Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-12 / 11. szám

4 N Y í R V I D É K." kitartóan munkálkodunk ugy a fatenyésztés,uiint az ezze kapcsolatos selyemhernyó tenyésztés meghonosításán, az okszerű szőlőmüvelés ismeretének terjesztésében, igyekezünk miként az általunk felmutatott eredményekkel kartársaink közül mennél több munkását nyerjük ez ügynek részére meg, mely véletlenül nem oly kis fontosságú, mint levelező jelzi, mennyiben tekintettel az ez időszerinti mezőgazdasági szoczialista viszonyokra uj kereset forrást adna népünknek, segíteni fog idővel a mai kor társadalmi betegségén. Ez a mi fáradozásunk czélja tisztelt levelező ur, sajnos: hogy még e fáradozásunk is eszünkbe juttatja a régi, de most is igaz mondást : ,Quem dii odere, paedagogum fecisse." Végül nem ösmeri el levelező ur a községi faiskolák jogosultságát, azt tartja; azon kiadások, melyek erre szolgálna, kész oltványok beszerzésére fordíttassanak, — mert ha faiskola lesz mindenütt productumát a községek, a vidék nem tudja felhasználni. „Ha faiskola nincs, hol tanulja meg a gyermek, — ki a jövőt képezi a fa nemesítést, ápolást, gondozást a fának szeretetét, — annak értékél, vájjon a jövő e kulturában szebb képet fog mutatni a mostani jelennél, avagy e téren vármegyénk elérte már a tökély legmagasabb fokát tovább fejleszteni ezt nem szükséges s már nem előre, de visszafelé kell haladni? Avagy oly sokba kerül a „Faiskola felügyeiő"-i látogatás a községeknek, hogy háztartási rendjöket megzavarja; ezt nem tudom feltéte lezni, hiszen nekünk tanítóknak igényeink szerények, — mi követelményeinkben méltányosak vagyunk. — Vájjon azon fák — mik e költségen javadása szerint beszereztetnének, mily ápolásban részesülnének, mily u/

0 volna a kész eredmény, — megfelelne e a mi munkánk eredményének, mert mi tennénk minden lehetőt e czél sikerre vezetése végeit — még Mihálydiban is — kegyeskedjék azonban meggyőződve lenni arról, a sikertelenségnek sem közvetett, sem közvetlen okai nem vagyunk. Hogy pedig faiskolák termelése a községekben nem lesz elhelyezhető, nem tudom feltételezni. Én az általam kezelt községi faiskolából évenként 500—80 > drb oltványt jórészbon helyben adok ki, igaz nem egy éveseket, hanem 5—6 éves szép törzsű s rendes koronát fejlesztett fácskákat, el is kellnek 20 kron darabonkint, ez igaz olcsó ár, de népünket e kulturának meg kell nyerni, olcsón kell részére jó anyagot szolgáltatni, így meggyőződik: hogy pénzét jól helyezte el. Bár ennéi sokkal czélravezetőbb lenne, ha a községek nem 120— 150 frt, — hanem a faiskola nagyságához mérten 25 frttól feljebb díjaznák a faiskola kezelőt, a faiskola ter mékét évenkint ingyen kiosztaná a lakosság közölt, ez uton hamarább valósulna meg azon czél, mely a törvényhatóságot a járási faiskola felügyelőségek szervezésére indította, t. i. az okszerű gyümölcs, szőlőtenyésztés ismeretének terjesztése, idővel a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása, mitől a tiszt, nyílt levelező úr annyira félti e vármegyét. A járási faiskolák nevében is Dömötör Ferencz, napkori tanitó, a nagykállói járás faiskola felügyelője. Vörös kakas. Nyírbátor, márczius 10. Nagy tűzvész pusztított Nyírbátorban f. hó C-án a hajnali órákban. A Piacztéren fekvő Uutfreund-féle bazár egy avult udvari épületéből tört ki a tűz és a nagy szélben rohamosan terjedve, egészen elhamvasztotta a házat. A lángok innen átcsaptak az utczai bazárépületre és termény rak tárra, melynek egész piaezsori része végig és a nyugatról szomszédos ház teljesen leégett. A tűznél a bazártulajdonos jelentékeny égési sebeket szenvedett. A kár épületekben, terményekben, árukészletekben tetemes, de a biztosítás révén meg fog térülni. A piacztérről egész borzalmas nagyszerűségében lehetett szemlélni a lűzet. A szél fenékig kavarta az izzó háztömböt és a barnás-szürke nehéz füstfellegekben égő zsarátnokokat kergetett végig a tágas piaezon délnyugatnak, — a város távoli részén ebből aztán uj tűz támadt, de idején elfojtották, — és a szatócsbolt hagymagerezdjei, az avas portékák, perzselt kukoricza, koksz és kőszén, nyersbőrök, meg a fodrászkirakat parókáinak vegyes bűze csapongott az orrok alá. Nyilván az egyetlen terünk iránti méltánylásból a helybeli kofák és kucséberek itt ezen a belvárosi Szaharán, a most már romokban heverő bazár előtt ütötték volt fel székhelyüket és éltek igen kifejlődött klubbéletet. — Nemcsak társalgási- és üzlethelyisége, hanem valóságos lakóhelye is volt itt a koí'akörnek. A berendezés kényelme és konfortja sok kívánni valót hagyott ugyan fennt: gyékény sátrakban tanyázott a klubb és az ágyak luxusát prokruszteszteszi-ágyakban — értsd : ládákban — nem a legbővebben szórt szalma pótolta, hanem szállásbért érte nem kellett legalább fizetni. Ez a klub most hajléktalanná lett, amivel egyszersmind a piaeztér parkosításának egyik nagy akadálya is megszűnt. Még füstölögtek a romok, midőn f. ho 7-én d. u. a harangok vészkongása ujabb tűzre figyelmeztette a várost. A kath. templom közelében, a Rosenbart borbély házának nádas tetejéből hatalmas füst halolt fel Mire a mentés megérkezett, a láng már több helyen kitört a tetőből, amely mihamar teljesen a lángok martaléka lett. Három család lett hajléktalanná. Szerencse, hogy ezúttal az idő csendes volt, mert különben a közeli házak is menthetetlenül elvesznek A két tűzesetnél szembeötlő módon tűnt ki tűzrendészetünk hiányossága és elhanyagoltsága, amelyről furcsa meséket regélhetnénk. Igen lélekemelő volt pld. a nagy fejetlenségben egyetlen tűzoltónkat látni, amint folytonos „tűz van !" kiáltással, lelkendezve szalad az utczákon, öklével és bottal döngetve a kapukat. És hogy számot adjunk az igazságnak, vájjon kinek a hibája és mulasztása ez, ha nem a közigazgatási hatóságé ? Várady István úrról kell még megemlékeznem, a hi páratlanul ritka ügyességgel és hatalmas testének is mind<>n erőfeszítéssel vezette az oltási munkálatokat és dolgozott és küzdött a rettentő elem elfojtásán. Hilánk és elismerésünk illesse őt! A veszedelem emberáldozatot is követelt. Srankó Sámuel fiatal kalapos-mester árukkal megrakott szekéren éppen útban volt a nyíregyházi országos vásárra, a midőn Kalló alatt a tűzvésznek természetesen túlzott hire utóiérte. Mindjárt visszatértek, a sebes hajtásban azonban a szekér felborult és Srankó oly szerencsétlenül vágódott a közeli árokba, hogy fejét egy fatörzs beszakította. Mire hazahozták, már kiszenvedett. Fiatal özvegyet és kiskorú gyermeket hagyott hátra. A nyírbátori tűzesetről egy másik értesítésünk a következő: Folyó márczius hó 6 ikán reggeli 4—5 óra tájon óriási tűz dühöngött Nyírbátorban, c— A nagy zaj és félrevert harangok kongására rémülve futott ki az ágyából felvert lakosság a vész színhelyére a „Piacz-téren" Gutfreind Izsák tulajdonát képező bazár épülethez. Az orkánszerü szélben dühöngő tűz az egész várost végpusztulással fenyegette, mentésről alig lehetett szó, részint a viz hiánya, részint a primitív berendezésű tűzoltó szerek miatt. Talán soha sem bizonyodott be a régi szent mondás, hogy „a hol leg nagyobb a veszély ott van Isten' miut ennél az esetnél, mert a legkétségbeejtőbb pillauatban érkezett raep a ,Bóni szeszgyárból" ennek egyik derék tulajdonosa Mandel Dezső rendelkezéséből 10 szekér vizzel telített őrzési hordó a tűz színhelyére, mely tette által örök hálára kötelezte az eges* város lakosságát és uj reményt csepegtetve a küzdőkbe, a legnagyobb erófe szités mellett sikerült a tüzet localizálni. A kár meghaladja a 20.000 forintot, melyuek egy része azonban megkerül a biztosítás által. A boltiáruk nagyrésze ben égett 8 igy nagyan sok szegény kereskedő ós mester ember maradt kenyér nélkül. Felhívás Magyarország összes tanitó- és tanáregyesületéhez, valamint a nagyközönséghez. Három éve elmúlt, hogy sikerült megalakítanunk a „Magyar Tanitók Kaszinóját"-t azon czélzattal, hogy emeljük a tanítóság társadalmi tekintélyét és hogy a közönségben felébresszük a tanügy iránti érdeklődést. Ha czélunkat megközelíteni eddig csak parányi részben voltunk képesek, úgy legyen mentségünk az, hogy időnk nagy részét felemésztette a fészekrakás nehés munkája. Ma, midőn szabadabban lélegzünk, már felajánljuk szo gálatainkat a t. nagyközönségnek s kedves kartársainknak, úgy a vidékieknek, mint a helybelieknek, — tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e kaszinónknak vagy nem. A legszívesebben nyujtunk felvilágosítást a m. t. szülőknek gyermekeik tanítására vonatkozólag. Akárhányszor előfordul az esel, hogy a szülő kétségben van az iránt, minő iskolába írassa bé gyermekeit, fordnljun hozzánk bizalommal, mi a nyert felvilágosítás után a legkészségesebben szolgálunk szakszerű tanácscsal. Ugy a m. t. szülők, mint kedves kartársaink gyakran óhajtják gyermeiket a fővárosba adni. Magunkra vállaljuk a közvetítést e tekintetben is, s ezért kérjük a m. t. fővárosi polgárokat, kik mérsékelt díjazás melleit hajlandók vidéki gyermeket családjukba fogadni, szíveskedjenek szándékukat irodánkba bejelenteni. Megjegyezzük, hogy a gyermekeket nemcsak elhelyezzük, de azokra fel is ügyelünk. Szívesen közvetitnénk a régebben nagyon czélszerüen alkalmazott, de ma már feledésbe menő „cserét" is, s ez irányban is legkészségesebben ajánljuk fel szolgálatainkat. A névmagyarosítás egyik legnemesebb irányú mozgalalrna most társadalmunknak. Sokan lehelnek, akik szívesen csatlakoznának, de körülményeik az utánjárást nehezítik. Irodánk ez irányban bárkinek készséggel áll támogatására. Végül mindazon vidéki karlársainknak akiket, ügyesbajos dolgok vagy bármely körülmények a fővárosba szóllitanak, ha erre előlegesen felszólítást kapunk gondoskodunk minden tekintetben jutányos itt időzéséről. Röviden szólva: bárki bármely ügyben hozzánk fordul, a legnagyobb gondossággal igyekszünk minden óhajtásnak megfelelni. Az igazgatóság. UJDQX8ÁG0K. 1848. márczius 15. A magyar történelem e nagy jelenlőségü napjának méltó megünneplése czéljból Bencs László polgármester e hó 9-dik re értekezletet hívott egybe a városháza kistermébe, melyen a szép számmal megjelent meghívottak megállapították az ünneplés módozatait s az ünnepélyen való részvételre a következő felhívással kérik föl városunk polgárait: Márczius 15 Polgártársak! Itt van ismét a nagy nap, a szabadság, egyenlőség, testvériség megszületésének emléknapja, márezius 15-ike. A kinek drága kincs a magyar nemzet, szabadsága, aki az egyenlőség szent eszméjét nemcsak az aján hordja, hanem a szivében is, aki a testvériségben látja legerősebb talpkövét a magyar haza erejének es boldogságának: az mindörökre szent ünnepnek tartja e napot széles e hazában. Nyiregyháza polgárai! Legyünk méltók magunkhoz és a multak emlékéhez most is, úgy mint eddig valánk! Ünnepeljük meg márczius 15-ét mindnyájan és lelkesedéssel. Vegyünk részt az ünnepélyben, mely szerdán d. u. 3 órakor a városháza előtti téren, kedvezőtlen idő esetén pedig a városi színházban a következő sorrendben fog végbemenni: 1. Talpra magyar! éneklik az egyesült nyíregyházi dalárdák. 2. Megnyitó beszéd, tartja Bencs László polgármester. 3. Ünnepi beszéd, tartja dr. Bartók Jenő. 4. Fohász, Huberttől, éneklik az egyesült nyíregyházi dalárdák. 5. Ünnepi költemény, szavalja Szabó László. 6. Szózat éneklik az egyesült nyíregyházi dalárdák. Este 7 órakor közvacsora a „Korona" szálloda dísztermében. Egy teríték ára 50 kr. A melyre Nyiregyháza város polgárságát meghívja: a rendező-bizottság. Az ev. ref. templomban márczius 15-ike alkalmából hazafias ünnepély fog tartitni. Az ünnepek kezdete d. e. 10 órakor leend. Nagy-Kálló város is meg fogja ünnepelni márczius 15-ét. Este fáklyás körmenet lesz a város fő utezáján; körmenet ulán a templom előtti téren szónoklat és szavalat. A református egyház is meg fogja ünnepelni e napot háliadó istenitisztelet tel a templomban, melyen az iskolás gyermekek is részt vesznek tanilóik vezetése alatt. Az ev. ref. egyház lelkészé, Görömbei Péter esperes, elrendelte a fenhalósága alatt levő 92 egyházban a márczius 15-dikének megünneplését f. hó 7-én kelt körlevelében. — Erzsébet alapítvány. A vármegye közönsége a mult évi őszi közgyűlésen Érzsébet királyné emlékezetére a közművelődési alapból 20 éven keresztül évi 800 forintot szavazott meg vagyontalan gyermekek nev.l síre. A közgyűlés e határozata ellen Kállay Ubul és társai felebbézést adtak be, amelyre vonatkozólag a napokban érkezeit le a vármegyéhez a belügminiszter döntésé, még pedig oly értelemben, hogy a határozatnak az alapítvány tevés módjára vonatkozó részét a belügyminiszter jóváhagyta, abból az indokból, mert a vármegye közönsége szabad elhalározásától függ, hogy váljon egy minden időkre szóló alapítványt létesítsen-e, vagy pedig bizonyos meghatározott időn át adományozzon ösztöndijakat. Figyelemre méltóknak lalálta azonban a belügyminiszter a felebbezésben felhozott kifogásokat a hatarozat ama része ellen, amely szerint az evi 800 forintnyi összeg két egyenlő részben a vármegye területén levő gimnáziumok, első sorban pedig a nyíregyházi főgimnázium és a Nyíregyházán létesíteni tervezett ev. ref. leányinternátus között osztatik meg, mert — a belügyminiszteri leirat szavai szerint — az ösztöndijakra szánt összeg a közművelődési alapból fizetettik, ez pedig pótadóból gyűlt és gyűlik össze s igy semmivel sem indokolható a vármegye közönségének azon eljárása, hogy a nyíregyházi főgimnáziumot a nagy-kállói gimnánizum rovására kedvezményezni kívánja. A belügyminiszter ehhez képest, a határozat e részének feloldása mellett, l'ölliivja a vármegye közönségét, hogy a segélyezésre szánt 800 fortnyi évi összeg mikénti fölhasználása kérdését legye újból megfontolás tárgyává s hozzon uj határozatot. — A Bessenyei Kör igazgató választmánya szerdán délután 2 és fél órakor a vármegyeháza kistermében ülést tartott. elhatároztatott, hogy április hóban két házr

1 e~ rendeztetni, egy Nyíregyházán, egy pedig 26®* közölt Kisvárdán, amennyiben Kisvárda és környékén sikerül a körbe való demonstrálandó oly mértékű érdeklődést felkelteni, amennyi a házi estély sikerét biztositandja. Elhatározta továbbá az igazgatóválasztvány, hogy a házi estélyek látogatását megengedi a helybeli főgimnázium 7 -8 osztályú tanulói közül azoknak, akiket a tanári kar kijelölend. Több folyó ügy elintézése után az újonnan jelentkezett tagok vétettek fel mintegy negyvenen. — Kinevezések. A 'vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Pazár Béla szegedi állami gimnáziumi helyettes tanáit. jelenlegi állomáshelyén meghagyva a IX. fizetési osztály 1200 frttal javadalmazott 2-ik fokozatába rendes tanárrá nevezte ki. — A debreczeni ítélőtábla elnöke Keresztessy Gyula nyíregyházi lakos végzett joghallgatót a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületébe joggyakornokká nevezte ki. — A közigazgatási bízottság rendes havi ülését, amelyet csütörtökön kellett volna megtartania, e hó 23-ra halasztotta el közbejött akadályok miatt. — Katonai lóvásár. A Miskolczon állomásozó 7-dik számú lóavató-bizotlság Kisvárdán márczius 27-én d. e. 8 órakor katonai lóvásárt fog tartani és ezen alkalommal soroz: 1. 4, 5, 6 és 7 éves katonai czélokra alkalmas hátaslovakat 153 czenliméter minimális és 166 czentiméter maximális mértékkel. IV. 3 éves csikókat a cs. és kir. csikó-telepek számára május és junius havában vásárol. V. A most vásárlandó lovaknak fejletteknek és jó karban kell lenniök; kiéhezett, lehíjlott, gyenge lovakat, vagy a melyek nehéz mezei munka következtében járásukban hiányosak, be nem sorozhatunk. VI. Marhalevél (az úgynevezett „Rédia") okvetlenül szükséges. A bizottság nincs feljogosítva ennek átnyújtása alól valakit felmenteni. VII. A törvényes szavatossági hibák 30 napra terjedő felelősséggel a kővetkezők: „Gonosz mirigy, takonykór, száraz keh, kórság, bőrtakony, csökönyösség, fekete hályog és havi vakság." Az eladóknak kötelezni kell magukat azon remundáért, melynél a szavatossági határidő alatt a felsorolt hibák bármelyike fellépne, egy más, tökéletesen alkalmas lovat állítani, vagy pedig azt visszavenni és a vételári, valamint az élelmezési költségeket megtéríteni. — Szabolcsvárrnegye állandó választmánya e hó 17 én ülést tart^ amelyen a 20-iki közgyűlés tárgyai kerülnek megvitatás alá. — A szabolesvármegyei cv. reform, tanítóegyesület kisvárdai járásköre márczius 16-án délelőtt 10 órakor Kisvárdán, az ev. ref. iskola termében tartja rendes tavaszi közgyűlését. A gyűlés tárgyai: 1. Egyházi közének: XG. Zsoltár 1-ső v. fisharmoniumon vezeti: Kollonay Dániel pátroSiai lanitó. 2. Elnöki megnyitó s egyébb elnöki előerjesztések. 3. A inult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 4 Gyakorlati tanítás, előadja: Szabó László, berencsi tanitó. 5. Saját költeményét szavalja: Szabó Antal kállói tanitó. 6. Felöl vasát tarl: Balogh Gábor, pátrohai tanitó. 7. Indítványok, melyek a gyűlés megnyílása előtt az elnöknél bejegyeztetnek. Az elnökség a kartársak figyelmébe ajánlja, hogy a n. t. egyházmegyei határozat s ebből kifolyólag a n. I esperes ur inLézkedése utin i Tiszt, lelkész urak mint iskolaszéki elnökök utján az egyházközségtől legalább a természetben kiszolgáltatandó fuvart vegyék igénybe.