Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-25 / 26. szám

Hivatalos melléklet a „Nyivirdék" 1899. 26-tlc szamanoz, 17887. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabírójának 4516/1899. szám alatt beterjesztett alábbi köröz vényét közhírré tétel végett közlőm. Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 13. napján. Hikecz János, alispán. (Másolat.) Szabolcsvármegye dadai felső járás főszolgabirája. 4516/99. K. szám. Körözvény. Fenyő Borbála buji lakos részére Baj község elöljárósága által 1892. évben 24/892. szám alatt kiállított községi bizonyítvány nevezettnek tulajdonából ismeretlen módon elveszett; minélfogva ezennel megsemmisíttetik. Gáva, 1899. junius 10. Somlyódy tb. főszolgabíró. 18307. K. 1 899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi január hó 6-dikán kelt 27144. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Döghe községben előfordult rühkór betegülési eset folytán elrendelt zár folyó évi június hó 14-én feloldatott. Nyíregyháza, 1899. junius 17. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán, az 1899. évi május hó 12-ik napján folytatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 219—99. Bgy. 13835—99. K. Tárgyalás alá vétetett a községi pénzkezelésről 304—894. Bgy. szám alatt alkotott törvényhatósági szabályrendelet egyes intézkedéseinek módosítása czéljából összehívott küldöttség jelentése. Határozat. Szabolcsvármegye közönsége a kúldöttségi jelentésben foglalt elvek szerint átdolgozott s az állandó választmány által is elfogadásra ajánlott tervezetet a következő szövegezéssel alkotja meg. Szabályrendelet a községi pénzkezelésről. 1. §. A községi pénzkezelés számadási éve a naptári évvel megegyező. 2. §. A községnek minden ingó és ingatlan vagyonáról leltár állítandó össze, melybe mindennemű javak, jövedelmező jogok, állami és magán kötvények, értékpapírok, anyagok, bútorok, mindennemű felszerelések, izóval az összes cselekvő vagyont képező alkatrészek kellő részletezéssel, tehát tételenkint, menynyiség, minőség, érték és jövedelem szerint a- használási mód, s minden a teljes tájékoztatásra szükséges adatok pontos kitetelével és pedig a jövedelmező és nem jövedelmező vagyonok elkülönítése felveendők. Másrészt pedig a községet terhelő összes adósságok, vagy egyebb terhek, tehát az összes szenvedő vagyon, szintén a teljes tájékoztatást nyújtó körülírással kimutatandók, végül az összes cselekvő és összes szenvedő állapot összevetése után a tiszta cselekvő vagyon állása megállapítandó, mely a levéltárban őrizendő. 3. §. A szabályrendelet V. mintája szerinti leltárt Nyíregyháza rendezett tanácsú városban a számvevőség, községekben pedig bíróval együtt a községi vagy körjegyző állítja össze, s felülvizsgálás és jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett a képviselethez beterjeszti. 4. §. A leltári állományban évközben előforduló változások Nyíregyházán a számvevőség, községekben pedig a főbíróval együtt a községi vagy körjegyző által évenként kiigazitandók. A költségelőirányeat. 5. §. A község szükségletének fedezése végett évenként költségvetési előirányzat készítendő, melynek a jövő évre tervezett kiadásokat és a jövő évben remélhető bevételeket kell magában foglalnia. 6. §. Ha a község kiadasai a községi jövedelmekből nem fedezhetők s ennek következtében a községi adó kivetése nem mellőzhető, abban az esetben a bevételek és kiadások csoportosításánál az 1886. XXII. t.cz. 130. §-ában a községi pótadó kivetés módjára vonatkozólag foglalt utasítások követendők. 7. §. A költségvetés tervezetét Nyíregyházán a számvevőség, nagy és kisközségekben a községi vagy körjegyző, a biró és pénzkezelővel készíti el, s azt a községi törvény 122. §-ához képest a városi tanács, illetve községi elöljárósághoz oly időben beterjeszti, hogy az az őszi rendes képviseleti gyűlésben tárgyalható legyen. 8. §. A városi tanács, illetve a községi elöljáróság a hozzá beterjesztett költségvetési tervezetet tárgyalás alá veszi s indokolt véleményes jelentése kíséretében a képviseleti közgyűlés felülvizsgálata és megállapítása alá bocsátja. Az előirányzati tételek megállapításánál egyrészt a folyó évet megelőző számadási ev eredménye, másrészt a folyó évre készített és törvényhatóságiig jóváhagyott költsegvetes veendő alapul. 9. §. A költségelőirányzat az egyes tételek igazolása végett következő okmányokkal szerelendő fel: 1. A község tulajdonát képező ingatlanok telekkönyvi kivonatával; az egyszer már beterjesztett s a vármegyei számvevőség által visszatartott telekkönyvi kivonat helyett ujabb kivonat beterjesztése azonban csak akkor szükséges, ha a költségvetés által érintett ingatlanok állagában időközileg változás fordult elő. 2. A vagyonok használati módját igazoló okmányok, jelesül: haszonbéri szerződések és az ezt jóváhagyó képviseleti határozatok. 3. A községi pótadó kivetés alapjául szolgáló kincstári adók kimutatása, beleértve az ideiglenesen elengedett adókat is. 4. A költségvetési előirányzat 15 nap alatti közszemlére kitételét, illetve ennek szabályrendeletileg előirt közhírré teleiét igazoló hatósági okmány. 5. A költségelőirányzat felülvizsgálata és megállapítása végett összehívott képviseleti közgyűlés meghívója és jegyzőkönyve és a költségvetést megállapító képviseleti határozat közhírré tételét igazoló hatósági bizonylat. 6. A községi adófizetők által netalán beadott észrevételek, felebbezések, esetleg a képviseleti tagok egy részének kisebbségi külön véleménye. 10. §. Ha a költségvetés felülvizsgálata és megállapítása végett összehívott képviseleti közgyűlés a tagok meg nem jelenése miatt megtartható nem volt, legkésőbb 8 napi határidőre ujabb közgyűlés hívandó össze s ha ekkor sem jelennének meg a képviseleti tagok kellő számban, a tanács, illetve a községi elöljáróság azt a vármegyei számvevőséghez, a képviseleti gyűlések megtartási kísérletének sikertelenségét bizonyító okiratokkal felszerelve beterjeszteni köteles. 11. §. A költségelőirányzat tárgyalása alkalmával a képviselet a községi pótadó kulcsát is határozatilag köteles megállapítani. 12. §. A következő évi költségelőirányzat az előző évi augusztus havának utolsó napjáig a törvényhatósági számvevőséghez okvetlenül beterjesztendő s határidő megtartásáért Nyíregyházán a polgármester, nagy és kisközségben pedig a községi biró és községi vagy körjegyző felelős. 13. §. A költségvetés jóváhagyási záradékkal ellátva a törvényhatóság határozata kapcsán a benyújtott okmányokkal együtt a községnek visszaküldetik. 14. §. A törvényhatóságiig megállapított költségvetési hiány fedezésére engedélyezett községi pótadónak, valamint a községi lakosokat terhelő minden egyébb készpénzbeli köztartozásoknak kiszámítását, egyes adózók közötti felosztását, vagyis egyénenkénti kivetését, továbbá az ekként megállapított tartozásokra teljesített befizetéseket, mint lerovásokat, végül ezek egybevetése utján a netaláni hátrálékba, vagy esetleges túlfizetést előtüntető I. minta szerinti kivetési és lerovási főkönyvet és Nyíregyháza városban a városi számvevőség, nagy és kisközségekben pedig a községi vagy körjegyző tartozik elkészíteni és vezetni. 15. §. Ugyanezeknek feladata az egyes adózók öszszes köztartozásainak kitüntetésére szolgáló adókönyvecskék kiállítása, illetőleg a tartozásoknak ezen adokönyvecskékben való előírása, megjegyezvén, hogy a lerovási adatok a teljesített fizetés alkalmával a pénzkezelő által betűvel és számmal írandók be. 16. §. A községi pénztár a községházánál, ahol pedig községháza, vagy benne alkalmas helyiség nincs, abban az esetben a képviselet által erre kijelölt helyen biztos s kettős zárral ellátott tűzmentes szekrényben folytonos őrizet alatt tartandó, e helyiségben őrizendők az összes számadási okmányok, okiratok és könyvek is; a pénztár használat alatt álló egyik kulcsát a biró, másik kulcsát a pénzkezelő őrzi, a használaton kivüli másod, esetleg harmad példányai pedig a vármegye alispánjához terjesztendők be, ehez képest a pénztári készletért a biró és pénzkezelő együttesen felelősek. 17. §. Bevételek és kiadások csak a hivatalos helyiségben és pedig Nyíregyháza rendezett tanácsú városban a többi hivatalok számára megállapított hivatalos idő alatt mindennap, nagy és kisközségekben a helyi viszonyok szerint szabályrendeletileg kijelölendő napokon az általános községi szabályrendeletben megállapított hivatalos órák alatt leljesitendők 18. §. Községi pénzkezelő csak fedhetlen jellemű olyan községi lakos lehet, ki az előljárósági tagoknál általánosan megkövetelt kellékeken kivül irni, olvasni s számolni tud. 19. §. A pénzkezelő illetékes helyről nyert szabályszerű utalványozás nélkül sem bevételt, sem kiadást nem teljesithet. A hol külön pénzkezelő nincs, ott a pénzkezelési teendőket is végző biró az általa kiállítandó utalványok alapján saját felelősségére teljesiti az utalványozást. 20. §. A törvényhatóság által jóváhagyott költségvetés keretén belől az utalványozás Nyíregyházán a polgármester, községekben községbiró joga, rendkívüli kiadásokat a polgármester 50 frt, a községi biró 10 frt erejéig utalrányozhat, az ily természetű kiadásokéit azonban személyes felelősséggel tartozik és e tényét a legközelebbi képviseleti gyűléshez bejelenteni és jóváhagyását kikérni köteles. 21. §. Az utalványozás ténye a nyugtára reávezetendő, vagy külön utalványon is eszközölhető. 22. §. Minden bevételt és kiadást a pénztárnak a teljesítés után azonnal az ezek befogadására szolgáló s a szabályrendelethez csatolt III. és VI. minta szerinti pénztári naplóba sajátkezüleg bevezetni köteles, rendezett tanácsú városban a számvevőség utalványkönyvet köteles vezetni. 23. §. Az illetékes utalványozás alapján teljesítendő bevételek és kiadások, az utalványon kivül ellennyugtával, illetve nyugtával igazolandók. 24. §. Mindazon bevételekről és kiadásokról, melyek külön elszámolási ágat képeznek, nevezetesen községi közköltség, vármegyei pótadó és útadóról, a szegenyalap, egészségügyi alapról, stb. külön pénztári naplók vezetendők, melyek azonban az alapok kitüntetése mellett egy könyvben is kezelhetők. 25. §. Ezen egy egész évre szóló füzetben készítendő naplók lapszámozandók, zsinórral összefűzendők és Nyíregyháza rendezett tanácsú városban a polgármester és számvevő, nagy és kisközségekben a járási főszolgabíró, vagy annak törvényes helyettes* által a napló külső lapján a lapok számát jelző hitelesítési záradékkal és a zsinór végére alkalmazandó zár pecséttel látandók el. 26. §. Egy nemű oly bevételek, melyek sűrűen fordulnak elő, mint a községi, vármegyei póladó és útadó, nem közvetlenül az illető naplókba vezetendők, hanem beszedési lajstromokba gyűjtetnek, a honnan azután a napi (esetleg heti, vagy havi) zárlat után az addig felgyűlt összeredménynyel a pénztári naplóba átvitetnek. A pénztári zárlatok minden hó végén fogauatositandók. 27. §. Minden egyébb bevétel, valamint kiadás azon idő és sorrendben, melyben előfordul, a teljesítés alkalmával esetenkint naplózandó. 28. §. A községi, vármegyei pótadó és útadó elkönyvelésére egy egész évre szóló, lapszámozott, átfűzött, hitelesítési záradékkal ellátott s minden egyes ágra külön füzetbe foglalt beszedési lajstrom készítendő. A szabályrendelethez csatolt II. minta szerinti beszedési lajstrom szintén a 25. szakaszban előirt módon hitelesítendő, ennek vezetése ugyancsak a pénzkezelő kötelességét képezi. 29. §. Rendezett tanácsú városban a számvevőség, községekben a községi vagy körjegyző a költségvetés minden tételére külön lapot nyitva, .Tartozás", .Lerovás', .Hátralék", „Többlet", bevétel, kiadás czimü hasábokra osztott számadási főkönyvet köteles vezetni, mely az előirányzott tételekkel szemben teljesített bevételek és kiadások átnézetére, illetve ellenőrzésére szolgál. A .Tartozás" hasábba az előirányzott ősszeg vezetendő be. A .Lerovás" adatait a pénztári napló szolgáltatja. A tartozás és lerovás közötti különbözetet a ,Hátrálék, illetőleg a .Többlet, bevétel vagy kiadás" hasábok tüntetik fel, ezen adatokból állapítandó meg a pénztári és pénztár elleni követelés. A számadási főkönyvet Nyíregyházán a számvevőség, községekben a községi, illetve a körjegyző tartozik vezetni. 30. §. Ugyanezen közegek a község az esedékes tartozásáról és kpveteléseiről s azok lejáratáról nyilvántartást vezetnek és ennek alapján a tanács, illetve községi elöljárósághoz kellő időben jelentést tenni tartoznak. 31. §. A pénztárt rendezett tanácsú városban a polgármester, az ügyész és számvevő közbejöttével havonként, nagyközségekben és külön pénztárnokkal ellátott kisközségekben a biró egy előljárósági taggal és a jegyzővel három havonként váratlanul, azaz a pénzkezelő előleges tudósítása nélkül megvizsgálni tartozik. — Oly kisközségekben pedig, a melyekben a biró egyszersmind pénzkezelő is, a vizsgálat teljesítésére a képviselőtestület által minden év elején az illető évre, saját kebeléből elöljárói állást el nem foglaló két értelmesebb tag választandó, kik a vizsgálatot a körjegyzővel együttesen teljesitik. 32. §. Azonkívül pénztári vizsgálat a pénztárnok (pénzkezelő) személyében történt változás esetén, úgyszintén akkor is foganatosítandó, ha pénztári álladék véletlen események (tűzvész, tolvajlás, stb.) folytán megkárosittatott. 33. §. A pénztári vizsgálat alkalmával a naplók a következő záradékkal látandók el: ,A mai napon megtartott pénztári vizsgálat alkalmával lezáratván, a bevételek és kiadások egybevetése után a pénztári maradvány (vagy pénztári hiány) betűvel és számmal kiírt összegben megállapíttatik. 34. §. A pénztári vizsgálat eredményéről a vizsgáló küldöttség jegyzőkönyvet veszen fel és abban kifejezést ad annak, hogy a vizsgálat nemcsak a pénztár állása, de a bevétel és kiadási tételeket igazoló okmányoknak a napló tételeivel összehasonlítására és azok szabályszerű voltára, valamint az ügykezelésre is kiterjesztetett és hogy e tekintetben nehézmény tapasztalta- • tott-é? ezen jegyzőkönyv a legközelebbi képviselőtestü- • leti gyűlésnek bemutatandó. A Nyíregyházán havonként s a községekben év- negyedenként eszközölt pénztári vizsgálat eredményét J feltüntő jegyzőkönyv másolatát a polgármester alispán- hoz, a községi elöljárók pedig a járási főszolgabíróhoz j a vizsgálatot követő hó 8-ik napjáig ellenőrzés végett J beterjeszteni kötelesek. Ha nehézmények észleltetlek, a képviselőtestület J •azokra nézve határozatot hoz, mely határozat a járásih főszolgabíróhoz és a vármegyei számvevőséghez hiteless másolatban azonnal beterjesztendő. Számadás. 35. §. Az évi zárszámadást a pénzkezelő a dijta--, lanul közreműködő községi vagy körjegyző segítségéved elkészíti s a községi elöljáróságnak oly időben kötelese; bemutatni, hogy az a tavaszi rendes közgyűlésen tárgyalható legyen. A számadás idejében való be nem ter— jesztéseért Nyíregyházán a polgármester, községekben ac pénzkezelő, a községi vagy körjegyző, a biró felelős. 36. §. A képviselőtestület a hozzá beadott szám-c adást azonnal felülvizsgálni s az elöljáróság azt márcziusu hó 15-ig a vármegyei számvevőséghez beterjeszteni tar-i tozik. Ha a bemutatott számadás a képviseleti tagotíc határozatképes számban való megjelenésének elmaradásas miatt két egymásután, legkésőbb 8 napi időközben ki-ij tűzendő tárgyalási határnapon is közgyűlésileg tárgyal-lf ható nem lenne: azt a fentebb kitűzött határidőbena a községi elöljáróság felülvizsgálni és beterjeszteni tartoziUi A számadás a bevételi, kiadási okmányok és utalb: ványokon kivül az időközben előfordult vagyon, vag ^ jövedelem változásokat bizonyító okmányokkal is felszedi relendő. 37. §. A községi törvény 142. § ában érintett elsők fokú vizsgálat alkalmával, ha a számadás tekintetében észrevételek merülnek fel, ezek a számadókkal kőzleme dők, illetve a számadók azokra nézve kihallgatandóüó hogy a törvényhatósági felülvizsgálatnál már azok elCi terjesztése is tekintetbe vehető legyen. 3*. §. A közgyűlési határozat alapját képező s a vármegyei számvevőség által készítendő javaslatban minii den kifogás alá eső tétel külön-külön indokolandó. 39. §. A községi pénzkezelés közben használanon kivetesi főkönyv, beszedési lajstrom, pénztári naplfq számadási főkönyv és vagyon leltár mintái a szabátli rendelet végén függelék gyanánt mellékeltetnek. 40. §. Ezen szabályrendelet Nyíregyháza rendezess tanácsú városra s a vármegye minden községére kötlc lező s kormányhatósági jóváhagyás, illetőleg az ezt kii vető közhírré tétel után hatályba lép s ennek életbe léptével a községek pénzkezeléséről 304 — 1893. Bg^ szám alatt alkotott törvényhatósági szabályrendelet tX táljon kivül helyeztetik.