs Ignácz és társa vállalkozók (Nyiregyháza) 23 százalék, és Spitz Ferencz vállalkozó (Nyiregyháza) 19 százalék árelengedéssel. Az ajánlátok elhatározás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztettek. — A nyíregyházi Erzsébet közkórház fabútorainak szállítását uem mint lapunk mult számában tevesen jeleive volt Korponay Kálmán és társai íaztalos mesterek, hanem Estók Károly és társai, névszerint: Hsuzer, Vitósiky és Bauer asztalos mesterek kapták meg. — A kézbesithetlen és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, melyhez a t. közönség ezennel meghivatik. Kolozsvár állomáson 1899. szept. 28-án. Brassó , » . 16-án. Pozsony • . » I6-án. Arad , . , 18-án. Újvidék , , , 18-án. Miskolcz Göm. , , , 18-án. Pápa , , 18-án. Nagy-Várad » , . 21-én. Szeged . . . 21-én. Budapest dpart , , , 21-én. Veszprém , . * 21-én. Debreczen , . 22-én. Csaba , » . 22-én. Szabadka , , . 22-én. Fiume , . . 22-én. Szatmár » . . 25-én. Zágráb , « . 25-én. Temesvár Józsefv. , , » 26-án. Budapest ny. p. u. , • « 26-án. Mármaros-Sziget . • > 26-án. N.-Szeben . . . 28-án. Győr > i » 28-án. Kassa . . . 28-án. Kaposvár ' » v8-án. Eszék . . • 2 9" é nNyitra > . » 2 9" é nBudapest József v. , 29-én. Pécs . . . 29-én. — Nagy és előkelő lovarda. Hüttemann Gusztáv, aki tőbb érdemrend tulajdonosa, előbb Kassán, most pedig Miskolczon gyönyörködteti a közönséget elragadóan művészi előadásaival, a napokban érkezik Nyíregyházára, már az előadások részére szükséges helyiséget a szénatéren építteti is, a következő előleges jelentés közlésére kért fel: Előleges jelentés. Tisztelettel alólirottnak van szerencséje a mélyen tisztelt közönségnek és a nemes katonaságnak becses tudomására hozni, hogy a legnagyobb gonddal összeállított első rangú művésznők- es művészekből s 70 személyből álló műlovar társulatával és 33 mind nemes fajú iskolázott lóval legközelebb e nemes város falai közé érkezik, és néhány előadásra szóló cyklust kezd meg, a magasabb műlovaglás, loidomitás, balett, erőművészet és némajatekok teren. Az ország fővárosában, továbbá a legelőkelőbb megyenek székhelyén, ahol előadásokat tartottam, rokonszenvesen és kitüntetéssel lettem mindenütt fogadva, s igy remenyem van arra is, hogy e nemes város nagyérdemű közönsegenek teljes megelégedését ki fogom érdemelni. Az első előadás annak idején falragaszok ulján lesz hirdetve. Nyíregyháza, 1899. szeptember 9. Különös tisztelettel Hüttemann tíuutáv, igazgató és tulajdonos. — A szónoklás legnagyobb mestere. A szónoklat minden szabad népnél virágzik. Az angolok, a franczia forradalom, a magyar társadalmi átváltozás korszakai kitú ió -zlookokkal dicsekesznek. De van egy szónok, kinek az ujabb kor legnagyobb szónokaira száll dicsősegképen, a legnagyobb magasztalásul. Az ó-kor szónokának neve ez, a legszabadabb föld fiáé. Hellas szüló'teé: Do.nodlhenei. Beszédeiből semmi sem mar>dt ránk, csak halisok nagyságával merhetjük müvésietenek erejét, Demosthenes ékesizólásának varázsával megfordította Hellas rendjét. De a szónoklaton kivül más valaminek vatalmát is hirdeti. Az erős akarat példaképe ő. S az akaral a legnagyobb erő, a legnagyobb hatalom. Dadogónak született, s vállait mindig fölrángatta. Le akarta győzni a természet és szokás hibáját, s volt rá eszköze az erős akarat. Kavicsot tett nyelve ala, szöget vert a falba válla fólé, s ugy kezdett beszélni. Később tul kiabálta a tengert. S a púpos dadogóból Görögország legnagyobb szónoka lelt. Eletét és inunk isságat érdekesen rajzolta a Nagy Képes Világtörténet 36. füzete. A tizenket kötetes nagy munka szerkesztője M irczeli Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy kötet ára díszes fél bőrkötésben ö frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadónál (Révai Testverek, írod Int. Rt. Budapest, VIII. Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. — Szoczlalismus és communismus. A szoczializ mus és commuuismus világlelkesitó s viiagrettentó nevei nem oly uj keletűek, mint rendesen gondolni szokás. Ez irányok főbb eszméi meg voltak már az ó kori társa dalmakban is. A pharaok trónját ez eszmék rokonai döntötték meg. Rómában az elvek kQlötnböző jelszava voltak a secessiók okozói.Görögországban a pelloponnesosi háború után jelent meg először az eszmék köre. Az államok minduntalan belső rázkódásokon mentek keresztül, s e rázkódások mindig a vesztes párt szám Qzetésével jártak. Igy folyton szaporodott az oly polgárok száma, kik hijjával voltak a független polgári elet föl tételeiuek. Hogy a társadalmi bomlás a kulturát is tönkre tegye, ahhoz valamely erőszakos fordulat volt még szükséges. Ezt is meghozta a makedón háború. Az ó kori szoczialismusról igen érdekesen szól a N K V 35 füzete. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyet, tanár a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt. füzetenként is kapható 30 krjával. M -gjeleu minden héten egy füzet. |Kapható a kiadóknál (Révai Testaérek, írod. Int. Rt. Budapest, VIII, Üilői-ut 18) s minden hazai könyvkereskedés utján. Csarnok. A baronessz. Elhallgattak a bugó harangok. A halottasmenet elért oda ki a fenyvesektől borított dombra, a sírbolt elé. — S'.ivrázón hangzik a papok éneke: Circamd^derunt me gemitus mortii, CircumdederuDt dolores iaferni. A bus hangokat elkapkodja az őszi szél, nyögve veri vissza a sötét fenyves, mintha élő ember zokogna sűrűjében. Pedig itt száraz minden Biem. A koporsó mellett áll az anya, a bárónő. Kemény, parancsoló vonásai meg vannak meredve. Szemeit, melyekből csak keserű dacz tör elő, kémlelve hordozza szerteszét s ha egyegy suttogó csoportot vesz észre, mint két hegyes tórt szögzi azokat oda s elnémítja őket. — Szemközt vele fia, a fiatal báró. Ábrándos kék szemei körül — ép mint nénjeé — csak tüzkarikák láthatók, de semmi könny. Duzzadt, tipikus ajkai összeszorítva néha-néha vonaglanak — Fürkészve tekint a fenyves homályába, mintha látná, ki bent zokog. — Ha anyja rátekint szúró szemeivel, sötét keménységgel néz vissza rá. — Gyermek arcza szinte megférfiasodik. Szegény szép baronessz! — Egy hét előtt még bár halvány s gyengelkedő, senki sem gondolt halálára. Két nappal ezelőtt, este 10 órakor hirtelen rosszul lett — & mint Gergely az inas beszélé a konyhában. Maga Pista báró ment lóh&lálban az orvosért. — Éjfélre járt már az idő, mire vissza érnek. A betegnél csak a méltósága meg a doktor ur maradnak, mig a fiatal ur körültekint, hogy a cselédség alszik e. — De hát ó nem azért élt teljes világéletében urak meg a konyha körül, hogy még kíváncsi se legyen. — A mint az úrfi szobájába tér, ő a beteg ajtaja elé sompolyog. De olyan lassan beszélnek benn a báróné, meg a doktor: biz ő mukkannást se ért belőle.— Hinem egyszerre! — Ojjé! — Mintha szíven szúrták volna olyat sikkantott a méltósága. — Ijedtében elugrik az ajtóból. — Szerencséje. — A méltósága sebesen fölrántva azt a fiatal ur szobája felé tart kemény léptekkel. Ó pedig fölhastnálja az alkalmat. Visszahúzódik a szobája ablakából látja, mint hajt sebesen el a fiatal báró még a kocsist sem vive magával. Mivel pedig bátorsága kisebb kíváncsiságánál, hát biz ő többé nem mer kilépni, — elalszik! — Azt se tudja mikor tért vissza a kocsi. Átveszi a szót Juczi, a megholt baronessz szobalánya. Mikor, mikor nem, biz ő nem nézte az órát, de olyan fura, zavaros, beszédekre ébred fel. A mormogás úrnője szomszédos szobájából hallatszott. Mi tagadás benne, megijedt egy kicsit, sehogysem tudván megmagyarázni az okát. De kíváncsisága nagyobb félelménél. A falra tapasztja fülét. Megismeri a beszélőket szavukról, de csak egyes szavakat értbet meg. A méltósága mindig csak ezt hajtogtja: átok, átkom rajtad, meg eien is itt ... ez a szégyen ... ez a szégyen. — Közbe-közbe hallja, hogy nyög, hogy sóhajtozik jó kisasszonya. Még neki is könybe lábbadnak szemei! — Egy valaki pedig (csak tudnák ki?) sürőg-forog, jár kel ki b be. — Nagyon fúrja az oldalát, hogy ki lehet ez sí ,ez is*. A cselédnép találgatásait kiegésxiti titán Tera nenő, > falu ssájs, ki, mint olyan benfentes a bárót hátnál, nagy renoméval bir a cselédség efftt. Ugy hajnal felé ugyanis éj-a — már pirktdai kesdett, — mint amolyan göthös véo ss<zony, ép feltakar kelni, midőn at utcain dörögve robog végig egy hintó. 8 hirtelen a stomsiéd kát elótt, — a hol tudoivslólag a bába, Csatár Laciinak, ai uradalom síép gulyásának anyja lakik — Ali meg. A mennyire csak vén csontjai engedik, oly gyorsan siet at ablikhoi. A hintóból — nem merne ugyan ráeikodni — Csatámé ssál ki valami csomót tartva karján. — Erre a hintő gyorsan visszarohant; — Igy csacsogott • fáma. — Mi igai belőle, mi nem? — Emei éjt követő reggel ugyancsak elbámulnak, kik benőinek Csatárékhoz. — Lidi Csatámé öregebb fiának felesége, két kis csecsemőt himbál karján. Ha kérdik tőle hol vette eit e másikat, hsmi«an kacsintva esak ennyit mond: a gólya hona. Anyósa, a bába még ennyit se siói. Van ia búcsújárás a házhos égési nap Biiony síép kis baba is, sió sincs róla. Finom vágású gyönyörű kék szemei s azok a jellemzetes duzzadt ajkak mindenkinek felkötik bámulatát. Annyira, de ugy ha<onlit valakire. De kire? — aA nyelvemen forog, de nem tudom kimondani' mondogatják a vénasstonyok műértő nemekkel vizsgálódva. — Végre Tera nenő egy nevet ejt ki stá ján. — No meg is járta. — Licti, ki eddig egyik stögletben gunyasztva csak néha vet a kiesikere gyöngéd meleg tekintetet, mint villám terem a vén asssony mellé. Síikrátó stemekkel ssinte összetöri roioga csontjait, a mint vasmarkával megragadja karját. A szép baronessi pedig ott fekstik sírjában egyedül . . . egyes egyedül. — De mégse. Midőn at ej sdrQ fátyolát kiteríti a nyugvó föld felé, onnan a fekete fenyvesből szűrbe burkolt alak lép ki. Odadől a kripta ajtajába. Pőrge kalapja lehull; a metsző éssaki stél sivítva kap üstökébe. Ugy megctibálja, ugy megránt ezt az ajtótra támasitott stép főt. Hanem a legény nem érez. Térdére kulcsolva keiét, tokog . . . tokog . . keservesen zokog. Az a kis poronyty is oly nyugtaim tápláló anya kebelén. A másik, as igaii csendesen siendereg; et nyugtalanul rugdalótik kövér lábacskáival, néha-néha olyan keserves olyau siró képet vág t fintorgatvt fordítja el fejét a felé nyújtott emlőtől. Egysterre 12 őt üt az óra. — Hi eg stél aQvölt végig a szobán, mintha onnan a fenyvesek aljából jönne. A gyermek arezt mosolygóvá válik, többé nem rug« kapál. Apró sxájacskáját összecsucsorítja s ugy megmajszol, ugy megcsamcsog, — Kacsóival a levegőben babrál, majd hamisan elkapja fejét, hogy mosolyogva újból, folytassa játékát. — Mintha édes annyjt kebelén nyugodnék. Kitudja? — A holt anya nem hagyjt el kitdedét, ezt tartja a néphit. Vasúti ügjek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságát*!. 129886—35291 sz. Hirdetmény. Ezennel közhírre tetetik, hogy a vasúti koedkbau és az állomási helységekben elhagyott tárgyak o. m. bőröndök, táskák, kalapok, ruht és fehéruemttek botok, napernyők és esernyők Btb. ax tlább felsorolt állomásokon és következő ntpokon tartaudó nyilvánot árverés alkalmával azonnali készpénz fizetés mellett el fognék adatni. # Miskolcz állomáson f. é. szeptember 11-én d. e 9 órakor, Kolozsváron folyó évi szeptember 15 én d. e. 9 órakor Budtpest ny. p. u. folyó évi steptenber 19-én d. u. 3 órakor. Budapest, 1899 évi sieptember hivábtn. AJ igatgalóság. 25097/99. se. Pályázat. Az alulírott üzletvexetóseg bródi magyar tannyelvű elemi iskolájánál betöltendő két tanítói állásra pilyáistot hirdet. Ezokkel as állásokkal évi 480 frt. fiietést, 160 frt. lakáspénz esetleg megfelelő termésietbeni lakás élvezet van egybekötve. Felhivatnak mindsiok, a kik eit ss állást elnyerni óhajtják, hogy tanítói oklevelükkel eddigi működésűkről szóló biionyitványnyal és horvát nyelvismeretfiket igasoltf hivatalos okirattal ellátott és szabályszerűen bélyegiett folyamodványukat, a mennyiben siolgálstbsn Alinak felettes hatóságok utján, különben pedig kösvetlen legkésőbb f. évi sseptember hó 10-ig as alulírott üzletvesetőség L osstályáhos ezimesve kúldjúk be. Ezen határidőn tul beérkező folyamodványok figyelmen kivül fognak hagyni. A beérkező folyamodványok alapján a ssegedi üzletvezetőség a kinevezést siabad válasstás sserint fogja eszközölni. Szeged 1899 év augusstus hó 23-Ao. Krteptlka üsletvesetö. 117384/99. sz. k magy. kir. államvasutak igát, síkságénak értesítése szerint kereskedelemügyi msgysr. kir. Miniszer Ur ő Nagyméltósága rendeletéből s maros—ludas-besiterciei h é. vssutan Báld t» Kissármás állomások között előbbitói 2. 9. utóbbitól 4. 9. kilométernyi távolságban fékvő, .Nagy sármás megtfló rakodóhely, mely eddig cssk ssemély és podgyáts forgalomra szolgáló feltételes megállóhely volt, L évi julius hó 25 én a kocsirakományi teheráru forgalomra is ma^ nyittatott. Elő állatok, valamint oly áruk a melyeknek b« vagy kirakásáhos külön berendelés igényeltetik *ien megálló rakodóhelyen nem kezeltetnek: Az ezen megálló rskodóhelyen, vagy meft)ló* rakodóhelyről sz&litandó kocsi rskományi ttheriiuk beszámolása a szomszédos Báld állomásán esikOsöltotik,
