Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-21 / 21. szám

4 „IN Y T IT V I L> É 34..' A 4. §. A szabályrendelet 2. §-ban felsoroltak az egyleti tagsággal járó s előbb részletezett jogaik érvényesithetése szempontjából heti 10 fillér vagyis egy evre a korona 20 fillér tagsági dijat fizetnek. A dijak a lag tetszése szerint hetenként, hónaponként, vagy évnegyedenként az illető lakhelyén lévő községi pénztárba fizetendők s mindenkor utólagosan esndékesek. Aki a tagsági dijat 3 hónapon tuli késedelemmel fizeti be, az egyleti tagok sorából kitörültetik s mint ilyen a vele járó jogait is elveszti, a teljesitett befizetésekkel szemben kái pótl sra nem számithat. 5. §. Az előbbi szakaszban részletezett tagsági dijat a mezőgazdasági éves cselédek és dohányosok után mindig a gazda fizeti, azomban a cseléd után járó illeték felét, a dohányos után fizetett illetéket pedig egészen annak járandóságából levoni jogosult. Ebből következőleg a pontatlan fizetesből származó veszteség a gazdát terheli, s ennek erejéig a cseléd vagy dohányos mulasztó gazdájával szeuiben fennálló követelését az 1876. évi XIII. törvény értelmében a közigazgatási hatóság előtt érvényesítheti. A szabályrendelet b) pontjában megnevezettek fizetési kötelezettségukek saját maguk teljesitik. Segélyezés. 6. A segélyezés ideiglenes vagy állandó lehet. Betegség vagy balesetből szármázó munkaképtelenség esetén, ha a családfő munkaképtelen 60 fillér, ha a feleség válik munkaképtelenné (és nem egyesületi tag) 30 fillér napi segélyben reszesül a munkaképtelenség tartama alatt. A családfő halala esetén 10 korona, a feleség halala esetén (ha az egyesületi tag nem volt) 8 korona ideiglenes segélyben reszesül a család. Nyugdijasás. 7. §. Ha olyan egyesületi tag hal meg, vagy válik munkára állandóan képtelenné a ki az egyesületnek 10 éven át tagja volt, abban az esetben családfő, vagy hátramaradt özvegye, (ujabb házasságra lépéséig) és 12 évet be nem töltött minden gyermeke az egyesületi vagyon állásához mérten, annak idején szabályrendeletileg megallapitandó állandó segélyben részesül. Kölcsön nyújtás. 8. Az egyesületnek tőrvényhatósági kezelés alá kerülő segélyezesekre tel nem használt vagyona legfeljebb 5 '/%

u/q-oí kamat mellett kissebb összegű kölcsönökre fordítható, s csak az ily módon fel nem használt összegek helyezendők gyümőlcsöztelés végeit takarékpénztárba. Ezen kölcsönökben első sorban a kellő biztosítékot nyújtó egyesületi tagok, másodsorban a kis gazdák es kis iparosok reszasülnek. Központi szervezet. 9. jj. A szabályrendelet 3-ik §-ában megnevezell penzek a közpenzekre nézve fennálló szabályoknak megtelelően a törvényhatósági pénztárban s annak közegei által .Munkás segély-alap* czimen kezeltetnek, e végből minden község a 3. §. a) pontja értelmeben befolyó pénzt negyedévenkent a naplókivonat másolata kíséretében a központi pénztárba beszolgáltatni köteles. 10. §. A jelen szabályrendelet alapján eszközlendö segelyezesi ügyek elintézése és a kamatos vagy kamatmentes kölcsönök megadására a törvényhatóság központjában az alispán vagy helyettesének elnöklete alatt bizottság szerveztetik, melynek tagjai: a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök, a főpénztárnok, a főszámvevő, a varmegyei gazdasági egyesület elnöke, vagy ezek törvényes helyettesei és az ügy előadójaként működő törvényhatósági jegyző; ezenkívül pedig a törvényhatóság állal minden járásból és Nyiregyháza város területéről választott 2—2 tag, kiknek megbízatásuk 3 évre terjed. 11. §. Érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül 4 tag jelenléte szükséges, gyűléseit az alispán által a fenforgó szükséghez kepest megallapitandó időben tartja. 12. <j. A bizottság határozatai végérvényesek s azonnal végrehajtandók, s felülvizsgálás alá csak abban az esetben vehetők, ha a határozatot nem az arra illetékes tagok hozták, vagy a gyűlés határozatképes neui volt, vagy pedig ha a fenforgó kérdésben a községi bizottság vélemenye ki nem kereteit. A 15 napi határidőn belől beadandó felebbezesek felett a törvényhatósági bizottság végérvényesen dönt. 13. §. A központi bizottság az egyesület bevételeiről és kiadasairól évenként zárszámadást készít s azt az egyleti működésre vonatkozó évi jelentés kíséretében a törvényhatósághoz beterjeszti. Községi szervezet. 14. A községi bizottság a fentebbi szakaszokban előirt s a segélyek és kölcsönök megállapítására irányuló teendőit a községi bizottság véleményenek meghallgatása utan hozza meg, e végből minden községben és Nyiregyháza r. t. városban a községi főbíró, illetőleg polgármester elnöklete alatt egy véleményező bizottság szerveztetik, melynek tagjai: a) Nagy és kis községekben a községi vagy körjegyző, a közgyam, a pénzkezelő, a felekezeti lelkészek, az egyesület 2 tagja és 2 cselédtartó gazda, b) Nyíregyházán a gazdasági tanácsos, a főpénztárnok, a főszámvevő, a lisztiügyész, a közgyám, a vármegyei mezőgazdasági bizottság előadója, az ügy előadójaként működő városi jegyző, a fel kezeli lelkészek, az egyesület 1 tagja és 2 cselédtartó gazda. 15. A községi véleményezési bizottság ülésein szerepelni hivatott egyesületi tagokat és cselédtarló gazdakai a község, illetőleg a város képviselőtestülete mindig egy év tartamára választja. 16. §. Érvényes határozat hozatalához vagy érdemleges vélemény megadásahoz az elnökön kivül 3 tagnak, és pedig egy egyesületi tagnak és egy gazdának jelenléte is szükséges; ez okból a gyűlések a gazdák és munkások érdekeinek figyelembe vételével lehetőség szerint munkaszünet idején tartandok. 17. §. A községi bizottság minden tagja, o minőségében kifejtett tevékenységeert erkölcsileg és anyagilag is felelős. A képviselet által esetenként felülvizsgált évnegyedes számadásait a készpénz niaradványnyal együtt a törvényhatóság első liszt viselőjéhez beterjeszteni köteles. Vegyes és átmeneti intézkedések. 18. A segélyben való részesülés sa kölcsönadás . módozatait, valamint az egyleti tagok és a teljesített befizetések nyilvántartását, annak kezelési módozatait, a használandó könyvek és űrlapok mintáját s a csupán főbb elveket magában toglaló eme szabályrendelet végrehajtására vonatkozó részletes intézkedéseket a központi bizottság által készített, a törvényhatóság által jóváhagyott és a kormányhatóság által megerősített ügyrend fogja tartalmazni. 19. §. E szabályrendelet intézkedései alá tartozó ügyekben a törvényhatósághoz intézett beadványok, a kölcsön kötvények, s mindezek mellékletei, valamint az egyesületi könyvek bélyegmentesek, az egyesület által nyújtandó kölcsönök pedig tőkekamat alól mentesek. 20. §. Ugy a községi, valamint a központi bizottság tagjai teendőiket minden fizetés vagy tiszteletdíj nélkül teljesitik. A jelen szabályrendelet érlel* ében előforduló, s ennek folytonos fejlődéséhez mérten felmerülendő munkálatok teljesítése szempontjából a központban szükségesnek mutatkozó állások rendszeresítése és javadalmazásának megállapítása a törvényhalóság hatásköréhez tartozik, s minőségükhöz képest az 1886. évi XXI. törvényekben előirt módon töltendők be. 21. §. Az egyesület vagyonához mérten s a felmerülő szükséghez képest a tagsági dijat s a segélyezés összegét a központi bizottság meghallgatása után a törvényhatósági kö'gyűlés leszállítani, vagy felemelni is jogosult. 22. §. Az egyesület feloszlik, ha fentártása czé!szerünek nem mutatkozik, vagy ha vállalt kötelezettségének teljesítésére, anyagi erők hiányában, képtelennek bizonyult. Felosztás esetén az egyesület tiszta vagyona a törvényhatósági szegényalap gyarapítására fordítandó. 23. §. Ezen szabályrendelet Nyiregyháza rendezett tanácsú városra és a törvényhatóság minden községére érvényes, a hatósága alá tartozó s a szabályrendelet áital érintett minden személyre kötelező és iranyadó s kormányhatósági megerősítés után az 1900-ik évtől hatályba lép. Létesítsünk uszodát. Rég nem voltam a gőzfürdőbe s most viszontlátva azt, örömmel tapasztaltam, hogy ugy a város, valamint jelenlegi bérlője sokat, mindent megtett s tesznek állandóan a fürdő tökéletes rendben tartására, mihez ha hozzá mondom, hogy a kiszolgálat kifogástalan, a féliérnemüek finomak, csak a méltó elismerés szól soraimban. E fürdő, mely áldás a szenvedő emberiségre — ugy tudom — nem örvend kellő forgalomnak, a minek szerintem leginkább kissé távol fekvése a főoka, ma azonban erről beszélni elkésett dolog, gondolkozzunk inkább a felett, miként lehetne a távolságban fekvő hibát előnyösen kihasználni, hogy mint a példaszó mondja: a mit veszít a vámon, nyerje meg a réven. A fürdő fekvése kitűnő, hogy ott a közelben, egy uszoda felállíttassák. Nem vagyok ugyan mérnők ember, lehet, hogy nagyon is laikus, de én azt hiszem, hogy egy uszoda létesítéséhez nagyon fel lehetne használni az úgynevezett érfolyót. Azonban, ha talán e gondold naivnak látszik az ahoz értő szakemberek előtt, tessék azt kút, vagy ásatás segítségével megteremteni, hisz a mai világban nincs lehetetlen dolog. Mert, hogy az abba fektetett tőke busás kamatokat hajtand a városnak, ahoz kétség nem fér. Csak szét kell néznünk legkisebb városában is az országnak, a hol csak uszoda van, mindenütt a legjobb vállalatnak bizonyult. De hát hogy is ne, édes Istenem 1 Melyik szőlő ne akarná gyermekét erőssé, edzetté nevelni, eltekintve ama nagy horderőtől, mely az úszás megtanulásával az élet igen sok esetében olyan megfizethetetlen módon érvényesül. Nyiregyháza városa, mely minden téren lépést tart a korral, minden cíéltudatos újításnak lelkes bajnoka, — nem térhet ki sokáig ugy sem ez elodázhatlanná vált kérdés elől, a város édes jó atyja szülötteinek, kiknek testi és szellemi fejlődését szeretettel ápolja. Szent meggyőződésem, hogy a felvetett kérdés fölött sem fog szemet hunyni, hanem megvitatja annak módozatait ahhoz értő emberekkel s mire az uj tavasz kizöldül, gyönyörködve fogjuk nézni sáppadt gyermekeink kipirult arczát, a mint az uszó-mester kőtelén lubiczkolva, felénk mosolyognak. — Nagyon sok szülőnek képezi az uszoda oly forró vágyát, hogy bizonyára kész volna még anyagi áldozattal is hozzá járulni; de hiszen ez mar üres szalma cséplése. — Mert nem azért van Nyíregyházán annyi katonaság, nem azért olyan nagy és intelligens a polgársága, hogy deficzitről csak szó is lehetne. Azonfelül iskoláink felsőhb osztályaiban is kötelezővé lehetne tenni az úszás tanulását. És akkor mindjárt meg volna oldva a fürdő kérdése is, mert a sok mama közül, kik kis és nagy leányaikat kikísérik, örömmel használnák fel az alkalmat, igen sok, hogy ha már ott van miga is megfürödjék. Fölvetettem ez eszmét s azt hiszen, hogy nagyon; de nagyon sokan egyetértenek velem ebben a dologban s örömmel üdvözlik az uszoda felállítása tervének fölvetését. Ajánlom ez ügyet a polgármester úr és a képviselőtestület érdeklődésébe. Egy szülő. ÚJDONSÁGOK. V Boldog ünnepeket kívánunk lapunk előfizetőinek. munkatársainak s minden jó barátainak. — Kinevezések. Báró Feilitzsch Berthold „főispán úr őméltósága Kubassy Béla és Virányi Sándor díjtalan közigazgatási gyakornokokat, dijas közig, gyakornokokká Hagywíssy Lajos dijnokot pedig központi Írnokká nevezte ki. — Véglegesítés. A főispán úr őméltósága Sztreska Miklóst a másodkönyvelői állásban véglegesítette. — A villamos vasút ügyében Ny iregyháza város küldöttsége az elmúlt héten csütörtökön délután volt kihallgatáson Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternél és ekkor nyújtotta át a város nevében azt a kérvényt, amelyben arra kéri a város a minisztert, hogy a vasút létesítése iránt a .Ríszvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" czéggel megkötött és a vármegye által jóváhagyott szerződést mielőbb hagyja jóvá. — A miniszter szívesen fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy az ügyet különös figyelmére méltatja. A küldöttség felkereste még Smid államtitkárt és Mándy Lajos miniszteri tanácsost, akik szintén biztosították a várost a villamos vasút ügyének lehető sürgős elintézéséről. A villamos vasút dolgát tudvalevőleg most az zavarja, hogy a .Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság", amelynek kedvezőtlenebb ajánlatát a város mellőzte, az úgynevezett ártéri vasúttal kapcsolatban, mint ennek szárnyvonalát akarja a villamos vasutat megépíteni s most mindent elkövet, hogy a miniszter a város által elfogadott szerződést ne hagyja jóvá, hanem kötelezze a várost, hogy vele kössön szerződést. Kapcsolatban megemlítjük, hogy a .Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" czég a Sóslóra vezető vonalból a tokaji ulczán kiágazólag a búzatéren, mezőutczán és a szentinihályi utczán keresztül az áramfejlesztő telepig, továbbá a Sóstó fürdőtől a pazonyi határban levő szőlőtelepig vezető vonalrészekre a terveket elkészítette és ezeknek közigazgatási bejárása iránt a kérvényt a minisztériumhoz leendő felterjesztés czéljából a városnál benyújtotta. — A nyíregyházi dalárda védnöke és maecenása: Kállay András, a Kguiobbi dalestely alkalmából ismét 30 frtot adományozott az egylet czélj.iira. — Iskola-látogatás. Fekete István szabolcsmegyei főesperes úr, mint az ezen megye gör. kath. iskoláinak főtanfelügyelője, kötelességéből kifolyólag e hó 15-én az iskolai tanilás elbírálása tekintetéből Levelek kisközségben váratlanul megjelenvén, szigorú, de azért szeretetteljes modorban igyekezett meggyőződést szerezni a tanulmányokbani előmenetelről. Midőn az iskola küszöbén átlépve, a gyermeksereg közt megjelent, kivált a többi közül egy gyermek-leányka és igen szép üdvözlő szavakkal fogadta a főtanfelügyelő urat. Ezután a főesperes két álló óráig tartó, ügyszeretettel és türelemmel vizsgálta a tanítványoknak az előirt tanulmányokbani előmenetelét. — Miután pedig még a kezdő gyermekeket is mind kikérdezte és meggyőződést szerzett magának, hogy a kitűnő eredményt első tekintetben a tanitó szorgalma és lankadatlan ügyszeretete hozta létre, válogatott szavakban a tankónak elismerését fejezte ki; egyidejűleg pedig meleg szavakban buzdította a gyermek sereget az iskola látogatására, mert csak is a tanulmányokbani előhaladásuk által fognak az egyháznak és a hazának hasznos tagjaivá válni. A* iskolai elöljáróság hálás köszönetét nyilvánítja őnagyságának az itteni iskolában oly kiváló ügyszeretettel és fáradalmat nem ismerő buzgósággal töltött órákért, mert megvagyunk győződve, hogy a midőn ily kiváló tanferfiu szól a gyermeksereghez, minden intelmi szava maradandólag be lesz vésve a gyermeki szivbe. — Majális. Az ág. ev. főgimnázium majálisa, mint jeleztük is, f. hó 31-én tartatik meg. A meghívók már szét is küldettek. Okúivá azonban a legközelebbi konczertnél felmerült eseteken, a mikor löbb olyan család nem kapott meghívót, a kiknek egész bizonyossággal tudta a rendezőség hog:y küldve lelt, kéri a majális elnöksége a közönséget, miszerint hasonló esetben forduljanak a rendező bizottsághoz, vagy az elnök urakhoz. — A rendező-bizotttág a következő: Porubszky Pál, dr. Vietórisz József bizottsági társelnökök. Gsiky József, ifj. Jóba Elek, Tóth László b. alelnökök. Iklódy Ferencz b. pénztáros. Friedmann Gyula b. ellenőr. Buday Géza b. jegyző. Baruch Ernő, Baumann Jenő, Bencs Kálmán, Gsohány János, Fest László, Grósz Sándor, Háufifel Béla, Hegedűs Zoltán, Kertész Béla, Kiss Sándor, Klár András, Kullmann Béla, Mészáros Gyula, Sarvay Elek, Schvarcz Dezső, Szálkái Mór, Tóth Gyula, Vágó Lajos biz. tagok. — Vizsga-hangverseny. Az e hó 17-én megtartott hangverseny, melyet Epstein Karolin urnő tanítványaival mintegy vizsgaként rendezett, fényesen megfelelt a hozzá kötött várakozásnak. A tanítványok játékán, még a kevésbbé tehetségeseknel is, félreismerhetetlenül meglátszik, mesternőjók kitűnő tanrendszere. Van azonban a kis társaságnak több olyan tehetséggel biró tagja is, kiknek játéka már igazi gyönyört szerzett hallgatóinak. — Gyászrovat. Özv. Bozán Gyuláné szül. Tácsik Mária ugy a saját, valamint gyermekei: Mariska, Gyula, L jos, Piroska, Zoltán, Ilonka es Jenő, úgyszintén az elhunytnak testvérei: Bozán Jenő, nejével és gyermekeivel, Szalay Slndorné, férjével és gyermekeivel, özv. Piringer Jánosné, Bozán Sándor, nejével; anyósa özv. Tácsik Andrásné és az összes rokonság nevében is fájdalomtelt szivvel tudatja a felejthetetlen jó férjnek és apának, szeretett testvérnek, vőnek és rokonnak Bozán Gyulának folyó hó 14-én este 7 órakor életének 52-ik, boldog házisságának 25 ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát, A megboldogult hült tetemei folyó hó 16 án. délután 6 órakor foguak tokaji utczai lakásából a róm. kath. egyház szertartása szerint, a Morgó melletti sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. A', engesztelő Bzent mise áldozat f. hó 17 én reggel 8 órakor fog az egek urának bemutattatni. Nyiregyháza, 1899. május 15-én. Áldás és béke lengjen hamvai felett! — Özv. Hankovszky Istvanné sz. Jóska Zsuzsáona mint feleség, úgy a saját mint gyermekei: Gyuls, Ilona és Mariska, továbbá özv. Jánószky Andrásné «z. Han kovszky Zsuzsánna, özv. Nagy Lajosné sz. Hankovszky Juliánná, özv. Zimmermann Pálné sz. Hankovszky Róza és Stoffin Ltjosné sz. Hinkovszky Erzsébet mint testvérei, valamint özv.Joszka JánosDé sz. Barna Z-uzsánna mint auyós, családjaik és a nagyszámú rokonság nevében is, mély fájdalommal tudatják a felejthetetlen jó férj, szerető atya, testvér, vő, nagypálya ós a legjobb rokonnak Hanhovszki István, Nyíregyházi város tisztviselőjének 1899. év május hó 18 án délelőtt 11 órakot, életének 48-ik, boldog házasságának 24 ik évében történt elhnuytát. \ megboldogult hu;t tetemei folyó hó 20 án délután 3 örakor fognak, az ág. év. egyház szertartása szerint, a Ha'zel téri 4 ik számú hallottas házból, avasúti sírkertben örök nyugalomra tétetni, Nyíregyházán, 1899. május hó 18 án. Áldás és béko lengjen drága porai felett! — Sorozás. Nyíregyházán a sorozás e hó 19. és 20-án ment végbe, Mikecz Dezső vármegyei főjegyző, mint polgári elnök vezetése alatt. Sor alá került a há-