Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-10 / 37. szám

Fogadják hálás elismerését a magyar érzelmű ssidó polgártársaiknak, lm itt közöljük a nagy izgatottság szülte Qgyben az izr. hitközség szeptember hó 7-én hozott jegyzőkönyvi határozatát kivonatban. L A hitközség képviselete kimondja, hogy Dr. Kelemen Adolf ellen felmerQlt vádakat a megejretc vizsgálat eredményéhez képest, ugy azok valláserkölcsi, mint társadalmi oldalát tekintve igaztalanoknak, alaptalanoknak találta és ehhez képest kellemes kötelességé nek tartja Dr. Kelemeu Adolf úrnak teljes erkőcsi elégtételt szolgáltatni és erről őt jegyzókönyi kivonaton értesiti. II. A magyar hitszónoklatnak a zsidótea,plomba leendő behozatala iránt előterjesztett írásbeli indítvány egyhangúlag elfogadtatott. III. A magyar hitszóaoki állás rendszeresítéséig Dr. Kelemen Adolf jelenlegi minőségben, adott alkalmakkor magyar hitszónoklatokat tart, a tanuló ifjúságnak a templomban magyar nyelven hirdesse Isten igéjét. IV. A rabbinak a szóban forgó Qgyben követett maga tartásáért rosszalását fejezi ki, s meghagyja, hogy hasonló actióktól jövőben tartózkodjék. V. Kimondja a képviselet, hog/ a .Nyirvidék" 1899. szeptember 3 ik szimábau „több hitközségi tag nevében" beadott csikkel magát nem azonosítja, azon annak durva hangja és intentiója miatt is megbotránkozását fejezi ki, a azt rosszalásával illeti. Q A községi és a járási gazdakörök. (Vége.) A reorganísatió már az 1894. évi XII. t.-czikkben lett lefektetve, amidőn a tőrvény végrehajtása a gazdatársadalmi önkormányzat alapelvere építtetvén, hivatalos administrativ szervekül a községi birtokossági tanacs, a járási mezőgazdasági bizottságok és vármegyei mezőgazdasági bizottság ugy lettek kijelölve, hogy azok bár hivatalos közegek, de a társadalom által legyenek azog egyénekből össze alkotva, akikben a gazdaközönség nagy többségének bizalma összpontosul. Eddig a törvény intentiója teljesen correct s a gazdatársadalom élelszükségleteinek teljesen megfelel. A tévedés azonban ott volt, hogy a tőrvény alkotói egy élő, működni akaró és ludó szervezett gazdatársadalmat tényleg létezőnek képzeltek el, melyben meg van a közős eszmék hatá;a alatt a közös czél felé való egyesült törekvés. Ez egy óriási tévedés volt, mert egy ilyen gazdatársadalom tényleg nem létezik. A gazdatársadalom ugyan meg van, mert a gazdák élnek, de teljesen izolálva vannak egymástól, közős érdekeket, ezen közös érdekek után való közakaratu törekvést nem ismernek, csak érdekellentéteket, személyes torzsalkodásokat, vagy legfeljebb egyes összeverődött érdekcsoportoknak a többiek rovására, vagy e nélkül való közös agitációit. Tény, hogy nem a lőrvény-alkotók hibája, hogy ez a társadalom, melyre az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtása bízatott, nem létezik, s ha a szigorú alkotmányosság elvét a törvényhozók figyelmen kivül akarlák volna hagyni, legelőbb egy ily társadalmat kellett volna alkolniok. Nem tették. Helyesen! mert van minden vármegyének gazdasági egyesülete, s ennek feladatát képezi a gazdatársadalmat szervezni, s képessé tenni arra, hogy az ő érdekében meghozott egy üdvös törvényt végrehajtani képes legyen. • Tény, hogy a gazdasági egyesület Szabolcsvármegyében nem az, aminek lennie kellene, t. i. a megyei gazdatársadalom érdekképviselete. De ezzé kell lennie. É végből meg is kezdte működését, s csak ugy lesz létjogosultsága, ha e czélját el is fogja érni. Ezen czél felé való törekvésében elért annyit, hogy ma már mint vármegyei és járási mezőgazdasági bizottság, tényleg a megyei összes gazdaközönség hivatalos érdekképviselője, de nem egyúttal társadalmi érdekképviselője is, még pedig azért, mert az egész megyei gazdatársadalomnak csak egy elenyésző csekély töredékét vallhatja tagjainak, s még ezek irányítására is képtelen, de nem az intézők, hanem a tagok hibája miatt. Hogy társadalmi érdekképviselője is lehessen a gazdaközönségnek, előbb ezen gazdatársadalmat kell összehoznia, egyesítenie. A községi gazdakörök megalkotása tehát nem egyéb, mint a köznépnek a közös czél, a közös érdekek után való törekvésre való egyesítése, a járási gazdakörök létesítése pedig nem egyéb, mint a gazdatársadalom intelligens erőinek egyesítése a közős érdekek után való közös tőrekvesre, nem pedig a rosszindulatú kritizálásra. Ezen köröket kell ugy kormányoznia, hogy a társadalom az országos törvényhozás és a megyei-hatóság által rábízott törvények és rendeleteknek ugy megalkotására, mint végrehajtására képes legyen. Ha ezt elérni nem tudja, ugy az összes eddig meghozott, mint az ezután meghozandó, törvények, megyei-szabályrendeletek és társadalmi intézkedések csak írott malaszt lesznek, ugy mint eddig is voltak. Az eddig elmondottak azoknak szóitik, akik intelligentiájuk és társadalmi állásuk folytán hivatottak, mint az egyesület megválasztott bizalmi férfiai, a többség kormányzási hatalmának letéteményesei, a gazdaköröket megalkotni. Az ezután következők szóinak azoknak, akiknek állampolgári kötelessége a közős érdekben való munkásságra egyesülni. Mire való a községi gazdakör? Nem arra, mint azt azok a tágtorku, szabadnyelvú bölcsek mondják, hogy a gazdák zsebéből a tagsági dijakat kivasalja, hanem igenis arra, hogy; , 1-ör- mert nem mindenki lehet a községi képviselőtestületnek, vagy a megyei törvényhatósági bizottságnak V 1 K v i l> fr. frt .«• tagja, s a maga gondolatait és ügyes bajos dolgait nem is leheli ott szó tárgyává, s a hatóságban nem férhet tanácsot, legyen egy hivatal, ahol mindenki, akár munkás, akár szegény, akár gazdag, elmondhatja a maga gondolatait, s tanácsot, s.gitséget kérhet ügyes-bajos dolgaiban; '2-or: arra, hogy mert egy ember, különösen ha szegény, mindig csak egy ember és a községi képviseletben is, de még inkább a magasabb hatóságok előtt nem nagy hatalma tekintete van, legyen egy hivatal, ahol egy ember is akár munkás, akár szegény, akár gazdag, ha valamit mond és azt a többiek is helyeslik, annyi mintha az egész község birtokossága mondaná, amelyet pedig megh illgatnak mindenütt, — s igy az egyes ember is m>-ghallgattatasra talal — ha másutt nem, de a megyei gazdasági egyesületnél minden esetre, ennek pedig módjában van segíteni azon, akin a törvények értelmiben segíteni szükséges.; 3-or: arra való, hogy mert az országos korín íny. és a megyei hatóság, vagy a megyei gazdasági egyesület nem ismer minden embert, de még ha ismerne sem irna mindeniknek levelet, hogy tudassa vele, hogy milyen törvényt vagy rendeletet hozott azért, hogy a községi gazdák baján segítsen, legyen egy községi hivatal, amelyhez a megyei gazdasági egyesület irhát, s közölheti mindazt, uini akar egyesek, akár az egész községi gazdaközönség vagyoni es lelki javara szolgál, s felhívhat valakit, hogy a közönséget felvilágosítsa s megoktassa arról, hogyan kell valamely közintézménynek hasznát venni; 4-er: arra való, hogy mert a falusi kisgazdák otthoni életével, ügyeivel, bajaival, különösen ezeknek vizsgálatával, azért, hogy ezen vizsgálattal kiderülő bajokról a társadalmi és hivatalos hatoságok a valóságnak megfelelően értesülvén, a szükséges intézkedéseket megtegyék, senki sem törődik, legyen egy hivatal, amely, ha a gazdasági egyesület mindezekről megkérdezi, az igazságnak megfelelő felvilágosításokat akar adni és tud is adni; 5-ör: arra való, hogy mert a falusi gazda ember nem mind járathat újságot és könyveket, de a kávéházba vagy kaszinóba sem mehet olvasni, legyen egy hivatalos hely, ahol ezt, aki keresi, meg is találhatja, s legyen egy hivatalos hely, ahol a vasár- és ünnepnapok délutánjait jól eltöltlieti a falu gazda és munkás közönsége. Aki az eddig elmondottakat elolvassa, annak bc kell látnia, hogy ha kell is a szükséges költségek viselésére tagsági dijat fizetni, a gazdakör felállítása ezt megérdemli, nemcsak azért, mert kellemes foglalkozást ad a közönségnek, de különösen azért, mert az az egy forint egy évi tagsági dij minden tagnak százszorosan is visszatérül. Nem hiszem, hogy igaz lenne az az állítás, hogy a falusi munkás- és gazdaközönség annyira tapasztalatlan lenne, mint igen sokan rosszakaratulag állítják, ezt hozván fel mentségül arra, hogy nem érdemes velük foglalkozni, sőt azt hiszem, hogy a műveltebbek és jóakaratuak megértik azt, amit irtam, s nem fognak huzakodni, vonakodni a gazdakörbe önmaguk is belépni s a belépésre másokat is megnyerni. Csak tiz-tizenöt gazda legyen is tagja a körnek, már az megalakulhat, s legalább megalakulva legyen, már a többi aztán jön magától. Már most még S^abolcsmegye nagyobb és műveltebb birtokosaihoz van még néhány szavam, a járási gazdakörökre vonatkozólag. A gazdasági egyesületre azt szoktak mondani, hogy nem érdemes a gazdasagi egyesületbe belépni, mert az egyesület nem tesz semmit: mert nincs idejük mindig Nyíregyházára utazgatni ülésekre, s ha már Nyíregyházára jönnek, van sokkal fonlosabb dolguk, mint az ülésezéssel tölteni az időt. Mindkét állítás helyes és igaz. Még pedig azért, mert az egyesület csak egy fogalom, ez pedig dolgozni nem képes, a lagok pedig, akiknek egyesülését ez a fogalom kifejezi, nem tarják érdemesnek ügyes-bajos doigaikat az ülések elé vinni, s mert emiatt Nyíregyházára kellene jönni, vagy legalább is irni, inkább viselik azokat békével, s megkísérlik maguk segíteni magukon, ha sikerül jó, ha nem sikerül ugy is jo. Akik az egyesületben dolgozni liivatvák, az elnökség, a választmány és a tagok, és ezek kézi és szellemi eszköze az egyesületi titkár. A kezdeményezési és végrehajtási jog ezek kezében van. S mégis, a legritkább eseteket kivéve, ezen jogokat és alapszabályszerü kötelezettségeket csak igen kevesen gyakorolják s a többieknek egyéb hiányában az egész tevékenységük abból áll, hogy a legszigorúbban kritizálják és ócsárolják az egyesületet, ezt a fogalmat amely pedig épen őket, a fogalom alkotóit jelöli meg. A hadsereg elvesztelte a csatát, mindég annyit jelent, hogy rosszak, gyávák vagy gyengék voltak a katonák. Amidőn most az egyesület önmagát deszentralizálja, és járási körökre és községi körökre oszlik, azon czelt akarja elérni, hogy a tagoknak, ha dolgozni, tenni akarnak, nem kelljen oly gyakran Nyíregyházára utazniok, drága idejüket ne kelljen vesztegetniük, hinem üres óráikban, ott, patriarchálisan beszélgethessék meg ügyesbajos dolgaikat, s a maguk érdekében kényelmesebben használhassák azon morális és anyagi erót és befolyást, melyet ez a fogalom, vármegyei gazdasági egyesület kifejez. Simitska Endre. Vidéki levél. Nyir-Bakta, 1899. szeptember 5. Nyir-Bakta és vidékének értelmiségének NyirBaktán 1899. évi augusztus hó 27-dikén a vendéglőnek ez alkalomra ízlésesen feldíszített nagytermében ugy anyagilag mint erkö csileg sikerült jótékonyczelu zártkörű tánczmulatságot rendezett. A tánczmulatság a báró Podmaniczky Géza Őoagyméltósága tulajdonát képező erdőben terveztetett, azonban a kedvezőtlen és hideg időjárás folytán a vendéglő nagytermében tartatott meg. A tánczmulatság iránt a vidéken felette nagy érdeklődést tanúsított a közönség, mit igazol a jelen voltak száma. A tánczmulatság a szó 3 szoros értelmében rirtkörO volt, miért is a fiatalok teljesen fesztelenül lejthették a tánciot a nyírbátori Kacuryuak köikedveltségQ zenekara előtt. Dicséret illeti a rendességet, bogy as ellátás és kényelem tekintetében at igényeket mindenben kielégíteni képesek voltak. A rendezőség fáradtságát a vidék közönsége megjelenése által jutalmazta, s igazin egy vidéki városkában csodálatos mennyi caiuos lányka gyűlt egybe. Am ssolgáljon e tekintetben ai alábbi hiányos névsor a jelenvoitak feitfl. Asszonyok: Sulyok Elekné (K-Varsány), Siflci Dátileiue (N)ir Madi), Guihy Eiekné, Lányi Kálmánná (Hodász), Sulyok Jánosué (Krek), BalU Antaloe (NyirBátor), Rutksy E'eonora, (Lt»kod). C.-oppé Gáborne (Nyír Mtda), öiv. Sereghy Hsilóue, özv. Mihálka Györgyné (N.-Dobos), B-rcsik B'láné (Levelek). Albert Sándorné (Liakod) Szítba Fcreuczné (Rtkamas), Tarnayné Kouiaromy Erisébet (Vaja), Krioton Sándorné (Besenyőd), Bálint Sándorné (Eperjes), Siabó Jánoané (Lórántháza), Halka Istvánné, Sereghy Jánomé, KuOppl Józsefné. Malik Albeitré, Schneider Gáspárné, Bydeskuthy Mlria stb. (Nyir B ikta ) Leányok: Lányi I onka (Nyiregt basa), Ssitha Ilouka (Rikamaí), Skovronszky Marn-ka (Tardos), Lei.csés Ilouka (Vuka), Jástsy lreuke (V Niuiíuy), Timit Margitka (R-Lucsk), Rutkai Irénke (Laikod) Su yok Mariska és Margitka (K.-Vursáuy) Suiyok Juiiska es Miriska (Keék) Buuyitay Mnriska (Nagy Várad). Borcsik Gizike (Levelek), Keresstesy Üonka, S/ücs Aunuska és Bertuska (N)lr-Mada), Sereghy B'lluska (N. Dobon), Guthy Joláuka, Lluyi lreuke (Hodáaz), Btlia Mtritka es Erzsike (Nyír-Bátor), Lányi Erzsike (Koctord), Tóth Ida (Lóráuiháza), Sereghy Joianka és Aunuska, Beke Piroska, Pócz Etelka (Nyn Bikta) stb. Buzduljou a rendezőség es a megjelentek nagy és díszes száma sarkalja őket arra, hogy évente mentül gyakrabbau rendezzenek ily fényes sói még tényetebb eredméuynyel sikerült bálokat, mert at ellentételek lassaukint lecsiszolóduak, főleg tapint .tos eljárásaik által. Fgyben mély köszönet a megjelentek ráuére. Egyben a beérkezett kimutatást a feldlfuetések felől közöljük s nyugtázzuk e helyen is. Jegyeiket megváltották: Báró Podmaniczky Géia és neje Oainga 30 kor. (K. Kartal), Gróf Degenfeld Gusaávné (Téglás) 10 kor., Gróf Tisza l^ván (Geszt.) 10 kor., Vidovich uy. ezredes (Debrecteo). Vitét János (Senye), Korcbuia Pál (Nyir-Bikta) 4—4 kor, Zoltán Ödönné, Ujlaky Gyula (Itohod) Vitéi Sándor (Lórántháza). Sípos Ferenci, Fedor István, Mtkray János, Sztrada István (Jákó). Bilogh György 2—2 kor., Vass János (Eór), Farkas Ferenci (Nyir-Bátor) 4—4 koronával. Megjelenésük alkalmával felü fizettek: Lányi Lijos (M. Tur) 8 kor,, Hegedűs Lsjos (Gelényes) Komáromy Miklós (Vaja) 4—4 kor., Síücs Diníelné, Csoppé Gábor (Ny.-Mada) Ru kay Eieorora, Albert Sándorné (Liskod), Sulyok Elekné (K Varsány), ösv. Sereghy Lászlóné (N. Dobos) Péc/eiy Sáüdor (K Léta), Fesztóry Géza (Nyir-C«4sxari), M^kay Endre, Urbáu Ddísó, Szopkó Sándor (Ó-Fehörtó). Dr. Fiikor Lajo\ Deme Sándor, Deme Andor (Nyír-Bátor), Bodnár Endre (Nyir-Mada), Lányi Jenő (Tbass), Hilka István, Sereghy János, Husznay János, Bydeskmhy Márti, Malik Albertoe, Kuüppl József; Fesztóry Sándor, Rozogán László. Stima Gyula (Nyir-Bikta), Tóth Gyula (Lórántháza) 2—2 kor Huszár Miklós (Nyir-Bakta) 4 kor. Billa Antal (NyírBátor) 3 kor., Guthy Elekné, Fesztóry Mária (Hudáet), Biró Dezső 1—1 koronával. Hálás kö elessegemnek ismerem hogy a nemes lelküségért ez alkalommal nyilvánosan köszönetet mondjak s nyugtázzam az össze geket. A bevétel kitesz összesen 296 kor. 40 fillért, kiadás pedig kitesz 229 kor. 98 fillért. Maradvány 66 kor. 42 fillér, s igy egy iskolának jut 22 kor. 14 fillér. Halka István, bálbiz. pénitárnok. ÚJDONSÁGOK. — A királyné emléke. Erzsébet királyné Nagyasszonyunk lélekrenditő gyászos halála napjának évfordulóján ma délelőtt 11 órakor az ág. ev. templomban, holnap délelőtt 9 órakor a róm. kath. templomban, az izraelita templomban pedig holnap délelőtt 11 órakor gyász isteni tisztelet fog tartatni, mely alkalommal Dr. Kelemen Adolf hittanár tart magyar hitszónoklatot. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a nyíregyházi izr. templomban nagy küzdelem árán ez lesz az első magyar hitszónoklat. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Pál Miklós adóhivatali tisztet a nagykállói kir. adóhivatalhoz ellenőrré nevezte ki. — A nyíregyházi kir. törvényszék elnöke, a vezetése alatt álló kir. törvényszék területében levő hivatalszolgák létszámába Ill-osztályu hivatalszolgákká Fehér István fogházőrt és Pristyák János napidíjas szolga, kiszolgált altisztet nevezte ki. — Az esküdtszék ülésterme. Január l-én tudvalevőleg életbe lép az esküdtszéki bíráskodás. A helybeli kir. törvényszék épületében azonban nincs az esküdtszéki tárgyalások számára megfelelő helyiség, miért is a törvényszék elnöke a városhoz fordult azzal a kéréssel, hogy arra az időre, mig a törvényszéknél uj terem és a szükséges mellékhelyiségek felepűlnek, a városháza nagyterme és a mellette levő szobák engedtessenek át az esküdtszéki tárgyalásokra. A város a kért helyiségeket átengedte s igy az esküdtszeki tárgyalások egyelőre az igy átengedett helyiségekben fognak megtartatni. — Meghívó. Boldogemlékü Nagyasszonyuuk, Ó császári és királyi Felsége Erzsébet királyné kegyeletes emlékére a nyíregyházi statutquo izraelita hitközség folyó hó 11 én, ázaz hétfőn délelőtt 11 órakor templo mában gyászünnepet ül. A gyászünnep sorrendje: 1. Dávid király 16. és 49. zsoltára. A frigyszekréuy előtt elmondja főt. Friedmann Károly, a hitközség rabbija. 2. 91. zsoltár. Énekli a hitközség kántora és az énekkar. 3. Emlékbeszéd. Elmondja dr. Kelemen Adolf vallás tanár. 4. Él mólé rachamim; .Irgalmas a mi Istenünk*. Énekli a hitközség kántora és az énnekkar. 5. Az árvák imája. Elmondja az iskola négy növendéke, kik a „Biruch Arnold alapítványa Erzsébet királyné emlé