Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-30 / 18. szám

..r* T I K V 1 U »<: TI-' — Kinevezések. Biró Feilitztch Berthold főispán ur őméltósága Jármy Vincze pénztári másodkönyvelőt, az Eőrdögh Károly elhunyta által megüresedett ellenőr­köuyvelői állásra, Kubassy Béla helybeli lakó?, végzett jogászt pedig közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Kiss András vármegyei dijnokot fiispán úr őméltósága közpon'í írnokká n°vpzte ki. — Helyettesítés. A főispán ur őméltósága Streska Miklós pénztári számtisztet, az ellenór-köuyvezé óvé kiuevezett Jármy Viccze helyére, másod-könyvelőül helyettesítette. — Kinevezés. A király dr. Maurer László hely­beli kir. törvéuyszéki jegyzőt a margittai kir. jirásbi­rósághoz albiróvá nevezte ki. — Jóváhagyott választás. A belügyminiszter a nyírbátori jegyzőválasztást, melynek Ugye felebbezés folytán került hozzá, jóváhagyta. — Képviseleti gyűlés. Nyiregyháza város kép­viselőtestülete május hó 2-án ülést tart a következő tárgysorozattal: S/.abolcsvánnegye meghívója, folyó évi május hó 9-ik napján megtartandó Bessenyei szobor leleplezési ünn.pelyre. Tanács bejelentése Básthy Barna beteg rendőrkapitánynak helyettesítéséről. Polgármester bejelentése Lenhardt József irnok elhalálozásáról. Tanácsi előterjesztés Szabolcsvármegye alispánjának felhívására a vasúti út bekavicsolása tárgyában. Építkezési, pénz­ügyi és gazdasági szakosztályi javaslat a vásártér be­rendezése s ennek kezelésére vonatkozó szabályrendelet tervezet megállapítása tárgyában. Pénzügyi és gazdasági szakosztályi javaslat Tolnay Sándor sóstói bérlő berlet­meghosszabbitása iránti kérelme tárgyában. Építkezési szakosztály és tanácsi javaslat az orosi utcza keleti vé­gének megnyitása tárgyában. Tanácsi előterjesztés a nagyméltóságú m. kir. földmivelési miniszter úr rende­letének bemutatása mellett a létesítendő csemete kertre vonatkozó szerződési feltételek módosításáról. Tanácsi előterjesztés az esküdtek vármegyei bizottságilag jóvá­hagyott fizetes pótlékanak folyóvá tétele tárgyában. — Nyiregyháza r. t. város 1898. évi házi péaz tári szamaüásai az 188C. evi XXII t. cz 143. § a értei­mébeu 1899. Április 29 tói kezdódó 15 oapou keresztül 1899. Május 14 ig oly értesítéssel tétetuek a város számvevői hivatalban közszemlére, hogy az arra vonat­kozó észrevételek ugyanott megtehetik. — Köszönetnyilvánítás. A folyó hó 22-én meg­tartott gymn. hangversenyen közreműködött I. úrhöl­gyek, névszerint Lukács Ilonka, Fábián Kornélia, Ku­bassy Berta és Bleuer Böske kisasszonyok, kik művészi közreműködésükkel az est sikerét biztosítani szívesked­tek, fogadják hálás köszönetünket. Nemkülönben a terem feldíszítésére szolgáló tárgyak szives átengedéseért Hei­der Antal, Ungár Lipót, Guttman Henrik és Jakobovics Mór kereskedő uraknak is szives köszönetet mondunk. A rendező bizottság. — Tűzvész Nagy-Kálióban. Vasárnapról hétfőre virradóra éjjel nagy tűzvész pusztított Nagy-Kálióban. A tűz — idáig ínég kiderítetlen okból — Seszták asz­talos házában támadt, s az orkánszerü viharban csak­hamar nagy lett a veszedelem. Pár pillanat alatt láng­tengerben állott az egész környék. A kállói tűzoltóság szinte emberfeletti munkál végzett, iiogy inegfekezze a bőszült elemet, de különösen a viz hiány miatt ez csak nagynehezen sikerült. Átvonultak a nyíregyházi tűzoltók is, s derekasan részt vettek a munkában. 27 lakóház s melléképületei lettek a lángok martalékává. — Scharf Móricz meghalt. A nyolczvanas évek elején világraszóló hire volt a tiszaeszlári bűnpörnek. A legterlielőbb tanú a tizenkét esztendős Scharf Móricz volt, aki azt a borzalmas vellomást telte, hogy édes­atyja, az eszlári templomszolga ölte ineg többedmagá­val az eltűnt Solytnosi Esztert. A fiút a vármegyeházán tartottak a végtárgyalásig s amikor szembeállították ősz atyjával, még akkor is hangoztatta rémes vádját. Az eszlári pör végét mindenki tudja: a vádlottakat fölmen­tették. A kis Scharf Móricz Budapestre jölt atyjával s a keropesi-uti fehér hattyú fogadoban szállt meg. Ami­kor a közönség megtudta ezt, óriási csoportosulás támadt a szálló előtt, mindenki látni akarta Scharf Móriczot. A csőcselek fölhasználta az alkalmat s valóságos lázadást rendezett, feltörte a boltokat, kiiosztotta valamennyit. A rendőrség csak nagy későre érkezeit a fosztogatás helyére, ami Thaisz Elek főkapitány bukását okozti. — Scharf Móricz Atnszerdamba került egy gyémantkösző­rüshöz s azóta csak ritkán került szoba a neve. Most az a liir érkezett a hollandi fővárosból, hogy a férfi ­sorba nőtt Scharl Móricz meghalt. — Márkus Emília Nyíregyházán. A nemzeti színház nagy művésznője: Márkus Emília, a Bessenyei­szobor leleplezésekor rendezendő színházi díszelőadáson reszt fog venni. Ez előadásra a jegyek már mind el­fogylak, legfeljebb ha a férfi közönség juthat még hely­hez a karzaton. — Villámcsapás. Pénteken délulán 3—4 óra között nagy zivatar vonult el Rakamaz fölött. Szakadt a zápor s dörgött, villámlott, ákár csak nyári időben. Több helyen lecsapolt a villám is, Igy Tóth M. Fe encz és leánya kinnt voltik a mezőn szántani s • zuhogó zápor elől szekerök alá menekültek. A villám lecsapott s a két lovat agyonütötte. Tóth és leánya eszméletle­nül terűitek el a szekér alatt s igy találták őket a zi­vatar multán, arra járó emberek. Magukhoz tértek s most már semmi bajuk. — Kaniat-száulitás. Dediuszky Eudre, a dombrádi népbank könyvelője, kitűnő kamatkiszámitási tábláza tokát állított össze, mely munkáji közelismerésben ré­szesült. K pható 1 koroDáért a szerzőnél, Djmbrádjn — Főgimnáziumi hangverseny. A főgimnáziumi iljus.ig hangversenye, mely a torna-csarnok helyiségében f. április hó 22-én ment végbe, erkölcsi és anyagi tekin­tetben egyaránt fényesen sikerült, a mint ez a vendégek közreműködése után előre látható volt. Sőt az ígért programm még előnyös kibővülést is nyert; a mennyi­ben Lukács Ilona és Fábián Kornélia úrhölgyek a kö­zönség kívánságára több darabbal gyönyörködtették és ragadta, el tisztelőiket. A főgimn. dalosliörének megnyitó „Győzelmi dal"-a után dr. Vietórisz József főgimn. tanár olvasta fel — uiüvészí hangsulyozassal — Bleuer Böske k. a. .Tréfaházasság" cz. elbeszéléséi, melynek ügyes kompositiója, élénk fordulatai mindvégig lekötötték a közönség figyelmét. Az elbeszélést lapunk tárczaro­vatában közöljük. A megérdemelt tapsok elhangzása után Fábián Kornélia k. a., a szini akadémia végzett növendéke szavalta el bájosan Szász Károly: .Angyal és ördög" czimü költeményét, majd a hangverseny má­sodik szakaszában „Egy boldogtalan asszony" monológ­jának előadásával és igazán a nemzeti színház deszkáira illő játékával ragadta el a teljesen meghódított közön­séget. Zongorajátékával Kubassy Berta k. a. részesült megérdemelt tetszésben, Sauer: „Etude-G iloppe" ját adva elő finom ízléssel és ügyes technikával. A közre­működő vendéghőigyek e diszes sorát a hangversenyek és színi-előadások révén immár művészi hirnek örvendő Lukács Ilonka k. a. zárta be, kinek épen háromszor kellett megismételnie, csengő hangon, üde színezéssel, czigányzene kísérete mellett előadott magyar népdalait, inert a közönség alig ludott betelni remek énekének élvezetével. Az ifjúsági daloskörön kivül vonósnégyest is hallottunk, Baumaux Jenő, Bergstein Emil, Gsiky József és Friedmann Gyula ügyes játékban adták elő Jac Don ismert szép darabját. Bergstein Emil még solo­számmal is szerepelt, mely alkalom inal Wienniavszky „Legendá"-ját játszotta, Santroch jilajos korrekt zongora­kíséretében. Mészáros Gyula VII. oszt. tan. czimbalom­játéka is nagyon tetszett, ügyes technikával játszva a szép magyar dalokat. Baruch Ernő szavalta tetszés mellett Ábrányinak „A koldus" czimü megható költe­r. ényét. Záradékul még a főgimnáziumi daloskőre lépett fel, lelkesen énekelve el Gaál Ferencz „Balatoni nótáit", melynek elhangzása után a tánczteremmé átalakított torna-csarnokban megkezdődött a táncz és folyt — mint gondolni lehet — kitörő jókedvvel és fáradhatatlan lelkesedessel a hajnali órákig. — Fcliilfiz tések. A fo'yó hó 22 éu megtartott gimnáziumi h ingversenyen felülfizettek; Dr. Ferlicska Kálmán, Hass Mór, Kiár Andor 3—3 frt,* Friedmann Sándor, Grosszman Jakab, Biuman Mór, Halasi János 2—2 frt, Baruch Arnold, A fóldy Károly 1 frt 50— 1 frt 50 krt, Hunyady Ltszló, Birgstein Adolf, Eogel József, Schlesinger Miksa, Klár Gusztáv, Dr. Hartstein Sándor, Jóba Elek, Lichtuiann Dázső, Szabó Károly, Moskovics N., Groák Sándor, Birtholomaeidesz János, Bleuer Lajos, id Deutsch Lipót, L;veleky Lijos 1—1 frt, Moravszky Ferencz, Dr. Ernyey Jáuos, Nóvák Gyula, Spira József, Báuyász Et.dre, Abooyi Károly, ifj. Gyurc<ány Ferencz, Kovács András Bigár Lajos. Koruis Giza, Klár Lijos, Kiár Sindor 50—50 kr. Je gyeiket megváltották: Dr. Meskó Ltszló 5 frttal. Fe renczy Józ^f 2 frttal. Fngidjak a nemes ^zivü fe.ü fi/etők a rendezőség hálás köszönetét. — A nyíregyházi iparos ifjúság önképző egy­lete kiválóin sikerült műiedvelói előadást rendezett a mult vasárnap az egyleti helyiségben." Színre került Gerő Károly népszínműve,^ „Kis msd ram" es a szerep lók igazán derekasan me-állták helyüket. Az előadás végeztével Ferlicska Kálmánné unió, orsz. képviselőnk nagymiveltségü neje szavalt, magas művészi niveaun álló előadásával elragadva a közönséget. — Tüzek. Megkezdődött az áprilisi tüzek, szomorú saisonja. A nagykállói nagy tűzvészen kivül a mult héten két tüzeset is volt Kisvárdán. Az első, mint irják a Sch ff jr Slmuel féle udvaron ü'ött ki ; szerencsére Csöndes idő volt s igy az udvari egy lakó híz leégésén kivül nagyobb baj nem történt. — Annál veszedelmesebb volt azorab u a f hó 21-án keletkezeit tüz. Épen dél volt, a mikor a déli haraugszójhelyett a felrevert ha­rang koudu'ása réinitette meg a város lakosságát. Hvtalmas szél fujt; olyan, a mely egész falvakat, ha­talmas városrészeket szokott elpusztítani. A szőlős­kertbeli özv Harkányi Z uzsánua-féle ház gyuladt ki, pár perez multán égett a Bc^kay József féle udvar is és a szél egyenesen a város irányába kergette a hatalmassá vált láugnyelveket. Tűzoltóságunk tudatában volt annak, hogy az elkésett pillanatok kiszámíthatatlan veszedelmeket hoztak s mint ekkor, talán még soha sem álitak a tüzifecskendók oly gyors készenlétben arra, hogy a környezetet védelmezzék. A szomszédos Binó­féle zsindelyes ház is égett már akkor, a mikor a szél szerencsére délnek fordult s a tüz terjedésének köz­vetlen veszedelme mu ófélben volt. Nagy muukát adott azonban tűzoltóságunknak, hogy a már kigjult Binó féle ház tetőzetét elvágva, lohaszthassák a tü'.et. Izgalmas jelenet volt, á mikor e munkálatnál pár bátor tűzoltó mindaddig a padláson maradt, a mig c-iak a lángnyelvek robauva közeledtek feléjük. Ait hitték, hogy a házhoz létra van támasztva s a mikor már kergette őket a tűz, akkor látták, hogy sem a házon sem a közelben nem volt létra. Voltak, a kik leku^z'ak, a kik póznán csúsztak le ; u'ólsóuak maradt a derék öreg Leiszner a ki aztán a már előkerített létrán utólsó pillanatban ja fott u földre. Nagy, erős munkával volt lokalizálható a tüz s hogy ez öt épület leégésével mégis sikerült, tűzoltóinak bátor, fáradságos cselekvésének köszönhető. — Gyászrovat. Alólirottak mély fájdalommal jelentik, hogy a szeretett férj és jó apa Madarász István nagykállói kir. járásbirósági segéd-telekkönyvvezető folyó bó 26-án este 8 órakor hosszas szenvedés után, életének 47-ik, boldog házasságának 25-ik évébeu, jobb létre szenderült. A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 28-áu délután 4 órakor, a gyásznál tartandó rövid ima utáo, fognak az ev. ref. egvbáz szertartásai szerint, őrök nyugalomra tétetni. Naey-Kálló, 1899. április 27-én. Áldás és béke poraira! Özv. Midarász Istvánná szül. Diragó Juliánná. Mjstohi gyermekei: Szabó József, Szabó Jáuos és neje Keiesztessy Gizel'a gyermekeivel. — Szóváltás vége. Szőke József plhrügyi lakost meggyilkolva holtan találták a napokban az istállójában. A csendőrség nyomozása csakhamar kiderítette, hogy Badon István gyilkolta meg, hosszabb szóváltás után bosszúból. Bodont letartóztatták. — Próba-bál. A'fö'dy Károly táneztauitó szom­baton tariji meg növendékeivel a próba-bált, mely iránt nem csak a növendékek szü'ői, de tágasabb kö rökben is uagy érdeklődés mutatkozik. A próba bá! a Korona nagytermében lesz megtartva. — Régi magyar kártyakompániák. A régi rendi alkotmáuyos vilagbau — irja id. Ábráuyi Kornél most megjelent visszaemlékezéseiben — csak az urak kártyáztak, akik egyformáu kedvalték a szórakoztató és a hazárdjátékokat. Az előbbiek közé tartozott a régidivau uegyvenhetes, hármas tarokk, melyoől a uegyedik játszó, mint osztó, mindig szünetelt, továbbá a „betli" nélkül való „preferáncz" és a kuruez eredetű kettős máriás. A vagyouos dzsentri körében nagyon el­terjedlek a hazárdjátékok : a ferbli, a makau, a fi ró, a huszonegy, meg a nasi-vasi. Régente a debreczeni híres országos vásárok alkalmával, mikor Dílmagyar­ország mulató es duhajkodó ifjúsága ott adott találko­zót egymásnak, a „Fehér.ó" ós a „Bika" -fogadóban, továbbá az országos hirü Aranyiné csárdájában élte aranyuapjait a ferbii és makaó. Leghíresebb játékosok voltak Ibrányi Feri, a szabolcsi nábob ós Tarcsy Simu a vakmerő szatmári kár yás, aki egyszer a hamburgi bankot is m^jduem kifosztotta, de aztán telhetetlen­ségébeu elvesztette minden vagyonát. A kártyázások alkalmával folyt a pénz; csak Boka Károly, a hires czi gáuvpnmás uevetett a markába mindig, mert hol az egyiknek, hol a másiknak húzta a nótáját s kijutott neki a százasokból. Iorányi Feri — a ki egyszersmind hires uóiázó is volt — egy nagy kártya strágese al­kalmával rögtönözte a legszebb magyar nóták egyikét, mely igy kezdődik: „Káka tövén költ a rucza." A czi­gáuyok máig Ibrányi nótának nevezik. A kártyások hires találkozóhelye volt a hegyaljai szüretek alkal­mával, a harminczas években tartott mádi bál is. A régi pozonyi diétákon is nagy divatban volt a kártyá­zás s rengeteg összegek úsztak el a másodfokú zöld asztalnál. Volt ott számtalan könnyelmű kártyahós is, ski telhetetlen nyervágyának esett áldozatul. Akadtak olyanok, akik óvat s és rendszeres (ha nem is egészen gavalléros) játékukkal nagy összegekhez jutottak. I yen volt Szt ntiványi Ödön L pó.vármegye egyik követe is, aki esténkint sohasem koczkáztatott többet kétszáz forintnál. Ha elvesztette, abbahagyta a játékot s ba megkétszerező­dött a kétszáz forintji, akkor sem játszott tovább. Mikor az asztalhoz ült, a partnerek gyakran már előre kitették a kétszáz forintot, hogy ne „malőrözze" óket. Pesten hires ferbli kompánia volt az a társaság, amely 1841­ben a Vadászkürtben gyűlt össze és a pozsonyi diétának az országos bizottságba küldött tagjaiból verődött össze, Vendég-kártya uábobokat szívesen láttak a vidékről és a fővárosból Rendesen kát ferblista matador szerepelt. Egy-egy tót 4—5000 forint volt. Várkonyitól a felet e szerencsés temesVármegyei követtől mindenki rette­gett. Nem ok nélkül. A követ egész vagyont nyert össze pesti időzése alatt. Ibrányi Feri, a hires nábob a telet reudesen Pesten töltötte a negyvenes években. Az angol királynő fogadób.n lakott, ahol mindig volt kártya­kompániája. Ibrányi Pesti tartózkodása alatt több száz­ezer forintnak hágott a nyakára. Jókedvű, jószívű, de könnyelmű ember volt s az ötvenes években a legna­gyobb nyomorba jutott. A szabadságharcz táboraiban is sok vagyont pusztított el a hazárajéték, melyben maguk a vezéuylő tábornokok is részt vettek. Nem igen volt akkor becse sem a pénznek, sem az életnek. Ismeretes kártyahősök voltak a negyvenes években: Csernovics Péter ós Komáromi György, akik egy vadászati lesállás alkalmával — nem lévén kéznél kártya — arra játszottak ezerforintos tételekben, hogy kinek a kezére száll hama­rább a légy. — Hymen. Schvarcz Hermán, helybeli jóhirü polgári és katonai szabó, eljegyezte Perimutter Róza kisasszonyt, Szatmárról. — Eltévedt téli kabát. A mult héten, folyó hó 22-én ii egtartolt gymnasiumi hangverseny után tartott tánczmulatságból egy sötét kék téli kabát eltévedt. A zsebében egy pár barna bőr keztyü, egy uj czigeretta tárcza s egy selyem kendő volt. Kérjük az illelőtt a ki azt tévedésből elcserélte, juttassa azt kiadóhivata­lunkba. — Anticalvus a neve azon elismert kipróbált -izernek, meiy bajkihullás, fejkorpa, kopaszodás elleu a legsikeresebben használható. Az Auticalvus a hajat puhítja, a fejbőrt tisztítja, s a baj mindennemű bántal­mak eltávolítja. Nem csak férfiaknak és nőknek, hanem gyermekeknek is kitűnően ajánlható. Üvegjét 2 koronáért küldi a fószétküldési raktár: Kanitz Ödön gyógyszertára Balassa Gyarmaton, de kapható minden más gyógyszer tárbau is. — Egy adomány története. A kőbányai király­>örfóző r. t. irodájában a napokou egy ur jelent meg, s dicséretes szavakkal adta elő hogy a Góliát malátasör mily csodás hu ássál volt a régóta gyengélkedő fele­sége egészségének helyreállítására, s ezért valamely jótékouy czélra való adománynyal óhajtaná háláját ki fejezni, mivégből 50 koronát, adott át a király-sörfőző igazgatójának, Polakovits Zsigmondnak, aki ezen ösz szeget a szegény sorsú tüdőbetegek sanatóriuma alapjs javára juttatta. I^y lett a Góliát-malátasör nemcsak az egészség, haaem a jótékonyság forrása is. — Melyik a legműveltebb állami Erre a kerdésre legtöbbször olyan választ kapunk,, amilyent a rokonszenv, vagy ellenszenv sugalmaz. A csalhatatlan rideg számok azonban igazságos feleletet adnak erre & kérdésre is, itne; az egyes államokban besorozott katona­kötelesek közül az irni-olvasni nem tudók számira iiyen arányt mutat: Ezer besorozott ka'onaköteles közül irni-alvasni uem tud Svédországban egy, Német­országban 2, Norvégiáb n 4 Dlniában 5, Svájczban 22, Hollandiábau 50, Angliában 52, Francziaországban 64, Belgiumban 114, Oiztrákországban 263, Görögországban 300, nálunk Magyarországon 303 0 aszországban 395, Portugáliában 564 Spanyolországban 680, Romániában 699, Oroszországban 708, és Szerbiában 793 egyén. — Mikor érünk mi pl. csak hollandjába is? — A „Magyar Könyvtár" jubiláris füzete, a századik, most jeieut meg. A Wodianer-czég e kitűnően szerkesztett, életrevaló vállalata 1897.októberében indult meg azzal a programmal, hogy havonként két füzetet fog adni. Most pedig, alig másfél év leteltével, a programú­ban megígért 36 füzet helyett már száz van együtt, féuyes bizonyságául annak, hogy a vállil&t a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom