Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
,TM Y t R V I 1> É3 IV* 1950. 1898. Szabolcs vármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegyébe bekebelezett Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál megüresedett rendőrkapitányi állásra, amely állás jelenleg 1100 forint évi fizetés, s a járlatlevelek kiállításáért befolyó jövedelem '/3-ad részéből álló jutalékkal van javadalmazva, ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, életkorukat, valamint eddigi szolgálataikat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám az 1899. év január hó 10-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1898. deczember hó 10-én. I5r. Fcilitzscli, főispán, * 1 26673. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Felhívom, hogy az alább közölt pályázati hirdet mény tartalmát hatóságuk területén a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál rend szeresitett főszámvevői állás lemondás folytán megüresedvén, ezen jelenleg 1000 forint lizetéssel javadalmazott állásra pályázatot nyitok s pályázni óhajtókat felhívom, hogy az 1883. évi I. törvényben előirt minősítésüket, életkorukat, eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket a vármegyei közigazgatási iktatóhivatalhoz az 1899. évi január hó 12-ik napjának d. u. 5 óráig nyújtsák be. Úgy a főszámvevői, valamint az esetleges előléptetés folytán megüresedő tiszti állások a város tanácstermében az 1899. év január hó 14-ik napján délelőtt 10 órakor kezdődő képviseleti ülésen választás utján fognak betöltetni. (2—1) Nyíregyháza, 1898. deczember 23. Mikecz János, alispán. 258f<fno^' Szabolcsvármegye alispánjától. 1 o9o. Hirdetmény. Községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. A hamisított borok forgalomba hozása a nálunk is nagyobb lendületet vett szőllőművelés felvirágzását nagy mérvben fenyegeti, fenyegeti különösen a szőllő- műveléssel foglalkozók érdekeit, akik megélhetésük biztosítása — jövedelmeik fokozása czéljából, éppen ezen foglalkozásra nagyobb tőke és munka befektetést eszközölnek. A törvény és miniszteri rendeletek ugyan intézkednek a hamisított borok készítésének és forgalomba hozásának megakadályozásáról s a visszaélések megbüntetéséről, azonban ezen rendelkezéseknek s az ellenőrzés gyakorlásának csak az esetben lehet kellő eredménye, s a közönség érdekeinek megóvása czéljából sikere, ha minden egyes polgár igyekezik már a saját érdekéből is segédkezet nyújtani arra nézve, hogy a hamisított borok gyártása vagy eladásáról mihelyt arról tudomást szerez, az illetékes hatóságokhoz, vagy pedig az egyes járásokban már megalakított bor-ellenőrző bizottságokhoz, vagy annak bármely tagjához bejelenti. A bor-ellenőrző bizottságok névjegyzéke ugyan már a „Nyirvidék“ utján közöltetett, azonban a közönség tájékozása végeit azt ismételten köztudomásra hozom. Felhívom azért czimet, hogy ezen felhívásomat a közönségnak legkiterjedtebb módon hozza tudomására, alkalmas módon igyekezzék felvilágosítani és meggyőzni arról, hogy a hamis borok elleni védekezés, tehát a bárkinek tudomására jutott gyanús esetek bejelentése is, a közérdek nagylöntosságu megóvása szempontjából, mindenkinek polgári kötelessége s azon esetben, ha hamisborok készítése vagy forgalomba hozásáról bármily utón tudomást szerezne, arról az illetékes elsőfokú hatóságnak azonnal tegyen jelentést. Nyíregyháza, 1898, deczember 10. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1897. évi október hó 12-én br. Feilitzsch Berthold főispán elnöklete alatt tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 450—97. Bgy. 16560—97. K. Olvastatott a kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. évi 53850. számú rendelete, melyben felhívja a vármegye közönségét járásonként borellenőrző bizottságok megalakítására. Határozat. Elnöklő főispán úr Öméltósága ezen rendeletből kifolyólag reá ruházott jognál fogva a vármegye területén járásonként a borellenőrző bizottság elnökeiül és tagjaiul következőket nevezte ki: I. Nyíregyháza rend. tan. város területére : Elnök: dr. Trajtler Soma orvos. Tagok: Ferlicska Rudolf kereskedő és Tahy Miksa bortermelő kereskedő. II. A dadai alsó járásban. Elnök: Szomjas László t.-dadai földbirtokos. Tagok: Liptay Jenő t.-eszlári gazdatiszt, Papp Miklós t.-lóki gazdatiszt. Hl. A dadai felső járásban. Elnök: Darvas István buji földbirtokos. Tagok: Boócz Ferencz vissi mérnök, Horváth Ferencz buji földbirtokos. IV. A bogdányi járásban. Elnök: Jármy Márton kótaji földbirtokos. Tagok: Borbély Gáspár kemecsei földbirtokos, Sialánczy Ferencz bogdányi földbirtokos. V. A tiszai járásban. Elnök: Liczay Szabó Gyula gyürei birtokos. Tagok: Szikszay Sándor mándoki uradalmi titkár, Lövey István lövői lakos. VI. A kisvárdai járásban. Elnök: Jármy Ölön las- kodi birtokos. Tagok: Harsányi Menyhért kisvárdai ügyvéd, birtokos, dr. Küzmös György kisvárdai orvos. VII. A nyir-bátori járásban. Elnök: Várady István ny'rbátori birtokos. Tagok: Kéky László bogáti jegyző, Sjfter Kornél ófehértói gazdatiszt, gróf Majlátnál. a Vili. A nagy-kállói járásban: 1-ső bizottság: N.- Kálló, K.-Kálló, Napkor, Apagy, Kálló-Semjén, Ujfehértó Bököny, Hugyaj, Geszteréd, Biri községekre. Elnök : Pető András nagy-kállói földbirtokos. Tagok: Béres Ferencz nagy-kállói gör. kath. lelkész, dr. Lórencz Gyula nagy- kállói orvos. 2-ik bizottság: Balkány, Szakoly, Gelse, Mihálydi, Nyir-Adony, Nyir-Acsád, Mártonfalva, Szent- György-Ábrány, Buda-Ábrány községekre. Elnök: üe- ssewffy Aurél szent-györgy-ábrányi földbirtokos. Tagok Lengyel Ferencz mártonfalvai jegyző, Dobozi Endre ny.- acsádi gyógyszerész. A törvényhatóság részéről ezen bizottságokba egyhangúlag beválasztattak. I. Nyíregyházára. Kmecz Sándor szőllő-termelő és Karabélyos Péter nyíregyházi kiskereskedő. II. A dadai alsó járásban. Sarlai Dezső tisza-dobi gazdatiszt és Fleischer Ferencz t.-polgári birtokos. III. A dadai felső járásban. Andó Sámuel jegyző, és Pethő Antal gávai birtokos. IV. A bogdányi járásban. Ibrányi Zsigmond kótaji birtokos és Bónis György vasmegyeri birtokos. V. A tiszai járásban. Nagy János lövő-petrii bir tokos, Virág Árpád t.-pálezai postatiszt. VI. A kisvárdai járásban. Erőss György f.-litkei birtokos, Szalánczy Bertalan komorói birtokos. VII. A nyírbátori járásban. Péchy Béla ny.-madai birtokos, Komoróczy József eőri birtokos. VIII. A nagykállói járásban. 1-ső bizottságba: ifj. Toka Sándor és Krasznay Sándor nagy-kállói lakosok. 2-ik bizottságba: Dankó Pál nyiradonyi jegyző, Nagy Miklós mihálydii jegyző. Miről a kereskedelemügyi m. kir. miniszter feliraton, a vármegye alispánja jegyzőkönyvi kivonaton, úgy szinte a bizottság elnökei és tagjai jegyzőkönyvi kivonaton, járási lőszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, valamint községi elöljáróságok a „Nyirvidék“ utján értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kállay Elek, tb. aljegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. 25787. K. * 1 2 3 4 5 6 1898. A községi elöljáróságoknak. Ő cs. és apostoli kir. felsége által alapított „Diszérem negyven évi hű szolgálatokért“ szabályzatát s az erre vonatkozólag kiadott 6702. ein. sz. belügyminiszteri rendeletet minél szélesebb körben leendő közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. deczember 13. Mikecz János, alispán (Másolat.) Az 1898, évi augusztus hó 18-án kelt legfelső kézirattal alapított „Diszérem negyven évi hű szolgálatokért“ szabályzata: 1. §. Ő császári és apostoli királyi felsége, oly szándékkal, hogy kitartó és lelkiismeretes kötelesség teljesítését tiszteletben részesitse és legfelső elismerésének látható jele által az osztrák magyar monarchia népességének minden osztályát hivatásos tevékenységében való hű kitartásra búzditsa, ölven évi uralkodói jubileumának ünnepe alkalmából érmet méltózlalott alapítani, mely „Dísz érem negyven évi hű szolgálatokért“ nevet fog viselni és rang, állás és nem külömbsége nélkül adományozandó. 2. §. E'.en érem bronzból való és az előlapon 0 császári és apostoli királyi Felsége mellképit mutatja e fölirássat: Franc Jos. I. D. G. IMP. AUST., REX. BOH. ETC. ET REX AP. HUNG.; a hátlapon, közepén e föl- irást: „XXXX. ANNORUM“, köriratul pedig „SIGNUM LABORIS FIDELITER PERACTI,“ Az érem 39 milliméter széles vörös szalagon a mell baloldalán viseltetik és az ezüst érdemkereszt után sorakozik. 3. §. Az érem egy és ugyanazon nyilvános, vagy magánszolgálatban megszakítás nélküli 40 évi hű és kielégítő alkalmazásért adományoztatik. Az éremre való igényt a pályázók tartoznak a fentebbi követelmények igazolása mellett érvényesíteni, még pedig ha az illetők tényleges állami szolgálatban vannak, följebbvaló hatóságuknál, minden más esetben szolgálati, illetve lakóhelyük elsőfokú közigazgatási hatóságánál. Az igényjogosultság megbirálása és az érem megadásának megállapítása a tényleges állami szolgálatban levő pályázóról van szó, az első fokú feleltes hatóság által történik s ha az illető valamely központi hatóság tagja, ugyanezen hatóság által; minden más esetben a közigazgatási országos hatóság által. 4. §. Mindenki, a ki a „Diszérem nagyven évi hű szolgálatokért“ kitüntelést nyerte, jogosítva van, hogy magát az érem „tulajdonosának“ nevezze és minden szolgálati iratban mint olyan jelölendő meg. Pusztán a szallagot, az érem nélkül, viselni nem szabad. 5. §. A tulajdonos halála után, az érem az örökösöknek marad. 6. §. A büntető törvénynek a rendjelek és díszjelvények elvesztésére vonatkozó halározmányai ezen éremre vonatkozólag is alkalmazást nyernek. (Másolat.) 6702. ein. szám. M. kir. belügyminiszter: Körrendelet. Ő cs. és ap. kir. Felsége folyó évi augusztus hó 18-án kelt s a „Budapesti Közlöny“ f. évi 189-ik számában közzétett legfelsőbb kéziratával, ötven évi uralkodói jubileuma alkalmából a kitartó és lelkiismeretes kötelesség teljesítése jutalmául adományozandó díszérmet méllóztatolt legkegyelmesebben alapítani. — Midőn ezen diszérem alapszabályait a törvényhatóságnak ide- zárva megküldöm, egyúttal a szóban levő díszérem okmányozása körüli eljárásra nézve, nevezetesen az alapszabály 3. § ának magyarázatául a következőket hozom a törvényhatóság tudomására: Az alapszabályok 3. §-a első bekezdésében, mely az igényjogosultság feltételeit állapítja meg, az „egy és ugyanazon szolgálat“ akként értelmezendő, hogy a szolgálat adó egy és ugyanaz lett, légyen a megszakítás nélküli hű és kielégítő negyven évi alkalmaztatás alatt, tekintet nélkül arra, hogy az illető szolgálat bármely ágában (közigazgatás, kUtói is, stb.) vagy bármely minőségben (fogalmazói, számviteli, kezelőtiszti, stb.) működött. Mindenki igénnyel bír tehát a díszéremre, — ha a többi feltételeknek megfelelvén — negyven évet töltött állami szolgálatban, vagy negyven évet törvényhatósági, — esetleg egy és ugyanazon magán szolgálatban. Minthogy pedig a katonai szolgálat szintén államszolgálatnak tekintendő, ennélfogva ha állami alkalmazottról van szó, annak öszszolgálatába a katonai szolgálati évek is betudandók. — Ellenben nem jogosit a díszéremre az, ha valaki a negyven év egy részét törvényhatósági, városi, vagy községi szolgálatban töltötte, a többit pedig állami szolgálatban, mert ebben az esetben a szolgálat adó nem ugyanaz. — Az- éremre való igény igazolásáról ugyanazon §. második bekezdése világosan intézkedik. Az igényjogosultság megbirálása és az érem megadásának megállapítása, ha tényleges állami szolgálatban lévő pályázóról van szó, az első fokú felettes hatóság által történik, a mely után az igényjogosultság igazolására vonatkozó okmányokkal felszerelt folyamodványt, az igényjogosultság fennforgásának megerősítése mellett hivatalos utón a miniszterelnökséghez terjeszti fel. Minden más esetben az elsőfokú közigazgatási hatóság, a melynél az igény érvényesíttetik, az igényjogosultság megbirálása és az érem megadásának megállapítása végett az ügyet rendes hivatalos utón a miniszterelnökséghez terjeszti fel. Felhívom a törvény- hatóságot, hogy úgy a mellékelt alapszabályoknak, valamint a szóban levő díszérem adományozása iránti kérelem tárgyalásánál követendő eljárásnak a lehető legszélesebb körben leendő közzététele iránt intézkedjék. Budapesten, 1898. évi deczember hó 7-én. Peresei, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi magy. kir. miniszter 11141-111*2. ein. számú rendeletének inásolátát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1898. deczember 2. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földraivelesügyi magyar kir. miniszter. 11141 - III-2. ein. sz. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi városi törvényhatóság polgármesterének. Tudomásul vétel, megfelelő módon való közzététel és a kirendelt szakértők és marhalevél kezelők megfelelő utasítása végett közlőm, hogy a cs. és kir. közös külügyminiszter úr f. évi november hó 24 én 59510. sz. alatt kelt értesítése szerint a porosz kir. földmivelésügyi miniszter Magyar és Horvát-Szlavonországok külön tilalom alá nem vett területeiről származó élő szarvasmarháknak Nordhausen város közvágóhidjára való bevitele a Német birodalommal kötött s az 1892. évi V. t.-czikkbe iktatott állategészségügyi egyezmény végrehajtása iránt kiadott 1893. évi február hó 3-án 6241. szám alatt kelt itteni rendeletemben foglalt általános feltételek mellett megengedte. Kelt Budapesten, 1898. évi november hó 26-án. A miniszter megbízásából Birdossy, s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. 24981. K 1898. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 81441/111-2-98. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás és a legszélesebb körben leendő azonnali szabályszerű kőzhirrététel végett kiadom. Nyíregyházán, 1898. deczember 5. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter 81441 -III-2. szám. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi városi törvényhatóság polgármesterének. Azonnali megfelelő kőzhirrététel s a kirendelt szakértők és marhalevélkezelők mielőbbi megfelelő utasítása végett közlöm, hogy az alsó-ausztriai cs. kir. helytartóság folyó évi november hó 25-én 103663. sz. a. kelt hirdetménye szerint Magyarországnak és Horvát-Szlavonországoknak járványmenles és osztrák részről forgalmi korlátozás alá nem vett törvényhatóságaiból, úgy a ragadós száj és körömfájás, sertésvész vagy sertésorbáncz miatt az ausztriai szabad forgalomból kitiltott törvényhatóságainak járványmenles községeiből származó élő sertések, sulyokra való tekintet nélkül, az élő sertések Ausztriába való szállítására nézve érvényes általános feltételek mellett Bécsújhelyre, a közvágóhidra (Saniluts-Slahthaus) bevihetők. Ily sertés-szállilmányok a feladás előtt állami állatorvos által vizsgálandók meg s Bécsújhelyen, a vágóhíd külön rakodóján rakandók le. E szállítmányok a kirakás alkalmával újból hatósági állatorvos által megvizsgáltatnak s ha akkor teljesen egészségesnek találtatnak, a vágóhídi telepen levő istálókban helyezendők el és onnét legkésőbb 96 óra alatt levágás czéljából a vágóhidra szállitandók. Ha a szállítmányban a kirakáskor száj és körömfájás, sertésvész, vagy sertésorbáncz állapíttatnák meg: a szállítmány a rakodóról közvetlenül a vágóhídra vitetik. Budapesten, 1898. november 28. A miniszter megbízásából: Lestyánstky, s. k. 25721. K. 189C Szabolcsvármegye alispánjától. A nyírbátori járás főszolgabírói hivatalától 11062/98 szám alatt beterjesztett alábbi körőzvényt kőzhirrététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1898. deczember 12. Mikecz János, alispán. 1062 K. sz. Körözvény. Biró Károly nyírbátori lakos nevére 1894. évi 6—44. szám alatt kiállított munkakönyvé f. évi november hó 29-én Nagy-Kállóba menet elveszett, megsemmisítés végett köröztetik. Kelt Nyir-Bitorban, 1898. deczember hó 9-én. Főszolgabíró szabadságon : Ilorkovlts Sándor, tb. szolgabiró.