Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-01 / 18. szám
„IN T t R V I D É K-‘ 82. Tisztiügyészi javaslat Keék község képviseletének községház épités czéljából megvásárolt belsőség ügyében hozott határozatára. 83. Tisztiügyészi javaslat Ujfehértó községnek, a visszatéríteni rendelt regále kártalanítási kötvény ügyében hozott határozatára. 84. Tisztiügyészi javaslat Oros községnek egy jegyzői irnoki állás rendszeresítése s szervezkedési szabályrendeletének módosítása ügyében hozott határozatára. 85. Tisztiügyészi javaslat Búj község képviselőtestületének a kisdedóvó alap ügyében hozott s Darvas István részéről megfelebbezett határozatára. 86. Tisztiügyészi javaslat Gáva községnek a földhordó hely átengedése ügyében hozott határozatára. 87. Tisztiügyészi javaslat Nyir-Bálor község képviseletének a Makray Pál pénztárnok fizetés felemelését megtagadó határozatára. 88. Tisztiügyészi javaslat Dombrád községnek a vásárvám fizetés ügyében hozott s Allman Dávid részéről megfelebezett határozatra. 89. Tisztiügyészi javaslat Anarcs község képviselő- testületének a körjegyző részére megállapított segédtartási dij ügyében hozott határozatára. 90. Tisztiügyészi javaslata Petneháza községnek a jegyzői lakáshoz szükséges terület megvásárlása ügyében hozott határozatára. 91. Tisztiügyészi javaslat Eszeny, Szalóka, Agtelek községeknek a központi hitelszövetkezet segélyezését megtagadó határozatára. 92. Tisztiügyészi javaslat a Szakoly község által felvenni szándékolt kölcsönűgyben hozott határozatra. 93. Tisztiügyészi javaslat Nagy-Kálló községnek a jegyzői lakbér felemelése ügyében hozott határozatára. 94. Tisztiügyészi javaslat az Ujfehértó községben megtartott jegyzőválasztás eredménye ellen Szunyoghy Bertalan által beadott felebbezésre. 95. Tisztiügyészi javaslat a nagy-kállói járáshoz tartozó Bököny, Szakoly, Mártonfalva, Hugyaj, Geszteréd, Nyir-Acsád, Balkány és Napkor községek ingatlan va- gyonai rendezése ügyében hozott határozatokra. 96. Tisztiügyészi javaslat Eőr, Nyir-Bakta, Lóránt- háza községek ingatlan vagyonainak rendezése ügyében hozott határozatokra. 97. Tisztiügyészi javaslat Mándok és Thuzsér községek ingatlan vagyonai rendezése ügyében hozott határozatokra. 98. Tisztiügyészi javaslat Polgár, Dob, T.-Ladány, Csobaj, Eszlár és Bűd községek ingatlan vagyonai rendezése ügyében hozott határozatokra. 99. Tisztiügyészi javaslat a dadai alsó járás községei által a község kötelékébe való felvételre vonatkozólag alkotott szabályrendelet ügyében. 100. Tisztiügyészi javaslat a dadai felső járás községei által a község kötelékébe való felvételre vonatkozólag alkotott szabályrendelet ügyében. 101. Tisztiügyészi javaslat a kisvárdai járás községei által a község kötelékébe való felvételre vonatkozólag alkotott szabályrendelet ügyében. 102. Tisztiügyészi javaslat a bogdányi járáshoz tartozó községek által a község kötelékébe való felvételre vonatkozólag alkotott szabályrendelet ügyében. 103. Tisztiügyészi javaslat a tiszai járáshoz tartozó községek által a község kötelékébe való felvételre vonatkozólag alkotott szabályrendelet ügyében. 104. Tisztiügyészi javaslat a nyírbátori járáshoz tartozó községek által a község kötelékébe való felvétel módozataira vonatkozólag alkotott szabályrendelet ügyében. 105. Tisztiügyészi javaslat a nagykállói járáshoz tartozó községek által a község kötelékébe való felvétel módozataira vonatkozólag alkotott szabályrendelet ügyében. 106. Tisztiügyészi javaslat a Gyulaháza, Nyir- Mada, Ibrány, Gyulaj, Nyir-Béltek, Vaja, Ófehértó községek birtokosai által a nyomásos gazdálkodás fenntartása tárgyában hozott határozatára. A „MlRVIDEJP* IÁR0ZAJA. Rege Széchenyiről. *) — Irta: Dr. Járosay Sándor. — Végig tekint a múlton, az elveszett időn, És elkalandoz újra a távolba, midőn Először fedte keblét a csillogó ruha, A melyért úgy rajongott, a hogy nem fog soha! Aztán feltűnik újra az átélt sok csata, Ahol küzdött zsibongva a császárok hada, Aztán vége, vége. Az emlék megszakad, Megjött a béke napja. Azóta száll a nap, Meg ismét megvirrad. S meddőn száll az idő, Semmittevésbe élni oly szörnyű, rémitő, Ezt érzi. S tenni vágyik és vágya névtelen, Azt tudja csak, hogy élni úgy tud, ha küzdelem Betölti napjait. A jövőbe vágyva néz, Lelkének röpte bátor, vágya oly merész! Alkotni, hatni vágyik, teremteni nagyot, Nevét hogy emlegessék a késő századok! Nehéz kebléből egy mély sóhaj felszakad S felváltják hallgatását a fájdalmas szavak : „Testemben az erő dúl, emészti önmagát, Szivembon ég a vágy és tárgyára nem talált, Agyamban zsong az eszme s hiányzik az alak, Melyet magára öltve •— terem a gondolat! Tévelygő vágyak, eszmék, csak egy czélt adjatok, Mely tetterőm lekösse s én azé vagyok!“ Elhallgat. És im a csendben láthatlan szellemek Hiván, csábitva, esdve beszélni kezdenek: „Oh! jöjj velem már megkezdett utadon, A harczi dicsőség útját mutatom! Hiszen úgy se tudod már feledni a múltat, A melyben a küzdést szeretni tanultad, Mögötted a kezdet, előtted a pálya, Fényét, örömét, mely kinálva-kinálja, Ismerhetsz-e szebbet a harczi zenénél. Várhatsz-e különbet a harcz sikerénél, Mely a seregeknek élére vezet S megszerzi örökre a fejedelmi kegyet! — Oh! jöjj velem már megkezdett utadon, A harczi dicsőség útját mutatom !“ *) A kereskedő itjak múlt vasárnapi Széchenyi estélyen elszavalta Szabó László. 107. Tisztiügyészi javaslat a Kenézlő, Keék, Beszterecz, Bogdány, Domecser, Székely, Genvzse községi birtokosok szervezkedési szabályzata tárgyában. 108. Tisztiügyészi javaslat a Nyir-Bátor községi birtokosok szervezkedési szabályzata tárgyában. 109. Számvevőségi javaslat a Balkány község kataszteri felmérési költségeinek fedezésére kivetett községi pótadó elszámolása tárgyában. 110. Számvevőségi javaslat Mándok község 1896. évi számadására. 111. Számvevőségi javaslat Nyíregyháza város 1896. évi kövezetvám számadására. 112. Számvevőségi javaslat Keék község 1897. évi számadására. • 113. Számvevőségi javaslat Beszterecz község 1898. évi számadására. 114. Számvevőségi javaslat Keék község 1898. évi költségelőirányzatára hozott törvényhatósági határozat módosítása ügyében. 115. Számvevőségi javaslat Szent-György-Ábrány község 1898. évi költségelőirányzatára. 116. Számvevőségi javaslat Encsencs község 1897. évi számadására. 117. Az eperjeskei körjegyző felebbezése a köréhez tartozó községek 1897. évi pótköltségelőirányzatát megállapító törvényhatósági határozat ellen. 118. Az eperjeskei körjegyző felebbezése a körjegyzői irnoki állás javadalmazását megállapító 514/97. Bgy. számú határozat ellen. 119. Nyíregyháza város képviselőtestületének a nőipariskola részére megszavazott 200 frt segély ügyében hozott határozata. 120. Nyíregyháza város képviselőtestületének a Il-od aljegyzői állás szervezése ügyében hozott határozata. 121. Nyíregyháza város képviselőtestületének a városi dalegylet részére megszavazott 300 forint segély ügyében hozott határozata. 122. Nyir-Bátor és Buda-Ábrány községek 1898. évi rendes, továbbá Rohod, Lórántháza, Nyir-Bakta, Jákó, Karász, Gáva, Mihálydi, Gelse, Nyir-Béltek, Mándok, Nyir-Acsád, Napkor községek 1898. évi pótköltségelőirányzatai. 123. Petneháza község 1895. évi mezőőri számadása, Nyir-Bator község 1895. évi fogyasztási adóról való számadása, B.-Ábrány, Sz.-Gy.-Abrány községek 1895 — 1896. évi közmunka alap számadása, Nyir-Bátor község 1896. évi palló-alap számadása, Apagy község 1896. évi, továbbá T.-Dob, Tímár, Berkesz, Gégény, Halász, Oros, Túra, Komoró, Szabolcs, Gemzse, Piricse, Pilis, Székely, Nagy Varsány, Gyüre, Kis-Varsány, Ra- kamaz községek 1897. évi számadása. 124. Tisztiügyészi javaslat Mihálydi és Gelse községeknek az 1894. évi XII. törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 103. § ának 24. pontja értelmében alkotott szabályrendelete ügyében. 125. Tisztiügyészi javaslat a T.-Polgár községben megtartott törvénybirói választás eredménye ellen irányuló felebbezés felülbírálása tárgyában. 126. Tisztiügyészi javaslat Raád községnek a kis- biró fizetése felemelése és a községi szülésznői állás rendszeresítése ügyében hozott határozatára. 127. Tisztiügyészi javaslat Bérezel községnek a 900 frtos regále kártalanítási kötvény átengedése tárgyában hozott határozatára. 128. Tisztiügyészi javaslat Téth községnek a jegyzői irnoki állással járó költségek fedezését megtagadó s a körjegyző részéről felebbezéssel megtámadott hátáro- zatára. 129. Számvevőségi javaslat a Kottán Ferencz volt vissi főbíró terhére rótt számadási téritinény megvizsgálásának eredményéről. 130. Számvevőségi javaslat Beszterecz község 1898. évi költségelőirányzatát megállapító törvényhatósági határozat helyesbítése ügyében. 131. Tisztiügyészi javaslat Tornyos-Pálcza község képviselőtestületének a fogyasztási adó kezelése tárgyában hozott s felebbezéssel megtámadott határozatára. Elhallgat a szózat. És az idegenben A ki megszólal, annak nyelve ismeretlen. De ö még megérti. És a gyermekévek Emlékei lassan a szivéhez férnek: , A széles világnak egy szép szegletében Él egy özvegy asszony; dús, — mégis szegényen. Palotája rozzant, parlagon a földje, Nincs, ki gazdaságút számba — szerbe szedje. Ezer gonddal — bajjal nem bir egymagába, Szerte-szélylyel züllik szép nagy gazdasága! Hejh! pedig az Isten de meg is áldotta! Van fekete földje, rozstermő homokja, Bortermő hegyalja, meg erdődus bércze S termő földje alatt, kincset érő ércze Hajh! de mit ér mindez, ha a Tisza-árja Pusztáit tavaszszal hömpölyögve járja És a mit a vizái* a jó földbe ott hagy, Ha le is aratja, — a verembe rothad. Hiszen megmozdulni nem tud a nagy sárba, Pedig a Tiszának hogyha volna gátja, A nagy gazdaságnak, ha volna jó útja: A világnak sorja de nagyot fordulna ! Mennyi hasznát veszi más a folyójának, Teherrel nagy hajók ha fel s alá járnak. Mi haszna! Száz meg száz mértföld folyóját. Mint egy nagy vaskapu, a hegyek elzárják. Birtokát a nagy viz kétfelé szakítja, Nincs a két part között sebolsem egy hídja, így lesz birtokából könnyű, olcsó préda, Innen is — onnan is huzza a szomszédja. Nagy gazdaságának csak a súlyát érzi, Nincs a háznál, a ki segítene: — férfi! Fiai elmentek a világba, szerte! így pusztul a szegény özvegy asszony telke! Hűtlen fia voltál te is mostanáig! Mióta nem láttad bérczeid, pusztáit! És hogy elfeledted, elfogott a kétség, Vágyaid a munkát mindenütt keresték, Csak oda nem hívtak, a hol nagy a szükség, A hol menteni kell az ö elveszendő kincsét. Jer! vissza vezetlek ! Vár az igaz munka! Megtalálod ottan kedved felujulva, Nem könnyű dicsőség lesz ottan a részed, De alkothatsz sokat, nagyot és merészet! Királyok kegyelme nem boldogít ottan, De vár az a szegény özvegy —- elhagyottan ! - . . . És mint a ki hosszú, mély álomból ébred, , Felkiált: .[gaz vagy! Vezess! megyek véled!“ ... 132. Tisztiügyészi vélemény Nyíregyháza város szervezkedési szabályrendeletének módosítása, uj állások rendszeresítése, a tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában hozott és Beniczky Miksa és társai által felebbe- zett képviseleti határozatokra vonatkozólag. 133. Tisztiügyészi vélemény Nyíregyháza város és Morgenstern Zsigmond és fiai ezég közt létrejött bérleti szerződésre vonatkozólag. 134. Tisztiügyészi vélemény Nyir-Bátor község tűzrendészet! dij lajstromának megállapítása tárgyában. 135. Tisztviselői nyugdíj törzsvagyon-alap, tisztviselő nyugdíj rendelkezési alap, ebadó alap, nagy-kállói kórházi alap, Bessenyey szobor alap, monográfia alap, állategészségügyi alap, egészségügyi alap, vármegyei szegény alap, thassi szegény alap, ibrányi kisdedóvoda, Lukács Ödön emlék, közmivelődési alap, Kossuth Lajos szobor alap, belegápolási alap, jegyzői nyugdij alap, milléniumi alap, gyámpénztári birság, vármegyei gyámpénztár, nagykállói kórházi tartalék alap, kórházi alapítvány, kisvárdai kórházi tartalék alap, katona beszállá- solási alap, Kállay András alapítvány, járási kórházi alap, tisztviselői segély alap, törvényhatósági könyvtár alap, mezőgazdasági alap, erdészeti alap, kisvárdai kórház alap, vármegyeház épitési alap, törvényhatósági ipariskolai alap, 1897. évi zárszámadása. 136. Az erdélyrészi kárpát egyesület kérése a hazai ásványvizek támogatása iránt. 137. Komoró község képviselőteslületenek a községi szülésznő elbocsátása tárgyában hozott határozata felülbirálás végett bemutattatik. 138. Az összes községek föbiráinak 1897. évi ebadó számadásaira vonatkozó számvevői javaslat. 139. A „Magyarország vármegyéi és városai“ szerkesztősége és kiadóhivatalának kérelme 1500 frt előleg kiutalása iránt. 140. A Magyarország vármegyéi és városai szerkesztő bizottság támogatására alakitolt helyi bizottság előterjesztése uj tagok választása tárgyában. 141. A nyíregyházi dalegylet segélyezés iránti kérelme. 142. A „Vajda János emlék“ bizottság elnökének kérelme segély nyújtás tárgyában. 143. A siketnémák váczi m. kir. országos nevelő és tanító képző intézetének segélyezés 'iránti kérelme. 144. A mensa akadémika elnökségének megkeresése szegény tanulók segélyezése czéljából alapítványok létesítése tárgyában. 145. A kaposvári állami siket-néma intézet igazgató tanácsának megkeresése könyör adomány gyűjtés tárgyában. 146. A Torontál vármegyei jegyzői szaktanfolyam igazgatóságának megkeresése segélyezés tárgyában. 147. A Torontál vármegyei magyar közművelődési egylet igazgatójának megkeresése az alapitó tagok sorába belépés és egyleti tagok gyűjtése tárgyában. 148. Az Atheneum irodalmi részvény-társaság kérvénye a Magyar Nemzet története czimű műnek megrendelése tárgyában. 149. A hazai általános biztositó részvénytársaság előterjesztése a megyei tisztviselők® alkalmazottak baleset elleni biztosítása tárgyában. 150. A kézimunkára nevelő országos egyesület megkeresése a pártoló tagok sorába leendő belépés tárgyában. 151. Nyíregyháza város vásárvámdij szabályrendelete. 152. A nyírbátori járás községeinek kérvénye Ny.- Bátorban egy mértékhitelesítő Hivatal felállítása iránt. 153. A Mándok és vidéki községi hitelszövetkezet kérvénye a vármegyei közpénzek elhelyezésében leendő részeltetés tárgyában. 154. A kótaji felekezetnélküli iskolai vagyonnak az állami elemi iskola részére leendő átadása tárgyában tisztiügyészi vélemény. 155. Kir. főmérnöki javaslat a Petneháza községben tervezett községháza épités ügyében hozott képviseleti határozatra. Nyíregyháza alakulása. (Vége.) A vármegyének a helytartótanácshoz küldendő föliratát is ez a Szaplonczay szerkesztette „Az consilium conceptusát — írja ő maga — négyszer is con- cipiáltattam s csakugyan többet nem szúrhattunk belé.“ Az alaposan megírt fölterjesztésben a vármegye a helytartótanácsot értesíti, hogy a nyíregyházi imabázat Károlyi Feiencz gróf lerontatta, a papot pedig eltávolította. A mi a helytartótanács ama kívánságát illeti — Írja a vármegye — hogy kutassuk ki, honnét jöttek az uj települők s kik voltak előbbi uraik, arra vonatkózolag már megírtuk, hogy az 1715-iki Cl. t. ez. eddig soha sem alkalmaztatott s mi sem kaptuk vissza a dögvész idején elköltözött jobbágyokat, habár több szőr kérelmeztük a magas helytartótanács előtt. A mire tehát más vármegyék nem kötelesek, minket sem lehet kényszeríteni. Különben is az uj lakosok nem titokban és csellel hagyták oda régi lakóhelyeiket, hanem előzőleg eleget tettek három évi kötelezettségeiknek és engedélyt kaptak a kiköltözködésre. A vármegyének és a kincstárnak egyaránt szüksége van a az uj telepitvényre, mivel az adózók túlnyomó része e vármegyében szabad költözési jogú ember; ezek, ha nagy teherrel sújtják, elköltöznek, terheik pedig a megmaradottakra nehezednek, s ha új települők nem könnyítik terheiket, nem bírják elviselni. Nyíregyházára már fekvésénél fogva is szüksége van a kincstárnak; mert Tokaj felé Nagy Kálid és Rakamaz közt négy magyar mértfölduyi távolságban ez az egyetlen község 1 S ha ennek lakóit szótűzik, a katontartás és adózás terheit a másik két község kénytelen viselni. A mi a helytartótanács amaz állítását illeti, hogy mi három évi adómentességgel, annak letelte után pedig csupán egy arany fizetésének ígéretével csalogattuk a lakókat Nyíregyházára, kijelentjük, hogy e vármegyében régi szokás már, a települők számára bizonyos ideig tartó mentesség engedélyezése. Az erdőtlen, homokos és terméketlen vidék miatt okvetetlenül szükség van
