Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-06 / 32. szám

4 ,N Y I R V I D É K" 7. Intézkedés „A család és iskola összhangzó működése az erkölcsi nevelés szempontjából" czimü pályamunka megbirálása tárgyában. 8. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelőjének felhívása a nemzetkőzi gyermekvédő kongressus érdekében. 9. Gömör-Kishontvármegye általános tanítóegyesületének javaslata a Tanítók Háza és a tanítók tanuló gyermekei számára felállítandó internáiusok tárgyában. 10. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyíregyházán, 1899. augusztus 1-én. Orsovszky Gyula, Werner Gyula, elnök. főjegyző. A debreczeni csata 50 érés fordulója. Az augusztus 2-diki végzetes kimenetelű debreczeni csata; 50; éves fordulójának nevezetes alkalmát méltó és kegyeletes ünnepléssel ülte meg Debreczen város közönsége. Az ünnepély országos jelentőségén túl, bennünket itt Szabolcsvármegyében kiválóbban és különösebben is érdekel ez ünnepély azért is, mert a kegyeletes ünnep egyik vezészónoka Beniczky Miksa úr volt, akit — hogy résztvegyen és beszédet tartson, mint volt 48-as honvédtiszt ez ünnepélyen, az országos honvédegyesület kérte föl. A nagyszabású kegyeletes ünnepélyen Beniczky Miksa a következő beszédet tartotta általános zajos helyeslés kőzött: Mélyen tisztelt ünneplő Gyülekezeti Midőn több évvel ezelőtt, Debreczen szabad királyi város hazafias polgárságát, Kossuth Ferencz orsággyűlési képviselő őnagysága, az országos függetlenségi és 49-as párt elnöke, első izben látogatásával megtisztelte, és a nemes város közönsége az alkalomból az 1849-ik évi augusztus másodikán, e város falai alatt vivott ütközésben elesett szabadságharczi hősök dicsőségére emlék ünnepélyt rendezett, nekem mint az elhunyt vitézek egykori fegyveres társának, kikkel egy hadtestben szolgáltam, igy velők aJDebreczen alatti ütközetben is tényleges részt vettem, jutott az a kötelesség, hogy róluk kegyelettel megemlékezhetem. Most, hogy a nemes város hazafi közönsége, az elhunyt vitézek iránti kimagasló kegyelets és tisztelete jeléül a mai napon, haláluk 50 éves évfordulója napján emlék ünnepet tart, újból eljöttem ide, hogy mielőtt egykori fegyveres társaimat oda követhetném, honnét a természet tőrvényei szerint nincs útja a visszatérésnek, nekik a magam részéről is még egyszer és ezúttal valószínűleg már utóljára a nem hosszú időn bekövetkező viszontlátásig csendes jó éjt kívánhassak és poraikra áldásomat kérhessem. De mindenek felett és legfőkép n eljöttem ide azért, hogy mint élő tanuja az elhunyt vitézek hős tetteinek, őket a kegyeletes közönségnek bemutathassam, hogy közelebbről megősmerhesse, kik voltak ők, és mit tettek a haza szent szabadsága védelme érdekében. Az elhunyt hősök a szabadságharcz idején az első honvéd hadtestnek fegyveresei valáaak. Mely hadtest először a Klapka György, később a Nagy Sándor József megdicsőült vezér tábornokaink parancsnoksága alatt állott. Az első honvéd hadtest, részint egymagában, részintjmás hadtestekkel egyesülten részt vett: a Szikszói, Keresztúri, Tarczali, Rakamazi, Kápolnai, Verpeléti, Mezőkövesdi, Tápió-bicskei, Izsaszegi, Váczi, Nagy-sarlói, Komáromi, Budavára bevételi, Peredi, Ztigárdi, második és harmadik Komáromi, második Váczi, Zsolnán és a Debreczen alatti muszkákkal vivott üközetekben. Ezenfelül a Váczi muszkákkal vivot

f ütközet után, a Nógrád, Gömör, Borsod, Zemplén egyrészén és Szabolcsmegyében keresztül hazafelé vonult három hadtestnek az utó hadvédét képezte és időszakonkint harcz vonalba állva, e hadtestek után vonult ellenséges hadsereget feltartóztatta. Debreczen alá, — Nyíregyháza felől, több napi és éjjeli mars után, fáradtan és kiéhezve, mert napokon át csak nyers növényekkel csilapithatta éhségét, 1849-ik évi augusztus l-én késő éjjeli és esős időben érkezett az első honvéd hadtest, és az Újváros féle nevü szőlők alatt szállott táborba. Másnap reggel, augusztus 2-án a vendégszeretetéről országszerte ösmert Debreczen város polgársága az éhes hadsereget, a szó szoros értelemben véve elárasztotta jobbnál-jobb ételekkel. De alig fejezhettük be étkezésünket, már jött a hir, az előőrsre kiküldött huszárjaink vágtatva érkeztek vissza és jelentették, hogy Újváros felől nagy számmal közeledik a muszka hadsereg. A kicsi honvéd hadtest, mely összesen 7500 fegyveresből állott és két dandárba, Máriásy és Bobis ezredesek vezetése alá volt beosztva, azonnal csata rendbe állíttatott, a városi szőlőtől mintegy 1000 lépésnyire. A Máriásy dandár az Újváros felé menő ut baloldalán, a Bobiss dandár a jobb oldalán foglalt állást. A harczvonal közepén voltak felállítva a Bobiss dandár ágyúi. Ezek háta megett fedezeten állott az egri 26-ik számú — jobbára fiatal tnnulókból állott — zászlóalj, melynek sorai közé én magam is tartoztam. Zászlóaljunkon túl, mintegy 100 lépésnyire, — ma is hiven emlékezem rá, — feküdt egy téglaház-féle épület, melyen túl, az erdő felé voltak felállítva a zempléni verespántlikás önkéntesek, kik közül legtöbben estek el, és 4. század huszár, az első számú Császár és a 8-ik számú Kóburg nevet viselő huszár ezredektől. Az ellenség lőtávolba érkezvén, a számra nézve aránytalanul gyengébb, de bátorságra, vitézségre sokkal magasabban álló honvéd hadsereg felvette — a történeti adatok igazolása szerint, a 80 ezerből állott muszka ellenséges hadsereggel — tehát az óriás túl erővel szemben a harczot. A harcz órák hosszáig tartott. A vitéz honvédsereg, daczára, hogy sorai ritkultak, fegyveresei jobbra-balra sűrűn hulottak, elfoglalt harczi állásából egy talpalatnyi tért sem engedett és minden helyért a végső kimerülésig harczolt. Sőt a 26-ik honvédzászlóalj az ágyúinkhoz közel iótt ellenséges ágyú ütegeket és azok fedezetét — felejthetetlen emlékű zászlóalji parancsnoka, a vitéz Beöthy György ezredes vezényszavát a, szurony rohanással vissza is szorította. De végre is, tíz annyi volt az ellen, győznünk nem lehetett, miután az ellenség roppant nagy számú lovasságával körülszárnyalta a Bobiss dandárát, meghátrálni kényszerültünk. Ezen szomorú kimenetelű, — de a honvéd szívnek örök hírnevét, vitézségét és bátorságát fényesen igazoló harczban vérzettek el a debreczeni ütküzetben elesett vitézek, kik, mint az első honvédhadtestnek fegyveresei, ennek valamennyi elszámlált ütközeteiben részt vettek, és harczoltak halált megvető bátorsággal, mert szabadhazát látni akartak, csak szabadhazában élni kívántak. Áldás és béke legyen őrökre poraikon. Tisztelt ünneplő gyülekezet! Rámutattam a helyre, hol egykor a magyar vitéz sereg a szabadságért nagy csatában állott. Rámutaltam a földre, mely az elhunyt vitézek vérével megszentelve lett. Ezt azért tettem, hogy ha egyszer-másszor egyikének vagy másikának, Önök közül, a csata helyen keresztül viszen utja, juson eszébe, az elhunylak poraira áldást mondani. — Az ifjú nemzedéknek pedig a csatahely és őseink viselkedése szolgáljon intő például, hogy mi a hazafi kötelessége, ha a hazát veszély fenyegeti. Amen. ÚJDONSÁGOK. Petőfi. Petőfi Sándor halála 50 éves fordulóját megünnepelték nálunk is. Tudniillik se nem hivatalosan, se nem fényesen, se nem zászlókkal, se nem egyébbként való ünneplésként, — — — hanem egy igen szerény testülete a mi társaságunknak: az ipar testület és az iparos ifjúság, a lehető legteljesebb zárt körben, — ami nem az ő hibájuk, hanem a miénk, a mi békavérü, csodálatosan maga megfeledkezett társadalmunké, ezé az álmos, talán már alvó társaságé, akit a Petőfi szellemének felidézett lángja sem tudott galvanizálni. Bartók Jenő dr. ev. ref. lelkészt azonban ez a rettenetes és ijesztő hidegségü közönyösség sem riasztotta el, hogy a nevezetes évfordulóhoz igazán méltó hazafias beszéddel ünnepelje derék iparosaink és iparos ifjuságunk kegyeletessége által nyújtott ez alkalommal a legnagyobb magyar költő és nemzeti hős emlékét. Az ünnepélyről következő tudósításunk szól: A nyíregyházi iparos-ifjúság önképző-egylete hazafias ünnepélylyel ülte meg a mult vasárnap a nagy költő, Petőfi Sándor halálának 50-ik évfordulóját az ipartestület helyiségében, a nyíregyházi ev. ref. dalárda közreműködésével. — Elsőnek a dalárda énekelte el a „Hymnus'-t, utánna Nagy Géza e. pénztárnok lépett az emelvényre és a távol levő elnök helyett ünnepélyesen megnyitotta az ünnepélyt, — átadva a szót az ünnepi szónoknak, dr. Bartók Jenő ev. ref. lelkésznek, ki hatalmas éljenzés között I pett az emelvényre. Ékes szavakkal és hatalmas szónoki tehetséggel rajzolta a nagy költő érdemeit. A nagy tetszészaj után Bán Lajos, a ref. dalárda karmestere szavalta el kitűnő szavalóra valló teknikával Petőfi .Tavolban" cz. költeményét. Szabó Mihály iparos szintén Pelőli „Egy gondolat bánt engemet" czimü, nagy szavaló erőt kivánó költeményét. Most ismét a ref. dalárda énekelte el a Petőfi legelső költeményét, a ,Juhász dalt", melyet, a közönség viharos tapsának engedve, meg kellett ismételnie. Kevés szünet után Rausz Sámuelné urnő szavalta el Jókai Mórnak „Apotheosis"-át szép betanulással. Végül a ref. dalárda énekelte el a ,Szózat"-ot, mely után Kiss Andor egyleti jegyző megköszönve a közönségnek nagyszámbani megjelenését, a lélekemelő ünnepélyt bezárta. B .... r. Petőfi, est Nyir-Bdtorban. Nyírbátor város hazafias közönsége szintén megünn;pelte dicső halált halt lánglelkű költőnk halálának 50-ik évfordulóját. Az ünnepély szini előadással kezdődött, melyben Rakodczay Pál szatmári színigazgató jeles társulata szerepelt. A terem zsúfolásig megtelt, ott láttuk a teljes számú helybeli intelligenczián kivül a vidék előkelőbbjeit. Magát az előadást a Himnus eléneklése s Palugyai Kálmánnak szavallata nyitotta meg, melynek minden egyes hangja mély átérzésről, gondos áttanulmányozásról tesz bizonyságot. A tulajdonképpeni előadás .Petőfi Sándor élete és halála" s Petőfi — nagyon jó volt s méltán megérdemelte a számtalanszor felhangzó tapsvihart. Mintha mindegyik szereplő szivét-lelkét öntötte volna szerepébe, oly átérezve adta ezt. Különösen ki kell emelnünk a mindég kitűnő primadonnát Székely Renét, ki Szendrei Júliát szép jövőt jósoló tehetségével remekül alakította, s Nováh Irént, ki igen kedves kis honvédet mutatott, s meleg érző játékával nagyon is megérdemelte az elhangzott tapsokat.. Áttérve a férfiakra Simon Petőfi személyében oly kitűnő alakítást mutatott fel, a minőt nem vártunk volna tőle, nagyon jó volt, csak az a ki< hibája volt, hogy nem ismerte fel hangkórét, s nem takarékoskodott vele kellőleg. Morvái mint mindég nagyon jó volt, ő tőle különben jónál s kitűnőnél egyebet nem is várhatunk. Színház után a közönség nem távozott, de a nagyvendéglőjtermeibe vonult, hol pohárcsengés mellett szebbnél-szebb felköszöntőkkel áldoztak a nagy időknek, s ama nagy idők legnagyobb szellemének, Petőfinek, különösen szép volt Szabó Lajos ev. ref. lelkész ur és Szikszay József ügyvéd ur felkőszöntője. — Majd pedig táncz következett, melynek csak a korai reggeli órák vetettek véget. — Kertész Bertalan, Nyíregyháza város rendőrkapitánya, mint azt lapunk legutóbbi számában már jelentettük, e héten szombaton tette le a hivatali esküt, az e czélra egybehívott képviselőtestületi közgyűlés előtt. Az ünnepies alkalomra összehívott közgyűlésen Sexty Gyula tanácsos elnökölt, akinek a nevezetes alkalomhoz mért ünnepi beszéde után, Májerszky Béla főjegyző olvasta elő a hivatalos esküt. Kertész Bertalan ekképen letévén a hivatalos esküt, hűséget és kitartó munkát igért és ennek becsületes eredményét, azért az előlegezett bizalomért, amelylyel a város képviselőtestülete rendőrkapitánynyá való kineveztetését most fogadta. — Beniczky Miksa, a képviselőtestület egyik hatalmas áramlatának vezére fejezte ki ezután örömét és megelégedését e kinevezés ténye felett, s igéretét tolmácsolja, hogy az uj rendőrkapitányt, akitől programmja hűséges beváltását várják, ebben az irányban mindig támogatni fogják. Az ünnepies aktus ezzel véget ért. Az uj rendőrkapitány hétfőn veszi át hivatala vezetését, amelyet azonban a hivatal leltári átvétele fog megelőzni. Széli Kálmán, a ni. kir. belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a folyó hó elsején kelt leirata szerint Kertész Bertalan főispáni tilkárt, Nyíregyháza város rendőrkapitányává történt kinevezletése folytán, főispáni titkári állásától, ezen minőségben teljesített buzgó szolgálatainak elismerése mellett felmentette, s ez elismerésének különösebb kifejezéseként, állami szolgálatában szerzett nyugdíjigényeit fentartotta. — Eljegyzés. Dr. Nagy Lajos, a budapesti kereskedelmi akadémia jogtanára, Nagy Lajos köztiszteletben álló kir. járásbiránk fia, a napokban eljegyezte Budapésten Bellvelaqua Hilda kiasszonyt. — A Szt.-Istvánnapi kerékpárverseny előkészítésén munkálkodik a .Nyíregyházi kerékpáregylet" vezetősége. A versenyekre szóló meghívókat a napokban küldik szét az idegen egyleteknek, nevezetesen a debreczeni két egyletnek, a szerencsi, diósgyőri, kassai, eperjesi, egri, szatmári, egy nagyváradi egyletnek, amelyek előreláthatólag tényleg reszt is vesznek a versenyeken. Szorgalmasan trainiroznak a helybeli kerékpárosok is, hogy megint dicsőséggel állják ki a versenyt az idegenekkel. Érdekesnek ígérkezik a délután folyamán megfutandó junior-verseny, amelyet kerékpározó diákjaink számára rendez az egyesület. A versenyeket este közős vacsora és tánczinulatság fejezi be a Sóstón, amelyen természetesen nemcsak kerékpárosok vehetnek részt, s amely tánczmulatság egyedüli tánczmulatsága lesz az idei nyári saisonnak. — Meskó Lászlóné temetése. Nagy és általános részvét mellett temették el f. hó 2-án Szerdán délután 5 órakor Dr. Meskó László Ügyvéd és Békés város országgyűlési képviselőjének hosszas szenvedés után fiatalon elhalt kedves nejét, Meskó Lászlóné Vidliczkay Anna úrnőt. A pazonyi utczai halottas ház udvarán, a virágok fölé emelt ravatal köztll megjelentek a nagyszámú résztvevők között városunknak s a közei-vidéknek előkelőségei csaknem kivétel nélkül. Eljött a messze távolból a temetésre Békés vároB közönségének és a békési függetlenségi és 48-as pártnak hat tagu küldöttsége is, hogy bemutassák s tolmácsolják korán özvegyen maradt s általánoaan tisztelt képviselőjük előtt a békési közönség mély gyászát és részvételét. Az elhunyt urnő férje társaságában többször megfordult Békésen s az ottani körök a legnagyobb szeretettel és tisztelettel övezték képviselőjük magas műveltségű, komoly gondolkozású, megnyerő, kedves felesegót, s ragaszkodásuknak ezúttal is fényes tanújelét adták. A küldöttség, mely R. Nagy István városi főbiró ós Szathmáry Gábor főjegyző vezetése alatt Dr. Tőrök Gábor ügyvéd, a békési függetlenségi és 48-as párt elnöke, Konkoly Jenő vármegyei tb. főügyész, Kocsor Gergely földbirtokos és Szőllősi Mihály városi esküdttagokból állott, — délelőtt érkezett a hosszú útról s azonnal megjelent a gyászoló képviselő házánál, a hol Szathmáry Gábor főjegyző megható szavakkal s előkelő szónoki tehetséggel tolmácsolta a mély fájdalmat s igaz részvétet, mely őket városukból ide a távolba, a ravatalhoz vezette. A gyászoló férj a megindultság miatt csak pár szóval tudta megköszönni az őszinte ragaszkodást ős szeretetett, melylyel választói elhunyt nejét mindenkor környezték. A küldöttség ezután díszes koszorúkat helyezett a ravatalra. Az egyiknek hatalmas nemzeti szinü szalagján e felírás volt olvasható: „Békés város közönsége — szeretve tisztelt leépviselője hü nejének." — A másikat a „békési nőegylet" küldte „alapító tagjának." — A harmadikat a „Békési függetleségi és 48-as párt tisztelete jeléül." — A negyediket „Békési tisztelői — Meskó Lászlóménak.* Ugyancsak Békésről még a következők helyeztek koszorúkat a ravatalra: Szánthó Béla és Dezső, Kocsor Gergely ós neje, Konkoly Jenő és neje. Nagyon sok koszorú érkezett a kiterjedt'család és rokonság tagjain kivül az elhunyt helybeli tisztelői és barátnőitől is. Pompás koszorúkat küldött még a „Nyíregyházi kaszinó" — és az „ügyvédi kar." A beszentelést és gyász szertartást Oldal Jenő bashalmi róm. kath. esperes plébános tartotta Bányász Endre helybeli káplán és Pápay Imre hitoktató segédlete mellett. — Gyönyörű halotti beszéde és imája a hitszónoki remek alkotások közé sorozhatók. Közreműködött a megható szertartáson Santroch Alajos karmester vezetésealatt kitűnő városi dalárdánk isA család a gyászesetről kővetkező jelentést adta ki

: Dr. Meskó László országgyűlési képviselő, ösv. Vidliczkay Jézsefné, Vidliczkay Erzsébet férjével Dr. Saári Sándorral és Sándor fiókkal, Inczédy Mária férjével £un Dániellel és gyermekeikkel. Inczédi Etelka férjével Eperjessy Józseffel, Inczédy Bála, özv. Meskó Pálné, tfeskó Elek nejével Mánik Erzsébettel, Meskó Pál, Meskó Károly nejével és gyermekeivel az összes rokonság nevében is mély fájdalommal jelentik, hogy felejthetetlen jó felesége, szeretett leánya, nővére, nénjűk menye és sógornőjük felsö-kubini Meskó Lászlóné született Vidliczkay Anna, életének 38 ik, boldog házasságának 18-ik évében folyó évi julius hó 31 én délután 6 órakor hosszas szenvedés után elhunyt, A megboldugultnak földi maradványai folyó évi angusztus hó 2-án délután 5 órakor fognak a pazonyi-utezai 26 számú házból a római katholikus vallás szertartásai szerint a pazonyi-utezai Birkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat folyó évi augusztus hó 3án délelőtt 9 órakor fog a helybeli római katholikus templomban az Urnák bemutattatni. Nyíregyháza, 1899. évi augusztus hó 1, Legyen nyugalma csendes, emléke áldott! — Hymen. Besze Mihály újvidéki kir. kath. főgimnásiumi tanir a hó 8*án tartja esküvőjét NagyKállóban Lengyel Endre g. kath. esperes plébános kedves lányával, Lengyel Jolán kisasszony nyal.