Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-25 / 26. szám

,N Y I R V I D É K." _ Csarnok. A kedves. L A szegény és szürke kabátos prózairónak is vannak iirai rohamai, habár es néki keményen megtiltatott. Versek zenéje zümmög a fülemben, — már két nap óta. Hu ébredek, ha aludni térek, valami nótától virágosodik ki az ajkam. Áldom, ha szememre jött a kedvest hozza elém. A napsugárban ótet látom, és a felhők futását szememmel kisérem: hogy üzenetet küldjek néki. Magányosságomban gyönyör, ha nevét elrebeghetem és az éjszakában kitárom két karom, hogy szivemre ölelhessem őtet, a ki elment, — a felejthetetlen, Már tiz éve, hogy soha sem emlékeztem rája. Elröppent tőlem minden: csókjának édességét felejtettem, sóhajtásának illatát elfújja a szél, két liliom karjának ölelő melege vájjon hová lett? Tis éve! Soha, soha .. . Egy pillantásig nem jutott eszembe soha, a kiért meghalni akartam egykor, csak ma, most két nap óta látom őtet újra magam mellett. Azóta gyermekeim lettek. Két pár ártatlan szem tekint rám, ha felébredek, a feleségem Bimitja ki hom lokomból a hajam, mialatt én vágyódással és epekedéssel emlékezem a régire. II. Egy ember jött hozzám, — abból a városból. Talán még nem dobogott úgy sohasem a szivem, mikor Pankó Dániel urambátyámat bevezettem a szobámba. Avastag vidékifíkálisbzuszogott az emelet miatt és harcsaszemeivel fáradtan nézegetett rám. Valami ügyem van vele, — vagy volt? . . . Nem is tudtam? semmit sem tudtam. A kövér embert benyomtam egy székbe, és boldogan szorongattam a kezét. Da óvatos voltam, és vigyáztuin, beszélgettünk sok mindenről. A termés drágaságáról és a bor megfogyatkosáról Hazug részvétet mutattam, a mikor urambátyám éneklő hang hordozással jelentette ki, hogy szegényedünk. Majd a bíróságokat szidt? urmbátyám. Akkor én egyszere, elmerengést színlelve, simítottam végig a homlokomat. — Hát, hogy is vaunak otthon, urambátyám ? — Rosszul, öcsém rosszul. — A régi emberek közül melyik van meg? Dániel úr az ujjain számlálgatta: — Ismerte a papo\ Timótot, öcsém? — Az még mindig nagy legény, ós magyar nadrágot hordoz a revendája alatt az öreg kurucz. A földes urunk, a gróf régen tönkrement. Tán hallotta is. A fia útmesterkedik a vármegyénél, az Alfréd méltóságos úr . . , — Hát az asszonyok ? — Az asszonyok? —Hát csak meg vannak csendesen. Sok a lány felénk, Behóz a férjhezmeués. Nekem is van három lányom, — tette hozzá panaszkodó sóhajtással a fiskális. — Három. Azt hiszem remegett kissé a szempillám: — Hit az akkori lányok kőzöl, kik mentek férj hez? Kertész Anna? . . . Dániel urambátyám fáradtan tördelte kövér szőrös kesét. — Az még mindig lány szegény. A templomot járja egyre, — meg szomorkodik, öntözvén a muskátlikat. Vén lány. Ebből is van nálunk elég . . . Kiszáradt az ajkam, ós égett az arcíom. Vén lány. Szegény . . . Szegény Kertész Anna. Hl. Ej, ezek a fáradt órák ! Olyan dolgok jutnak az eszembe, amitől békén megvagyok máskor. Csak épen a szürke alkonyotok teszik azt, hogy mozdulhatlan az epekedésem és a vágyódásom utána, akit tiz éve elfelejtettem. Nyugodni nem tudtam sehogy. És egy estén, amikor a világon semmi semmi dolgom nem volt, — kiszöktem lábujjhegyen az előszobába, felhúztam a téli kabátomat és szökve hagytam el a házat. A kékes téli estében mint kisértetek szemei csillogtak a gázlángok. Siettem az utczán, Néhányszor körösztü! czikázott agyamon a gondolat, hogy talán megőrültem? Vagy mi történt velem? — De nem tudtam goudolkozni. A vasúti állomáson izgatottan váltottam jegyet. Majd elhelyezkedtem a kupéban. Egyedül voltam. Leeresztettem a fügönyöket. Es ekkor leborulva a két karomra elkeztem keservesen sirni. IV. Délelőtt. A milyen a téli délelőtt egy régen nem látó t kis városban. A lányok, mintha beletemetkeztek volna s hóba, ós rendkívül apróknak láttam őket. Minden meg kisebbedett azóta, amióta nem jártam itt. A cziszterek coreni tornya is mintha bebujt volna a főidbe ós a nagy iskola temérdek ablakos emeleteivel kis házikónak tünt fel. Befordultam az iskola mellett abba az utczába, ahol egykor kis diákszobában szövögettem az álmaimat. Ah! A zöld zalus házsak nagyot vénültek. Az ifjú akácsok is megnőttek a ház előtt 03 tar koronáikat feketén nyújtogatták az égfelé, s tul a havas háztetők felett. Hol is lakik! Megáltam. Tájékoztam magam. Síégyeltem kissé a dolgot, Tiogy ím én eljövök ide a régi szerelmemet keresni, a régi lángot és immár azt sem tudom, hogy hol lakik. . _ Egy dúczos, ketósfedelü ház ötlött a szemembe. Faragványos kapuja a régi. Ez világos ablaktáblái, előtte a kis kertben a tisztaság és rend, — a hó nagy kupacsokba volt összeseperve, — mind ő róla beszéltek. Nem is nagyon gondolkoztam, Benyitottam a kapun. Felmentem a garádicson a tornáczra. Öreges, higgadt hang kiáltott ki valamelyik belső szobából: — Róz», Róza, ki jött? A doktor jött-e, Róza? Róza azomban csak akkor jött elő a konyhából. Takaros szobaleányka volt ez a Róza, de kissé butáeska vala. Mert im igy szól: — A doktor urat várjuk. Ha az tetszik lenni, — tessék besétálni, ha nem az, akkor bemenni uem lehet. — Mi bajt van ó nagyságának? — Nem tudom, Kérem aláson, — felelt Róza. — Nem igen nagy, mert elég jó érzi magát. Bsmentem az ajtón, amit Ríza kitárt. Kopogtattam. Az asztaluál egy fekete ruhás nő ült, aki meglepetten, haragosan állott, fel: — Mi tetszik? — kérdezte. — Bocsásson meg, feleltem. A szoba leány nem ismeri a doktort, és engem bocsátott be helyette. Nem emlékszik rám Vilma? A leány megleppetten hátrált. Fürkészve mért végig hideg szürke szemeivel, aztán fanyar mosolylyal mondta: — Sajnálom, nincs szerencsém . . Mi tetszik egyébkent? — tette hozzá hidegen. — Hát nem ismer? Annyira megváltoztam, hogy nem ismer meg Vilma? A leány mozdulatlanul állott a szoba közepén. Ijedten rezzent aztán össze. Közeledett, és mólyen a szemembe nézett. Remegés futott keresztül a tagjain, — öreges, sáppatag arcza kigyúlt, és melye magosan emelkedett. Ugy nézett rám egy perczig tágranyitott, ijedt szemeivel, mint aki kísértetet lát, — aztán hideg, éles láng czikázott fel a szemében, hátralépett. Ajkait harap dálta, és fejét közönyösen fordította el. Halk, száraz hangon nevetett, és mellén babrált az ujjaival. — Különös, — nyögte zavartan, fájdalommal — különös . . . Megrázta a fejét, és kiegyenesedett. Szigorú lett a hangja, és komoran mért végig. — Nem ismerem uram, — jeleutette ki gőgösen, Megfordult és szilárd léptekkel ment karesztül a szobán. Az ajtóból még intett, — aztán eltűnt. Az elhagyott sz-retó. A megcsalt kedves. A felejthetetlen, az — édes. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igaz gatóságától. 14963. sz. Pályázati Hirdetmény. A m. kir. államvasutak Ruttka állomásán a vendéglői üzletre 1899. évi deczember hó 16-ikától számi tandó 3 évi időtartamra ezennel nyilvánoB pályázat hirdetettik. A vendéglőt bérbe venni óhajtók felhivatnak, hogj szabályszerűen bélyegezett, valamint kellő bizonyítványokkal felszereit ajánlatukat f. évi julius hó 28-ái dé;i 12 óráig a magy. kir államvasutak miskolezi üzletvezetőség titkári hivatalához e czim alatt: „Ajánlat i ru'kai pilyavendéglő bérletére 14963 .-zámhoz* lepecsételt borítékban téritvény mellet nyújtsák be. Az ajánlattevő köteles a iniskolczi üzle<vezetőség gyűjtő pénztáránál f. évi julius hó 27-én déli 12 óráit bánatpénzképen 500 frtot készpénzben vagy állami leté telekre alkalmas értékpapírokban letétbe helyezni, vagy oda posta utján külön borítékban beküldeni, mivel külön ben az ajánlat figyelembe vétetni nem fog. A veodéglő bérletére vonatkozó feltételek a mis ko!czi üzletvezetósóg forgalmi ós kereskedelmi osztályá ban (II emelet 25. ajtószám) a hivatalos órák tartam, alatt megtekinthető, miétt is az ajánlattevőkről félté teleztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételektől eltérő ajánlatokat figyelembe vétetm nem fognak, A m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetésé^ fentartja magának a jogot, hogy az ajánlattevők közű* tekintet nélkül az ajánlati bérösszegre szabadon vál; szíhasson. Miskolcz, 1899 juuius hó 17-án. Az üzletvezetöség. 9515!—99 sz. A magyar kir. államvasutak igazgatósága uyilvános fijáulati tárgyalást hirdet a kaposván állomáson létesítendő felvételi épület előállítására szü'< séges építési muokák végreh íjtására. A tervek, a költségvetés, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati fö tételek, valamint a munkák végrehajtásához kö'ö't fö tételek, Budapisten, a magyar királyi államvasút.-^ igazgatóságának magasépitményi ügyosztályában (VI Teréz körút 56 szám IIL emelet 14 ajtó) ós Zágrábon az üzlet vezetőség pilyafentanási osztályában a hivatalo órák alatt megtekiuthetők. Az ajánlatokat legkésőbb 1899. évi julius hó 11 én déli 12 óráig kell benyújtani, alólirott igazgatóság építési főosztályában. (Teréz körút 56 szám II. emele 10 ajtó.) Az ajánlatokat 50 kros, az ajánlat mellékleteit ivenként 15 kros bélyeggel ellátva lepecsételve és a következő felirattal keli benyújtani: „Ajánlat a kaposvári felvételi épület létesítésére." Csak az összes munkákra tett ajáulatok fogna figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőz* napon vagyis 1899. évi julius hó 10 én déli 12 órá;. 3500 azaz háromezerötszáz o. é. forint bánatpénzt kell a magyar királyi államvasutak központi főpénztáránál (VI Andrássy-ut 75. szám földszint) akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenm. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok legutóbb jegyzet árfolyam szeriu számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szo'gálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utjáu beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti, vevénynyel adandók fel. 89544—99. ss. Az utazó közönség figyelme felbivatik azon uj éB kedvező gyorsvonatí összeköttetésre, mely f. évi május hó 1 je óta Budapest oj. p. udvar és Berlin között Zsolna—Oderbergen át fennáll. A nevezett naptól kezdve ugyanis Budapest ny. p. udvarról naponta este 6 óra 20 pereikor egy uj gyorsvonat indul, mely Berlin- Friedriehstrassera mindennap délelőtt 11 óra 19 pereikor érkeiik. At ellenkeió irányban az indulás Bdrlin- Friedrichstrasseról délután 4 óra 25 pereikor és ai érkeiés Budspest nyug. p. udvarra másnap d. e. 9 óra 45 pereskor történik. Eien uj gyorsvonatoknak hsssnálata mellett as u:asás tartama a fentebbi viszonylatban as eddigi 22 órával szemben csak 17 órát tess ki, mi mellett as illető gyorsvonatokban Budapest és Berlin kösött minden kényelemmel berendezett I. és U. oszt. köivetlen kocsik is közlekednek. 94407 —99. Első osztályú kocsiknak forgalomba helyeztetése a Budapest- ny. p. u. és Palota-Újpest között közlekedő belyi vonatoknál. Folyó evi junius 20-ától kezdve a budapest ny. p. u. és Palota-Újpest közölt közlekedő összos helyi vonatoknál, a melyek eddig csak II. és IU-ik osstályu kocsikkal közlekedtek, I-ső osztályú szakaszok ÍB fognak a közönség rendelkezésére állani. 89958 szám. A , ács-magyar közös forgalomban 1899 évi ja- uár 1-tól érvényes II. rész 4 díjszabási füzet 32. tételszáma alatt nyers szeszre nézve foglalt dfjtételek folyó évi junius bó 6-tól folyó évi julius hó végéig való érvényességgel ugyanazon viszonylatban és feltételek mellett finomított szeszre is alkalmaztatnak. Folyó évi augusztus hó 1 én ezen díjtételek finomított szeszre nézve pótlás nélkül érvényüket vesztik. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1809. éri junius hó 34-én. A gabona-caarnoknal bejegyaett árak. Buza Rozs Árpa Zab Tengeri Köles Paszuly fehér 100 kiló 100 , 100 „ 100 „ 100 , 100 . 100 . Szesz literenkint 8.90 tői 6.90 tói 5.— tói 5.40 tói 4.50 tói —.— tói —.—tói 18 9.— ig 7 — ig. 5.10-ig. 5.50-ig. 4.60 ig. —.—ig. —.—ig. 69. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JOBA ELEK. Nyilt-tér,*) Margit-iorrás-telop (Uerogmogye). A budapesti m. kir. egyetem vegyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezeu tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen SZÍVÓS váladék esetén; tüdővészeseknél, ha vérzésre való hajlandóság van is jelen, a „Margit-víz" megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szén savánál fogva. Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiségben képződött sav oka a rossz emésztésnek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmainál, a kő- és homokképződés eseteiben, miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostanárai, mint az orvosvilág egyéb e'őkelőségei a legszívesebben használják, előnyt adnak a „Margit'-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött Mint ivóvíz H kiváló ovószernek bizonyult járványos betegségek, főleg typhus illu. Mint borviz általános közkedveltségnek örvend. Főraktár: ÉDESKUTY L. ásványvíz-nagykereskedés cs. és kir. udvari szállító BUDAPESTEN. Kapható minden gyógyszertárban, fdszerkereskedésben és vendéglőben. (213-12-5) 854-1899. tk. Árverési hirdetmény kivonat, A t. -löki kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy ifj. Krúdy Gyula ügyvéd, nyíregyházi lakosnak ifj. Pöstényi Gáspár polgári lakos elleni 1200 frt tőke és járulékai behajtása iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházi kir. tszék és ezen kir. járásbíróság területén fekvő t.-polgári 401. sz. tjkvben A. I. 2—5. sor, 1122. 1610, 1703. és 2013. hrsz. a. foglalt ingatlanok, együttesen 394 frt, az ugyanezen tjkvben A. -+- 2. sor 2610. hrsz. ingatlan 16 frt. az A. -f- 3. sor, 2918. hrsz. ingatlan 90 frt, az A. -+• 4. sor, 3129. hrsz. ingatlan 12 frt, az A. -f 5. sor, 3191. hrsz. ingatlan 8 frl, az A. 6. sor 3370. hrsz. ingatlan 58 frt, az A. +• 8. sor, 1042./a hrsz. ingatlan 20 frt, továbbá a t.-polgári 340. sz. tjkvben A. -f 10. sor, 2810. hrsz. ingatlan 142 frt, és az A. +11. sorsz. 3006. hrsz. ingatlan 49 frt becsértékben az 1S99. év junius hó 28. napján d. e. 11 órakor Polsár községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alul is el fog adatni. T.-Lőkön, a kir. jbiróság, mint tkvi hatóságnál 1899. április hó 14-én. Mráz János, h. kir. jbiró.