Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-16 / 16. szám

o NYÍJiVtuf: li-' uem alkalmasak az izgatás megállapítására, mert azt, hogy az izgatónak tekinthető többi szavakat ki intézte a néphez, a vizsgálat során kinyomozni és megállapítani nem sikerült; mert arra, hogy Bezzegh Mihályné izgatta volna a népet e szavakkal „talpra szocziálisták" Bez­zegh Mihályné tagadásával szemben, Pokol Lajosné val­lomásán kivül egyéb bizonyíték nincs. A Btk. 163. §-ba ülkőző hatóság elleni erőszak büntette miatt folyamatba telt eljárást pedig azért kellett megszüntetni, mert bár feltehető, hogy a csoportosulásnak czélja az volt, hogy a csendőröket Bezzegh Mihály és társainak megmotozasá­ban megakadályozzák, de a csendőr járőr nem hatóság, csak hatósági közeg lévén, a Btk. 163. §-ban meghatá­rozott bűncselekménynek egy alkot eleme a „hatóság" hiányzik, a Btk. 165. §-ba ütköző bűncselekményről pe­dig azért nem lehet szó, mert a csendőröket Bezzegh Mihály és társainak megmotozásában személy szerint senki nem akadályozta és a csendőrök nevezetteket ön­ként minden kényszertől menten bocsátották szabadon. Feljelenlés tétetett még K. Kói Károly és Pokol Lajosné ellen azért, mert K. Kói Károly esküdt, midőn a csendőrök a szoczialista mozgalomból kifolyólag ház­kutatást tartottak Pokol Lajoséknál, a csendőröknek az engedelmességet megtagadta, velük szemben tiszteletle­nül viselkedett. Pokol Lajosné pedig ezen felháborodva a csendőröket megfenyegette. „Szerencséjük, hogy nincs itthon az uram, majd megmutatná ő maguknak" és ezért a csendőrök kénytelenek voltak a házkutatást abban hagyni. Minthogy azonban a vizsgálat során semmi bizo­nyíték nem volt arra szerezhető, hogy akár K. Kói Ká­roly, akár Pokol Lajosné a csendőröknek ellenszegültek, avagy őket megfenyegették volna, sem arra nem volt bizonyíték szerezhető, hogy a csendőrök a házkutatást akár K. Kói Károly, akár Pokol Lajosné ténykedése kö­vetkeztében lettek volna kénytelenek abban hagyni: K. Kói Károly és Pokol Lajosné ellen is meg kellett szün­tetni a további bűnvádi eljárási. Nyíregyházán, a kir. tszék. büntető oszt. 1899. január 14-én tartott t. üléséből. Kovács, h. elnök. Oláh, t. jegyző. KÖZGAZDASÁG. Termeljünk répamagot. Talán egy kulturállamban sem törődnek a mag­termeléssel oly keveset, mint hazánkban; pedig a gazdaságnak alig van jövedelmezőbb forrása mint a magtermelés. A németek, angolok, fracziák elhaladá­sukat a mezőgazdaság terén jórészt aunak köszönhetik, hogy a magtermelésre kiváló súlyt helyeznek; jövedel­mük a magtermelésből oly magas, hogy azt semmiféle jövedelemforrás sem képes pótolui, még megközelítőleg sem. Nálunk ellenben valósággal fehér holló számba megy az u gazda, ki magternieléssel is foglalkozik; ennek azután természetesei! az a következménye, hogy óriási p^nzö szeg megy ki külföldre oly áruért, melyek egy kis jóakarattal nálunk h előállíthatók lennének. Különösen áll ez a sajnálatos körülmény a répára s daczára azon tapasztalatnak, hogy a külfödi répafajok kedvező talajok között sem elégítik ki igényeinket, mégis külföldről beszerzett répákat termelünk. Itt vau az ideje, hogy gazdáink megkisérlenék a répamag ter­melését, melynek szabályait röviden a következőkben adjuk : A magnak való répát oly földről válogassuk ki, mely jó művelésben részesült, nem volt elgyomosodva, nem volt állati és növényi ellenségekkel meglepve ós a melyen a répa teljesen megérett. Miután a kisebb alakú czukorrépa rendeten na­gyobb cukortartalommal bir, mint a nagyobb, a mag­uak való anyarépát a földuek azon részéről válogassuk ki, melyen aránylag több volt a kis répa, mint a nagy. Olyan egyedeket válasszunk ki, melyek a gyök alakjára, a levél színére, erezetére és nagyságára nézve ugyanoly tulajdonságókkal birnak, miut az eredeti f;ij­répa. Okvetlenül meg kell tehát ismertetni a muuká­sokkal az eredeti faj épa moDdott tulajdonságait, mert a kiválasztás csak akkor lesz tökéletes. E tekintítben tehát a gazdának kellő utánjárása is szükséges, mert csak | ez biztosithat kellő sikert. Kiszedés után a répa a reája ragadt földtől és sártól meg tisztítandó és száraz helyen teendő el. A talaj, melybe tavasszal az anyarépa ki lesz ültetve őszszel mélyen megszántandó s tavaszsza' műtrágyákkal megtrágyázandó. E czélra különösen a szuperfoszfát szolgál, a melyből kat. holdanként 200—250 kgot szór­hatunk el. Azért van szükség ily mennyiségre, mert magtermósnél a talajnak különösen foszforsava vétetik igénybe. A SOJ- ós növénytávolság 65—70 cm. között inga­dozhatik. Ennél sem nagyobb, sem kisebb távolságot alkal­mazni nem czélszerű. Kiültetés után kapálások gyakori keresztülvitelére s a töltögetés idejére kell ügjelni és pedig legczélszerűbb lesz, ha az első kapálás a levél képződés idejére, a má­sodik kapálás a szárba indulás idejére, a töltögetés pedig azon időpontra esik, midóu a magszár 20—25 cm magas­ságot ért el. Nagyon kell vigyázni az aratás időpontjának helyes megválasztására, mert ha korán aratunk, akkor sok lesz a léha mag, ha pedig későn, akkor a mag nagyrétze elhull. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1899. évi április hó 15-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 8.70 tői 8 80 ig Rozs 100 „ Árpa 100 Zab 100 Tengeri 100 Köles 100 Paszuly fehér 100 Szesz literenkint 6.80 tői 5.20 tói 5.60 tói 4.45 tói —.— tói —.— tói 17'/, 6 90 ig. 5.30-ig. 5.70-ig. 4 55 ig. —.— ig. —.—ig. 68'/.. Szerkesztői üzenetek. P. K. joghallgató urnák Szerencs. Beküldött versikéje >Undruc íreifc I Hiuem nézzen szíjjel az laazta'fijiban a novellák között, hithii azok megütik a mértéket, Mg jegyezzük még, hogy verset különben sem sziresen közlünk. Iparista. Helybea. Mindeu bizonynyal I Sz'vesen látják, sót szerei.cséj iknek fogják tartani a diakok, ha elmegy a cou czertjükre. Kíváncsi. Helyben. A diák-coucert után lesz táncz, mint ízt a mult számunkban o'vishitu E eaaér fogj* huzai. Parftím. Kisvárda. Tirczija rossz, i p'n ezért a »papir­kosírc czirriü rovaluikba került. Bakfls. Helyben. Lösz hát, hogyne lenne majális, átért hogy concert lesz — Ne busuljoa, uem olyan kemény szívűek a tauár urak 1 B. R. Helyben. Jövö hónap 9-én jöanek a színészek, még pedig a Komjáthy színtársulata. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonná JŐBA ELEK. I ( I napernyők megérkeztek, s nagy választékban kaphatók EISLER KÁROLY divatárú üzletében Nyíregyházán. (169,i w ) > » I 868/1899. Tk. ; Árverési hirdetmény, A nyíregyházi kir. törvényszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Geiger Simonnak Klein Miksa elleni 700 frt tőke, ennek 1894. évi deczember hó 30-tól folyó 6°/o kamatai, '/,<•/„ vállódij, 5 frt 5 kr. óvásdij, 1G7 frt 45 kr. eddigi, ezúttal 12 frt 32 krban megállapított s a még felmerülendő költségek, lovabbá az Orgler és Blumenfeld czég csatlakozott végrehajtatónak 33 frt 90 kr., annak 1896. évi január hó 16-ik napjától folyó 5"/, kamatai, 20 frt 60 kr. eddigi s a még felmerülendő költségek behajtása iránt folyó végrehajtási ügyben ;iz ezen kir. törvényszék területén fekvő ujfehértói 416. sz. tjkvbi n 474. hrszám alatt foglalt ház, udvar és kertből álló s a Rubin Juliánná özv. Fisch Józsefné haszonélve­zeti jogával terhelt s az árverés után is terhelve maradó ingatlanig 427 frt becsériekben az 1899. évi április hó 38-án d. e. 10 órakor Ujfehértó községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alul is el fog adatni. Az árverési feltetelek a hivatalos órák alatt a tkvi halóság irattárában, továbbá Ujfeliérló, Téglás, H.-Do­rogh, Hugyaj, Nyíregyháza elöljáróságánál megtekint­hetők. Ezen árverés a tjkvbe feljegyeztetni rendeltetik. Kelt Nyíregyházán, a kir. tszék tkvi hatóságánál, 1899. évi február hó 7-én. (205 l-l) Borbély, kir. törvszéki biró. 2473. Tk. 1898. Hirdetmény kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Csanálos község árvapénztára vég­rehajtatóuak Kacz Áron piricsei és Grósz Amália ös meretlen örökösei részére kinevezett ügygondnoknak Sternberg Gyula ügyvéd n.-károlyi lakos végrehajtást szenvedettek ellen 400 frt tőke, ennek 1897. évi ja­nuár hó 1 ső napjától folyó 8»/ 0 kamatai 63 frt 95 kr. eddigi, ugy 15 frt 15 krban ezennel megállapított jelenlegi s a még felmerülendő költségek behajtása iránt folyó végrehajtási ügyben ezen kir. járásbíróság területén fekvő a piricsei 35. sz. tjkvben A I. 1—8 j sorsz. 285, 241. 295, 369, 430, 476, 537, 596 hrsz. 9. foglal s Grósz Auália és Kacz Áronné szül. Császár Rebeka tulajdonául bevezetett, ingatlanság 524 forint becsértékben az 1899. évi május hó 12-én d. e. 10 órakor Piricse községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsárou alól is elfognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Bánompénz a l ecsár 10®/ o ka. Kelt Nyírbátorban a kir. jbiióság, mint tkvi osz­tályánál 1898. deczember 31-én. (204—1 — 1) Farkas, kir. jbiró. KXXXXXXXKXXXXX ÁXXUXX Felsömagyarhoni első parkétgyár és gözfíírész. DÜNKEL V. K. KáSSÁN ajánlja tölgyfafnrész árúit és kitűnő szá­raz tölgyfából készített sokszorosan kitüntetett Pariiéiáit úgynevezett amerikait, tömör és berakott k o c z h á i t jutányos árak mellett. A lerakás gyári lerakók által a legpon­tosabban eszközöltetik. Képes rajzminták és költségvetés díjmentesen szolgáltatnak ki. VallaUozó, építesz és asztalos uraknak íego'csóbb árak számittatnak. (156—o-5) Nagybani kivitel mindenfelé. X X K X K U H n IX. X U 2t K X K K H K X u X X X X X K X X « K X XKAXXXxmi Xxxxxxxxxxx 1715. tzboz. 1. 1899. Hirdetmény, A tarczali viczináhs közutak építésére és kezelésére alakított úti bizottság a tarczal—ptrügyi- és tarczal—báji összesen 10 kilométert tevő viczinális közúlak, valamint a rajtuk tervezett műtárgyak kiépítési munkálatainak biztosítása czéljából zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet. Ezen zárt ajánlati versenytirg/alís idejéül 1899. évi uiijus hó l-sö napjának délelőtt 10 óráját, he­lyéül Tarczal községházát tűzi ki. A versenyezni óhajtók felhívatnak, hogy a fen­tebbi munkálatok végrehajtásának elvállalására vonat­kozó zárt ajánlataikat a kitüzö'.t nap d -lelőtt lOórajiig Tarczal község elöljáróságához annyival is inkább igye­kezzenek beadni, mivel a kéiőbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlathoz 500—500 frt készpénz, vagy ezzel egyenértékű, az államkincstárnál is elfogadott értékpapír csatolandó. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és verseny tárgyal ui részletes feltételek Tarczal községházánál, a rendes hivatalos órákban megtekinthetők. Tarczalon, 1899. ápilis 8-án. Füzesséry Ödön (201 — 1 — 1) fósiolgabizó, mint sz úti-bizottság elnöke. Gyászkalapok ff Napernyőkben dús választék 2 évi jótállás mellett. 4< — ^ nagy választékban.^ ti € Nagy raktar $ * X # % X ti a # * 4< # * ^ Nagy raktár női blousokban női blousokban. ^ Madame Oarlier párisi Modell kalapjainak egyedüli elárusítója Hajdú és Szabolcsmegyében KÓZSA LAJOS - Nyíregyháza, Debreczen. Nagy választék eredeti Berlini Jaquettek és gallérokban. (13') * # # Yr X * # * # * * Gyászkalapok nagy valasitókban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom