Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-12 / 11. szám

4 N Y í R V I D É K." kitartóan munkálkodunk ugy a fatenyésztés,uiint az ezze kapcsolatos selyemhernyó tenyésztés meghonosításán, az okszerű szőlőmüvelés ismeretének terjesztésében, igye­kezünk miként az általunk felmutatott eredményekkel kartársaink közül mennél több munkását nyerjük ez ügynek részére meg, mely véletlenül nem oly kis fontos­ságú, mint levelező jelzi, mennyiben tekintettel az ez időszerinti mezőgazdasági szoczialista viszonyokra uj kereset forrást adna népünknek, segíteni fog idővel a mai kor társadalmi betegségén. Ez a mi fáradozásunk czélja tisztelt levelező ur, sajnos: hogy még e fáradozá­sunk is eszünkbe juttatja a régi, de most is igaz mon­dást : ,Quem dii odere, paedagogum fecisse." Végül nem ösmeri el levelező ur a községi faiskolák jogosultságát, azt tartja; azon kiadások, melyek erre szolgálna, kész oltványok beszerzésére fordíttassanak, — mert ha faiskola lesz mindenütt productumát a községek, a vidék nem tudja felhasználni. „Ha faiskola nincs, hol tanulja meg a gyermek, — ki a jövőt képezi a fa nemesítést, ápolást, gondozást a fának szeretetét, — annak értékél, vájjon a jövő e kulturában szebb képet fog mutatni a mostani jelennél, avagy e téren vár­megyénk elérte már a tökély legmagasabb fokát tovább fejleszteni ezt nem szükséges s már nem előre, de vissza­felé kell haladni? Avagy oly sokba kerül a „Faiskola felügyeiő"-i látogatás a községeknek, hogy háztar­tási rendjöket megzavarja; ezt nem tudom feltéte lezni, hiszen nekünk tanítóknak igényeink szerények, — mi követelményeinkben méltányosak vagyunk. — Vájjon azon fák — mik e költségen javadása szerint beszereztetnének, mily ápolásban részesülnének, mily u/ 0 volna a kész eredmény, — megfelelne e a mi munkánk eredményének, mert mi tennénk minden lehetőt e czél sikerre vezetése végeit — még Mihálydiban is — ke­gyeskedjék azonban meggyőződve lenni arról, a siker­telenségnek sem közvetett, sem közvetlen okai nem va­gyunk. Hogy pedig faiskolák termelése a községekben nem lesz elhelyezhető, nem tudom feltételezni. Én az általam kezelt községi faiskolából évenként 500—80 > drb oltványt jórészbon helyben adok ki, igaz nem egy éveseket, hanem 5—6 éves szép törzsű s rendes koro­nát fejlesztett fácskákat, el is kellnek 20 kron darabon­kint, ez igaz olcsó ár, de népünket e kulturának meg kell nyerni, olcsón kell részére jó anyagot szolgáltatni, így meggyőződik: hogy pénzét jól helyezte el. Bár ennéi sokkal czélravezetőbb lenne, ha a községek nem 120— 150 frt, — hanem a faiskola nagyságához mérten 25 frttól feljebb díjaznák a faiskola kezelőt, a faiskola ter mékét évenkint ingyen kiosztaná a lakosság közölt, ez uton hamarább valósulna meg azon czél, mely a tör­vényhatóságot a járási faiskola felügyelőségek szervezé­sére indította, t. i. az okszerű gyümölcs, szőlőtenyész­tés ismeretének terjesztése, idővel a selyemhernyó te­nyésztés meghonosítása, mitől a tiszt, nyílt levelező úr annyira félti e vármegyét. A járási faiskolák nevében is Dömötör Ferencz, napkori tanitó, a nagykállói járás faiskola felügyelője. Vörös kakas. Nyírbátor, márczius 10. Nagy tűzvész pusztított Nyírbátorban f. hó C-án a hajnali órákban. A Piacztéren fekvő Uutfreund-féle bazár egy avult udvari épületéből tört ki a tűz és a nagy szélben rohamosan terjedve, egészen elhamvasz­totta a házat. A lángok innen átcsaptak az utczai ba­zárépületre és termény rak tárra, melynek egész piaezsori része végig és a nyugatról szomszédos ház teljesen leégett. A tűznél a bazártulajdonos jelentékeny égési sebe­ket szenvedett. A kár épületekben, terményekben, áru­készletekben tetemes, de a biztosítás révén meg fog térülni. A piacztérről egész borzalmas nagyszerűségében lehetett szemlélni a lűzet. A szél fenékig kavarta az izzó háztömböt és a barnás-szürke nehéz füstfellegekben égő zsarátnokokat kergetett végig a tágas piaezon délnyugat­nak, — a város távoli részén ebből aztán uj tűz tá­madt, de idején elfojtották, — és a szatócsbolt hagyma­gerezdjei, az avas portékák, perzselt kukoricza, koksz és kőszén, nyersbőrök, meg a fodrászkirakat parókáinak vegyes bűze csapongott az orrok alá. Nyilván az egyetlen terünk iránti méltánylásból a helybeli kofák és kucséberek itt ezen a belvárosi Sza­harán, a most már romokban heverő bazár előtt ütöt­ték volt fel székhelyüket és éltek igen kifejlődött klubb­életet. — Nemcsak társalgási- és üzlethelyisége, hanem valóságos lakóhelye is volt itt a koí'akörnek. A beren­dezés kényelme és konfortja sok kívánni valót hagyott ugyan fennt: gyékény sátrakban tanyázott a klubb és az ágyak luxusát prokruszteszteszi-ágyakban — értsd : ládákban — nem a legbővebben szórt szalma pótolta, hanem szállásbért érte nem kellett legalább fizetni. Ez a klub most hajléktalanná lett, amivel egyszersmind a piaeztér parkosításának egyik nagy akadálya is megszűnt. Még füstölögtek a romok, midőn f. ho 7-én d. u. a harangok vészkongása ujabb tűzre figyelmeztette a várost. A kath. templom közelében, a Rosenbart borbély házának nádas tetejéből hatalmas füst halolt fel Mire a mentés megérkezett, a láng már több helyen kitört a tetőből, amely mihamar teljesen a lángok martaléka lett. Három család lett hajléktalanná. Szerencse, hogy ezúttal az idő csendes volt, mert különben a közeli házak is menthetetlenül elvesznek A két tűzesetnél szembeötlő módon tűnt ki tűz­rendészetünk hiányossága és elhanyagoltsága, amelyről furcsa meséket regélhetnénk. Igen lélekemelő volt pld. a nagy fejetlenségben egyetlen tűzoltónkat látni, amint folytonos „tűz van !" kiáltással, lelkendezve szalad az utczákon, öklével és bottal döngetve a kapukat. És hogy számot adjunk az igazságnak, vájjon kinek a hibája és mulasztása ez, ha nem a közigazgatási ha­tóságé ? Várady István úrról kell még megemlékeznem, a hi páratlanul ritka ügyességgel és hatalmas testének is mind<>n erőfeszítéssel vezette az oltási munkálatokat és dolgozott és küzdött a rettentő elem elfojtásán. Hilánk és elismerésünk illesse őt! A veszedelem emberáldozatot is követelt. Srankó Sámuel fiatal kalapos-mester árukkal megrakott szekéren éppen útban volt a nyíregyházi országos vásárra, a mi­dőn Kalló alatt a tűzvésznek természetesen túlzott hire utóiérte. Mindjárt visszatértek, a sebes hajtásban azon­ban a szekér felborult és Srankó oly szerencsétlenül vágódott a közeli árokba, hogy fejét egy fatörzs besza­kította. Mire hazahozták, már kiszenvedett. Fiatal özve­gyet és kiskorú gyermeket hagyott hátra. A nyírbátori tűzesetről egy másik értesítésünk a következő: Folyó márczius hó 6 ikán reggeli 4—5 óra tájon óriási tűz dühöngött Nyírbátorban, c— A nagy zaj és félrevert harangok kongására rémülve futott ki az ágyából felvert lakosság a vész színhelyére a „Piacz-téren" Gutfreind Izsák tulajdonát képező bazár épülethez. Az orkánszerü szélben dühöngő tűz az egész várost végpusztulással fenyegette, mentésről alig lehetett szó, részint a viz hiánya, részint a primitív berendezésű tűzoltó szerek miatt. Talán soha sem bizonyodott be a régi szent mondás, hogy „a hol leg nagyobb a veszély ott van Isten' miut ennél az eset­nél, mert a legkétségbeejtőbb pillauatban érkezett raep a ,Bóni szeszgyárból" ennek egyik derék tulajdonosa Mandel Dezső rendelkezéséből 10 szekér vizzel telített őrzési hordó a tűz színhelyére, mely tette által örök hálára kötelezte az eges* város lakosságát és uj reményt csepegtetve a küzdőkbe, a legnagyobb erófe szités mellett sikerült a tüzet localizálni. A kár meg­haladja a 20.000 forintot, melyuek egy része azonban megkerül a biztosítás által. A boltiáruk nagyrésze ben égett 8 igy nagyan sok szegény kereskedő ós mester ember maradt kenyér nélkül. Felhívás Magyarország összes tanitó- és tanáregyesületéhez, valamint a nagyközönséghez. Három éve elmúlt, hogy sikerült megalakítanunk a „Magyar Tanitók Kaszinóját"-t azon czélzattal, hogy emeljük a tanítóság társadalmi tekintélyét és hogy a közönségben felébresszük a tanügy iránti érdeklődést. Ha czélunkat megközelíteni eddig csak parányi részben vol­tunk képesek, úgy legyen mentségünk az, hogy időnk nagy részét felemésztette a fészekrakás nehés munkája. Ma, midőn szabadabban lélegzünk, már felajánljuk szo gálatainkat a t. nagyközönségnek s kedves kartár­sainknak, úgy a vidékieknek, mint a helybelieknek, — tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e kaszinónknak vagy nem. A legszívesebben nyujtunk felvilágosítást a m. t. szülőknek gyermekeik tanítására vonatkozólag. Akár­hányszor előfordul az esel, hogy a szülő kétségben van az iránt, minő iskolába írassa bé gyermekeit, fordnljun hozzánk bizalommal, mi a nyert felvilágosítás után a legkészségesebben szolgálunk szakszerű tanácscsal. Ugy a m. t. szülők, mint kedves kartársaink gyakran óhajt­ják gyermeiket a fővárosba adni. Magunkra vállaljuk a közvetítést e tekintetben is, s ezért kérjük a m. t. fő­városi polgárokat, kik mérsékelt díjazás melleit hajlan­dók vidéki gyermeket családjukba fogadni, szíveskedje­nek szándékukat irodánkba bejelenteni. Megjegyezzük, hogy a gyermekeket nemcsak elhelyezzük, de azokra fel is ügyelünk. Szívesen közvetitnénk a régebben nagyon czélszerüen alkalmazott, de ma már feledésbe menő „cserét" is, s ez irányban is legkészségesebben ajánljuk fel szolgálatainkat. A névmagyarosítás egyik legnemesebb irányú moz­galalrna most társadalmunknak. Sokan lehelnek, akik szívesen csatlakoznának, de körülményeik az utánjárást nehezítik. Irodánk ez irányban bárkinek készséggel áll támogatására. Végül mindazon vidéki karlársainknak akiket, ügyes­bajos dolgok vagy bármely körülmények a fővárosba szóllitanak, ha erre előlegesen felszólítást kapunk gon­doskodunk minden tekintetben jutányos itt időzéséről. Röviden szólva: bárki bármely ügyben hozzánk fordul, a legnagyobb gondossággal igyekszünk minden óhajtásnak megfelelni. Az igazgatóság. UJDQX8ÁG0K. 1848. márczius 15. A magyar történelem e nagy jelenlőségü napjának méltó megünneplése czéljból Bencs László polgármester e hó 9-dik re értekezletet hívott egybe a városháza kis­termébe, melyen a szép számmal megjelent meghívottak megállapították az ünneplés módozatait s az ünnepélyen való részvételre a következő felhívással kérik föl váro­sunk polgárait: Márczius 15 Polgártársak! Itt van ismét a nagy nap, a szabadság, egyenlő­ség, testvériség megszületésének emléknapja, márezius 15-ike. A kinek drága kincs a magyar nemzet, szabadsága, aki az egyenlőség szent eszméjét nemcsak az aján hordja, hanem a szivében is, aki a testvériségben látja legerő­sebb talpkövét a magyar haza erejének es boldogságá­nak: az mindörökre szent ünnepnek tartja e napot szé­les e hazában. Nyiregyháza polgárai! Legyünk méltók magunkhoz és a multak emléké­hez most is, úgy mint eddig valánk! Ünnepeljük meg márczius 15-ét mindnyájan és lelkesedéssel. Vegyünk részt az ünnepélyben, mely szer­dán d. u. 3 órakor a városháza előtti téren, kedvezőt­len idő esetén pedig a városi színházban a következő sorrendben fog végbemenni: 1. Talpra magyar! éneklik az egyesült nyíregyházi dalárdák. 2. Megnyitó beszéd, tartja Bencs László polgár­mester. 3. Ünnepi beszéd, tartja dr. Bartók Jenő. 4. Fohász, Huberttől, éneklik az egyesült nyíregy­házi dalárdák. 5. Ünnepi költemény, szavalja Szabó László. 6. Szózat éneklik az egyesült nyíregyházi dalárdák. Este 7 órakor közvacsora a „Korona" szálloda dísztermében. Egy teríték ára 50 kr. A melyre Nyiregyháza város polgárságát meghívja: a rendező-bizottság. Az ev. ref. templomban márczius 15-ike alkalmá­ból hazafias ünnepély fog tartitni. Az ünnepek kez­dete d. e. 10 órakor leend. Nagy-Kálló város is meg fogja ünnepelni márczius 15-ét. Este fáklyás körmenet lesz a város fő utezáján; körmenet ulán a templom előtti téren szónoklat és sza­valat. A református egyház is meg fogja ünnepelni e napot háliadó istenitisztelet tel a templomban, melyen az iskolás gyermekek is részt vesznek tanilóik vezetése alatt. Az ev. ref. egyház lelkészé, Görömbei Péter esperes, el­rendelte a fenhalósága alatt levő 92 egyházban a már­czius 15-dikének megünneplését f. hó 7-én kelt kör­levelében. — Erzsébet alapítvány. A vármegye közönsége a mult évi őszi közgyűlésen Érzsébet királyné emlékeze­tére a közművelődési alapból 20 éven keresztül évi 800 forintot szavazott meg vagyontalan gyermekek nev.l síre. A közgyűlés e határozata ellen Kállay Ubul és társai felebbézést adtak be, amelyre vonatkozólag a napokban érkezeit le a vármegyéhez a belügminiszter döntésé, még pedig oly értelemben, hogy a határozatnak az alapítvány tevés módjára vonatkozó részét a belügyminiszter jóvá­hagyta, abból az indokból, mert a vármegye közönsége szabad elhalározásától függ, hogy váljon egy minden időkre szóló alapítványt létesítsen-e, vagy pedig bizonyos meghatározott időn át adományozzon ösztöndijakat. Figyelemre méltóknak lalálta azonban a belügyminiszter a felebbezésben felhozott kifogásokat a hatarozat ama része ellen, amely szerint az evi 800 forintnyi összeg két egyenlő részben a vármegye területén levő gimnázi­umok, első sorban pedig a nyíregyházi főgimnázium és a Nyíregyházán létesíteni tervezett ev. ref. leányinternátus között osztatik meg, mert — a belügyminiszteri leirat szavai szerint — az ösztöndijakra szánt összeg a köz­művelődési alapból fizetettik, ez pedig pótadóból gyűlt és gyűlik össze s igy semmivel sem indokolható a vár­megye közönségének azon eljárása, hogy a nyíregyházi főgimnáziumot a nagy-kállói gimnánizum rovására ked­vezményezni kívánja. A belügyminiszter ehhez képest, a határozat e részének feloldása mellett, l'ölliivja a vármegye közönségét, hogy a segélyezésre szánt 800 fortnyi évi összeg mikénti fölhasználása kérdését legye újból meg­fontolás tárgyává s hozzon uj határozatot. — A Bessenyei Kör igazgató választmánya szer­dán délután 2 és fél órakor a vármegyeháza kistermében ülést tartott. elhatároztatott, hogy április hóban két házr 1 e~ rendeztetni, egy Nyíregyházán, egy pedig 26®* közölt Kisvárdán, amennyiben Kis­várda és környékén sikerül a körbe való demonstrálandó oly mértékű érdeklődést felkelteni, amennyi a házi estély sikerét biztositandja. Elhatározta továbbá az igazgató­választvány, hogy a házi estélyek látogatását megengedi a helybeli főgimnázium 7 -8 osztályú tanulói közül azok­nak, akiket a tanári kar kijelölend. Több folyó ügy elin­tézése után az újonnan jelentkezett tagok vétettek fel mintegy negyvenen. — Kinevezések. A 'vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Pazár Béla szegedi állami gimnáziumi helyettes tanáit. jelenlegi állomáshelyén meghagyva a IX. fizetési osztály 1200 frttal javadalmazott 2-ik fokoza­tába rendes tanárrá nevezte ki. — A debreczeni ítélő­tábla elnöke Keresztessy Gyula nyíregyházi lakos végzett joghallgatót a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe jog­gyakornokká nevezte ki. — A közigazgatási bízottság rendes havi ülését, amelyet csütörtökön kellett volna megtartania, e hó 23-ra halasztotta el közbejött akadályok miatt. — Katonai lóvásár. A Miskolczon állomásozó 7-dik számú lóavató-bizotlság Kisvárdán márczius 27-én d. e. 8 órakor katonai lóvásárt fog tartani és ezen alka­lommal soroz: 1. 4, 5, 6 és 7 éves katonai czélokra alkalmas hátaslovakat 153 czenliméter minimális és 166 czentiméter maximális mértékkel. IV. 3 éves csikókat a cs. és kir. csikó-telepek számára május és junius havá­ban vásárol. V. A most vásárlandó lovaknak fejletteknek és jó karban kell lenniök; kiéhezett, lehíjlott, gyenge lovakat, vagy a melyek nehéz mezei munka következté­ben járásukban hiányosak, be nem sorozhatunk. VI. Marhalevél (az úgynevezett „Rédia") okvetlenül szükséges. A bizottság nincs feljogosítva ennek átnyújtása alól vala­kit felmenteni. VII. A törvényes szavatossági hibák 30 napra terjedő felelősséggel a kővetkezők: „Gonosz mirigy, takonykór, száraz keh, kórság, bőrtakony, csökönyös­ség, fekete hályog és havi vakság." Az eladóknak köte­lezni kell magukat azon remundáért, melynél a szavatos­sági határidő alatt a felsorolt hibák bármelyike fellépne, egy más, tökéletesen alkalmas lovat állítani, vagy pedig azt visszavenni és a vételári, valamint az élelmezési költ­ségeket megtéríteni. — Szabolcsvárrnegye állandó választmánya e hó 17 én ülést tart^ amelyen a 20-iki közgyűlés tárgyai kerülnek megvitatás alá. — A szabolesvármegyei cv. reform, tanító­egyesület kisvárdai járásköre márczius 16-án délelőtt 10 órakor Kisvárdán, az ev. ref. iskola termében tartja rendes tavaszi közgyűlését. A gyűlés tárgyai: 1. Egy­házi közének: XG. Zsoltár 1-ső v. fisharmoniumon ve­zeti: Kollonay Dániel pátroSiai lanitó. 2. Elnöki meg­nyitó s egyébb elnöki előerjesztések. 3. A inult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 4 Gyakor­lati tanítás, előadja: Szabó László, berencsi tanitó. 5. Saját költeményét szavalja: Szabó Antal kállói tanitó. 6. Felöl vasát tarl: Balogh Gábor, pátrohai tanitó. 7. Indítványok, melyek a gyűlés megnyílása előtt az elnök­nél bejegyeztetnek. Az elnökség a kartársak figyelmébe ajánlja, hogy a n. t. egyházmegyei határozat s ebből kifolyólag a n. I esperes ur inLézkedése utin i Tiszt, lelkész urak mint iskolaszéki elnökök utján az egyház­községtől legalább a természetben kiszolgáltatandó fuvart vegyék igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom