Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-08 / 2. szám

Hivatalos melléklet a „Nyirvidék" 1899. 2-ik számához. Szabolcsváruiegye alispánjátóll I OJÖ. • A Járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza váró* pol gármesterének én a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabírói hivatalától 114)1/98. száin alatt belerjesztett alábbi körözvényt közhirrétéle. végett közlöm Nyíregyháza, 1898. deczember '21. Mikecz Jáno*, alispán. 11451/98. K. Körözvény. Leveleki lakos, Leveleki Marton tanyáján f. évi deczember 10-én egy 3 három eves, barna szőrű, fennálló kiforgutt szarvú 55 frt értékű úszó találtatott bitangságban, felhiva'ik a jogos tulajdonos, miszerint tulajdonjogának igazolása mellett azt f. évi deczember hó l -ig a leveleki elöljáróságtól általveheti, ellenesetben, ha jogo» tulajdonos nem jelentkeznek, annak Levelek községházánál leendő elárverezése f. 1899-ik év január hó 3-anak reggeli 9 órája tűzetik ki. Kelt Nyir-Bátorban, Ib98. deczember 16. Főszolgabíró szabadságon: llorkovits, Sándor, tb. szolgabíró. . 15392/1898. K. Körözvény. Diósi József ujfehértói lakosnak udvaráról a f. év deczember hó 23-án 1 drb 10 éves, barna pej, kancza lova elbitangolt. N.-Kálló, 1898. deczember 29. /olián. főszolgabíró. 6517/98. K. Körözvény. Ungár Salamon szentmihályi Itkos kárára folyo évi deczember hó 23-án egy drb 13 éves sötét pej, félszemére vak, herélt, hátán nyeregtöréses ló udvaráról elszaladt s azóta feltalálható nem volt, körözendő. Feltalálás esetén e hivatal értesítendő. T.-Lök, 1898. deczember 30-án. Dobos, főszolgabíró. 11421/98. K. Körözvény. Weinberger Arthur apagyi lakosnak I drb fél eves, barna szőrű, kesely lábu méncsikója a f. év deczember hó 21-én elbitangolt. N.-Kálló, 1898. deczember 29. Zoltán, főszolgabíró. 15584/98. K. Körözvény. Jenei István ujfehértói lakatos Maros-Vásárhelyen az 1891. év folyamán váltott munkakönyvét ösmeretlen helyen és időben elvesztette. N.-Kálló, 1899. január 2. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcs vármegye alispánjától. 25684. K. 1898. A Járásiföszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szatmárvármegye alispánja 33432—98. szám alalt kelt átiratát szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény eseten arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetekes járási főszolgabíráik ulján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1898. deczember 12. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Szatmárvármegye alispánja. 33432—98. Valamennyi törvényhatóságnak. Árgyelán Vcronka azon okból, hogy 7 éven aluli gyermekéi nem gyógykezeltette, kihágást követett el. Időközileg Vezend községből ismeretlen helyre távozván. Kérem köröztetéset hatósága területén elrendelni, s feltalálás esetén értesítést küldeni. NagyKároly, 1898. november 15. Nagy, alispán s. k. 25674. K. 1898. Szabolcsvármegye főispánjától. A járási föszoUabi ráknak. Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Szatmárvármegye alispanjának Kracsub György hadkötelesre vonatkozó körözését azon felhívással közlöm, hogy a megfelelő puhatolás után az eredményről a járási főszolgabíró utján s illetve Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza. 1898. deczember II. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Szatmárvármegye alispánjától. 34329/98. szám. Valamennyi tőrvényhatóságnak. Krac*ub György hadköteles a nagykárolyi főszolgabíró ad 774/93. számú Ítéletével 2 frt bírságra ítéltetett, amiért a vedtörvény utasitás 35. §-ában körülírt jelentkezési kötelezettségének eleget nem tett, s miután jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, kérem annak köró/.telés<'l hatósága területén elrendelni, s az eredményről értesíteni. Nagy-Károly, 1898. év november hó 22-én. Nagy. alispán. 212T4. K. 1898. Szabolcsvánnegye alispánjától. á járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kerületi állami állatorvos állal 1169—98. szám alatt hozzám intézett előterjesztésnek, s az ezen előterjesztés alapján a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz általam tett jelentésnek, — nemkülönben az ezen jelentésemre vonatkozólag 58895-III-.!. szám alatt kiadott miniszteri rendeletnek másolatai tudomásul vétel és alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyháza, 1898. október 17. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) M. kir. állami állatorvos Nyíregyházán. Nagyságos Mikecz János urnák. Szabolcs varmegye alispánjának. Helyben. A föklmivelésűgyi in. kir. miniszter úr őnagyméltósága által f. é. február bó 8-án 9300. és f. é. tebruár hó 16 án 70066. száinok alatt kibocsátott rendeletek egyes pontjainak értelmezése körűi egyes I. fokú hatóságokkal és a hatósági állalorvosokkal folytatott eszmecsere folytán köztünk nézeteltérések merültek fel, melyeknek lisztazása a szolgálat es közérdek szempontjából felette kívánatos és szükséges lévén, bátor vagyok az egyes vitás kérdéseket ormulazva oly megkereséssel Nagyságod elé terjeszteni, miszerint ezekre nézve szabatos magyarázatot adni, és a mennyiben szűkségesnek mutatkoznék, illetőleg ha Nagyságod és az on értelmezésem közölt is kűlömbseg volna, azokat felülbírálás végett a földmivelésügyi iu. kir. miniszter úr ő nagym dtosága elé terjeszteni szíveskedj k. 1. Bogai község belterületén egyszerre a sertesvész öl, közvetlenül egymás mellett fekvő udvarban lépell fel. Véleményem szerint a járvány fogalma fennáll, mig az I. fokú hatóság véleménye szerinl az nem áll fenn, mert szerinte a 9300 —9*. szám F. M. rendelet 9. g. szerint .öt különféle fekvésű udvar'-rol vin szó, tehát egymástól távol fekvő udvarokról. II. Valamely község belterületén 5, vagy ennél több szállásban, tanyan, pusztán stb. lepett fel a sertésvész, akár egyszerre, a kár fokozatosan. A járvány fogalma lehat fenáll, és a betegség megszűnése állami állatorvosi 'felülvizsgálatot igényel. Kérdés tárgyát képezi az: ha a serlésvész ezen 5 tanyá.i stb. nem egyszerre, hanem fokozatosan, esetleg több hélre vagy hónapra terjedőleg szűnik meg, a felülvizsgálat esetenként az egyes tanyákon slb. eszközölt fertőtlenítés után azonnal, vagy pedig csak az utolsó lanyának stb. felszabadulása után ejtendő meg valamennyire nézve? a mikor az előbb fertőtlenített tanyán stb. a fertőtlenítésnek már nyomát sem találhatom. Véleményein szerint a fokozatosság elvénél fogva a felülvizsgálat tanyánkénl stb. esetről esel re volna teljesítendő, mind a mellett a községi zárlat a 9300—93. F. M. rendelet 17. §. értelmében csak az utolsó tanya stb. felszabadulása után oldható fel. III. Kőbányára irányuló sertesszállitás van bejelentve egy ragadós betegségektől mentes . község* bői, melyhez azonban seríésvesszel vagy ragadós száj és körömfájással fertőzött tanya stb. tartozik. A kérdés az: vájjon a 77066—98. számú F. M. rendelet 2. b) pontjában a „község"-ben alatt annak csak a belterülete, vagy egész határa értendő a hozzá tartozó t ínyákkal együtt? Véleményem szerint a ,község*-ben alalt annak külterülete is értendő, míg egyes hatósági állatorvosok véleménye az, hogy a hivatkozott rendelet 2. b) pontjában előforduló .község*-ben alatt csupán a község belterülete értendő. Nyíregyháza, 1898. augusztus 3-án. Kondor Mihály, állami állatorvos, s. k. 1'. II. 16245—98. K. Nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter úr! Kondor Mihály kerületi állami állatorvosnak a serlésvész elleni védekezés tárgyában Nagyméltóságod által 9300—98. 111-2 szám alatt s a Kőbányára való szállítás szabályozása tárgyában 70066—97. III-2. szám alatt kiadott rendeletek egyes pontjainak mi módon való értelmezése tárgyában hozzám beadott előterjesztésnek másolalát, tekintettel arra, hogy ezen interpraesárió egyedül Nagyméltóságodat illeti meg, tiszteletteljesen bemutatom s engedje meg Nagy méltóságod, hogy különösen a 9300—98. III-2. szzáinu körrendeletnek a gyakorlatban ez ideig történt érvényesüléséről hivatalos kötelességemhez képest, ki a végrehajtásnak közvetlen eszkőzlője, s az elért eredménynek közvetlen szemlélője vagyok, Nagyniéltósagodat tájékozhassam. A midőn ezen rendelet végrehajtása érdekében utasításomat, melyet Nagyméltóságodhoz is a folyó évi február hó 22-én 3670. K. szám alatt bemutatni bátorkodtam, s mely jóváhagyólag első izben tudomásul is vétetett — kiadtam, ahoz képest, hogy a ?erlésvész szórványosan, vagy járványosán jelentkezik-e? az alkalmazásba veendő zárlatra nézve is külőmbscget leltem, s kimondottam azt, hogy inig valamely község területen a 30 napi zárlati időn belől 5 külön fekvésű tanyában, majorban, vagy udvarban a sertésvész nem lép fel, — vagyis ha a fertőzött területek száma ezen számnál kevesebb, addig csak az egyes fertőzött területek, vagy az azokkal szomszédos helyek zárassanak el, — a község többi vészmentes reszeiben pedig a sertésforgalom szabad legyen, vagyis innen sertések akadálytalanul kivihetők és a sertésvásárok mindaddig, mig a vész a fenti minős

;tés szerint járványos jelleget nem ölt, — megtarthatók. Később vettem Nagy méltóságodnak 38611—98. számú rendeletéi, melyben utasításul adni méltóztatott, hogy ha a sertésvész valamely község területén, habár csak egyetlen esetben s egyetlen udvarban lép is fel, onnan sertések csak engedély mellett vihetők ki, s a sertésvásárok egyáltalában nem tarthatók meg. Eltekintve attól, hogy Nagyméltóságod ezen intézkedése által a veszettség szórványos és járványos jellege közötti külömbség önként eloszlik, mert mindkét esetben a sertésforgalom, illetve kivitelnek szünetelnie kell: — s eltekintve az ezen körülményből eredő rendkívüli károsodástól s azon alig elvitatható gyakorlati tapasztalattól, hogy kisebb terüle tek elzárolása és az óvintézkedéseknek kissebb terűleteken való foganatosítása és ellenőrizése sokkal jobban és előnyöse ben eszközölhető s a vész tovább terjedésének jobban gát vethető: — a mar fent jelzett módon foganatba vett szigorú jellegű óvrendszabály már eddig is a serlésvész eltitkolására vezetett, a mennyiben feltűnő, de tény, hogy vármegyénk területéről ez ideig sertésvesz, alig két eset kivételével csak a nagyobb gazdaságokból jelentetett, tudván azt, bogy megmaradó és vészen átment sertéseik úgyszólván kétszeres értéket képviselnek, s nem jelentetnek be a községekben a lakosság sertésállományában előfordult cselek, mert tudják és látják azt, hogy ez esetben sertéseiket a községből ki nem vihetik s a vásár tartásától, ha csak egyetlen vészes eset állapiltalik is meg — el vannak zirva. Ugyanazért ismételve tiszteletteljesen kérem Nagyméltóságodat, hogy a kerületi, állami allalorvos előterjesztésére, a további utasitasokal megadni, s a jelenleg fcnállo szigo • rubb jellegű intézkedeseket enyhíteni méltóztassék. Nyíregyházán, 1898. augusztus 18. Al spin helyett: Mikecz Dezső, s. k. főjegyző. Földmivelésügyi ui. kir. miniszter. 58395-111-2. sz. Tekintetes Mikecz János úrnak. Szabolcsvármegye alispanjának. Folyó évi augusztus hó 18-án 16245 — 1898. szain alatt kell fölterjesztésére, az abban fölvetett kérdéaekre miheztartás végett a következőkről értesítem alispán urat: I. A aertésvesz csupán abban az esetben tekintendő járványosnak, lu a betegség a község területen Icgalabb ót különféle fekvésű szállásban, udvarban, vagy tanyán lep föl. Ezek szerint, ha a betegség a község területén öt, kotvHUnul egymás mellett /elrú udvarban slb. k-p föl, az csakis szórványosnak tekintendő. 2. Ha a sertésvész valamely községben jai vanyszerűen lép föl, az esetre a fertőtlemtes és a felülvizsgálat rendszerint csak a betegségnek a kötsegben való telje* megszűnte után egyszerre foganatosítandó. A gazdaközönség érdekeben mindazonáltal kivételesen megengedheti a törvényhatóság első tisztvi»«lóje, hogy egyes zár ala helyezett szállások, udvarok, majorok es puszták a 9300—98. száinu rend-lel 16. g-anak szigorú beUrtasa mellett és a szabályszerű fertőtlenítés után a zár alól időközben is feloldassanak, a feloldás azonban mindenkor csakis at állami állatorvos által, a fertőtlenítés után kescdelem nélkül foganjtositandó folűlvizsgalat álapján történhetik. A községi zár ily esetben az utolsó tanya stb. felizabadulasa után szüntetendő meg. 3. Az ailati betegségek föllépese eseten teendő hatosagi intézkedések úgy a község belli rülelér.', mint külterületére érvényét.-k, mert a község belterülete a hozzá tartózó összes pusztákkal, majorokkal és tanyákkal együtt képez egy közigazgazgatasi egységei, mihez kepest a kőbányái szállítás tárgyában kiadott 70066—I e97. számú rendelet a község egész halárara nézve értendő. Végül erlesilein alispán urat, miszerint a '.H00— 98. számú rendeletnek a sertésforgalom részbeni korlátozására vonatkozó resté teljesen megegyezeti a korábban fennállott rendeletekkel, s hogy u serlesvész szórványos, vagy járványos jellege közötti megállapításnak az volt az indoka, hogy a fertőzőit községek az őrök kiállításával járó nagy kiadásokkal túlságos hosszú ideig s főként olyankor, midőn a betegség veszedelmesebb jelleget meg nem öltött, meg ne terheltessenek. Azon kölmény, hogy egyes sertéstulajdonosok a fertőzött községek serlésvásárainak betiltása miatt a betegséget eltitkolják, nein a rendelet helytelensége, hanem amellett bizonyít, hogy az ily serléstulajdonosok rendszerint minden eszközt felhasználnak arra, hogy fertőzött sertéseiken minél könnyebben túladhassanak. Mar pedig az eddigi tapasztalatok szerint a sertésvésznek legtöbbször éppen a sertésvásárok és a lábon való liajtas a legveszedelmesebb terjesztői az által, hogy a lábon való hajtás és a legtöbb serlesvásár kellő ellenőrzés alatl sem áll, s hogy a vásárra felhajlott • már fertőzött sertésekkel, melyeken a sertésvész, legalább a betegség kezdetén annak hosszularlamu (30 napi) lappangási ideje mialt olykor meg nem állapilliató — a legtávolabbi vidékekre is elhurczolják a betegséget. — Budapest, 1898. október 11. A miniszter megbízásából: Lestyánszky, s. k. Vasúti ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 191062/98. sz. A many. kir. Államvasutak kezelése alatt álló h. é. va»u'akon 1897. év augusztus hó 15-ike óta érvényes árudíjszabáshoz (11 rész) 1898. deczember 20 tói VI. pMlék lép életbe. A kérdéses pótlék tartalmaiia : I Az A) általános rész kiegésiitését. II A B) különleges rósz kiegészítése illetve módosítását. III. A Komárom duuaszerdahelyi h. é. vasút díjszabásának módositá-át. IV. A Pozsony dunaszerdahelyi h. é. vasút díjszabásaink módosítását. V. A bicske—székesfehérvár—sárbogárdi h. é. vasút árudijs/.abását. VI A boutvármegyei h. é. vasul árudij szabását. VII. A pUspök-ladáuy füz"*gyarmati h é. vasút árudijszabását. VIII. Nyomdahiba helyesbítéseket. Ezeu pótlék példányai a m. kir. államvasutak dij-zabAsi osztályában és Qzletvezetőségeinél példányonként 20 fillérért kaphatók. 199896/98 sz. 1899. évi január hó 1-vel az 1893. évi október hó 1- ól érvényes kivételes díjszabáshoz i III sz. pótlók lép hatályba, mely a bosna—berezegő* vinai á lamvasu'.ak Vares állomására, valamint a magy. (ir. áilamvtsuiak Nigy-B>cskó és Zólyom-Brézó állonásaira rendelt koksz kQldéményekre közvetlen díj ételeket továbbá díjszabási kiegészítéseket és helyesbítéseket tartalmaz. Éten pótlék a boroszlói kir. vasút igazgatóságnál ingyen kapható. 196317/98. sz. Az osztrák migyír boszniai vasúti firgalombin 1899. évi jinutr 1-én eietto lépő II. rési I. díjszabási füzetben a következő sajtóhibák helyesoittetnek. 1. Az 51. lapin a XII. sz. kivételes díjszabásban l'rijedír—Bscs á v. i. (helyben) viszonylatra vonatkozó díjtétel 225 fi lérről 215 fillérre helyesbitietik. 2. 53. lapon a kilométermutatóban a KI. §. helyett iran-ló: ,63. g" 195598/98. sz. Délnémet—osztrák—magyar vasúti íöt-jlékben érvényes II rész B (kózö«) füzethez 1899. ^vi jiuuir hó 1 én a IV. pótlék lép életbe, mely a fjdijszabásbiu valamint a II. éj III pitlékbin eszköztiodó módosításokat és kiegészítéseket foglal magában. A magy. kir. államvasutak igazgatósága értesiti iz érdekelteket, hogy az 1898 ik évre kiállított kedvezményes éru béletjegyek és évi szabadjegy érvénye 1899. évi jmuár hó 15 ig kiterjesztetik. Folytatása a főlapon.