Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-23 / 30. szám

XX. évfolyam. 30, szám. Nyíregyháza, 1899. julius 23. VIDÉK VEGYES TARTALMÚ HETI LAP, SZABOLCSVÁRME6TE HIVATALOS LA P JA. A SZABüLOSVAR(4EQ-TEI KÖZSÉGI JEG7ZÓK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. >Ieprjelenik hetenliint ejryszer, vasárnapon. "IM Előfizetési feltételek: S

ostán vagy helyben házhoz hordva géaz évre l

i[ <

v.

r

e, ? » Mmíasok Jóba Elek kiadó-tulajdonos .„„rí""? K^jegyzó és tanító uraknak '

e

gL évre ^^"X^Um^^

8- ^ A JfwJl " csak két forint. Egy szám ára 10 kr

. (JanóaZky haz) intezendők. illetó költsegére küldetnek tiTTh A

z előfizetési pénzek, megrendelések s a ± lap szellemi részit képező küldemények, Hirdetési dl luk • 4 forint. l

aP szétküldése tárquában leendő feltzn- 1 "

Jrk

e"

t

(S c"™ »l.tt kér in.-k beküideo,. 11,. .7 ... uLások Jóba Elek kiadó-fulaidonos - ^ —t keaektd. ^^ Kincstári bélyrgdlj fejében minden •gyrt hír az déléi nUn .10 kr. fitrttftik. A nyílt téri közlemények dija toronkin 90 kr rr^rr^.

m c^^r^r -in ss^r sf

sit •• " : - j un oecsoen, rragaDai! cs Budapesten, valamint Nematorszag és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban 19975. K. " 1899. Hivatalos rész. Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye közkórháza építkezési bizottságának folyó évi február hó 15-én tartott ülésében 5637. K. szám alatt hozott határozatával a Nyíregyházán épített vármegyei kőzkórbáz belső felszereléséhez szükséges ágy, fehérnemű, vas és fabútor és különféle tárgyak beszerzését 18219 frt 20 kr költség összeggel engedélyezvén, ezek szállításának biztosítása czéljából lo99. évi augusztus hó 8-ik napjának délelőtti 10 órájára Nyíregyházán a vármegyei székház kistermében tartandó zárt írásbeli ajánlati versenylárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajlók felhívatnak, hogy a fentebbi czikkek szállításának elvállalására vonatkozó az engedélyezett költség ősszeg után számítandó s a feltételekben előirt 5%-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat akár az egészre, akár külön csoportokra a kitűzőit nap d. e. 9 órájáig az alispáni hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a később érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szükségleti részletes kimutatás és feltételek ugy a minták is a királyi építészeti hivatal helyiségében (vármegyeház) a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők. Nyíregyházán, 1899. julius 14. Mikecz János, alispán. Versenytárgyalási hirdetmény a Nyíregyházán épülő közkórház Kályhás munkáinak vállalatba adása felett, folyó év augusztus 8-ik napján d. e. 10 órakor Szabolcsvármegye székháza tanácstermében zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. 1. Az árlejtésben részt vehet minden hazai iparos vagy vállalkozó, ki üzlete gyakorlására hatósági engedélylyel bir. 2. Ajánlat tehető f. é. augusztus hó 8-án délelőtt 9 óráig az alispáni hivatalnál. Az ajánlatok lepecsételve 50 kros bélyeggel ellátva a bánatpénz elhelyezését igazoló nyugtát mellékelve adandók be az alispán czimén. 3. Távirati ajánlatok nem vétetnek figyelembe. 4. Vállalkozók az ajánlati összeg 5%,-át mint bánatpénzt a megyei pénztárban kötelesek elhelyezni. 5. Fentartatik azon jog, hogy a jutányosság szem előtt tartásával tekintelnélkúl a vállalati, összegre az bizassék meg a munka kivitellel, a ki a legtöbb garancziát képes nyújtani a munka jóságát illetőleg. C. A munka azonnal megkezdendő és f. év augusztus hó 30-ig befejezendő. 7. A vállalati általános és különleges feltételek a vállalkozók által előzetesen aláirandók. 8. Felvilágosítások nyerhetők, valamint a terve j

1 megtekinthetők ifjab > Bobula János tervező és művezető építésznél (Budapesten József-körút 11. délután 2 — 3 óráig) valamint Nyíregyházán az államépitészeti hivatalnál a hivatalos órákban. Nyíregyházán, 1899. julius 14. Mikccz János, alispán. 18694- 18872 K. 1899] Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Hivatkozással a f. évi február hó 12-én kelt 4752. szám alatt kiadott rendeletemre, amidőn tudomására hozom, hogy a tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak szabályozása tárgyában 4'1/98. B.^y. szám alatt alkotott szabályrendeletünket a m. kir. belügyminiszter ujabb revisió alá vette, egyszersmind idézett számú intézkedésemnek egyelőre hatályonkivül helyezése mellett ezen szabályrendelet végrehajtását ezennel felfüggesztem. Nyíregyháza, 1899. julius 6. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. Pályázati hirdetmény. Nyir-Acsád községben a községi fzülésznői állás elhalálozás folytán megüresedvén, ezen állás betöltésére a pályázati hirdetmény azzal tétetik közzé, hogy a pályázni kívánók kérvényeiket, képesítő és működési bizonyítványaikkal felszerelten, legkésőbb julius hó 30-ig a nagykállói járás tekintetes főszolgabiroságához adják be. Választási határidőül folyó évi julius hó 31-ikére tűzetik ki. Ezen állás javadalmaztatik: A községi pénztárból utólagos és évnegyedes részletekben 50 frt továbbá minden igénybe vétel esetén szülés után 2 frttal, nem különben a 9—896. Bgy. sz. megyei szabályrendeletben jelzett dijjakkal más működés után. Az évi születési esetek száma átlag 140. A megválasztandó szülésznő a szegényeket ingyen köteles kezelni. Nyir-Acsád 1899. julius II-én. Seres József, Tóth György, jegyző. főbiró. 21432. K. 1899. A „NYlRVlDEK" TAROZAJA. Végre! Keresni kezdtem ; hol van, milyen a szerelem ? Lantos poéták nem értették meg én velem. Fülemüle dal, virágzó bokron, Csengó kaczagás, ríg leány ajakoo, Hiába szóltak én nekem. Ismernem kellett. Jártam, kerestem szerteszét. Halvány sugárit miicor a Véga szórta szét, Kerestem, rózsás pitymallás közben; Kerestem, égó napfényözönben Az alkonyatban sem lelém. Majd megtagadtam. — Eh a szerelem csak mesei Csak szóban él az, nem érezte még senki se. Hazugság az csak, szót szóró szájon. Képzeli betegség. Lidércxes álom. Ámde valóság nem lehet. És szólt a szivem; szólott dobbanva: Nem igaa 1 Járj 1 Menj 1 Keresd fel I Meg kell ismerned, hogy mi az. Jártam csüggedve, jártam remélve, lm, egyszerre, te jöttél elémbe S kacsagva mondád: Itt vagyok ! Diagnózis. A világ napfényben ragyog, Boldogság nevet körültem : Szomorú csak magam vagyok, Lopva, könyem most törültem. Lelkem vigasz nélkül marad. Felhót látok derült égen. Három napja nem láttalak Az az én nagy betegségem. Csélcsap. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Nyiracsád községben üresedésben levő községi szülésznői állás betöltése czéljából kibocsátott pályázati hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Kell Nyíregyházán, 1899. évi julius hó 17-én. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. Képek az életből. — Ernicjka regénye —. I. A szóké hajú, rózsa piros arczu nagyságos kisasssony: Ernác-ka arról gondolkodók, milyen rossz lehet a sötét börtönben évszámra lenni, egyedül; pókkal, patkánnyal beszélgetni s érezni, hogy oda kllnn a szabadban ragyogó csillogó a világ s kart karba fonva sétálnak az emberek. Igen! az nagyon rossz lehet ós borzasztó! Szinte a hideg is átfutott rajta ennél a gondolatnál és csipke kendőjével mégis törülte szemét. Ne tessék hinni hogy Ernácska olyan szentimentális hölgycc-ke. Óh! nem hiába jött eszébe az a különös gondolat. Hasonlít a mostani állapotához. Kezébea a gramaire, előtte az ablak kívülről vékony fehér fátyollal beterítve, háta mögött az egymásba nyíló kőt ajtó erősen be van zárva. Nos, az igen elviselhetetlen volt Ernácskának. kinek Istene a mező, erdő, patak, égbolt s a szabadég, levegő telve a kakuk fű, a kinyílt orgoDa virág és jázmin illatával, s ördöge a madame sovány arczával — pislogó szemével. — A szörnyeteg! Miatta van most is bezárva, egész alaptalanul. Nem ? Hát tehet Ernácska arról, hogy a madame meglát mindent, még azt a kis fiu arczképet is melyei valaki egyszer séta közben nyomot kis kezébe? Az az édes kedves valaki. Ernácska nem mutatta meg néki, nem is adta oda, hogy annak a szép büszke mamának be árulja az impertinens és mégis, ugy tudja megtette, mert íme itt az okozat: bezárták. Pedig Istenem milyen szépen turbékol az a hamvas galamb ott a magas akáczfán. Pedig milyen bóditóan illatozot a virágok egész tömkelge ott a kertben. És milyen édes csicsergő hangot hallott a verandáról .... A modame! Nem uem az! Csúnya nyiszorgó hangja van annak akár a recsegő paraszt szekér kerekének. Ez meg csak ugy Szaboicsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyir-Béltek községhez tartozó „czifra-szálás* tanyán Csapó Hermán kárára 15 drb. sertés sertésvész miatt elhullott, s ez okból a községben és tanyán levő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1899. julius 14. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 20997. 1899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Papp községben Orosz Sándorné kárára 1 drb. szarvasmarha lépfenében elhullott, s ez okból nevezettnek legelőjén 30 drb. szarvasmarha zár alá helyeztetett. Nyíregyháza 1899. julius 13-án. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. cseng bong, mint az ezüst csöngetyü. Az, as. A szép és büszke mamuskáé. Istenem, de szép is az a mama! Olyan iczi-piczi szája van piros és mindig nedves. De szép a kis hunezutkája ott a füle mellett, a mint megmeg libben, s oda simul bársonyos fehér arczához, a ehez rettentő mód' illik az a barna néhány vékony ságu szemöldök, alatta le-le csukódó selymes pillája és az . . , . az a fénylő de büszke tekintetű bogár szem, melyet ugy utált, melyre annyira haragudott, bizony nagyon haragudott Ernácska. Mert azt a szemet tudja Isten — nagy földöntúli hatalommal ruházta fel a Mindenhitó. Akire az ránézet elveszett, olyan égető, olyan varázsló. Ernácskának ártatlan nagy kók szemei valának. Bűvölő, bájos ámde könnyen felejthető. Es ezt a szomorú helyzetet mindég fel fogta, mindig — de hányszor mérlegelte az a kis baba. Példák álltak előtte ijesztő módon. Nem tűnt szemébe senkinek a mamuskája mellett. Mig a mamuska elbódított minden halandót, ő a szegény ártatlan kék szemeivel háttérbe szorult. Gyűlölte hát és nagyon azt a pokoli tüiü két szemet s haragudott reá De a mama amúgy ia szép marad, ha nem oly szépen ragyogott volna is szeme. Eh a mama nagyon rosz a kis babuakájához. Haragszom rá hát egészen. Es Ernácika egy nagyott toppantott piczi lábával. Oda kOn biztosan a lugasban pedig csengett a hang, nevetett az iczi-piczi piros és nedves ajV, meg meg libbent — Ernácska szinte látja mindezt lelkiszemeivel — az a kaczér kis hunezutka; megvillámlott az a két bogár szem és . . . é* , . . ni 1 az a dörmögő férfi hang szomorú lett és kérve kért, 'Sz' ilyen rossz az a manuika! Most határozottan elvesztette az eszét szivével valamelyik ember. Be' kár! Most Ernácska újból egy nagyott toppantott. De rossz ez a büszke szép mama! Szegény ember! Ez is megcanult hízelegni, könyörögni mint a koldus. Nem sajnálja csak azért sem! Megérdemelte sorsát bizonuyal 1 Mai számunk 8 oldalra terjed.