Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-20 / 12. szám
IN V I I * V I » (•: it*a napi élet porától megtisztulva emelik fel a - p Hungária édes ölért?. A 4-S-iki események óriási ni Teleki)-n goinolyg > magasztos tömkelegéből főleg a iiláre/iii-, lá-iki törvények emclkctlnek, mint oly akobUok, melyek a «I jl- gok emb-U'i mérlegelése mellett —a maradandó-ág jellegével liirnak, mint mikor a világegyetem megalkotásánál a végtelen lialalmu teremtő — a liilrege szerint — mondát .Legyen világosság* s a sötét éj nyomóin eloszlott, akként lön a magyarok egének láthatára világos, miliőn az imént említettem törvények imigyen határosak ; mert hiszen a mint mindnyájan igen jól tudjuk, a magyarok egének láthatára, az előtt sok száz éven at borús, nagyon borús volt! Az előtt oly tündöklő fénykan égő napja csak halavanyan, tüzet vesztve bolygóit teve- teg utján! Az előtt oly ékesen ragyogó csillagai megtört fénytelen sugárokkal bujdosák a sötét, a néma éjszakát ; de mini mikor üstökös tör a nagy mindenség rendjébe s retteneté» erejével megbomlasztja annak csodás L-leiii összhangját, hogy megsemmisítsék a régi végtelen s ujj aktiak adjon belatliatlan, mérhctlen eletet, akként törtek be a tfs-iki nagy idők világrázó, ragyogó eszméi a népek életébe s nálunk Magyarországon a márczius lá-iki törvények megalkotásában nyertek érvényesülést s Kun gárdájának összetepet, elliervadt, elborult alakját jQii bájjal, ifjú varázserővel cmclék ki a szomorú sötétség éjeiéből. Tekintetes közgyűlés, lat«, márczius havának ez 1 a históriája, a mit röviden, egyetlen szóval is ki lehet fejezni: a feltámadás. A feltámailas és periig úgy polilikui, mint nemzeti és társadalmi irányban; s e feltámadás glóriája elölt állva, a legnagyobb, a legönzctlenobb magyar, tárgyilagosan ismételhette a nagy szavukat: Kpedéseid nem holtakat illetnek immár és szózatod bús hangja nem halotti zene többé. Oh látom: a jövendő lesz a le korod! Es igy is történt s annak igy is kell történnie.' Mert a mit a legnagyobb magyar úgy rettegett s a init prófétai ihletséggel jó előre, teljes bizonyossággal megjósolt s a mi az ó ulólérhetlcn magasságban szárnyaló nagy leikét az élő halottak szomorúan sötét világába , űldóze, az csak millólagosan, csak rövid időre kövei - kezelt be . . . A márcziusi események, a nagy feltámadás után Hungária csakhamar vérző, mély, halálos sebekkel boriivá ruskudt össze. Feltámadt büszke alakja csakhamar életteliül terült el a három halmu és négy folyós haza gyászfátyollal hordott szomorú térségein, s a lánglelkü kóltó clzcngliellc volna felelte is tragikus gyászdalál; Szobor vagyok, de fáj minden tagom, Krémben a vér forró kínja dili, Tompán sajognak dermedt izmaim, S idegzetem kiizd mozdulatlanul. De hála! ez csak rövid ideig tartóit igy. — A magyarok Istenének végtelen hatalma s Hungária hű fiainak lángoló szerelme s a legelső magyar ember nemesen dobogó, jóságosán -zereló szive csakhamar uj eleire kellék a drága élettelent, a ki hála a jó Istennek, csak tetszhalott volt és ki csakhamar ismét feltámadott i feltámadott hemic ismét a jog, az eszme és az igazság! S a szép Hungária ismét él! Éltének fája újra díszük, ekésen lombos ágai büszkén nyúlnak az ég leié s erőteljes, ifjú hajtásai imponáló erővel tőrnek elő Európa felelt, a nagyság és erő oly képét tárva a szemek elé, mini a minővel csak régen, ősi nagy királyaink dicső korszakában tündököli; s midőn igy a legnagyobb magyar jóslatét, ha nem is egészén beteljesülve, de teljesülő félben táljuk, a nagy ébresztők, a nagy alkotók ipellett lehetetlen a legmélyebb halaerzelével nem gondolnunk alkotmányos szabadságunk legelső őrére, n legelső magyar emberre, s önkéntelenül száll ajkainkra az üdv és a szózat: Kijen n király! Kijen ! Kijen ! Kzek után szónok áttér a márcziusi események, különösen a márczius 14-én meghozóit törvények ismertetésére s e törvények óriási horderejéiiuk méltatására, i majd igy folytatja: Látható ezekből, hogy egyéni, magyar nemzeti, és politikai szabadságunk, önállóságunk és függetlenségünk iegsarkalatosabh alapkövét, a márczius 14-én meghozott s a kisúbhi idők altat jórészben freipi utált törvények képezik; ezeknek szellemét és irányát mi csak fejleszthetjük, csuk előbbre vihetjük, de hatra soha egyetlen lépéssel sem. Kz a mi legszentebb kötelességünk, ezt kell nekünk szabatosan megismernünk okos elvliuseggcl féltékenyén megőriznünk s az utánunk jövő nemzedéknek sértetlenül átadnunk, ezt kell az utánunk jövő nemzedéknek mindenkor lángoló honszoreleiiiimd, sértetlenül megőriznie, meri csak igy lesz nz Istenség zsámolyánál meghallgatva a szent szózat, mit mindnyájunknak ima- szerű foh&szszal kell kiejtenünk, hogy: Éljen ti haza! Kljén, éljen! Tekintetes közgyűlés! Az ujahhi időkben szokássá vált egyes nagyobb jelentőségű ünnepélyek alkalmával a szereplő egyéneknek szivük érzelmei, legjobb meggyőződésük szerint őszintén es leplezetlenül megnyilatkozhatni anélkül, hogy ezt a közönség legalább tartósan rossz néven venné. Ilyenkor az őszinte nyíltságban találunk mentség és bocsánatra. Kngedjek meg uraim, bogy a jelen kiválóan ünnepélyes alkalom ndlali, eme becsületes es okos s-zokasnak én is hódolhassak. Lehel, hogy amit mondani fogok, uz kissé tragiku- lesz, amiért mar jó előre szive* bocsa - Hátukul kérem, hiszen a dolog vigahb veget elintézhetjük a feliér asztalnál is. Az imént azt voltam bátor állítani, hogy a magyar állam ma az erő éa hatalmú oly magaslatán all, aininön csak régen, sok száz éve ö»i nagy királyaink korszakában állott: mégis lm a magyar állam polgáraira. •' magyar nemzet egyéneire gondolok, tűnődve altok meg társadalmi eleiünk egyik jeles képviselőjének mull < vi n. i.i-sinói beszede egy mondása előtt, mely immár -zjllo lg váP, de limit egyesek olykor bizonyos fokon cynLuiu-- tut, szoktak idézgetni: Nem boldog a magyar! Kn úgy érzem, mert gyarló szemeim.ncl úgy látóin, hogy ebben a mondaslian sok az igazság! s ez igazsággal szemben nem tudok vigaszra lelni ama tagadhatatlan lényben, hogy hiszen talán Kuropa többi népei sem oly nagyon boldogok! Az allainliatalom erőteljes birtoka az állampolgárok boldogságát meg korántsem jelenti. Az áltórhelleii pánrzél sokszor vérző szivet takar, s a külső eró és hatalom csillogó ruhája alatt sokszor beteg szervezet lakozik; s ha Hungária hazunk ékes symbolumának üterét tapintjuk s a dyagnozist elfogulatlanul akarjuk megállapítani, úgy tapasztalni fogjuk, hogy az nem ver rendesen. A magyar nemzet közgazdasági és társadalmi életében haj van! Közgazdasági életének szervei iiein működnek összhangzatosan s társadalmi éleiének levegője nyomásié, sót a gyengébb lüdcjúckre nézve elviselhetetlen. Nem feladatom a tünemény természete és okai felelt elmélkednem, de annyit legyen szabad mégis kiemelnem, hogy a 18-iki nagy cselekvések főrugója a tiszta idealizmus és a testvériség érzetének lángja nem lobog többé magasan a magyarnak szivében. Hamu alá került s olt szenesül cl fele. I’edig ez anyagias világban, melynek rideg verseny terén annyi nemes lélek szakad meg a mind szörnyűbbé váló élet küzdelem zsibbasztó terhe alatt, talán a testvériség szent érzeménye s ez ériemény- nek lelkes ápolása volna az egyetlen nyugponl, melynél elfáradt agyunk és sokszor szerle tépett lelkünk pihenőre lelne. Kzt ma sok tekintetben nélkülözzük. Ma rendszerint csak az erős halad! A gyengének legtöbbször veszni, pusztulnia kdl, s összeroskadt vagy eltiport hullája felett, az önzés üli diadalon lorál! S hu lelke és testének ereje a legnemesebb eszmeként való önzetlen küzdelemben pusztult is el az erősebb győző érzékellenül törhet át néma hullája felelt s szende arczún ül a kárürvcndü kaján mosoly. A fokához ez egygyel is kevesebben vagyunk! Tovább, csak tovább! Előre csak előre. Veszszen pusztuljon utániból minden és mindenki csak én, csak én maradjuk rajta, csak én érjem czélomat. l’edig, ha meggondolnánk, hogy ez az oly féktelen hajszával üzötl czél a dolgok végén, egy — télen hóval takart, nyáron zöldolö hantiul borított — pár lépésnyi föld alá kerül, mely alatt aztán a túlbecsült ózdit minden kéje és kínjával az örök. semmiségbe vész, akkor talán megértenénk a testvériség inlőszózatál és követnénk annak égi utait, hogy igy küzdve, igy báladva, a lélek életének összhangját. mint kedély világunk nyugalma és édes békéjének lő feltételét ugy magunk, mint embertársainkban megóvjuk, megkíméljük. E'.cn irányzatnak, ezen eszményi törekvésnek azonban sok az ellensége. így többek között a tévesen értelmezett, vagy kétes crlékü cztlzullul alkalmazóit hazallság is, melynek annyi nemes lélek esett már áldozatául. A tiszta liazaíisúg nem áll a lul hajlott vélekedésben, nem áll az egyénnek elvből való igaztalan és mél- líitl.m hajszájában, még kevésbbé áll a szolgai meg- hiiiiyászkodásban, de legkevúshbé áll a párt szenvedélyek elvadult és túlhajtott szitásában s ennek igen gyakran szűkkeblű, sötét fanatizmuson vagy épen hitvány egyéni önzésen alapuló embertelenségeiben, hanem igen is áll a tiszla, a nemes, a fenköll hnnszerclcinben, a haza ügyének önzetlen jóakaralu szolgálatában, melyben mindnyájunknak egyesülnünk s a testvériség magasztos érzetének eszményi szeretet és ápolásában, a mélyben mindnyájunknak felolvadni kellene. Ezen irány szolgált a 48-iki nagy alkotások alapjául s engedjenek meg uraim, avagy ha megérdemlem, vessenek ream kövei, de tisztelet n számos kivételnek a mai nemzedék ezen alaptól tért el a legtávolabb mit látva, most hogy is mit jó a szép tavasz s azzal az erdők és mezők illatos virága s jön a ,jó gólya madár is*, tűnődve állok meg, váljon nem volna igazolt, láng- lelkű küllővel feléje kiáltani: Csak vissza, vissza! Nincs itt kikelet, Az élet lugyva, S megdermedett! De nem és százszor nem! a hol oly nemesen érző, fenköll gondolkodású, önzetlen jó és lelkes hazaliak állnak őrt a nemzeti feltámadás nagy történelme feleli, olt van tavasz, olt kell lenni virágos kikeletnek, olt kell lenni gyümölcsöző nyárnak is: hiszen csak nem is olyan regen, a kevely turul madár szárnya szegetlen bujkálta a rejlett szokták sötét odiiii s felette az enyészet daemona terjeszti ki komoran sötét szárnyait és imc rejlekeből csakhamar kitöri s ma ismét kevélyen és merészen sregzi csillogó szemeit a nap tüzébe, ezer éves, ütőit, kopott tollazatúul bár, de megifjiill erővel ismét magasan repked a kárpátok ormai feleli, a barátainak tisztelőt és nagyrabecsülését s elleneink respeclusát érdemelve ki. Hiszen újjászületése csak nem regen történi. Ma meg csak gyermekkorát éli s már is lelve a jogosult reménységgel szilárd alapokról kiálthatjuk a kedves gyermek féle: Kedves, «les gyermek, van már szép jelened, ile szebb lesz a jövendöli. — Adja a jó Isten! Addig is szálljon meg bennünket, szállj* nu-g utódainkat a tiszta, a nemes honszcrelem « a testvériség szent őrleményeinek lángja. Ez emelje hazánkat és annak tiait n dicsőség < - jólét elérhető legmaga-ahb tokára, az eró é-s hálálom legmagasabb lejK-sójére a trónt, inelvbeii O felsi ge tercncz Jó/ of király, ki a feltámadás nagy történetet velünk együtt erezve ünnepli, szabad hazánk dicsőségére s népeinek bohlogitásara sokáig, sokáig éljen! A zajos éljenzés elhangzása Után Májcruky HeU főjegyző fölolvasta (inliiJji //«ni ösmerote* indilvaiiy.il, liogv t. I. a város, a nevezetes évforduló alkalmából f.-s- trssé meg a közgyűlési terem szamara < ilrlscge a király es Kos-uth Lajo* arrzképeil. A közgyűlés a hazafias indítsa \t — az indítványozó «zep be-zede illan 'Ttyhangúkig clínpudta, * //■>tiMzaarnáz' Jurnát indít rauvára jegyzőkönyvi köszönetéi szavazol dr. éer/iesia Ao/m.inhoí. ünnepi szuiiokLIaert. A ilis.közgyűlés a varod dalar la éneke rekesz- telle be. A városháza előtt. Igazán magasztos, sz.-p formás voll az az ünnepély, atiielyivel Nyíregyházi város közönsége a nagy márexiusi nap ötveil éves fordulóját megülte. Isten szabad ege alatt, a városháza előtti téren, ezernyi sokasság y> ült össze résitvenni az ünnepen. Délután j órakor vette kezdetét az ünnepély, a főgimnáziumi és a városi dalárda együttesen előadott énekével. Ilnsthy Hant,ins úrnő lépett fői ezután az emelvényre és a nyíregyházi nők nevében, akik uz ezer éves nemzeti ünnep alkalmából Nyíregyháza varosának egy remek zászlót készítettek, átadta ezt a zászlót szép : beszéd kíséretében Untét Lárttló polgármesternek, mint a város első tisztviselőjének. A polgármester atveven a zászlót — mély hazafias érzelmekkel áthatolt beszédben köszönte meg nyíregyházi nők ajándékai. A dalárda elénekelte a Talpra magyart, mire dr. llarlók ,/rnó cv. ref. lelkész a városháza erkélyén megjelenve, hatalmas einlekbeszédet mondáit. Melyen sajnáljuk, hogy az igazán remek einlekbeszédet, mely innr- ezius lá-iki ünneplésünknek kimagasló féiiypnnlja voll, minden igyekezetünk daczára is, nem közölhetjük. A dr. Harlók Jenő beszéde nyomán rölhangzó éljenzés Icesilapulása illán dr. VieUirist Jötte! a márczius 15-diki eszmék ihletett dalnoka szavalta el, óriási hatással, ez alkalomra irl ódáját, melyet lapunk tároza rovatában közlünk. A dalárda berekesztö éneke után, a szép ünnepély í véget ért. A kivilágítás. Alig kezdett sötétedni, a város lakossága az ulrzákra lódult, hogy a kivilágilns hatásos látványában gyönyörködjék. Egyesek már korábban mrggyiíjlulluk aldukuik- ban és kirakataikban gyertyáikat és mécseseiket, a tulaj- i donképeni kivilágítás azonban csak 7 órakor vette kezdetéi amit ismét mozsúrlüvések jeleztek. Ekkor kezdték felgyújtani e vármegyeháza ablakaiban elkészített gyertyákat s a városházán el elyezclt mécseseket is. Ez a két legnagyobb középületünk volt leg- pazarabbul kivilágítva. A hatalmas vármegyeháza temérdek ablakában kél, sőt a nagyterem ablakában három sorjával égtek a gyertyák, inig az erkélyek párkányzata mécsesekkel volt berakva. A városháza kivilágításával a mérnöki hivatni valósággal remekelt. A hivatalos szobák ablakaiban gyertyák égtek. A nagyterem ablakainak, valamint a kapubejárói boltozatainak körvonalai mécsesekkel volt körül rakva. Egész sor mécses égett az emeletet a földszinttől elválasztó, valamint a felső párkány- zaton is. Ezeken kívül a nagyterem ablakai körül egyben a város, egyben pedig az ország czimere volt kivilágítva s az erkély közepén egy óriási transparcns, amely az aradi szabadság-szobor egyik alakját nz ébredő sznimd- ágol ábrázolta készítőjének: Vat Jinef segédmérnöknek nem kevés dicsősésgére. Igazán kár, hogy u fclkcrcko- detl erős szél a inrggyiijtotl mécsesek közül számosat idő elölt eloltotta. Este Vi H óra tájban az iparos ifjuság fáklyás menettel járta be a város főulczáit. Kő/,vacsora a „Koronában.“ Este K órakor 20(1 leniekéi köz vacsora fejezte he az ünnep napot a .Korona* szálloda lánc/.termeben. Az első fclköszöiitól ilencs Ltittlii mondotta a királyra, utána Somogyi llyula Lir. közjegyzőéi imp jelentőségét ecsetelte, Májertsky Iliin főjegyző, megemlékezvén u nap folyamán végbement zászló átadásról, a nyíregyházi nőket éltette, tlr. Jósa Antlrát vármegyei főorvos Kossuth Lajo» emlékére Orilctlc poharai, Dömötör György róni. kulli. sogedlelkész az éleiben lévő agg honvédekre, Halasi Jiinos pedig a délutáni ünnepély két löszoreplöjére: ilr. Ilarlok Jenőre és tlr. I'ielóriee Jótte/re mondott pohurkószöntól, melynek elhangzása után a közönség nem nyugodott addig inig Vielúrist Jót te ff el iámét el nem szuvnltatla ódáját. A közönség a vacsora végeztével a teremben rsak hamar lürhcllenné váló füst imáit 10 óra után oszladozni kezdett. Kő/.vacsora it „Pacsirtában.“ A uap estéjén, — az emléknap iránti hála és lelkesedéstől vezetve — a függetlenségi pírt egy részo nagy száminál jelent meg a .Pacsirta helyiségében. A vacsora estéli 8 órakor kezdődőit, s ugy po- kirázás közben éjfél utáni ideig eltartott. Minden egye- , sének szive lelke el volt (elve a nap emlékének örömétől. M glradlak a (elköszöntök, melyek sorát a kör elnöke indította meg a folytatta a vároa aranyaráju S/ent Jánosa Dr llarlók Jenő ev. ref. lelkész Henictky Mikst a (Oggetleuségí párt elnöke ekké- p -n szólott: Tistlell pn/i/iirtának! Mindnyájunk édes emlékezetébe jutott hogy ma egy oly napra virrad unk, mely ragyogó fényével bevilágítja az egész országot. Széles e hazában, nincs egyetlen egy hely sem olyan, hová a mai nap fén/o be oe halna, és az igazi h mii .sziveket a ház-szeretet láugmelegévé ne varáztolná. K nap, aa 1848 ik éri márczius bö 15 ének, mint a szabad-ág, egyenlőség, éa testvériség magasztos étiméi tnegsrQ'eféséoek 50 éves évfordulója. Ezért jelentőnk meg mi e helyen ma, hogy egyrészről örömmel éa kegyelettel megönoepeljOk a mai nagy gip emlékéi. — más részről, hogy ama kor férfin Iráni, kik ama napán megszületett vívmányok meg. ■ ervmiői valának, megemlékczéaUokbeo hálánkat kifejezhessük. A bibliából azt laouhuk tisztelt polgártársaim, hogy as Isieo akarata ét rendeletéből vezette lie Mózes * próféta az Izrael népét az Ígéret szent földjére. N-kUuk a magyar nemzetnek ia adott az l-leni goodvise'éa egy kiváló nagy férfiú', ki korát kimagasló szellemi erejével, láng tzavsival és az emberi szeretet megtestesüli jóságával, — élére áilváu nemzetének,
