Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-20 / 34. szám

„IV T í B t U É Had 42031799. K. Irlejtésl hirdetmény. Szabolcsvármegye közkórháza építkezési bizottságának folyó évi augusztus 17-én tartott ülésében hozott határozatával a Nyíregyházán épített vármegyei közkórház belső felszereléséhez szükséges fabútor és különféle tárgyak beszerzését 5485 forint 65 kr. költségösszeggel engedélyezvén, ezek szállításának biztosítása czéljából 1899. évi augusztus hó 29-ik napjának délelőtti 10 órájára Nyiregyhán a vármegyei székház kistermében tartandó zárt írásbeli ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi czikkek szállításának elvállalására vonatkozó az engedélyezett költségösszeg után számítandó s a feltételekben előirt 5®/o-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat akár az egészre, akár külön csoportokra a kitűzött nap d. e. 9 órájáig az alispáni hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a ké9Őbb érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szükségleti részletes kimutatás és feltételek ugy a minták is a kir. építészeti hivatal helyiségében (vármegyeház) a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők. Nyíregyházán, 1899. augusztus hó 12-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Túlzsúfolt iskolák. Azt is Írhatnánk: szűk iskola épületek. Mert ugy vann:ik vele a legtöbb helyütt Nyíregyházán, hogy ha több tanterem és több tanár meg tanitó volna, hát akkor sokkal több tanulót föl lehetne venni az iskolába. Néhány nap múlva itt az iskola év kezdete, tehát időszerű beszélni róla. A főgimnáziumtól kezdve, le egészen a kisdedóvó intézetekig, mindenütt törvényellenes állapotok vannak a tanulók számát és a tantermek nagyságát véve tekintetbe. Sót egyebekben is. Kezdjük a kis gyermekeken. Harminczezer lakossal biró városnak, három kisdedóvója van. Negyven és egynéhány bokortanyában pedig egyetlen egy nyári gyermek-menedékhely nincsen Miért nincsen

1? Hiszen a törvény elrendeli, az égető szükség kivánja, a humanisuius és a hazaszeretet becsületbeli kötelességünkké tess-i, hogy a kis gyermekeket ne tegyük ki nyárimunka idején élet-halál veszedelemnek. Mind hiába! Nálunk a törvény, a szükség, a humanismus és hazaszeretet kiáltása, süket fülekre talál. Menjünk tovább. Az elemi iskolákban szintén folytonos a panasz. Pedig a felekezetek mindent elkövetnek, nagy áldozatokat hoznak a bajok orvoslására. Az ág. hitv. evangélikusok csak néhány éve, több mint százezer forint költséggel emeltek a modern pedagógiai követelményeknek megfelelő központi iskolaépületet; fenntartanak még ezenkívül a városban három, künn, a tanyákon pedig kilencz iskolát. A róm. katholikusok, ev. reformáltak, zsidók, valamenynyien uj iskolát építettek s nagy költséggel tartanak fönn, Ámde mind e serénység és áldozat nem elégíti ki az igényeket. Ha még annyi tanterem volna is mindenütt sokan vannak, jóval túl a törvényes létszámon, ülnek együtt az iskolákban összezsúfolva a szegény 6—12 éves gyermekek és pusztítják szervezetüket a miazmás levegőben s hordják haza a járványos betegségeket, apróbb testvéreik és maguk veszedelmére s veszedelmére a társadalom és haza jövendőjének. Azonban tévedtünk. A város is tart fenn egy elemi iskolát, a Sima pusztán, az nincs túlzsúfolva. Aunál csúnyább képet mutat azonban a községi polg. leányiskola E szépen fejlődésnek indult intézmény, mely pár év óta buzgó és szakavatott vezetés mellett a legjobb hirre vergődött, növendékeinek száma megnégyszereződött, ime most azon a ponton van, hogy a tanfelügyelőség, ha komolyan veszi a törvény szavát, egyszerűen bezárathatja, helyiségeinek tultömöttsége miatt, mely a növendékek egészségét veszélyezteti, sőt a törvényszabta tantárgyak tanítását is lehetetlenné teszi. Ilyenek az állapotok Nyíregyháza város egyetlen felsőhb leányiskolájánál. Ennél még egy- magasabb intézet van a városban: a főgimnázium. Ennek a város vetette meg alapját száz ezer forinttal; ámde az állam segiti évi 16 ezer forinttal, tandíjból bevesz átlagosan 9—10 ezer forintot a mi együtt véve megfelel 650 ezer forint tökének; az igazság kedveért jegyezzük meg, hogy a vármegye egy krajczárral sem járul a fenntartásához, pedig növendékeinek körülbelül fele a vármegyéből kerül ki; egyébbként v;in ötödfél száz tanulója s lenne legalább ötszáz, ha az I.— IV. osztályok túlzsúfolt állapotánál fogva nem kéne sok tauulót vissza utasítani. Igen, — itt is szük az épület, tán valamennyi közt a legszűkebb Pedig csak tizenhét esztendeje, hogy építették. — Csudálatos az a rövidlátás, a mivel ezt az épületet felépítették. Talán abban a hitben voltak a vezető férfiak, hogy a kulturális érzék ép ugy fog stagnálni a társadalomban, mint a nyíregyházi városházán? Különben nem értjük miért tervezték a tantermeket oly méretekkel, a melyek a volt hatosztályu gimnázium igényeinek felelnének meg. E rövidlátásnak az a következ ménye. hogy évek óta szük, csaknem mindenik helyiség. Itt is, ott is, mindenütt szük. Es ebben a szük világban nem látuuk semmi törekvést a viszonyok megváltoztatására. — A városházán a közs. iskolaszékben ép oly kevéssé, mint a gimnázium kormányzó tanácsában, vagy a vármegyén, avagy az állami hatóságoknál : a tankerületi főigazgató és tanfelügyelőség irodáiban Szeretnők, ha megmozdulnának a döntő tényezők. Itt a tanév kezdete s a mizériák mindég nagyobb és nagyobb mértekben válnak elviselhetetlenné a társadalom fenntartó oszlopaira — a szülőkre. A vármegyei gazd. egyesület közleményei. i. A szabolcsmegyei gazdasági egyesület a szegedi országos mezőgazdásági kiállítás látogatására csoportos kirándulást rendez, mely alkalommal az 5-ik gazdacoDgressusoa az igazgató választmány képviselete alatt testületileg fog rósztvenni. A csoportos kirándulásban résztvevők harmadosztályú jegygyei másod osztályon utazhatnak. — Késő bizony és lehetetlen. A mi akkor ólt. meghalt, mint szivében a szerelem .... Volt . . . . nincs . . . S mint aki álomból ébred fel, felugrott a székről s esdve kérve szólott. — Tóni! Legyünk még egyszer gyerekek, a régiek, csak egy napig, egy óra, egy pillanatig ós ón örömmel fogok meghalni! Tóni sápadt arczán a szánalomból egy futó árny jelent meg. — ZibiI ... te! ... te! .. . A méltóságos asszony kitárta karjait, mint a mosolygó szivárvány, körűi fonta nyakát. — Csak igy édes . . . csak ezt, mindég csak ezt. Ugy óhajtottam, nagyon régen vártam. De ez a merev, hideg férfi kéz, közönynyel bontotta már szót karját s az a bang fagyos lett. — Asszonyom 1 parancsoljon magának. Nem sze relmet jött-m kérni! S már bánom is, hogy ide vezérelt az Isten. De szigorú, de jeges volt az a férfi, amint letérdelt az asszosy előtt. — Meghallgatott; meghallgattam; .... szeretni nem tudnám, a régit eljátszani képtelen vagyok, hisz ön nem Zibi, az en édes ártatlan angyalom, aki tiszta volt, miot a nap Ön, ki férjét is képes lenne megcsalni, nem ssállhatott le a menyországból én hozzám . . . . ön asszonyom a pokol Ördöge e az enyém ... az elsőutolsó ... az ... az ég angyala volt . . . .... S a hogy elment, az a gazdag, az a méltóságos asszony oda vánszorgott az ajtóhoz és megcsókolta kilincsét, hol az fogta és a szőnyeget, hol lábanyoma látszott — az a hiu asszony össze is kulcsolta azután keiét. — Istenem — jaj de nagyon büntetsz; jaj de nagyon megversz! • * * Tóni pedig azt irta apjának, mikor előléptették: — Én édes apám, ne fogadd el; az adta, kitől — amint mondád — sohasem fogadsz el semmit. Valahogy majd csak megéltek! De inkább nyomorogjatok egytől-egyig, mint ilyen kenyeret harapjatok. Meghalnék attól a gondolittól, hogy éheztek, de megőrülnék, ha elfogadnád. S ez több a meghalásnál . .. Az elmés nyui. Az emberiség igazságtalan. Megrögzik hibás ítéleteiben, akár kis8ebbitik azok az igaz erényt vagy érdemet, akár túlozzák a hibát. A nyul például az emberek Bzemében örökké csak gyáva. Mintha bizony a nyúlnak nem is volna más jellemvonása, mint a gyávaság. Már pedig a nyul is csak ugy szalad a vadász elöl, mint például a róka s a rókára még sem mondja senki, hogy gyáva, azt mindég a ravasz jelző díszíti. Igen ám mondják az előítéletben megrögzöttek, de a rókánnk, a mellett, hogy fut a vadász elől még furfangOB esze is van. Hát a nyúlnak talán nincs? Már hogyne volaa. Mindjárt elmondok egyetmást vadászemlékeimből s meglátják abból, hogy némelyik nyúlnak több esze van, mint akármelyik rókának, sőt néha több mint magának a vadásznak. Először is mondhatom, hogy a nyul' k ismerik a vadászati törvényt s igen jól tudják hogy ők febr. 1-től aug. 15. nincsennek veszedelemben. A tilalom idejében sok kai bátrabbak, mint a saison alatt. Némelyik a tilalom alatt épensóggel hetyke. Ismertem egy lusta, vén baknyulat, mely az egész nyáron át a mi lucernásunkba járt délutáni siestára. Teli gyomorral lomhán kullogott be s a hűvös magas gazban nagyokat aludt. Néha mértéktelenül beebédelt; ilyenkor gyomorégése volt és nem igen aludt el csak nyöszörgött. Hogy ilyen esetbeken segíthessen magán, egy skatulya bicarbonikát helyeztem el a A congressusi tagsági jegyért — mely a fenntebbi kedvezmény mellett a cougressusra belépő jegyül szolgál és a kiállításra szabad belépést biztosit a kiállítás egész tartama alatt — 1899. évi augusztus hó 26-ig három forint küldendő be az egyesület titkári hivatalához. A csoportos kiránlu'ók I. oszt. elhelyézéséről és ellátásáról a kiállítási iroda gondoskodik még pedig a következő személyenkinti árak lefizetése ellenében: Két személyre egy szobát számítva a kis-köruton belül 1 frt 20 kr. A két körút között szintén egy személy után 1 frt naponkint. Az étkezés ugy a városban, mint a kiállítás területén á la cirte. A kirándulásban részt venni óhajtók jelentkezzenek a gazdasági egyesület titkári hivatalánál e hó 26-ig. A kirándulásban hölgyek is résztvehetnek ób I-ső osztályon Il-od osztályú, II od osztályon III ad osztályú, Ill-ad osztályon fél Ill-ad oszályu jegygyei utazhatnak. Az indulás Nyíregyházáról 1899. szeptember 4 én reggel '/, 7-kor. Áss elnökség II. A földmivelésügyi M. kir. miniszter ur őnagyméltósága a gyümölcsértékesítés végett a gazdakörönsőgnek segélyére óhajtván lenni, felhívta a szabolcsmegyei gazdasági egyesületet, hogy a Szabolc<megyébőI eladható készleteket annak feltűntetésével, hogy mennyi termés várható almából, körtéből, szilvából, dióból és szőlőből metermázsákban, 1899 évi szeptember hó l-ig jelentse be. Felkérjük tehát Szabolcsvármegye i. t. gyümölcstermelőit, hogy a fentebb nevezett gyömölcsnemekból várható termés készletüket métermázsákban, valamiut az eladhitó, ex portképas várható készletüket szintén metermázsákban legkésőbb augusztus hó 30-ig a gazdasági egyesület titkári hivatalánál jelentsék be. A gazd. e. elnöksége. Az uj iskolai év. A nyíregyházi ág. ev. főgimnázium. A jövő évre vonatkozó beiralások szeptember 1., 2„ 3. napján eszközöltetnek. A javító és pótló vizsgálatok augusztus 30., 31-dikén tartatnak. Minden tanuló a felvételre személyesen és rendszerint atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatónál jelentkezni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyén, gyermekük vagy gyámfiok felvételekor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésére bizott tanuló felől az igazgató vagy osztályfőnök értesítését elfogadhassa. A szülők és gyámok e részben minden változtatást személyesen vagy Írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál. Oly tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet és a kiket a tanári testület képeseknek tart arra, hogy a szünidő alatt önszorgalmukból pótolhatják mulasztásukat, megadhatja a jogot, hogy a jövő iskolai év kezdetén javitó vizsgálatot tehessenek. Ezen javító vizsgálat, ha a tanuló a kitűzött időben jelenik meg arra, díjtalan. Azok a tanulók, a kik két kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet, az igazgató .utján csak fontos okok mellett folyamodhatnak javító vizsgálatra való engedélyért méltóságos és főtiszteletü Zelenka Pál püspök úrhoz. E tárgyú folyamodások julius hó 10-ig az intézet igazgatójához nyújtandók be. A felvételnél minden tanuló 2 frt felvételi dijat fizet, mely díjnak lefizetése alól senki sem menthető,fel. Fizet továbbá min Jen tanuló a gimnázium alapra 1, országos nyugdijalapra 3 frlot, 50 krt ifj. könyvtárra. . A tandíj 24 frt. Ez összeg két részben és pedig felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó 1-én lucernásba. Másn p már nem volt ott az orvosság — megette az öreg, A skatulyát pedig hazavitte gyermekeinek, hogy gurigázást játszanak vele. Elhatároztam, hogy augusztus 15-én az öreg lesz első vadászzsákmányom. Ki is mentem puskámmal a luezernásba, a vadászati szabadság ezen első napján, mindjárt délután, Hiába, — az öreg nem jött el többé. Nem az, — februárig csak itt ott igen messziről láthattam a vadászatokon. Hanem az uj kis süldők bizony még butáeskák ugy augusztus és október között. Naivan ugranak fel, B lassan keresztben futnak a vadász előtt mig a tapasztalt öreg nyul mindig meglepően pattan ki fekhelyéből s tarka csimbókját mutatva, eszeveszetten iramodik tova. A süldő arra a butaságra is képes, hogy útközben meg a lövés előtt is megáll s mosolyogva nézi meg a vadász uj sárga kamásiját. Ugy látszik a nyulifjuság tankötelezettsége csak októberben kezdődik, hanem aztán a kis kedveskék gyorsan tanulnak. Miből ismerik meg a rossz és jó lövőt, azt nem tudom, de tapasztaltam, hogy októbertől fogva már valamennyi tisztában volt egész vadásztársaságunkkal. Náczi bácsit, aki már öreg jáger volt igen komolyan vették. Messziről pattantak fel előtte s szörnyen szedték a lábaikat. Már magammal szinte sértő konfidencziával bántak. Kényelmesen vártak be a nem rontották annyira tüdejüket. Ha már lövéseim eldördültek volt, akárhány nyul leült előttem és, gúnyosan csóválta a fejét. Ed persze minderre ráfogtam, hogy ,kapott' a srétből, csak a puskámnak nincs elég „brandja." Vigasztalt azonban, hogy a Zsotér Kis Berczit még kevésbbé vették. HÍ ez velünk volt még magam is jó vadásznak éreztem magamat. Ezt, az én nyárról ismerős öreg baknyulam fektében is bevárta. Rlpislantott egyet, aztán várta, hogy hadd süsse el dupla mozsárlövéseit Zsotér Kis Bérezi. Amint azután eldördült a két űrnapra emlékeztető lövés, az elmés vén nyul felült hátsó lábára meghajtotta magát s csak azután ment