Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-18 / 25. szám

Határozat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter hivatkozott száma rendelete folytán s az 1881. XLI. lörv.-cz. 33. §-ában foglal! rendelkezés alapján a kisajátítási eljárás a fent megjelölt községi (közdűlő) közút kiszélesítéséhez szükséges területnek Nyíregyháza r. tan. város részére leendő megszerzése czéljából ezennel elrendeltetik; a kisajátítási küldöttség elnökéül Mikecz János alispán, tagjaiul Somogyi Gyula és dr. Meskó László, jegyzőjéül Sípos Béla tb. főjegyző kirendeltetik s a kisajátító küldöttség eljárásának megkezdési időpontjául a folyó évi julius hó 3-ik napjának délelőtt 9 órája a helyszínére s majd folytatólag Nyíregyháza városházának kistermébe kitűzetik, s a tárgyaláshoz a kisajátítást kérő Nyíregyháza város képviseletében annak polgármestere, tisztiügyésze és főmérnöke meghivalik. Nyíregyháza város polgármestere felhivatik, hogy a kiadott kisajátítási terv B# összeírást a jelen határozat vétele után a városházánál 15 napig tegye ki közszemlére, s erről, valamint a tárgyalás halárnapjáról az összes érdekelteket a jelen határozat e^y példányának vétiv melleit való kézbesítésével azonnal külön is azon figyelmeztetéssel értesítse, hogy a kisajátító küldöttség a kisajálilási kérdésben akkor is érdemileg határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelen meg. — Utasíttat ik végül, hogy a csatolt hirdetménynek megfelelő példányban alkalmas helyeken leendő azonnali kifüggesztését eszközöltesse s annak megtörténtét a bizottság előtt annak idején igazolja. Miről a vármegye alispánja, Sípos Bela tb. főjegyző, dr. Meskó László és Somogyi Gyula b. tagok, Nyíregyháza város polgármestere a jelen határozat 30 példányával és egy hirdetmény kapcsán, vénül Nyíregyháza város t. ügyésze és mérnöke, valamint a .Nyirvidék* vármegyei hivatalos lap kiadóhivatala, ugyancsak a hirdetmény egy példányával értesíttetnek. Nyíregyháza, 1899. junius 7. Br. Feilitzsch, főispán. Hirdetmény. A nyíregyházi vasúti állomáshoz vezető községi )|(közdülő) közút kiszélesítéséhez és az ezen útnak két jfoldalán szükségelt fedett belon csatorna létesítéséhez a szükségelt azon területeknek megszerzésére, a mely teilrületeknek tulajdonosaival a vételárra nézve a megegyeslzés barátságos uton nem sikerült, — a kereskedelemj ügyi ni. kir. miniszter úr őnagyméltósága a kisajátítási , jogot 29371- 1-2. 1899. számú rendeletével engedélyezvén: — a kisajátítási eljárás kesztülvitelére megalakított Á küldöttség működése megkezdésének időpontjául ezen dlbizottság által a folyó évi julius hó 3-ik napjának d e. " 0 órája a helyszínére, majd folytatólag Nyíregyháza váiiiros kistermébe tűzetett ki, s a kisajátítási terv és ösz-: szeirásnak ezen haláridő előtt 15 napon át Nyíregyháza fuvaros polgármesteri hivatalában leendő közszemlére kiiltétele elrendeltetett. Erről az érdekeltek azon figyelmeztetéssel értesíthetnek, hogy a kisajátító küldöttség a fennforgó kérdéek felett akkor is érdemileg fog határozni, ha a lár•g jyaláson az érdekeltek közül senki sem jelen meg. Nyíregyháza, 1899. junius 7. Br. Feilltzsch, főispán. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch lüBerthold cs. és kir. kamarás tőispán elnöklete alatt ^Nyíregyházán az 1»99. évi május hó 12-ik napján folytatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséről felvett jjjegyzőkőnyv kivonata. 218—99. Bgy. 6691. 10102—99. K. Tárgyalás alá vétetett a törvényhalósági alkalmaoszottak segély alapjának kezeléséről szóló szabály, endeleti [OÜervezet összeállításával megbízott küldöttség jelentése. Határozat. Szabolcsvármegye közönsége a küldöttség által beiminiutatott és az állandó választmány által elfogadásra ^ajánlott tervezetet a következő szövegezéssel alkotja meg. Szabályrendelet, a törvényhatósági alkalmazottak segély-alapjának kezeléséről. Általános intézkedések. 1. A Szabolcsvárinegyei törvényhatósági alkalmalofottak sajál erejükből, saját magok gyámolitása és iga1 oio11 szükségleteik kielégithetése czéljából a fentebbi cziaitnen segélyalapot létesítenek. 2. A segélyalap részesei és tagjai a törvényhatóság mindenkori tisztviselői a segéd és kezelő személyzethez tartozók, ha állandón alkalmazva vannak tényle2i<;es szolgálati idejük tartama alatt. 3. A segélyalap vagyonát az egyesek és a törvényhatósági alkalmazottak önkéntes adományából kelelke)i! ctt a törvény hatóság pénztárában kezelt s az 1898. •v végével kimutatott állapot szerint 1079. frtra rugó ,8! isszeg képezi, jövedelme pedig egyesek és a tagok őnn« :éntes adománya, továbbá a fentebbi vagyon és a köliö sőn adott összeg után szedett kamat nyeremény leend. 4. Az alap pénzkészletének határai kőzött és a ÍB zabályrendeletben előirt módon a gyámolitás kölcsön, oi lyujtás és segélyezés által történik. Gyámolitásban részesülhetnek a szabályrendelet 2-ik >lc zakaszában felsoroltak. ~ A kölcsön-nyújtás. 5. Az alaprészesei és tagjai kivételes méltánylást jénylő esetekben s a jelen szabályrendeletben megallaoJ »itott módon és feltételek között az alapból kölcsönt ehetnek fel. A kölcsön veti összeg az illető évi törzs fizetéséek 10 százalékáig terjedhet s bármikor engedelyeztetik, 51 jlőrlesztetlenül maradt rész ulán esedékes kacattal legalább tíz hó alatt egyenlő havi részletekben a hiszti fizetésből való levonás utján törlesztendő. A felvett kölcsön összeg teljes törlesztése előtt jfabb kölcsön nem engedélyezhető. 7. A kölcsön engedélyezésére és utalványozására a >• örvény hatóság első tisztviselője jogosult a szabályrendelettől eltérő kivételes intézkedéseket azonban nem tehet. 8. Elhalálozás esetén a hátralékos kölcsön a halálozási illetményből visszatérítendő, esetleg az elhalt vagyonos örököseitől behajtandó. Kivételes méltánylást igénylő esetekben a vármegye alispánjához beadott s kellően igazolt kérvényre a szabályrendelet II. szakasza szerint alakított bizottság a visszafizetés alóli felmentést megadhatja. Segélyezés. 9. A szabályrendelet 2-ik szakaszában megnevezettek huzamos ideig tartó, kivételes és költséget gyógykezelést igénylő betegség esetén vagyoni helyzetükre és a keresetképtelen család tagok számara való tekintettel általában visszatérítési kötelezettség nélkül segelyben részesíthetők. A segélyül adott ősszeg az évi törzsfizetés 10 százalékánál magasabb nem lehet s annak felvételetői számított két éven belül ujabb segélyezésre igényt, senki igényt nem tarthat. A csekélyebb javadalmazást élvező jogosultak egyenlő körülmények között a segély nyújtásnál előnyben részesitendők. 10. Magasabb javadalmazással egybekötött állásba, vagy jobb vagyoni viszonyok közé való jutás esetén az adott segély összeg kamat nélkül visszafizetendő. E feltétel a segélyben részesült személyre nézve időhöz nem kötötten kötelező. Hogy a visszafizetés esete bekóvetkezett-é, a szabályrendelet II. szakasza szerint alakított bizottság jogosított eldönteni. 11. A segélyre szorulók kérvényei felett az alispán vagy helyettesének elnöklete alatt hat választott tagból álló bizottság határoz. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivűl négy tag jelenléte szükséges. A határozatok szótöbbséggel hozatnak. Szavazat egyenlőség esetében elnök szavazata dönt. Vegyes intézkedések. 12. A bizottság tagjait, a jogosultak közgyűlése saját kebeléből szavazó lapokkal választja. A megbízás három évig tart, a kilépők újra megválaszthatok. A bizottság tagjai közül három a tisztviselők, három a segéd és kezelő személyzetből választandó. 13. A bizottság határozatai jegyzőkönyvbe foglaltatnak s végrehajtás végett alispánnal közöltetnek. A jegyzőkönyvet az elnök és jegyzőkönyvvezető hitelesíti. 14. Közgyűlésen ülésük és szavazatuk van a szabályrendelet 2-ik szakaszában megnevezetteknek. Közgyűlés tartandó minden negyedik év január havában az általános választások megtartása czéljából és esetenkint akkor, amikor valamelyik bizottsági tag helye megüresedik. Az általános tisztújító közgyűlésen a vármegyei főpénztárnok az alap állásáról tájékoztató jelentést tesz. 15. Az engedélyezett kölcsön szabályrendelet szerinti törlesztését a számvevőség ellenőrzi, vármegyei főpénztárnok pedig a ki ezen alapot kezeli, a számvevőség által számfejtett nyugtán feljegyzett összeget a tiszti fizetésből levonni és az alap javára bevételezni köteles. 16. Ugy a kölcsön nyújtás, valamint a segélyezés a vármegye alispánjához czimzett s 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványon kérelmezendő. A kölcsön nyújtásra irányuló kérvények felett az alispán vagy helyettese, a segelyezési kérvények felett pedig a szabályrendelet 11 szakasza szerint alakított bizottság felebbezés kizárásával végérvényesen határoz. Szabályszerűen felbélyegezett kérvény és utalvány nélkül az alapból kiadás egyáltalán nem teljesíthető. 17. A segélyalap vagyona a szabályrendelet 2-ik szakaszában megnevezettek kizárólagos tulajdonát képezvén, a vele való rendelkezési jog is őket illeti. Ha valamely előre nem látható körülmény folytán ezen alap további fenntartása szükségtelennek, vagy lehetetlennek mutatkoznék, a vagyon hova fordítása tekintetében az akkori jogosultaknak a szabályrendelet 14 szakaszában említett közgyűlése határoz. Érvényes határozat hozatalra a tagok háromnegyed részének jelenléte szükséges, a kik a kérdésben szótöbbséggel határoznak. Ezen szabályrendelet a vármegye hivatalos közlönyében közöltetik, s Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, hogy annak intézkedéseit a 447/95. bgy. számú szabályrendeletben meghatározott módon közhírré tegyék s a kihirdetés megtörténtét igazoló községi bizonyítványokat a polgármes'er közvetlenül az alispánhoz, a községek pedig a járási főszolgabíró utján a fentebb jelzett törvényhatósági szabályrendeletben előirt 8 napi határidő leteltével a vármegyei alispánhoz beterjesszék. Miről az alispán közvetlenül, a főszolgabirák és községek pedig a .Nyirvidék* utján jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kornis Géza, tb. főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1899. évi május hó 12-én Báró Feilitzsch Bért hold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt folytatólagosan megtartott tavaszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 249/99. Bgy. 9765/99. K. Tárgyaltatott megyei főpénztárnok előterjesztése az ideiglenes pénztári számtiszti állás állandósítása iránt. Határozat. Miután a Il-ik pénztári számtiszti állás a fenn alló szükséghez képest a 61515—95. belügyminiszteri leirattal az utado és ebadó terhére ideiglenesen engedélyezve lett s a vármegyei főpénztárnok előterjesztése szerint a mindég fokozottabb mérvben szaporodó munka elvégzése czéljából ezen állás rendszeresítése s illetve állandósítása múlhatlanul szükséges, tekintettel arra is, hogy ha ezen állás véglegesittetik, biztosabban lehet megfelelő szakerőt nyerni; a pénztári Il-ik szamtiszti állás véglegesítése; az útadó és ebadó terhére a már megállapított 500 frt évi fizetés 100 frt lakbér javadalmazás mellett elhatároztat ik. A határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úr ó nagyméltóságahoz az ebadó és útadó jelenlegi állásának kimutatasa mellett oly kérelemmel rendeltetik felterjesztetni, hogy földmivelesügyi és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urakkal egyetértőleg a pénztári il-ik számtiszti állást az útadó és ebadó terhére állandósítani méltóztassék. Mivel pedig ezen állás rendszeresítést közérdekű, a határozat a .Nyirvidék* varmegyei hivatalos lap utján közzététetik, s felhívatnak községi elöljáróságok és Nyíregyháza város polgármestere a közölt határozat szabályszerű közhírré tetelére s utasíttatnak, hogy a kihirdetésről szóló igazolványt illetékes járási főszo Iga bíráik utján Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül a vármegye alispánjahoz terjesszek be. Vármegye alispánja pedig utasittatik, hogy a bizonylatok s esetleges felebbezéseket a határozat és alapok kimutatásával a belügyminiszter úr Ónagymeltóságahoz terjessze fel. Miről a m. kir. belügyminiszter úr Ónagymeltósága felterjesztésen a varmegye alispánja a további intézkedések megtetele végett, megyei pénztári ós számvevői hivatal továbbá járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, községi elöljáróságok a „Nyirvidék* vármegyei hivatalos lap ntján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kállay Elek, aljegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 16714. K. 7899! A járási fószolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi április hó 19-én kelt 12387. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kis-Kálló községben felmerült sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi május hó 31-én feloldatott. Nyíregyháza, 1899. junius 2. Mikecz J&nos, alispán. 16733. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Buj községhez tartozó .Rakottyás* tanyán Bleuer és Groák társak kárára 15 darab sertés sertésvész miatt kiirtatott, elhullott, s ez okból a községben és tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1899. junius 2. Mikeci János, alispán. 16894. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi márczius hó 5-ikén kel 7451. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyházán felmerült rűhkór betegűlési eset folytán elrendelt zár a folyó évi inájus hó 20-án feloldatott. Nyíregyházán, 1899. junius hó 3-ik napján Mikecz János, alispán. 16895. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi május hó 17-dikén kelt 15254. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Nyíregyházán sertés orbáncz betegűlési eset folytán elrendelt zár folyó évi junius hó 2-án feloldatott. Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 3-án. Hikeei János, alispán. 16929. K. —Szabolcsvármegye alispánjától. I o9 J. Értesítem, hogy Vasmegyer községhez tartozó Deim Márton-féle tanyán 7 darab sertés sertésvesz miatt elhullottt s ez okból a községben és tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1899. junius 4-én. Mikecx János, alispán. 17007. K. " 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Szent-Győrgy-Ábrány községhez tartozó .Bernáth rész* tanyán Keszler Jabab kárára 15 darab sertés sertésvész miatt elhullott s ez okból a községben és tanyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 5. napján. Mikeei János, alispán. 17008

. K. 18997 Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Kálló-Semjén községhez tartozó .Mandel'-fele tanyán Grósz Mór kárára 10 darab sertés sertésvész miatt miatt elhullott, s ez okból a községben és tanyádon már előzőleg elrendelt zárlat továbbra is érvényben marad. Nyíregyházán, 1899. évi junius hó 5-én. Mikeez János, alispán. 17415. K. 18997" Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi április hó 17-dikén kelt 12176. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Tisza-Dada községhez tartózó .Központi' tanyán felmerült sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi junius hó 6-án feloldatott. Nyíregyháza, 1899. junius 9-én. Mlkeei János, alispán.