Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-20 / 34. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1899. 34-ik számához. 1677. Kb. 1899. Szabolcsvármegye közig, bizottsága Dr. Jósa András Szabolcsvármegyei főorvos az 1899. évi julius hónapra vonatkozó egészségügyi jelenté­sét előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik és egész terjedelmé­ben a „Nyirvidék" hivatalos lapban közzététetni ren­deltetik. Miről dr. Jósa András és a .Nyirvidék" szer­kesztősége az egészségügyi jelentés csatolása mellett jelen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának 1699. évi augusztus hó 10-én tartott üléséből. Főispán távol: Mikecz János, alispán. '^Vö99 ~~ Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségiig)'! jelentés 1899. évi julius hóról. A lefolyt julius hónapban a halottvizsgálati jegyző­könyvek a vármegye minden községéből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy igen kevéssé ked vezőbb, mint a mult év hasonló hónapjában volt. 1S9S. julius hónapban elhalt 788 egyén, a mi évi 46. u 8 halálozást mutat ezer lakos után. Ib99. évben pedig elhalt 742 egyen, a mi 41. 1S évi promille halálozást jelent. Elhalt nem szerint 354 fi, 388 nő. Ezek közül 7 éven alól 262 fi, 257 nő, tehát 519 gyermek; az összes elhaltaknak 70°/ 0-ka. Hét éven felül 92 fi, 131 nő, összesen 223 az el­halttaknak 30. 0%-ka. A hét éven alóliak közül nem gyógykezeltetett 2l., 0/ 0, a hét éven felüliek közül 22.« u / 0, — átlagosan 21. g% A halálozási arány az egyes járásokban és Nyír­egyházán következőleg mutatkozott: 1898. 1000 1899. járásban julius hóban lakos után elhalt julius hóban kisvárdai 4. 0, „ 3. s, tiszai 2. 7, „ 2. 8, dadai alsó 2.,. „ 2. 2, dadai felső 2. g, „ 2. 7, bogdányi 3.,, ,, 2. s, nyírbátori 3. 4, , 3.», nagykállói 3.,, „ 3. s, Nyíregyháza város 3. g, „ 3. t, Átlagosan: 3. 4 J Hevenyfertőző betegségekben 1898. julius havában elhalt 22 községben 65 egyén, az összes 788 elhaltak­8.j százaléka. Vérhasban 1., Hagy mázban 4., Himlőben 1., Vörhenyben 28., Kanyaróban 6., Roncsolótoroklob és torokgyíkban 12., Hökhurutban 13. 1899. julius hónapban elhalt: Hagymáéban Kótaj, Ramocsaháza, Levelek, Nyir­Adony kőzségekb n 1—1, összesen 4. Vörhenyben Bujon és N.-Kállóban 3—3, Thuzséron, és Ramocsaházán 2—2, B^rencs Dombrád, Döghe, K.-Apáthi, Gégény községekben és Nyíregyházán, 1—1, összesen 10 községben 16. Kanyaróban Döghében 4, Dombradon Anarcs, Laskod, Nagy-Báka, Zsurk, Buj, Ibrány, Ibrony, Sénvő, Nyir-Béltek, Ó-fehértó, községekben 1 — 1, összesen 12 községben 16. Roncsoló toroklob és torokgyíkban Besenyődön 2, Jéke, Kemecse, Eőr községekben 1 —l, összesen 4 köz­ségben 5. Hökhurutban Bökönyben 9, Ibránybau 3, Puszta­Doboson 2, T.-Polgár, Nyir-Béltek, Apagy és Szenl­György-Ábrány községekben l —1, összesen 7 község­ben 18. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gya­koriságának sorrendjeben a következőleg mutatkozott: veleszületett gyengeség 127, tüdő-gümőkór 81, gyomor­bélhurut 80, görcsök 67, tüdő-niellhártyalob 03, aggkór 44, gyermekaszály 40, brightkór és másféle vizibetegség 31, hashártyalob 16, gutaütés, malária 10—10, agykér­lob 9, szervi szívbaj 8, gyomorrák 6, tüdőlégdag, vé­letlen esemény, 4 — 4, marazmus, hörglob 3—3, méh­rák, öngyilkosság, evver, görvélykór, bujakór, szívszél­hűdés, égési sebek 2—2, májrák, angolkór, rezgörj, nehez szülés, bél repedés lórugás folytán, agyroncsolás, szivburoklob, megfuladás párnák közt, veleszületett bél­elzárodás, tüdővizenyő, epekő, mellrák, elvérzés 1—1, ósmeretlen betegsegben elhalt 48, végül halva született 19. az összes emberi életveszteség tehát 790. A 7 éven alóli gyermekek gyógykezeléséről veze­tett nyilvántartási könyvek kivonata szerint mulasztás történt összesen 49 esetben, bírságolás történt 8 eset­ben, a többi 41 esetben igazolás alapján a szülők fel­mentettek. Hatósági orvosi felügyelet alatt álló idegen ápo­lásba adott gyermek volt összesen 127, kik közül 102 törvénytelen, 25 törvényes ágyból születtek, mind egész­ségeseknek találtattak. A kisvárdai, dadai alsó, nyirbálori járásokból, valamint Nyíregyházáról ezen tárgyban jelentés nem érkezet 4.. A körorvosok működése a főszolgabirák által be­küldött foglalkozási napló-kivonatokkal beigazoltatott, tápszerek, italok, szikviz-gyarak, kőzhelyiségek kedvező eredmenynyel vizsgáltattak. A himlő-oltás megyeszerte befejeztetett. A nagykállói közkórházban junius hóról ápolás alatt maradt 72, julius hónapban felvétetett 86, ápol­tak száma, 158. Ezek közül elbocsáttatot gyógyulva 61, javulva 36, gyógy ulatlanul 1, meghalt 3, összes fogya­ték 101, a hónap végével ápolás alatt maradt 57, ápo­lási napok száma 2127. A kisvárdai közkórházban junius hóról ápolás alatt maradt fii, julius hónapban felvétetett 107, ápolt­tak száma 168. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 78, javulva 20, gyógyulatlanul 9, meghalt 4, összes fogya­ték 111. Ápolás alatt inaradt a hó végével 57. Ápolási napok szama 1970. Tőrvényszéki bonczolás történt tudtommal Eper­jeskén egy leforrázott gyermek. Rikamizon egy hirte­len elhalt, Eőrben egy a köldökzsinór laza lekötése'foly­tán elvérzett magzat, Kis-Kállóban e^y égés folytán el­halt gyermek Nagy-Kálióban egy párnák közötymegfult gyermek, Nyíregyházán egy gondatlanság folytan vizbe fult, egy agyonvert ifjú és egy szekér által elgázolt gyermek hullajain. Orvosrendőri bonczolás történt Nyíregyházán egy lüdővizenyőben elhalt törvénytelen gyermek hulláján. Orvosrendőri hulla-szemle tőrtént Döghében egy vizbe fult egyén, Őr-Ladányban egy s/ívszélhűdésben elhalt nő. Gáván egy vizbefult nő, Kenézlőn egy önakasztolt férfi. Nyíregyházán egy hirtelen kimúlt egyén, két ön­gyilkos és egy petróleum lámpa által megegett cseléd leány hulláján. Látlelet a beérkezett jelentések szerint 3 súlyos és 9 könnyű testi sértésről állíttatott ki. Nyíregyházán, 1699. augusztus 9. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 164. Eb._ 18997 Szabolcsvármegye erd. albizottága. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város rendőr­kapitányának és a községek elöljáróinak. Vasvármegye erdészeti albizottságának Kiánecz Ferencz erdőőr, Pestvármegye erdészeti albizottságának Wendl Káruly nyugalmazott erdőmester erdőtiszti eskü bizonyítványának megsemmisítése tárgyában hozott ha­tározata a Nyírvidékben közhírré tétetni rendeltelik s utasíttatnak hatóságok, hogy feltalálás esetén ezen bi­zonylatokat e bizottsághoz terjesszék be, erdészei i al­bizottság jegyzője pedig utasittatlik a megsemmisít sre vonatkozó adatoknak a nyilvántartásba való bevezetőére. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelő, Kállay Elek bizottsági aljegyző, továbbá járási főszolgabirák, Nyír­egyháza város rendőrkapitányi hivatala, községi elöljá­róságok a Nyírvidék utján a 91/99. keb. és 93/99. er . katározatok másolatával értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye erdészeti al­bizottságának 1899. évi augusztus hó 10-dikén tartott üléséből. Dr. Meskó László, erd. a. b. elnök. (Másolat. 93/99. erd. alb. szám.) A szombathelyi kir. erdőfelügyelőségnek 1899. évi 344. számú előter­jesztése Kiánecz Ferencz részére 1Ö94. évi márczius 14-én kiállított hatósági eskübizonyitvány semmisnek nyilvánítása tárgyában. Határozat. Minthogy a muraszombati főszolgabírói hivatalnak 797/99. számú jelentéséből az tűnik ki, hogy Tótlak község szolgálatábi 1694. évi márczius hó 14 dikén 3091—94. jegyzőkönyvi szám alatt felesketett Kiánecz Ferencz lótlaki 45 éves erdőór szolgálatából kilépett eskübizonyitványa pedig daczára e szorgos kutatásnak, valamint a „Muraszombat és Vidéke" nevű hirlap 1899. év február hó 26-án megjelent 9. számában közzétett felhívásnak meg nem került, ennélfogva emiitett eskü­bizonyitvány a nagyméltóságú földmivelésügyi in. kir. miniszter ur 38706—882. számú magas körrendelete értelmében ezennel semmisnek nyilvánittalik. Miről az ország összes közigazgatási erdészeti bi­zottsága és kir. eidőfelügyelősógei a vármegye összes járási főszolgabirái, valaminl a megyei kiadó nevezeit­nek az elvesztett oskübizonyitványok nyilvántartásába leendő bevezetése végeit, végzésileg értesíttetnek. Szombathely, 1899. május hó 17-én. Károlyi A. alispán, az erd. alb. elnöke. (Másolat. 91 — 1899. Keb. szám.) Wendl Károly nyugalmazott kalocsai érseki uradalmi erdőmestesnek 1882. évi junius hó 23-án 7 eskütételi jkvi szám alatt kiállított s elveszett hatósági erdőtiszti eskübizonyitvá­nyát miután a hírlapi körözés daczára sem került meg az 1682. évi 3»7'i8. szimu körrendet értelmében sem­misnek nyilvánítjuk. Miről a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter ürnak jelentés teendő; az ország összes tör­vényhatóságainak, közig, erdészeti bizottságait és a kir. erdőfelügyelőségeket pedig az elveszett erdőtiszli eskü­bizonyitványok nyilvántartásába való feljegyzés védett és a kalocsai érsekségi erdőhivatalt értesítjük. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közig, erdészeti bizottsága. Budapest, 1899. junius 3-án. Borovszki alispán, mint elnök. 24034. K. _ . , . ,. ^ . —— bzabolesvarmegye alispánjától. 1699. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter urnák a postautalványok utján küldendő összegek feladása körül követendő eljárás tárgyában kiadott 62203,99. számú körrendeletét tudo­másul vetel, illetve az abban foglalt rendelkezések szigorú betartása végett másolatban közlóm. Nyíregyházán, 1899. évi augusztus hó 14-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat). M. kir. belügyminiszter 62203/11. szám. Körrendelet valamennyi vármegye és tőrvényhatósági joggal felruházott város közönségének. — Az ide és más felsőbb hatóságokhoz beérkező postai pénz-utalványok szabályszerű kezelését felette megnehezíti az, hogy vagy megérkezik a vármegyei alispáni vagy törvényhatósági váró i Írásbeli felterjesztés s az azokra vonatkozó pénz­utalvány csak napok sőt hetek után küldetik be, vagy ha azok igen ritkán, körülbelül egyidejűleg be is érkez­nek az utalvány-szelvényen a pénz rendeltetése egyálta­lában körülírva nincsen, de megtörténik az is, hogy egy utalványon több különféle ügydarabhoz tartozó pénzek is terjesztetnek fel. — Minthogy az ekként beérkező pénzküldemények ós jelentések kezelése, kezelő-személy­zetemnek sok felesleges időveszteséget okoz, a posta­utalványok utján küldendő összegek feladása körül köve­tendő eljárásra nézve, utalással a •10995:889., 10131., 67850/892., 895ö/895. számú itteni rendeletemre a kö­vetkezők pontos megtartására utasítom a tőrvényható­ságot: 1. A pénzküldeményekre vonatkozó jelentések mindenkor egyidejűleg adandók fel a postán a posta­utalványnyal, 2. hogy a pónz-utalvány szelvényén a pénz rendeltetése (a felterjesztés tárgya, az arra vonatkozó törvényhatósági Írásbeli felterjesztés száma és nem a pénztári szám a mely mi támpontot sem nyújthat és esetleg a felterjesztésben hivatkozolt belügyminiszteri szám) pontosan megjelöltessék. 3. Ha a pénz beküldése tárgyában Írásbeli felterjesztés esetleg nem tétetnék mint ahogy az több törvényhatóságok részéről történik, e körülmény az utalványlap szelvényén az Ej pontban tör ént körülírás mellett világosan fellüntettessék, hogy az utalvány lap a vonatkozó Írásbeli felterjesztés bizony­talan beérkezéseig visszatartható ne legyen, hanem annak értéke a postáról felvehető s mint ügydarab beiktatható legyen, végül pedig 4. több ügydarabhoz tartozó pénz­küldemények csakis oly esetben terjeszthetők fel egy utalványon összesítve, ha azon pénzek ugyana/.on termé­szetűek, mely esetben azonban az utalvány-lapon a vonatkozó jelentések számai, az egyenkénti összegek kitüntetésével felsorolandók. — Elvárom, hogy jelen rendeletemben foglalt meghagyások a legpontosabban megtartassanak. — Budapesten, 1699. évi augusztus hó 4-én a miniszter helyett: Jakabfy s. k., államtitkár. 23949. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének ós a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Demecser községhez tartozó „Borzsova"-tanyán, Elek László kárára 20 drb sertés, vész miutt elhullott, s ez okból a községben és tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1899. augusztus 12. Mikecz János, alispán. 24050. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi junius hó 4-én kelt 16929. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Vas­megyer községhez tartozó Dum Márton-fele tanyán fel­lépett sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi augusztus hó II-én feloldatott. Nyíregyháza, 1899. augusztus 13. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 24033. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter ur 82800—99. számú körrendeletét közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. augusztus 14. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 82800 -II. szám. Körrendelet valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségének. Az igazságügy­miniszter úr folyó évi julius 21-en 41969. sz. a. átirata nyomán, a törvénykezési beosztás szervezetében beál ­lott következő változásokról értesítem a törvényhatósá­got A m. kir. minisztérium folyó évi julius hó 12. nap­ján tartóit tanácsában a 1890. XXIX. t.-cz. 2. §-a alap­ján a kir. járásbíróságoknak az 1885. III. t.-cz. 3 §-a által megállapított létszamát érintetlenül hagyva, illetVe e létszám keretén beiül a marosvásárhelyi kir. tőrvény­szék kerületébe tartozó mező-bándi kir. járásbíróságot megszüntette s az említett kir. járásbíróság területéhez tartozó: Kis-Nyulas községet a szászrégeni, Bizéd, Kis­Lekencze, Mező-Bergenye, Mező-Kölpény, Mező-Madaras, Mező-Pagocsa, Mező-Rűcs, Sámson, Szábéd, Száltelek, Székely-Sóspatak, Székely-Uralj, Nagy-őlves és Mező­Szent-Márton községeket podig a marosvásárhelyi kir. járásbíróság területéhez csatolta át, viszont pedig a pestvidéki kir. törvényszék kerületében Uj-Pesl székhely­lyel kir. járásbíróságot állított fel s ennek területéhez a budapesti kir. törvényszék kerületében levő budapesti V. kerületi járásbíróságtól Uj-Pest községei, a pestvidéki kir. tőrvényszék kerületében levő váczi kir. járásbíróság­tól pedig Rákos-palota (Káposztás-Megyer pusztával) és Fólh (Sikátor pusztával) községeket csatolta át. A mi­nisztertanács ezen rendelkezése 1900. évi január hó l-én lép hatályba. Értesítem arról is, hogy az Uj pesti kir. járásbíróság a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fentartásával ugyancsak 1900. év január 1-től kezdődő­leg saját területére nézve telekkönyvi birói hatáskörrel felruháztatott. Jelen értesítésem a tőrvényhatóság terü­letén, a legalkalmasabb módon közhírré lesz teendő. Budapesten, 1899. évi augusztus hó 3-án. A miniszter helyett: Jakab/fy államtitkár. Szabolcsvármegye erd. bizottsága. 162. Eb. 1899. A földmivelésügyi m. kir. miniszter f. évi 46076. sz. körrendelete egy-egy példányban szabolcsvármegys tőrvényhatósági bizottságának, alispánjának, Nyíregyháza város rendőrkapitányi hivatalának, a kisvárdai, nyírbátori, és nagy-kállói járás főszolgabirájának, Ujfalussy Zoltán főerdésznek tudomásul vétel és alkalmazkodás végett megküldetnek; a Nyirvidék vmegyei hivatalos lapban pedig a rendelet első része valamint a XV tétel alatti rész és utolsó pont közhírré tétetni rendeltetik. Miről érdekeltek értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán Szabolcsvármegye erdészeti albi­zottságának 1899. évi augusztus hó 10-én tartott üléséből. Dr. Meskó Lászlő, biz. elnök. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 46076. 1899. ügyszám. Körrendelet valamennyi vármegyei és városi közigazgatási erdészeti bizottságnak, kir. erdő felügyelőségnek, a beszterczci m. kir. erdőigazgatóságnak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom