Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-02 / 14. szám

XX. évfolyam. 14. szrtin. Nyíregyháza, 1899. április 2. IDÉK. VEGYES TARTALMÜ HETI LAP, SZABOLCSVARMEÖYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRSIEGra KÖZSÉGI JEGTZÓK EÖ7LETENEK KÖZLÖNYE. M«ejelenik lietenUint etjywzer, vasárnapon. i szellemi réjnél képező kUMeméii) ek, ciiiae al itt ter ti"k lie.ü J.-ui Hirdetési dijak: Előfizetési feltételek: . ... , f ostén vagy helyben házhoz hordva : A z előfizetett penzek, megrendelések s a \ * T gész évre i forint lap szétküldése Uirgwiban leendő felsió- M' r l"* 1, M MmJro négj.zer hiUhotott petit ser *iyuer Fél évre 2 „ lamUisok Jóba Elek kiadó-tulajdonos feJEE? 1,* 1 1" '"f" 4 Negyed évre 1 . IfAnwnvnmHiiói,^ • .„,„ , a * iog»űutu»k . K ncs trl beiyrsdlj frjébru m uJea «£><•• üir­A kLégi jegyzi és tanító uraknak egész évre " Ön y™70lIldAjához .'® kol; l­utcza 8- sza, n A kéziratok csak világos kívánatra . « !• té. uWn 30 Wr fcttrtlk. csak két forint. (Janoszky haz) intezenddk. i letó kdiU.-tfir- kaidetn-k VI»I A nyílt téri kO*leaiujr«k dija torookm 30 kr Hirdetesek elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám);~ Íovábbá: Goldbarger A V., Eckstein Bernát és Altalános TfldÓlilA által Budapesten, Haasensíein és Vogler irodájában Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Nemetorszag és Sveic* fővárosaiban es Dorn & Comp által Hamburgban 397. sz. 1899. Hivatalos rész. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye tör­vényhatóságánál rendszeresítve levő s legközelebb elha­lálozás folytán megüresedett ellenőr-könyvvezetői állásra, a mely állás, — miután a vármegyei betegápolási alap­ból nyert 100 forint a nevezett alap megszűnte folytán a javadalmazástól elvonatik, — 1250 forint évi fizetés és 200 forint lakpénzzel és esetleg a törvényhatóság által még valamely alapból a fent jelzett 100 forint pót­lásaként megállapítandó 100 frltal leend javadalmazva,— ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy a törvényes minősitvényeiket, valamint eddigi alkalmazásukat és élet­korukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket, — miben a szabályrendeletíleg s az egy évi fizetésnek meg­felelő biztosítéki őssszegnek a kinevezés után leendő azonnali letételére való kötelezettség befoglalandó, — hozzám a folyó évi április hó lG-ikáig, mint záros ha­táridőig nyújtsák be. 2—1 Nyíregyháza, 1899. márczius 30. Br. Feilitzsch, főispán. 8823^K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak. Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. A nagykállói járás főszolgabírói hivatalától 3209 — 1899. szám alatt beterjesztett alábbi körözvényt köz­hírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. márczius 20. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 3209. K. 1899. Szabolcs megye nagy­kállói járás főszolgabiróságától. Körözvény. Kács Sámuel ujfehértói lakos f. év február 16-án a nagy-kállói vá­sáron az általa ott vett egy darab daru szőrű, bal fa­rán B bélyegü, a másik fehér szőrű, ösmeretlen bélyegü ökörről kiállított járlatokat elvesztette, megsemmisítés végett köröztetik. Nagy-Kálló, 1899. márczius 15. Hor­kovics Sándor, t. szolgabíró, főszolgabíró távol. A „NYIRVIDEK" TiROZÁJA. Meteor. Éjjel van. A fekete ógról, mint a ritka eső verése, szitál alá a csillagsugár. A százévek óta útban járó sejtelmes fényesség, a távoli világok gyenge lehellete szétrezeg a mély éjszakában. A szerelmes éjjeli pille mámoros bódulatban kerengi át az enyhe levegőt, mig megtalálja párját, a himporos szárnyak bársonyos csa­pása ezrével osztja szét a csókot a hullámzó levegő nek, ahogy beletánczolnak szerelmes játék között a rejtő feketeségbe. Tavaszi éjjel. Reszkető szivvel érzed magad kö­rül az érzékeket élesitő csend buja ölelését. Tágult pupillákkal meredsz a sötétbe, mely behat a lelkedbe, mely beüli agyadat, mely elrejt saját magad elől, beta karva terjengő testével gondolataidat. Tűz gyúl a sötétben. Suhanó meteor tüzes villa­nása gyújtja fel az eget. Előbb alig fénylik, csak sejti a szemed, mint az éji felhók gyászos fodrai közt a pirkadás neszét. Majd erősb lesz a fény, gyarapszik a tüze, déli nap ereje világol az égen. Tovább erősödik, mint az izzó kráter bősz szemvillanása, mint az isten harag megvakító fénye, mint a világromlás kigyúló fáklyája. Azután alábbhagy, az enyhülő harag békült pil­lantása, a kihűlő láva szelídült izzása vereslik odafenn, es is csendesebb lesz, pásztor tűz csilláma, kunyhók gyertyafénye, majd meg a haldokló végső felnézése ol­vad a sötétbe Te állsz megdöbbenve, égre meredt szemmel, za­varodéit fejjel, mint kinek hirtelen nagy harang Ütése zendült a fülébe. Körülted az éjjel hallgató sötétje. Fenn a migas égen a hova a levegő is nehezen jár fel, átvillant egy Isten köve gyújtva és égve. br­Szabolcsvármegye alispánjától. 882 6. K. 1899. A járási főszolsablráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nagykállói járás főszolgabírói hivatalától 3254— 1899. sz. alatt beterjesztett alábbi kőrözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. márczius 20. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 3254. K. 1899. Szabolcs megye nagy­kállói járás főszolgabiróságától. Körözvény. Mártonfalvi lakos Lichtman József tulajdonát képező 1 darab 5 éves, hátsó bal farán L. D. bélyeggel ellátott bivaj, folyó évi február 5 én elszaladt, felhivatik annak megtalálója, hogy a tulajdonosnak jelentse be. Nagy-Kálló, 1899. márczius hó 14-én. Horkovics Sándor, t. szolgabíró, főszolgabíró megbízásából. 3997/1899. K. Körözvény. Bacskay Mihály Fényes-Litkc községi lakos Fényes­Litke község határában levő „Bittér" nevű tanyán f. év márczius hó 23-án egy 7 éves veres szőrű riska tehenet bitangságból felfogott, melynek mai napig tulajdonosa nem jelentkezett. Kis-Várda, 1899. márczius 29. Újhelyi, szolgabíró. 8693. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgablráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. A nagykállói járás főszolgabírói hivatalától 3196 — 1899. sz. alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végeit közlőm. Nyíregyháza, 1899. márczius 16. Mikecz János, alispán (Másolat.) 3196. K. 1899. Szabolcs megye nagy­kállói járás főszolgabiróságától. Körözvény. Serbán Já­nos balkányi lakos folyó évi február 9-én Balkányban 'J457. községi, 7897. vármegyei, továbbá 2454. községi és 7998. vármegyei számok alalt 1-498. év szeptember kezett a végtelenség egyik sarkából és eltűnt a má­sik felé. A fekete égen még egy kis pirosság imbolyog utána, de az is szétfoszlik szét szakad, azután emlék sincs utána. » * * Hire volt a lánynak, nem a legjobb hire. A mit a nagy világ Liláról beszélt arra ráköpködte mérges tajtékját az irigység. Három vármegye minden szép lányának, virágzó asszonyának keserves irigysége; mert Lila tűz volt a férü sziveknek, gyújtó tűz, de meg csodálatos tűz is, a mi kifelé óget, befelé nem melegít. Ha szerették, ha imádták, ha érezték, ha mutat­ták a hódolatot a nevető Lilának szive nem lágyult meg; és ez volt a legnagyobb veszedelem épen, a sar­kantyús, lakko?, csákós, czilinderes hódító világnak. Mert a férfi nép igen nagyon furcsa szerzet, a páva tőle tai ulta el a hiúságot, a filtöró kos a logikát. A hol válogat a leány bárom kérőben is, har­mincz pár bajuszt fognak kentc-frélci tetszetósb alakra, hogy a hir szétterjedt. A hol tiz vallomásra, tiz csengő kaczaj felelt, száz szerencse lotag érzéstől tremolázó hangját keverheti össze a porral a levegő járás ró vid időn. Ép igy Lilával. Mikor észrevette rajta a fi ital Kerédy báró, hogy a hajadonná szökkent bájos szóké babánál nem for­málhat az ur szépségesebb leányt ebben a században, igen nagyot gondolt: Fellépett mint kérő, mimljárt az első bál után. Lila kaczagott szépen csengő hangon, hanem a hangjában nem vibrált sem gúny sem sajnálkozás. Lila pusztán jó kedvéből kaczagott, mert fölöttébb mulat­ságosnak találta, hogy: ímhol elő áll ez a Kerédy báró a ki elakarja ót vinni a hugocskájától meg a mamától, a virágaitól, az udvartól, a parktól, a galam­boktól, nagy messze Kerédre asszonynak, őt Lilicskát a ki senkit sem bánt, négyes hajszoló bárónénak. hó 2-an a balkányi elöljáróság által az első 2 éves sö­tét pej inén lóra, a második 2 éves herélt lóra kiállí­tott járlatát elvesztette, megsemmisítés végett köröztetik. Kelt Nagy-Kallóban, 1*99. márczius 14. Zoltán, főszol­gabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 8963. K. 1*99. A járási föszolgablráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabírói hivatalától 2286—99. szám alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. inárczius 21. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Szabolcsvármegye dadai felső járás fő­szolgabírójától. 2286 — 1899. K. Körözvény. Mester György nagyfalu községi lakos az általa a nyíregyházi országos vásáron vett 2 drb 3 éves, fehér szőrű, fennálló szarvú ökör, orrán oslor bélyeg balfarán Sz. bélyeg szóló s Berczelen Szűcs György berezeli lakos nevére kiállított, de már az ő nevére átírt járlatleveleit ösmeretlen helyen elvesztette, megsemmisítés czéljából köröztetik. Gáva, 1899. márczius hó 15. Kömmerling, főszolgabíró. Szabolcs vármegye. Nagykállói járás. Névjegyzéke az 1878. évi születésü teljesen ismeretlen hadköteleseknek. Balázs Ferencz, Biró Bálint, Nagy József, Erdei István, Fülöp János, Gál János, Gyuricska János, Hor­váth György, Kapronczi Bertalan, Lancz János, Matiszky András, Metyik János, Szilágyi András, Vermes János, Bunya György, Gecse György, Rézműves Gergely, Ujj József, Fecsoranya György, Diszkó Ferencz, Dorogi Mik­lós, Jobbágy János, Koncz József, Snuszter István, Fich­ter Bela, Virág Gábor, Rostás György, Serbán János, Balázs recte Varga József, Bodnár Ferencz, Blazsán Fe­rencz, Deák István, Fekete Ferencz, Márton Menyhírt, Orosz János, Seres György, Sass Gábor, Ujj Máté, Ujj Mihály, Varga János, Kocsis Gyula, Mezei Ernő, Prop­per József, Pecz Rudolf, Barna István, Csont István, Tóth György, Keszler Ignácz. Nagy-Kálló, 1899. február 15. Zoltán, főszolgabíró. Lett ennek a kaczagásuak olyan visszhangja, hogy három vármegye kelepelő nyelve aszszisztált hozzá. A következő bálon Lila már központ volt és ettől fogva alig mult hónap el az ő csengő vidámságos ka­czagása nélkül. * » * Mikor már senki sem mondott a Lilácska neve előtt más láng nevet ha a vidék szépségeit vették szóra a gavallérok. A mikor má kicsinyitó jelző nél« kül a legszelídebb lány sem említette a sokat forgatott nevet, józan szemmel nézve természetes, — környék­beli gavallér monoklin át hihetetlen, barátnői szemnek pedig nevetséges dolog történt az aranycsillámu hajfo­natok alatt. Az szerelem gondolatai belopóztak a leg­veszedelmesebbnek vélt kis lány hamis fejecskéjébe. I<az volt, jól látták. Nem jól ismerték meg Lilát mikor hidegszivü, kaczér, magáról be'zéltetni vágyó hirét költötték. Nem óhajtotta a kis lány soha sem ezt az ünnepeltetést, annál kevésbbé kereste. Az a nagy hódolás, a mivel körülvették aem érintette mert nem értette. Nem tetszett neki ez a zajos ünnepeltetés, de nem volt olyan gyáva, hogy fő­kötő alá szökött volna ez elől a lárma elől. A szerelmet nem ismerte. Előbb megdöbbenve, majd kíváncsian, végül nevetésre álló szájjal fogadta a hódolók istenítő lármáját. — Ugyan miért tréfálnak ezek ilyen komoly ar­czulattal itt körültem ? Nem is szánakozott a neki keseredetteken. Nem értette meg bánatukat de a milyen jó Bzive volt saj­nálta őket, adott nekik jó tanácsot, — Kerüljőu ha olyan veszedelmesnek tart, ha meg olyan kegyetlennek, szívtelennek, hát ne törődjék velem többé! Az asszony nyelvek pedig peregtek mint a rokka és fonták, szőtték a dühös irigység szálaiból azt a bö­Mai számunk ÍO oldalra ter j<*d.

Next

/
Oldalképek
Tartalom