Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

„N Y í It V t t> fe K-‘ 3 Pál 4 frt, Siilágyi Imre 3 frt, Inczédy János 1 frt, Erényi Sándor 3 frt, Katz Sámuel 1 frt, Genc-y Albert 3 frt, Veress Vilmos, Csapé Péter 1—1 frt. Jegyeiket megváltották: Péchy Béla 2 frt, M- Szentmarjai Dőra, N. N. 1—1 frt, Rózinger Mér 2 frt, Elek István 1 frt, dr. Weisz Ferencz 2 frt, Weisz Fe rencz Pazony, Rózinger Dávid, Gerzanics Antal Csanád. palota 5—5 frt, Gál E'ek 2 frt, Pethő Zsigmond, dr. Bleuer Miklós, Lévay Stndor 1—1 frt. Fogadják mindnyájan egyházunk hálás köszönetét. Szakoly, 1898 deczember 7. Szentiniklóssy Sándor, Bakos Pál, főgouduok. ev. ref. lelkész. Egészségügyi jelentés. Nyíregyháza egészségügye novemberben. A folyó év november havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, kedvezőtlenebbek voltak, mint a múlt év megfelelő havában. Az elmúlt év november havában elhalt 55, addig ez év nov. havában a halálozás 81-et mu­tat, több tehát 26-al. Nem szerint elhalt li 49, nő 32. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 43, íöldmíves gazda 19, iparos és kereskedő 17, értelmiségi 2. Ezeken kívül halva született 2, kora szü­lött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán te­metve 3. Törvénytelen ágyból származó elhalt 7. Élve született 111, és pedig: 58 fi és 53 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 11, és pedig 5 fi, 6 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 30-al. Házasságot kötött 47 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 7, nő 6 = 13, ág. evang. fi 28, nő 16 = 44, helv. hitv. fi 4, nő 2 =6, gór. kath. fi 7, nő 4=11, izraelita 11 3, nő 1 = 7. Életkor szerint 0—1 évig = 29, 1—5 évig — 24, 5—7 évig = 1, 7—20 évig =4, 20—30 évig = 2, 30—40 évig = 3, 40-60 évig = 8, 60 -80 évig 8, 80 éven felül 2; összesen 81. A város belterületén elhalt 43 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 31, kik közül nem lett gyógykezelve 1,7 éven felüli volt 12, ezek közül nem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 43 egyén közül tehát nem lett orvosolva 2 egyén. A város külterületén elhalt 38 egyén, kik közül 7 éven alól volt 21, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 4, 7 éven felüli volt 15, ezekből nem lett gyógykezelve 3, a külterületen elhalt 38 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül, elhalt 7. Az . összes 81 elhalt közül tehát 9 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle két esetben lett eszkö­zölve,1 és pedig egy gyógykezelés nélkül elhalt törvény­telen ágyból származó csecsemő hullája felett, és egy gutaütésben kimúlt egyén hullája felett. Orvosrendőri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás egy gyermekágyi lázban kimúlt nő hulláján végeztetett. Orvosi látleletet egy könnyű testi sértésről állítot­tam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálata alkalmából egy egészségtelen lisztből készült kenyér koboztatott el, a lisztet áruló kereskedő ellen a rendőri eljárás foganato­síttatott. Nyíregyházán, 1898. deczember 1-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök Városi színház. Pár évvel ezelőtt részvény-társaság ala­kult Nyíregyházán, az állandój színház létesí­tésére. Nemes volt a szándék, mely a mozgalom vezetőit inspirálta a mikor fészket raktak a színművészet számára és szilárd menedéket nyújtottak ennek a kedves vándor-madárnak. Az első direktor a ki közepes erőkből összeválogatott társulatával felavatta a múzsa templomát, nem panaszkodhatott. Az előadá­sokhoz volt közönsége, az újság ingere vonzott. Más társulat jött. A közönség immunis maradt. A szegény színigazgató veszteséggel menekült tovább. A következő szinész-csapat megint nem volt képes közönséget vonzani. A direktor jajveszékelt, az újságok jajve- székeltek, a közönség amazt sajnálta, emeze­ket meghallgatta; — de sziuházba nem ment. A kissé szellős helyre rakott fészken át fútt a ré3zvétlenség hidege, ha ezután bele- bele szállt is az a vándor madár, meggémbere- dett szárnyakkal vergődött tovább. A nyíregyházi színház teljesen diszkredi- tálva volt. A részvény-társaság évről-évre veszteség­gel zárt. A színigazgatók által nehezen befize­tett bérösszeg nem fedezte a fenntartás költ­ségeit és a terhek kamatait. A társaság likvidálni volt kénytelen. Mondjuk megbukott. Nehéz csapás azokra, a kik a vállalatban mint részvényesek érdekelve voltak; de sokszor nehezebb a szinügyre nézve. Mi legyen a színház épülettel? Legyen belőle gabona-raktár, hadfelszerelési magazin, reáliskola, zsidó templom: tervezték nehezen kifogyó leleményességgel. Színigazgató úgy sem merészkedik többé bele, elrettenő példa van elég. Ekkor súgta meg a színművészet nemtője, a végromlás szélén álló részvény-társaság ve­zető férfiai egyikének azt az ideát, hogy: vegye meg a színházat a város. így jutott a színház 2i.000 forintért a város birtokába. A színházzal együtt a nyíregyházi szinügy is a város kezébe jutott, a tulajdonos jogai­val a maecenás kötelezettségeit is magáévá tette. Kötelezettséget említettem — ismételem a szót, városunknak a színművészet kulturális missziójával szemben igenis kötelezettségei van­nak, melyeknek a közművelődés érdekében kell, hogy eleget tegyen. A színház a legnemesebb iskola. Tanítá­sának eredménye a közérzület megfinomodásá- ban nyilvánul. A felnőttek iskolája, hirdetett igazságai belehatuak a nép leikébe, megneme- sitik gondolkodás módját. Üdvös hatású ön­vizsgálatra készteti az emhert, nevetségessé teszi a gyengeségeket, ostorozza a bűnöket, nagy eszméknek híveket szerez. Ha vissza pillantunk az ókor ködös mész- szeségébe, látni fogjuk a görög theatronjait, a római theátrumját, a mint bennük a nép ösz- szezsúfolt sok ezre izzó lelkesedéssel, vagy szívből szakadt részvéttel lesi a kothurnuson járó színművész minden szavát. A görögöknél az állam építtette a szín­házakat, mert belátta azok szükségességét és hasznát, ha pedig vállalkozó tulajdonába ment át a theátrou, a közpénztár fedezte a sze­gény polgárok belépti diját, a fejenkénti két obulust. Mi a színművészet? Az örökszép„az örökigazságot hirdető nagy lelkek eszméinek interpretátora. A színművész Istentől vett tehetségével egyéniségét beleolvasztja az irótoll által meg­teremtett alakba. Szemlélhetővé teszi saját teste kölcsönadásával az iró, vagy költő láng­eszében született nemes gondolatokat. A színjáték szemlélői megértik az iró gondolatait és a mutatott nemes példáktól megindulva, a gonoszságoktól megiszonyodva, künn az életbeu megvetik a fösvényben Har- pagont, iszonyodnak Othellótól a féltékenyek­ben és Lear királyt sajnálják a gyermekeitől támasz nélkül hagyott öreg apában. A színjáték hatása intenzivebb bármely más művészet okozta hatásnál. Minden művé­szettől kér kölcsön valamit, ott a zene, ott vannak a színek, találkozunk a plasztikával, a költészet pedig ott cseng a szereplő játékos ajkán. Az összhatás meggyőző, fellelkesitő vagy megrázó. Látjuk a színpadon az élet összes színeit: a jó kedv rózsaszínjét, a közöny szürkeségét, a gyász feketeségét. A dús aranyai ott csenge­nek, a nyomor ott takargatja fázó testét ron­gyaiba. Ez az igazi, ez a hatalmas iskola, ezek a tanszerek! Egy csengő kaczaj, vagy a bánat egy alá­futó könye, a mit a színházban ejtünk, mélyebb nyomot hagy a lelkűnkben a legtudósabb pro­fesszor legszebb előadásánál is. A hazafias tsndencziáju darab alatt felug­rál a közönség és feszülő kebellel énekli az . . . Elfogyott a regimentet. Mikor a nemzet géniuszát megszemélye­sítő színésznő odahelyezi a gyászos koszorút a királynő mellszobra elé, a nézők zokognak mint egy nyitott sir előtt. Hol van az a gyújtó vezérczikk ? Hol van az a nekrológ? Mely ilyen ha­tást érhetne el. Hol van az a tanszék, a melyből igy meg­tudnák tanítani a népet a hazáért való lelke­sedésre, a fájdalom iránti részvétre. Ezt az iskolát tette magáévá a városa Ezt az iskolát támogatni, segélyezni köte­lessége. Ez közérdek, közügy. A közművelődés szent ügye. * * * Mivel segélyezheti a város a szinügyet? Mit tehet az érdekében? A mit már hazánknak annyi nemes közön- ségü városa megtett. Segítse a színészeket anyagilag. Adja oda a színházat az igazgatóknak dijtalanul, támo­gassa őket szubvenezióval. Adjon fütőszert, ingyen világítást. Ez persze rémületesen soknak látszik, pe­dig éppenséggel nem sok. Számokban beszél­jünk? — Háromezer forint. Ennyit áldozhat évenként a varos. Az a potom 25.000 forint ár, miért a teljesen felsze­relt színházat megvette, ^ezzel az évenként 3000 forintnyi megtoldással óriási kamatot fog hajtani. Siralmasan elmaradt városunk lüktető szive lesz a színház, ka elsőrendű művész tár­saságok játszanak majd benne. Az anyagi gond­tól megmentett igazgató nagyon könnyen le­szállíthatja a jegyek árait annyira, hogy a legszegényebb polgárok is elmehetnek majd az előadásokra, a város eme segítségével tehát nem tenne egyebet mint a mit 2000 eszten­dővel ezelőtt már a görögök is megtettek: be­fizetné polgáraiért az obutusokat. Ne legyen szavunk pusztában elhang­zott szó. A fél jó cselekedet, még nem jó cseleke­det. Ha a város megvette a színházat, e mellé az anyagi veszedelmek viharától a kitörésig hajtogatott gyenge csemete mellé oda szúrta a mentő karót, hát kötözze is hozzá. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. Dr. Vasár Zoltán korponai kir. aljárásbiró, Pazár István igazgató-tanitó fia, a nyitrai kir. törvényszékhez biróvá neveztetett ki. — Am. kir. pénzügyminiszter Tessik János számtisztet a helybeli kir. pénzügyigazgatósági számvevőséghez számellenőrré kinevezte. — Püspöki látogatás és templomszcntclés. Ölömmel ertesuenek berniünket, hogy főt. Kiss Áron úr, a nagy kiterjedésű s egy millió népességű tiszán­túli ev. ref. e. kerület ősz püspöke, e hő 1-ső napjai­ban vármegyénk területén időzött. Előbb Mihálydiban tett látogatást, hol Ujfalussy Béla földbirtokos és e. kér. tauácsbiró kedves vendége volt s a lelkész és presbyterium tisztelgését fogadta deczember 3-dikán; deczember 4-én már Szakolyban, volt, hol Görömbei Péter esperes és több lelkész társaságában az újból épített templomot szentelte fel s még az nap délután Bilkányban, deczember 5 én Nagy Káliéban tett láto­gatást. Nigy-Kállőn az ev. ref. egyház előkelő presby- terei és Gál Elek társaságában, a felső szabolcsi ev. ref. egyházmegye esperese Görömbei Péternél elköltött ebéd ős pár órai időzés után, a délutáni vonattal Nyíregyházán keresztül visszatért Debreczenbe. A káliói egyház lelkésze, főgondnoka és több előkelő presbyter, Zoltán István főszolgabíróval, az ősz főpásztori a Nyír­egyházi vasúti állomásig kísérték, mely figyelem az ősz püspöknek igen jól esett s itt áldás és Szerencse- kivánatokkal váltak meg a hajlott korú, de mindenki­hez szives, nyájas főpásztortól, ki az nap szerencsésen visszaérkezett székhelyére Debreczenbe. fÁIdás Ikisérje őt utaiban. — Főispánunk a háziiparőrt. Báró Feilitzsch Berthold főispán előterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter az ország más Ínséges vidékeinek háziiparosait is a szükséges figyelemre méltatva, intézkedett, hogy Szabolcsvármegyében mintegy 71000 darab seprű kötée se rendeltessék meg a magy. kir. államvasutak állal. Ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter utasította a ke­rületi iparfelügyelőt, hogy valamely háziiparnak Sza­bolcsvármegyében való meghonosítására tanulmányokat tegyen. — A „Bessenyei kör“ első ostólye. E hó 17-én szombaton tarja bevonulóját a .Bessenyei kör“. Első nyilvános estélye iránt érthető érdeklődéssel viseltetik úgy a város, mint a vármegye közönsége. A fokozott várakozás, amely e fiatal s a társadalmunk egységes szervezkedése felé törő egyesület életjel adását kiséri, mig egyrészről a tevékenységéhez szükséges erkölcsi erőt adja meg a körnek, másrészről sikereinek is biztosítékát képezendi. Az estély programmja a következő: I. Pro­lógus. Irta és felelvassa: Porubszky Pál főgymn. tanár úr. 2. Hegedű verseny . . . G. Moll Bruchtól. Előadja: Kemény Rezső úr, a m. kir. orsz. zeneakadémia tanára. Zongorán kíséri: Haas Ignácz úr 3. Szavalat. Tartja: Szabó László úr. 4. a) Mascagni: Nagy ária a „Paraszt­becsület“ operából, bj Hubay Jenő: Madárdal a „Cre- monai hegedűs“ operából. Énekli: Leopold Francziska opera-énekesnő. Zongorán kiséri: Santroch Alajos úr. 5. Dialóg: előadják dr. Ferlicska Kálmánná úrnő és dr. Maurer László ú r. 6. Erkel: La Grange, ária a „Hunyadi László“ operából. Énekli: Leopold Franciska opera­énekesnő. Zongorán kiséri: Santroch Alajos úr 7. a) Serenade: Hubay J-től. b) Valse Caprice. Wieniawsky- től. Hegedűn előadja: Kemény Rezső úr. Zongorán ki­séri: Haas Ignácz úr. — Vacsora után táncz. Az estély 8 órakor fog kezdődni s a Korona szálloda nagytermé­ben lesz megtartva. — A meghívók már kibocsáttatlak. Előjegyezni, a meghívó előmutatása mellett, lehet Jako- bovits Fanni k. a. dohány tőzsdéjében és Ruzsonyi Pál üzletében. Az elnökség már most felkéri azokat, akik tévedésből meghívót nem kaptak, hogy dr. Prok Gyula főtitkárnál felszólalni szíveskedjenek. Nyíregyháza város tár­_________________________ sadalmát nagy veszteség érte a héten. Egyike legjobbjainknak, a ki lelkesedni és tenni tudott — önzetlenül: Sztáréit Ferencz rendőrkapi­tány váratlanul, hirtelen meghalt. Sztárek Ferencz egyik elnöke volt a nyíregyházi veres-kereszt egyletnek s fő- parancsnoka és szervezője az önkéntes tűzoltó testület­Sztárek Ferencz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom