Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-13 / 33. szám

..N T í R V I D fc K.«* Csarnok. Az óráról. Valahol olvastam, hogy a lelkiismeret olyan mint az óra, — csak akkor halljuk meg a ketyegését, szavát midőn csend van körülöltünk. Körülöttem most valóban csend van. Idestova unatkozom. A tikkadt levegő elernyeszti ideigemet és egyszerre észreveszem, hogy az irodai óra mily erős munkát végez, mennyire hangosan ketyeg, mintha mondaná: ne öld az időt, meghal, elmegy az magától is és pedig visszavonhatlauul. Ez az óra arra kényszerit, hogy bensőmben tekintsek, Melyikre figyeljek hát, az órára vagy lelkem szavára? Hogyan fogom jobban hasznosítani a tova röppenő időt, ha az órától kérek tanúságot, vagy ha számon kérem gondolataimat, érzelmeimet és foglalkozom önmagammal? Az az egy bizonyos, hogy az óra erősen felköltötte figyelmemet, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy mily hamar múlik az idő és mily rohamosan tartunk a vége felé és mégis van időnk unatkozni, van időnk •emmit sem tenni, várni az alkalmat, mely felráz a fásultságból? A közeieben levő toronyóra lassan, méltóságosan üti az órát. A toronyóra minden testvérei között a a legkomolyabb, majdnem rideg. Magas trónusáról lenézi az emberiség gyarlóságát, hiúságát és mig alant az élet a maga küzdelmeivel, sokszor keserű, sokszor nevetséges jeleneteivel forr, mozog, váltakozik, ó a maga fenségével túlharsogva miDden egyebet, mondja; az idó múlik mementó mori, emlékezzél, meg hogy porból vagy és a porba visszatérsz. A családi tűzhely óráját, mely lassú, alig észrevehető ketyegésével végzi munkáját, a legjobban lehetne hasonlítani a lassújáratú méltóságosan hömpölygő bővizű folyamhoz, mely apályt, dagályt a<ig ismerve halad utján. Mily jó lenne, ha a boldog családi élet perczeinek eme számláló gépezetét meg lehetne állítani és vele együtt megállana az idő is. Itt az nagyon hamar halad Egy óra alig félnek tetszik. Drága minden perez. Virágot terem minden pillanat. És éppen azért rohan, mire észreveszBzUk évek vnnak oJa, melyek a fiatalt korossá a gyermeket ifjúvá érlelték, azt lehet mondani észrevétlenül. A családi körhöz tartozók kisebb időmérői, azok már roppant veszélyesek. Az egyik állandósan siet a másik makacsul késik, egyszóval hiába akarja a nagyobb testvér; a családi óra óket saját egyenletes haladásához szoktatni, lehetetlen köztük rendet tartani, j Az apa zsebórája az mindig siet. Akár honnan jön haza, az idő mindig kevés volt neki. Lehetetlen, hogy sétája, hogy szórakozása, kaszinózása, barátságos beszélgetése oly soká tartott volna, hiszen csak most jött, csak most melegedett bele, ós már annyi ideje volna annak?! — Nem — az a sok éra biztosan siet, nincs még annyi idő. És marad tovább, hogy behozza saját javára az óra hibáját. A mama órája az inkább ékszer, sok vele a baj, ritkán van felhúzva, A hányszor toilettet csinál annyi scor kell a családi órákhoz igazítani és kérem ez a sok regulirozás, pontos igazítás sem tudja az órát korektebbé tenni, mert az még mindig késik. Mi is van othon? Nem forditotta-e fel a cselédség a házat. Ha be is van vezetve a villanyvilágítás,nem döntötték-e fel a gyerekek a petróleumlámpát? Talán a papa is elfáradt ma ós hamarább jön haza, talán már otthon is van? És az óra még mindig keveset mutat. Tiszta dolog, hogy késik. Lehetetlen, hogy mióta eljött hazulról csak anuyi idó telt volna el. Roaz az az óra, pedig a papa már megcsináltathatná, hogy tudná mutatni jól az időt, és ne rontaná, zavarná a jól indult időtöltést. Mig a mama ós apa zsebórája igy örökös ellentétes nézeten vanuak, a gyerekek e nemű jószágai csodálatos egyértelműséggel mind késnek. Oly nehezen telnek az órák. a napok. Ropant hosszú as a gyerekkor. Önállóság a fiúnál, hoaszuruhv a leánynál, meddig kell még utánatok várnil És aztáu közben is az a sok tanulás, készülés, valósággal ólom lábai vannak az időnek, az óra az meg quiliflkálhatlanul késik. Néha megbomlik u»yan az is. Egy egy bál, fürdőzés, mulatság alkalmával impertiuensül siet. De ha egyszer ez az izgató alkalom elmúlt, oly rohamosan kezdenek késni, hogy lehetetlenség volna a végét várni az időnek, ha egy kis holdvilág melletti merengés, itt ott megnyilatkozó világ fájdalom, a mi ennek nyomában jár a Heinével, Petőfivel felvert erős konkurenczia nem segítenének az időt.megröviditeni, az órák szenvedhetetleu késése által okozott ídőtóbbletet agyoncsapni. Tudvalevő dolog, hogy a tanítvány mind jó, a tanárok mind rosszak ós a két örökös érdeke lentétben álló kaszt órája egészen azonos elveknek hódol. A szorgalmi idó alatt a tanár ós tanítvány órája mindig késik a szünidő alatt folyton siet. Még szeszélyesebb a hivatalnokoké. Az kérem nap j tban négyszer is megbomlik. Otthon, ajkávéházban, sétán, mindig siet, a hivatalban következetesen késik. A kereskedő és segédszemélyzeténél nemcsak hogy külön érdekeik vannak, de óráikat sem lehet összeegyeztetni, a kereskedő időmérője mindig siet, az alkalmazottaké mindig késik. Egyszóval, nincs rosszabb szerszám a világon, mint az óra. S>hi sem jár jól, mindig zavarja, izgatja tulajdonosát és ami a legrosszabb sajátsága, soha „

6t nem fogad, olyan mint a rossz cseléd, egyebet sem tud, mint bosszantani a gazdáját Épp azért lehet méltányolni azon egyetem! hallgatók prakszisát, kik óráikat következetesen némaságra fogják és a zálogházban hűvösre teszik, feltéve ha nem uickelből van a fedelük. Hisz kérem az emberiség legna yobb része óra áiknl ia meirvau és mondhatom boldogabb annál a í rés nérTe y óra nélkül nem tud eleget bosszaníodufés nem tíd meglenni anélkül, hogy magának az életet felaprítva kellemetlenné tegye. Az óra valóban nem egyéb, mint ai idó bosszúkése, mely durván széttagolja, darabokra szakgatja iz ember életet. Br. Eötvös mondja valahol: Ha én rózsa virágot látok, nem szeretem azt részeire bontani, ve »zebe

meZn

i' ^ é'

Teíem i,,at4

f> "őpiégét a maga egéLehet-e ezt megtenni az élettel? Igen ha meg szerezzük az öntudat tisztaságát, a aziv békéjét, a lélek 1 nyugalmát. Elromlik ugyan akkor ia hébe-korba óráuk, fog sietni, majd késni, de túlságba nem lesz képes átcsapni, viszont mi képesek leszünk azt erős kézzel regulázni. Az irodám órája most is dolgozik ketyeg. A fenti röpke gondolatokból levonva a következtetést feltettem mdgamban, hogy ezentúl órám soha sem fog sem sietni, sem késui, megőrzöm szivem, lelkem nyugalmát, hogy sem a torony óra ridegsége, fiatal egyén asebórájának aberratióji ne férkőzhessenek hozzám. Azt kívánják önök, hogy én erról majd beszámoljak és megírjam, sikerült-e vagy nem? Ezt nem Ígérhetem — mert még soká szeretnék élni, és nem szeretném számodásomat hamar lezárni. Neino. Vasuli ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságaiéi. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak nagy-várad—szegedi vonalán 709—711. sz. szelvények közt, Gyula állomástól 2 kilométerre épülő Fehér Körös hid mellett átfektetendő pályatest töltésének előállításához szükségei mintegy 17000 m

a földmunkára ezennel nyilvános pályázatot hirdetüuk, melyre a jogérvónyesen kiállított ajánlatok legkésőbb 1899 évi augusztus hó 15 én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak aradi Qzletvezetősége titkárságánál (arad—Csanádi palota, 1 emelet) nyújtandók be. Később beérkező ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Az ajáulatok közül aszibad választás jogát tekintet nélkül az árakra, az üzletvezetőség magának tartja fönn. A tervek, az egyezmény tervezet, az ajánlati minta a pályázati feltételek Aradon az üzletvezetőség pályafentartási és építési osztályában és a csabai osztálymérnökségnél a hivatalos órák alatt megtekinthetők, az ajánlati nyomtatványok ugyan ezen hivataloknál 1 azaz egy frt. lefizetése ellenében megszerezhetők. Az ajánlat 50 kros, az ajánlat mellékletei ivenként 15 kros bélyeggel ellátva, lepecsételve, a következő felirattal látandó el; .Ajánlat a m. kir. államvasutak nagy—várad-szegedi vonalán, Fehér — Körös hid mellett létesítendő földmunkára". Az ajánlat benyújtását megelőző napon,vagyis 1899 évi augusztus hó 14-én déli 12 óráig 500 azaz ötszáz frt. bánatpénz a m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége gyüjtópénztárába akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban teendő le. A bánatpénzről szóló letétjegy azjajánlatokhoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzet árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek, készpénzben letett bánatpénz után kamat nem követelhető. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. Aradon 1899 julius hó. Az üzletvuetöség. 110566/99. sz. Pályázati hirdetmény. A m kir. államvasutak igazgatósága a budapesti és északi fómühelyi szertárában a folyó év második felében összegyűlő és nélkülözhetővé való különböző ócska fémanyagokat értékesíteni óhajtván, ezek eladása czéljából nyilvános pályázatot hirdet. A feleslegessé váló mennyiségek határozatlanok ugyan, az ajánlat benyújtására szolgáló űrlap azonban feltünteti azon mennyiségeket, melyek a folyó év második felében hozzávetőleg összegyűlhetnek. A vevő tehát nem tarthat igényt arra, hogy valamennyi kiirt anyagnem, vagy hogy egyik vagy másik nemű anyagból határozott mennyiség adassék át, hanem köteles az időnként tényleges feleslegként rendelkezésére bocsájtandó mennyiségeket átvenni, illetve azokkal beérni, kötelezi továbbá magát a folyó évi deczember hó végéig összegyűlő készletet 1900. évi január hó végéig okvetlenül átvenni. A pályázni kívánók kéretnek hogy 1 koronás magyar bélyeggel ellátott ajánlataikat a magy. kir. államvasutak igazgatóságáuak anyag és leltár beszerzési szakosztályában (VI. Andrássy ut 73 szán II. emelet) a következő czimzéssel ,ojánlat ócska fémanyagok megvételére 110556/99. sz.-hoz" folyo évi augusztus hó 25-ének déli 12 óráig benyújtani szíveskedjenek. Az ajánlatok kizárólag ezen czélra rendelt és az emiitett anyag és leltár beszerzési osztályánál egy példányban ingyen kapható űrlapon és ennek rovatainak kitöltése mellett állitandók ki. Az ajánlattevők az ócska anyag eladására vonatkozó és 122291/96. sz. a. fennálló feltételeket magukra nézve kőtelozőknek elismerni s azt 30 filléres magyar bélyeggel és aláírásukkal ellátva ajánlataikhoz csatolni tartoznak. Ezen feltételek nyomtatványtárunkban példányonként 30 fillérért megszerezhetők; vidékieknek pedig a nyomtatvány tárhoz intézendő írásbeli megkeresésre és az érle járó 30 fillér és 20 filléres posta bélyeg beküldése ellenében postán megküldendők. Blnatpénzképen a megvenni szándékolt anyag értékűnek 5*/,-a az ajánlat benyújtására kitűzött határnap előtt egy nappal déli 12 óráig készpénzben vagy állami letétekre alkalmas érték papírokban főpéni tárunknál leteendő. A bánatpénzt az ajánlattal egy borítékban beküldeni nem szabad. Egyéb habár lebonyolított ügyletekről még letétünkben levő fel nem vett biztosítékok ezen ajánlathoz bánatpénzül nem fogadtatnak el. A bánatpénz letételét igazoló jegy nem caatolandő az ajánlathoz hanem as ajánlattevő birtokában marad. Bánatpénz vagy fentidéaet aláirt feltél füzet nélkül ugy szintén elégtelen bánat pénzzel nem at előirt űrlapon tetl vagy elkésve beérkezett ajánlatok, valamint olyanok melyek a feltételektől eltérnek és melyekben jtvitáaok vagy vakarások fordulnak eló figyelembe vétetni nem fognak Pótajánlatok egyáltalában nem bocsáttatnak tárgyalás ali. Az ajánlatban határozottan megnevetendő atoo m. kir. államvasuti állomás a melyen at ajánlattevő at anyagokat átvenni kívánja, továbbá aa ajánlati ár •tárnokkal és bétákkal is olvashatóan kiteendő. At anyagoknak asetleges csomagolási költségeit még az esetben ia a vevő czég tartozik viselni, ha az anyag nem a raktározási helyen, hanem más állomáioo vétetik át. Az ajánlattevő ajánlatával a pályázat eredményének eldöntéseig kötelezettségben marad, att tehát időközben viista nem vonhatja. Az ajánlatok tetszés szerinti tételekre, esetleg részmennyiségekre is szólhatnak,de a magy. kir. államvasutak igazgatósága ia fenntartja magának a jogot, hogy tetszés szerinti tételeket és réstmenyiségeket engedhessen át, melyet ajánló — ha csak at ellenketőt ki nem kötötte — elfogadni tartozik. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fenntartja továbbá magának a jogot hogy az ajánlatok közül, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson s hogy a czél elérésére másféle intézkedéseket is tehessen. Budapest, 1899. évi julius hóban. At igaMgatótág. GABONA-CSARNOK. Njlregyháza, 1899. éri A Kabona-osarnoknál aa?asitii8 hó 12-éa. b«Jegyaatt árak. Buza Rozs Árpa Zab Tengeri Köles Paszuly fehér Szesz literenkint 100 kiló 100 , 100 . 100 „ 100 „ 100 , 100 . 7.60 tői 5.60 tői 4.60 tói 5 — tói 4 80 tél -.— tói —.— tói 20 7.60-ig 5 70-ig. 4.80-ig. 5.10 ig. 4.90-ig. —* ig. —.—ig. 71'/,. Felelős szei kes7tő. INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos JÓBA ELEK. A vasúti uton jó karban levő 20-ik számú házain kerttel, istállóval, azonDal bérbe adó, esetleg örök áron eladó. — Úgyszintén vármegyeház-téren újonnan épült egyemeletes házamban két bolthelyiség kedvező feltételek mellett kiadó. — Bővebb értesítéssel szolgál a tulajdonos Glück Ignácz. (343-3-1) Bérbeadó birtok: Gégény községben 1150 magyar hold tagos birtok, uri lakóházzal, kellő gazdasági épületekkel több évre haszonbérbe adatik. Értekezhetni Nyíregyházán Selyem utcza 11. sz. a. alólirottnál. 315—4—?? Batta Ignácz. Figyelmeztetés! Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy az osztálysorsjegyeknek V-ik húzása f. év augusztus hó 23. és 24-én lesz. Kérem a negyedik osztályú sorsjegy t. tulajdonosait, hogy szíveskedjenek a sorsjegyeiket az V-ik osztályra minél előbb, de legkésőbben f. év augusztus hó 16-ig kicserélni, mert különben minden kiváltási jogukat elvesztik. Kiváló tisztelettel STERN EMÁNUEL FU 336-3 t) osztálysorjegy fóárús. J/y Ugyanott Thanaton (dohány lug) legjobb rovar-pusztilő szer egyedüli raktára. Eladó nád. 10,000 kévOp kitűnő minőségű fedni való nád, alulírottnál eladó. Demecaer, 1899. julius hó. (329-3-3) Elek Emil. egyenként vagy összesen egy telekalja búzatermő jó föld a nagy-kállói háromfordulós birtokosok közt, egy jó karban levő ház kerttel és gazdasági épületekkel Nagy-Kállóban és egy töblös szólló a kis-kállói határban. — Tudakozódhatni Marján György tulajdonosnál NagyKállób-tn. 348-3-1