Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-13 / 33. szám

20868. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 54471/1899. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1899. évi julius hó 13-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 5447 1/99-M-2. szám. Folyó évi május hó 8-án 37261. sz. a. kelt körrendeletem hatályon kívül helyezése mellett, haladéktalanul való kihirdetés és a kirendelt szakértők és marhalevél kezelők megfelelő értesítése végeit közlöm, hogy a cs. és kir. osztrák belügyminiszter úr folyó évi julius hó 5-én 22703. sz. alatt és folyó évi julius hó 14-én kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe. A) Magyarországot illetőleg. I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele Magyarország következő tőrvényhatóságainak területéről tilos: Vármegyek : Árva, Liptó, Nyitra és Trencsén vármegyék területéről és Zemplén vármegye nagymihályi járásából. Ezen tőrvényhatóságok területéről a szarvasmarhák mindazonáltal a bécs—szt.—marxi csütörtöki és szombati vesztegvásárokra, azonnali levágás czéljából bevihetők, az 1896. évi julius hó 23-dikán 48110. sz. a. kelt körrendeletemben (az 5. számú Állategészségügyi Értesítőnek a kiegészítő rész Ő4-ik lapján közölt Il/a pontjában) közölt feltételek mellett. II. Ragadós száj és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Ausztriába való bevitele Magyarország kővetkező törvényhatóságának területéről tilos: Vármegye: Maros-Torda. A ragadós száj- és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott föntebbi vármegye járványmentes községeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs—szt.— marxi vesztegvásárokra az 1896. evi augusztus hó 5-én 4S644. sz. a. kelt itteni körrendeletben (a 6-ik számú .Állategészségügyi Értesítő"-nek a kiegészítő rész 99-ik lapján közölt II, b. pontjában) foglalt föltetelek mellett mindazon által továbbra is bevihetők. III. Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bavitele Magyarország kővetkező törvényhatóságainak területéről tilos, o) Vármegyék: Abauj-Torna, Alsó-Fuhér, Arad, BácsBodrog, Békés, Bereg, Bihar, Borsod Brassó, Csanád, Fejér, Göinör, Kis-Hont, Győr, Háromszék, Heves, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Kis-Küküllő, Kolozs, Komárom, Krassó-Szörény, Maros-Torda, Moson, Nagy-Küküllő, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szilágy, Szolnok-Doboka, Temes, Tolna, Torda-Aranyos, Torontál, Vas, Veszprén, Zala és Zólyom, b) Városok •• Debreczen, Selmeczbélabánya, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged és Újvidék. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg: I. Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele Horvát-Szlavonországok Belovár, Kőrös, Varasd és Zágráb vármegyéből tilos. II. Juhhimlő miatt a juhoknak Ausztriába való bevitele Horvát-Szlavonországok következő törvényhatóságainak területéről tilos: Modrus-Fiume és Lika-Krabiva vármegyékből, valamint Carlapagó városból. Az ausztriai szabad sertés forgalomból sertésvész, vagy ragadós száj- és körömfájás miatt kitiltott magyarországi tőrvényhatóságok területéről, úgy járványmentes, valamint fertőzött községekből, de ily községekben levő járványmentes udvarokból azonnali levágásra szánt sertéseknek minden külön engedély kikérése nélkül a „Productiv gessellschaft der Wiener Fleischzelcher" czimü szövetkezet, valamint Ziegler József, Katiik Alajos, Dittmayer Károly, Hölbing József, Hatzinger Engelbert, Hatzinger Lipót és Wrbicki József, bécsi hentesek vágóhídjára vasúton való szállítása az 1896. évi julius hó 23-án kelt 48164. sz. körrendeletben (a b. sz. „Állategészségügyi Értesítő"-nek a kiegészítő resze 100. lapján közölt Il/e pontjában), valamint az 1898. évi február hó 16-án 5970. sz. a. kelt körrendeletemben (a 145. sz. Állategészségügyi Értesítőben) foglalt feltételek mellett tovabbra is szabad, ugy az ausztriai szabad sertés forgalomból sertésvész miatt kitiltott magyarországi törvényhatóságok járványmentes községeiből azonnali lelevágásra szánt sertéseknek a prága—holcschowitzi közvágóhidra vasúton való szállítása az 1898. évi szeptember hó 10-én 61851. sz. a. kelt körrendeletben (a 215. sz. Állategészségügyi Értesítőben) közölt feltételek mellett továbbra is meg van engedve. Ép igy hatályban marad 1898. évi október hó 9-én 9376—eln. sz. alatt kelt (s az Állategészségügyi Értesítő 223-ik számában közölt) és a ragadós szaj- és körömfájás, sertés vész vagy sertésorbáncz miatt az ausztriai szabad forgalomból kitiltott magyarországi törvényhatóságok járványmentes községeiből származó és levágásra szánt kérődzőknek és sertéseknek külön engedélyek mellett a gráczi vesztegvásárra szállítása és a gráczi közvágóhid rakodóján való kirakása iránt kiadott körrendeletem és az ily területekről, valamint az osztrák részről állatforgalmi korlátozások alá nem vett magyar és horvát-szlavonországi járványmentes területekről származó, levágásra szánt marháknak és 120 kgramon alóli sertése.nek külön engedélyek nélkül Leoben városba való szállítása tekintetében 1899. évi május hó 25

:én 41273. sz. a. keit (és a 298. sz. Állategészségügyi Értesítőben közölt) rendeletem is. A leszúrt és szétdarabolatlan állapotban levő sertések (sertéshús) bevitelére nézve, továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavonországok zár alatt nem allo tőrvényhatóságainak területéről származó s legalább 120 kgr élősulylyal bíró sertéseknek Ausztriába való bevitelére vonatkozólag az 1897. évi február hó 25-én kiadott 12962. sz. körrendeletemben (az 5. szamu Állategészségügyi Értesítőnek a kiegészítő rész 86-ik lapján közölt II c. pontjában) foglalt eddigi feltételek tovabbra is irányadók. Szintúgy érvényben van 1898. evi szeptember hó 2-án 59610. sz. a. kelt (az Állategészségügy. Értesítő 213. számában közölt) rendeletem is, melynek értelmében a „Productiv gesellscbaft der Wiener Fle.schzelcher' czimü szövetkezetnek, valamint Ziegler Joz.et és Karlik Alajos bécsi henteseknek meg van engedve, hoKV saiát bécsi vágóhidjaikra, D.Umaver Kiroly, Hölbing József, Hatzinger Engelbert és Wrbicki Józsefnek pedig engedélye van, hogy az iotermeidlingi-i vágóhidra az ausztriai szabad sertés forgalomból ki nem tiltott magyarorszagi es horvát-szlavonorszagi törvényhatóságok járványmentes községeiből származó és leólesre szánt serteseket, súlyra való tekintet nélkül szállíthassanak a most idézett rendeletemben foglalt feltételek mellett. Végűi hatályban maradnak 1898. évi november hó 8-án 76191. és 1899. évi január hó 14-én 3391. sz. a. kelt (a 230. és 253. sz. Értesítőkben közólt) és a Magyarés Horváth-Szlavonországoknak járványmentes és osztrák részről forgalmi korlátozás alá nem vett területeiről, valamint a ragadós száj- és körömfájás, sertésvész vagy sertésorbáncz miatt az ausztriai szabad forgalomból kitiltott magyar- és horvát-szlavonországi törvényhatóságok járványmentes községeiből származó 120 kgr, elő súlyon alóli sertéseknek külön engedélyek mellett a prága-hollenschovitzi, illetve launi közvágóhidra szállítása iránt kiadott rendeleteim, valamint a magyar- és horvát-szlavonországi sertéseknek Bécs-ujhelyre, súlyúkra való tekintet nélkül való szállithatása iránt 1898. évi november hó 28-án 81441. sz. a. kiadott (és a 241. sz. Állategészségügyi Értesítőben közölt) rendeletem is. — Budapesten, 1899. évi julius hó 8-an. A miniszter megbízásából: Letztydnyszky s. k. 22881. K. 1899. Szaboicsvármegye alispánjától. Szaboicsvármegye alispánjától. 22930. K. 1899: A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyirbogdányi járás főszolgabirájánák 7342—99. száui alatt kelt körőzvényét szabályszerű közzététel végett közlőm. Nyíregyháza, 1899. augusztus I. Mikecz János, alispán. Szabolcsin, ny.-bogdányi járás szolgabíró hivatal. 7342/99. K. sz. Körözvény. Kvizán Eszter vasmegyeri lakos folyó hó 1-én Uj-Fehértóról eljövetele alkalmával a nyirbogdányi járás főszolgabirája által az 1895. évi augusztus hó 19-én 102—95 esk. szám alatt kiállított cselédkőnyvét elvesztette. Miért is felhivatnak a hatóságok, hogy feltalálhatás esetén a bogdányi járás főszolgabírójához küldendő. Kemecse, 1899. julius 39. Krasznay Póter, főszolgabíró. 230o6. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. \ járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, ós a községek elöljáróinak. A dadai alsó járás főszolgabírójának 5318—99. száin alatt kelt körözvényét szabályszerű közzététel végett közlőm. Nyíregyházán, 1899. augusztus 3. Mikecz János, alispán. A dadai alsó járás főszolgabírójától. 5318. K. 1899. Körözvény. Tisza-Dob község téli legelőjén levő ménesben julius hó 20-án egy darab 4 év körüli, setétpej, bélyegtelen — jegytelen kancza ló fogatott fel bitangságban, mely ki netn váltás esetén folyó augusztus hó 16-án d. e. 10 órakor Tisza-Dob község házánál nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek eladatni fog. Tisza-Lökön, 1899. augusztus 1-én. Dobos Imre, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 23189^ K. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagykállói járás főszolgabirájának 9 128—99. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű közzététel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. augusztus 4. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Nagy-Kállói járás főszolgabirája 9328—99. K. Körözvény. Uj-fehértói lakos Jurás Ferencz dohányos tulajdonát képező egy koros pej herélt 146 cm. magas lova folyó évi julius 21-én éjjel pányva kötéllel együtt elszaladt köröztetik, feltalálás esetén ezen hivatalhoz jelentendő. Nagy-Kálló, 1899. julius 31. Zoltán főszol gabiró. 22942. K. ""1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak. Értesítem a czimet, hogy a 12-ik honvéd kiegészítő parancsnoksággal egyetértőleg a honvédségi ellenőrzési szemle a nyírbátori járás területére október hó 14. 15. és 16. a nagykállói járás területére október hó 18. 19. 20. és 21-én fog megtartatni, az ulószemlék Szathmáron november hó 9. és 10-én fognak megtartatni. Az ellenőrzési és utószemlék hétköznapokon d. e. 9. órakor, vasárnap és ünnepnapokon d. e. 10 órakor kezdődnek. A nyírbátori és nagykállói járás főszolgabirái és a községek elöljáróságai utasíttatnak a véderő törvény utasitas Ill-ik rész (Honvédség részére) 35. §-ban körülirt rendelkezések betartására. Nyíregyházán 1899. évi augusztás hó 2-án. Mikecz János, alispán. Szabó les vármegya alispánjától. A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi julius hó 2-án kelt 19716. K. számú értesítésemre, tudomásara hozom, hogy az Ibrány községben fellepett sertesvész folytan elrendelt zár a lolyó évi julius hó 28-án feloldatott Nyíregyházán, 1899. évi julius hó 31-én. Mlkecs János, alispán. 23350. K. J 7T 7 • , x.x. 1899 Szabolcsvarmegye ahspánjatúl. A Járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Nyíregyháza város rendőrkapitány! hivatala álta 2906/99. RK. szám alatt kait körözvényt szabályszerű közzététel végett közlóm. Nyíregyháza, 1899. augusztus 6-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 2906./1899. RK. Grósz Mór nyiregyhásí illetőségű 13 éves izr. vallású nyomdász tanoncz folyó julius hó 17-én a szülei háztól eltávozott, s azóta vissza nem tért. Felkéretn;k az összes hazai hatóságok és csendőrőrs-parancsnokságok, hogy nevezettett hatóságok területén az alábbi személyleírás alapján nyomoztatni, s feltalálása esetén ezen rendőrkapitányi hivatalt értesíteni szíveskedjék. Termete, korához képest gyenge, haja szőke, szeme kék, orra és szája rendes, ruházata világos szinü kopot pamut kelme, fehér szalma kalap, fűzős czipő, különös ismertető jele: egyik lab tára vékonyabb a másiknál és pontosan megfigyelve kissé sántít. Nyíregyháza 1899. augusztus hó 4-én 2906/99. rk. Rendőrkapitányság. 22853. K. 7899 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi április hó 25-én kelt 13034. számú értesítésemre, tudomására hozom, hojy a TiszaSzt.-Márton községben fellépett sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi julius hó 25-én feloldatott. Nyíregyházán, 1899. évi julius hó 31-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 23067. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Berkesz községhez tartozó g;róf Vay Ádám féle tanyán 28 drb sertés sertésvész miatt elhullott, s ez okból a községben és tanyán levő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1899. augusztus 3-án. Mikecz János, alispán. 23367. K. 1899. A községi elöljáróságoknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A földmivelésügyi magy. kir. miniszter folyó évi 7613. eln. számú rendeletét a lehető legszélesebb körben a legalkalmasabb módon leendő közhírré tetei s alkalmazkodás végett oly felhívással közlöm, hogy a szabályszerű közhírré léteit igazoló jelentést a járási főszolgabíróhoz s Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül hozzám mielőbb terjeszsze be. Nyíregyháza, 1899. augusztus 6. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Főldmivelésügy magyar királyi miniszter 7613—VIII-2. eln. szám. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének. Panasz tétetett nálam az iránt, hogy az ország némely vidékén egyes szőlőbirtokosok, különösen néhol kis termelők nem ismerik eléggé, illetőleg nem tartják meg a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-czikk rendelkezéseit, s különösen a szüret alkalmával vagy a szüret után musttermésüket vízzel szokták szaporítani. Habár megvagyok győződve arról, hogy a must, vagy a bor vizezése a szőlősgazdák közt legfeljebb csak egyes helyeken elvétve fordulhal elő, mindazon által az érdekeltek tájékoztatása és figyelmeztetése végett czélszerűnek tartom az alábbi általános intézkedéz tételét, inert a hazai bortermelés érdekében kiváló súlyt helyezek arra, hogy az idézett törvény rendelkezései mindenki által kivétel nélkül, szigorúan megtartassanak. Ennélfogva felhívom Czimedet, hogy amenynyiben ezt saját törvényhatósága egyes községeiben indokoltnak tartja, haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy az érdekeltek saját érdekükben a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel (hirdetmények, kidobolás stb.) utján mindenesetre még a folyó évi szüret megkezdése előtt, kellőleg figyelmeztessenek arra, hogy a bortőrvény (1893. évi XXIII. t.-czikk) és az ennek végrehajtása tárgyaban a kereskedelemügyi miniszter ur által a belügyi es pénzügyi miniszter urakkal és velem egyetértőleg 53850 — 97. szám alatt kiadott rendelet értelmében, a víz használata csak a törkölybor készítésénél és ott is csak az idézett végrehajtási rendeletben körülírt megszorítással van megengedve, ellenben a mustba vagy a borba, ugy szintén a már kész, kierjedt törkölyborba vizet keverni, bármi csekély mennyiségben is feltétlenül tilos, még akkor is, ha ezt maga a vevő kívánná; továbbá tilos a természetes bornak törkölyborral vagy gyümölcsborral való összekeverése (összeházasítása) is. Egyszersmind figyelmeztetendők az érdekeltek arra is, hogy a ki a fenti tiltott módon készített vagy kezelt bort forgalomba hozza vagy eladja, az 1893. XXIII. t.-czikk értelmében 300 forintig terjedő pénzbüntetéssel bűntettetik, a ki pedig a bort maga vizezi, vagy más tiltott anyagokkal kezeli, vagy a természetes bort törkölyborral vagy gyümölcsborral összekeveri, az mint mesterséges bor készítője, 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és ezenfelül még 2 hónapig terjedő elzárással büntetendő. Ezen kívül az illetőktől a tiltott módon kezelt borok még el is kobzandók. Felhívom Czimedet, hogy e tárgyban tett intézke lésről s ennek miként történt végrehajtásáról hozzám jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1899. évi julius hó 28-án. Darányi s. k. Folytatása a főlapon.