Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-03 / 36. szám

..IS "V t I { V I T) f: K." „A bélyeg- és illetékek ismertetése." — Popp OySrgy, kir. tanácsos, pénzügy igazgató uj könyve — Előttünk fekszik Popp György, kir. tanácsos, nyíregyházi pénzúgyigazgttó nagyszabású uj müve, melyet a bélyeg- és jogilletékekről i t, s amely most hagyta el a sajtót. Aki Popp György kir. pénzügyigazgatót ismeri, az tudja, hogy hivatalának fontos teendőit milyen pontossággal végzi, milyen szorgalmat fejt ki, a hozzá forduló számtalan panaszos fél ügyeit milyen lelkiismeretes buzgósággal és lekötelező előzékenységgel vizsgálja meg. És aki ezeket tudja — pedig sokan tudják — az csodálkozik legjobban azon, hogy nagymérvű hivatalos elfoglaltsága mellett mikor jut ideje még arra is, hogy ilyen nagyszabású művet összeállítson. Magyarországon manapság még az irodalmi munkálkodás a munkássággal és a munka értékével szemben elenyésző csekély anyagi hasznot juttat a szerzőnek. A szakmunkák meg épenséggel alig számithatnak kellő támogatásra. Ezt Popp György pénzügyigazgató ur igen jól tudja, még is, — mint a mű előszavában mondja — anyagi hasznot nem remélve, a közérdeket tartotta szem előtt s a közügynek óhajtott szolgálatot tenni, mikor azt az óriási adathalmazt összegyűjtötte, amelyekből a bélyeg- és illetékek labirintusában vezérfonalul hivatott művét egybeállította. A Popp György ur neve különben a legjobb hangzásuak közé tartozik a magyar pénzügyi szakirodalomban. Sőt ö volt az első, aki könyvet irt az illetékekről. Azóta is többször talalható neve a szaklapokban s mióta Nyíregyházán van, a most megjelent kötete már a második, amit kiadott. Négy évvel ezelőtt adta ki , Az egyenes-adók ismertetése ét a községi adókezelés kézikönyve" czimü munkáját, melyet a szakértők a legkedvezőbb fogadtatásban részesítettek s amelyet a pénzügyminisztérium is a legmelegebben ajánlott a hatóságok figyelmébe, mert könnyű áttekinthetőségénél fogva, az adóügyekben járatlanok által való használatra is igen alkalmatosnak találtatott. Talán ezen siker szolgált részben ősztönül arra, hogy ismét egy uj művel gazdagítsa a pénzügyi szakirodalmat, olyan művel, amelynek megbecsülhetlen hasznát vehetik a laikusok is. Az uj munka kitűzött czélja az volt, hogy hazánkban a bélyeg-és illeteke .re vonatkozólag hozott és jelenben is érvényben levő nagyszámú törvények, miniszteri szabályrendeletek és utasítások, a fennállott pénzügyi közigazgatási bíróság és az annak helyébe lépett közigazgatási bíróság döntvényei és elvi jelentőségű határozatai, valamint mindezeknek mikénti alkalmazása akként ismertessék meg, hogy ebből a műből ugy az illetékek fizetésére és a bélyegek használatára kötelezett felek, továbbá az ügyvédek, közjegyzők, bíróságok és más közhivatalok, valamint az illetékek kiszabásával megbízott hivatalok, az ezek ellenőrzésére és hivatalos intézkedéseik felülvizsgálatára hivatott pénzügyi tisztviselők teendőikre nézve alapos és gyors utmutatást nyerjenek. Azok, akik bélyeg- és illetékügyekkel foglalkoznak, legjobban tudják, hogy milyen nehéz ezen ügyek rendkívüli tág terén eligazodni. Az a számtalan törvény, még több szabály, utasítás, döntvény és elvi jelentőségű határozat, amelyek a bélyegekre és illetékekre vonatkoznak, magukban véve hatalmas könyvtárt tesznek ki. És ebben a könyvtárban is nem közönséges jártasság és tájékozottság szükséges ahhoz,- hogy akinek arra szüksége van, valamely felmerült esetben megtalálja azt a szabályt, amelyhez alkalmazkodnia kell. - - A laikusok előtt is általánosan ismert dolog a .lelet', amelytől még a tőrvény tudó jogász emberek sincsenek biztonságban. Sőt azt lehet mondani, épen az ügyvédek szolgáltatnak legtöbb alkalmat a megleleteztetésre. Ennek a csapásnak pedig a legritkább esetben szülő oka a szándékosság. Viszont igen gyakori eset a jogosulatlan megleletezés is. És ennek is a legritkább esetben szándékosság az alapja, ha ugyan egyáltalán fel is tételezhető ilyen eset. Pedig a leletezéssel sújtott esetek, ha nem is szám szerint, de az összegre való tekintettel, talán még a kisebbik részét teszik a bélyeg- és illetékszabályok körül uralgó tájékozatlanság káros következményeinek. A készpénzben lerovandó illetékeknél ép ugy érhetik károsodások nemcsak a magánfeleket, de magát a kincstárt is a szabályok tömkelegében való szerfölött nehéz eligazodás miatt. „A bélyeg- és illetékek ismertetése* czimü könyv ha nem is fog nyújtani védelmet mindenkinek és minden irányban, — mert hiszen meg vagyon irva, hogy .mindnyájunkat érhet baleset!" — de azt minden esetre lehetővé teszi, hogy aki megszerzi és nem sajnálja a fáradságot, hogy szűkség esetén hozzá folyamodjon útbaigazításért, az kevés fáradsággal megkapja a kívánt felvilágosítást. A 843 oldalra terjedő hatalmas kötet szerencsés beosztása révén is kiválóan alkalmas erre a czélra. A mű bevezető részében szó szerint közölve vannak az 1868. óta, a bélyeg- és illetékekre vonatkozólag hozott törvények, melyeknek száma a százat meghaladja. Ezen törvények azonban akként vannak közölve, hogy az időközben hatályon kivűl helyezett intézkedések apróbb belükkel vannak nyomtatva s meg van jegyezve, bogy mely későbbi törvények mely szakaszai (§-ai) által módosíttattak azok. Ugyanitt vannak közölve az illető törvényekre vonatkozó végrehajtási ulasitások és rendeletek, amelyekből tehát kitűnik az is, hogy az illető törvények mikor léptek életbe, illetve meddig voltak h itályban, amely körülmény ismerete pedig nem egyszer igen fontos. A mű főrészében a bélyegek- és illetékek iránt' törvények és szabályok 1885-iki hivatalos összeiláltása Utálható, és pedig akként, hogy az egyes §§-ok és díjtételekre vonatkozó későbbi keletű rendeletek és bírósági határozatok is olt találhatók, a szerző megjegyzéseivel együtt, a hivatalos szöveg alatt. A betűsorba szedett díjjegyzék tételeinél ezen felül gondja volt a mű szerkesztőjének arra is, hogy a hivatalos összeállítás óta a joggyakorlat és az élet által támasztott uj fogalmakat, illetve fogalomjelző szavakat és a reájuk vonatkozó intézkedéseket is beilleszsze a betflrend-szerintí megfelelő helyre, ugy, bogy a vezérszavak segítségével szinte gyerekjáték megtalálni a kívánt alapos felvilágosítást minden felmerülhető kérdésben és minden irányban. Sőt ügyelettel volt arra is, hogy könyvét nem csak jogászemberek vehetik és bizonyára fogják is igénybe venni, miért is a hivatalos jogi kifejezéseknek magyarázatát is adja s az egyes jogügyletek jogi meghatározását — definitióit — közli a megfelelő helyeken. A mű végén a községek, városok és járási főszolgabirák illeték-kezelési szabályai találhatók, amelyekből ezek a hivatalok szerezhetnek könnyű szerrel alapos tájékozódást teendőik felől. Miként e rövid, elnagyolt ismertetésből is kitűnik, a könyv szerzőjének figyelme kiterjedt a bélyeg- és illetékeknek és az azokkal kapcsolatban felmerülhető kérdéseknek minden ágazatára; s hogy az az óriási munka, amely a mű összeállításához szükséges volt, mennél teljesebb mértékben váljék az illetékkötelezett felek, tehát — miután az illetékek és bélyegek egy vagy más alakban úgyszólván minden halandót érdekelnek — a közérdek javára: az attól függ. hogy mennyien igyekeznek megszerezni ezt a munkát, amelynek bolti ára 10 korona, ami a könyv terjedelmére és az összeállításával járó munkára való tekintettel igazán csekélységnek mondható, annál is inkább, mert ugy lehet, hogy a legelső alkalommal megtéríti a reá fordított kiadást a belőle nyerhető tájékozódással és jó tanácscsal. A munka összeállításában Békefy László p. ü. s. titkár nyújtott segédkezet, kinek ezért a szerző az előszóban külön is köszönetet mond. A könyv a szerzőnél, vagy a Jóba Elek könyvnyomdájában rendelhető meg. —k. Ad. 25406. 0 , , —jg^j Szabolcs varmegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Felhívom az elöljáróságot alábbi hirdetményemnek a legkiterjedtebb módon való közzétételére. Nyíregyházán, 1899. szeptember 2. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Hirdetmény. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1900. évre érvényes névjegyzéke összeállításának határideje közeledvén, ezennel közhírré teszem, hogy a névjegyzéknek alapul szolgáló adóhivatali kimutatások folyó évi szeptember 6-ikától 13-ikáig terjedő 8 nap alatt a vármegyeházán a főjegyzői hivatalban megtekinthetők s a netaláni felszólalások ezen idő alatt beadhatók. Azok akik az 1886. évi XXI. t.-cz. 26. §-a alapján adójuk kétszeres számításának kedrezményét igénybe venni kívánják, hivatalomban az igazoló választmány szeptember 14-iki üléséig és annak tartama alatt jelentkezhetnek. Nyíregyháza, 1899. szeptember 2. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. ÚJDONSÁGOK. — Aranymise. Verzár István, a nyíregyházi róm. kath. egyház esperes-plébánosa e hó 17-én ünnepli meg áldozárságának 50 éves jubileumát, mely alkalommal hívei — mint "értesülünk — lelkes óvácziókban fogják részesíteni. A jubiláns lelkipásztor e napon 300 teritékü bankettet ad a Korona szálloda nagytermében. — Dr. Jósa András vármegyei főorvos rövid szabadságidejéről szerdán reggelre haza érkezik és az nap délelőtt már az őt fölkereső betegeknek rendelkezésére áll. — Uj főispáni titkár. Elek László, a Kertész Bertalan rendőrkapitányá történt kinevezése folytán Szabolcsvármegye főispánjához szolgálattételre áthelyezett főispáni titkár e hó l-én foglalta el állását. — A vármegyei közigazgatá i bizottság e havi rendes üléséi szeptember 14-én tartja meg. — Képviseleti gyűlés. Nyíregyháza város képviselő-testülete e hó 5-én d. u. 3 órakor közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: I. A helybeli kir. törvényszéki elnök őméltóságának átirata, melyben közli a m. kir. igazságügyi miniszter ur őnagyméltóságának köszönetét, a víros dísztermének az 1900. évi esküdtszéki első ülésszak tartamára használatra lett átengedése tárgyában. 2. Vármegye-bizottsági határozat az eladott regálepapirok árának visszatérítésére vonatkozó képviseleti határozatnak jóváhagyásáról. 3. Pénzügyi és gazdászati szakosztályi javaslat a vasúti- és kövezetvára ügyben ujabban leérkezett közigazgatási bizottsági határozatra vonatkozólag. 4. Pénzügyi és gazdászati szakosztályi javaslat az ág. ev. templom melletti térségen illemhely felállítása tárgyában. 5. Tanácsi előterjesztés Varga Pál és neje, özv. Sonkolya Janosné, Pristyák János és neje, Zatureczky Pál és neje, Gzinkóczky Balázs és neje, özv. Deutsch Jakabné, Babicz András örökösei és Ferkó István jogfóld vételi ügyök tárgyában. 6. Tanácsi előterjesztés Npgy Gyula írnoknak a városi adóhivatalhoz h. adótiszlté leendő alkalmazása tárgyában. 7. Tanácsi előterjesztés dr. Vietórisz József főgimnáziumi tanár községi pótadó ügyére vonatkozólag. 8. Tanácsi előterjesztés Kállai Albert lakositása ügyében. 9. Tanácsi előterjesztes a helybeli ág. ev. egyház kérelme tárgyában a Szilágyi—Andaházi-fele kamatjárulékok kiadása iránt. 10. Tanácsi előterjesztés Palicz János és társai mészárosiparosok legelő-ügyre vonatkozó felebbezés bemutatása tárgyában. Esetleg más tárgyak. — Kántor választás. A helybeli ág. ev. egyháznál] a Nagy Lajos elhalálozása folytán megüresedett kántori állást a jövő vasárnap töltik be választás utján. — Mint halljuk, a pályázok közt van Santroch Alajos úr is, a nyíregyházi városi dalárda karnagya, kinek szakszerű vezetése alatt e testület magas niveora emelkedett. — Halászati társulat, A Tokaj-nagyhalászi Tiszai halászati társulat alapszalyait és üzemtervét a földmivelésügyi miniszter jóváhagyta. A társulat elnökéül Liptay Jenő bashalmai lakos lett megválasztva. A miniszter a társulat működésének megkezdésére az elnökségét utasította. 8 — Megszökött jegyző. Ludmann Sándor k.-apáthi-i h. körjegyző, mint lapunkat értesitik, néhány nap óta eltűnt a községből s Amerikába szökött. Ludmann Sándor ellen a járási főszolgabíró feljelentése alapján bűnvádi eljárás van folyamatban közpénzek hűtlen kezelése miatt és a büntetés elől menekült Amerikába. Elhatározását egy Brémából kelt levélben tudatta édes apjával. — Cselédek nyilvántartása. Kertész Bertalan Nyíregyháza város rendőrkapitánya szabályrendelet javaslatott dolgozott ki a cselédek nyilvántartására, igazán hálára kötelező szolgálatot teljesítvén ezzel a cselédtartó gazdáknak és gazdasszonyoknak. A nagy fontosságú ujjitás megvalósítása mindössze egy uj dijnoki állás rendszeresítésének költségeibe kerül, a rendőrség mostani helyiségének egy szobával való bővítését vonja maga után. — A nyíregyházi Erzsébet közkórház fabútorainak szállítására a mult hó 29-én tartották meg az árlejtést, a vármegyeháza kis termében, araikor is a legkedvezőbb ajánlatot Korponay Kálmán éi társai nyíregyházi asztalosok tették. A kórház üvegnemü szükségleteinek szállítását André Gyula helybeli kereskedő nyerte el. — A kisvárda-vidéki ev. ref. tanítói járáskor augusztus 30-an Kisvárdán igen sikerűit gyűlést tartott. A tagok majdnem mindnyájan jelen voltak és roppant érdeklődés kőzött folyt le a gyűlés. Vendégekül tisztelhettük tiszt. Árokháti Béla lelkész urat Gyüréből, Székely Gyula Il-od éves joghallgató urat Gyüréből, Szombathy Kálmán budapesti bölcsészet-hallgató urat F.-Litkéből, tek. Neviczky János urat, Kovács Sámuel urat kedves nejével, Bacskay István, Balogh János és Fischer kisvárdai tanitó urakat. 10 órakor a járásköri elnök az alább irt elnöki megnyitó beszéddel a 130. dics. 1—2. v. lélekemelő összhangzatos eléneklése után a gyűlést megnyilottnak nyilvánította s az elnöki előterjesztések között tárgyalás alá, illetve tudomásvétel végett előterjesztette az elnökhöz időkőzben érkezett ügyeket, többek között nagyságos Ujfalussy Béla egyh. ker. v. főjegyző urnák a járaskőrhőz intézett magas szárnyalású és fénkölt szellemű levelét, mely válasz volt azon üdvözlő átiratra, mit a járásköri elnök főjegyzővé történt választása alkalmából irott. A tárgysorozat 3-ik p. alatt Tokody Ferencz kékesei ev. ref. tanito igen sikerült szemléltetéssel egybekötött előadást tartott az okszerű homoki szőlőművelésről s miután csak a szőlő metszés, illetve a nyitásig haladhatott, ígéretet tett, hogy a jövő gyűlésen folytatni fogja, mig nem egy teljes egészet ad az okszerű szőlőművelésről. Amit a gyűlés nagy köszönettel fogadott annyival is inkább, mivel előadő úr egy valóságos szakavatott szőlész. 5-ik p. alatt Szabó Antal nagykállói ev. ref. tanitó úr, mint vendég-szereplő 7 igen szép tollai írt szellemdús költeményét olvasta fel nagy tetszes között' Jutalmul gyönyörű felolvasása jegyzőkönyvünkben megörökíttetett. 7-ik p. alatt a nagymélt. vallás és közoktatás- i ügyi magy. kir. miniszter úr 28352/1899. sz. körrendelete ismertetett, mire azon határozat hozatott, hogy egy megválasztott 6 tagu küldöttség rövid memorándum alakjában sorolja fel mindazon akadályokat, melyek a tanítót a fentnevezeit miniszteri körrendelet végrehajtásában, illetve intenciójának kivitelében gátolják s terjessze azt fel az elnökség a nagyt. egyházmegyei gyűléshez, kérve annak alapos orvoslását, egyébk nt a tanitók garancziát ez üdvös czélu körrendelet kivitelére nem vállalhatnak. 8-ik p. a) alatt ugyanazon küldöttség ugyanott kérelmezze kivitelét annak, hogy miután a magyar ájiámkormány az összes Magyarországban működő néptanítóktól egyenértékű kvalifikációt kiván s egyenlő kötelezett* ségeket és felelősséget követel hivatalos működésűkért, ne tekintse a felekezeti néptanítókat mostoha gyermekének az állatni és községi tanítókkal szemben akkor sem, midőn az utóbbiaknak vasúton való utazási kedvezményt nyújt, hanem kegyeskedjék kiterjeszteni azt a felekezeti tanítókra is. 8-ik p. b) alatt Halka Mihály erős megokolással s igen helyes érvekkel irott h. javaslatát a gyűlés egyhangúlag elfogadta. Azután társas-ebédre gyűltek össze a tagok és vendégek az .Arany szarvas" vendéglőbe. Végül a járáskör 12 tagja az Éötvős-alap rendes tagjaivá kötelezőleg feliratkoztak. — Rendelet a bérkocsisokhoz. Nyíregyháza város rendőrkapitánya a következő rendeletet bocsátotta ki. A bérkocsi tulajdonosok és a személyszállító taligások utasíttatnak, hogy bérkocsijukat és taligájukat valamint a hámokat állandóan tisztán és jókarban tartsák. A vitelbért megállapító árszabály nyomtatott példányait a bérkocsisok a kocsiban a hátulsó üléssel szemben a szokásos helyen állandóan t irtsák kifüggesztve. A taligások pedig az árszabályt a fuvarozás alkalmával mindég tartsák maguknál. Utasíttatnak továbbá a bérkocsi-tulajdonosok és személyszállító taligások, hogy fogataik rendőri megvizsgálása végett a következő sorrendben tartoznak a városháza udvarán megjelenni: 1-ször. A kétfogatú bérkocsisok közül az 1-től 12. számmal birók a folyó évi szeptember hó 5-én, a 15-től 24. számig jelzett bérkocsik tulajdonosai f. évi szeptember hó 7-én délelőtt 11 órakor, az egyfogatú bérkocsik tulajdonosai közül és pedig az 1-től 14. számig a f. évi szeptember 5-én d. u. 2 órakor, a 15-től 28. számig a f. év szeptember hó 7-en d. u 2 órakor. A személyszállító taligások közül, az 1-től 40. számmal birók f. év szeptember hó 5-én d. u. 3 órakor, a 41. számtól 80. számig jelzett taligák tulajdonosai f. .év szeptember hó 7-én d. u. 3 órakor tartoznak fogataikkal s a hajtási igazolványnyal, nemkülönben az árszabálylyal felszerelve <a városháza udvarára beállítani. Mindazon bérkocsi- és taliga-tulajdonosok, akik ezen rendőrkapitányi rendeletnek eleget nem tesznek, a vonatkozó szabályrendeletek értelmében megfognak büntettetni. Kertész Bertalan, rendőrkapitány. — Névváltoztatás. Babeez József és Béla k.-apáthii lakosok vezetéknevüket bal ügy miniszteri engedélylyel tRédei'-re változtatták ál. — ttabonauzsora. Buday Barna, as Orn&goi Mígyar Gizdasági Egyesület titkára, e czimén tanulmányt irt a gabonauzsoráról Ismerteti benne a gabona-