Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

« bevitele után szedett városi adókat és pótlékokat e rendelkezés nem érinti. 2. Ugyancsak 1898. évi deczember hó 31-ikével megszűnnek az 1890. évi XXXVI. törvényczikknek az égetett Bzeszes folyadékok forgalmának korlátozására vonatkozó ama rendelkezései, a melyek szerint égetett szeszes folyadékok egyik beszedési körből a másikba nem voltak szabadon bevihetők. 3. Áz eltörölt szeszitalmérési, czukorfogyasztási és söritaladók helyett szeszforgalmi, czukorfogyasztási és sörfogyasztási adó elnevezés alatt 1899. évi január hó 1-jével uj adók lépnek életbe. 4. Ezek az adók a kisebb mennyiségekben elszál litott adóköteles czikkek után az illető czikkeket elő­állító iparvállalatokban (szeszfőzdében, czukorgyárban, sörfőzdében) fognak beszedetni; ennélfogva azok, akik ily czikkeket a magyar korona országainak területén fekvő ilyen iparvállalatokból kisebb mennyiségekben (égetett szeszes folyadékokat 5000 hektoliterfoknál, czukrot 50 métermázsánál, sört 50 hektoliternél kisebb mennyiségekben) szereznek be, vagy a kik ily cziitke két a magyar korona országainak területén beiül ke reskedésekből vagy más üzletekből illeve felektől sze­reznek be, a czikkek beszerzése és átvétele alkalmá­val adót fizetni nem tartoznak, mert az adó már az elárusító gyáros vagy kereskedő, illetve fél által volt lefizetendő. 5. Magán felek valamint a szesz, czukor és sör elárusitásával és feldolgozásával foglalkozó iparüzők az uj adókat, a mennyiben szabály-ellenesség esete fenn nem forog csak az alábbi a) és b) pontok alatt felsorolt két esetben tartoznak széméiyesen lefizetni, és pedig: a) ama czikkek után, a melyeket a magyar korona országainak területén fekvő szeszfőzdékből, czukorgyá- rakból (szesz ős czukortartására rendelt szabairaktá- rákból) és sörfőzdékből a 4 ik pont alatt kitüntetett mennyiségeknél nagyobb mennyiségekben szereznek be. Meg van azonban engedve, hogy ezek után a nagyban szállított mennyiségek után is a most említett vállala­tok fizessék a szesz forgalmi, czukorfogyasztási és sör­fogyasztási adókat ily esetben a czikkek átvevői sem adófizetési kötelezettség sem ellenőrzés alá nem esnek. A ki tehát ilyen nagyobb mennyiségekben szerez be a magyar korona országainak területén fekvő szeszfóz dőkből, czukorgyártelepről (szesz ős czukortartására rendelt szabadraktárakból) és sörfőzdékből adóköteles czikkeket, saját érdekében cselekszik, ha az árut akként rendeli meg, hogy az adót a küldő vállalat maga fizesse le. b) az olyan égetett szeszes folyadékok, czukor, czukorkák, kándirozott gyümölcs, csokoládé, csokoládé­gyártmányok, likőrök és sör után, melyeket oly hely­ről szereznek be, melyre az 1898. évi XVI. és XVII. törvőnyczikkek hatálya ki nem terjed. Ezek a heiyek: a vámvonalon kivül fekvő területek, a birodalmi ta­nácsban képviselt királyságok és országok (Ausztria) végre Bosznia és Herczegovina. 6. Azok a czikkek. melyek után az adókat az előző 5. pont szerint az átvevő fél tartozik megfizetni, az átvevő fél által azonnal az átvétel után, s még mielőtt azokat beraktározta, vagy bárhova szállította volna, az átvevő lakhelyére (üzlethelyiségére) nézve illetékes pénzügyőri szakasznál (Budapesten fo­gyasztási adóhivatalnál) bejelentendők. — Ezért, a mennyiben az illető szakasz (hivatal) a szállítási út­vonalon vagy ahhoz közel fekszik, legczélszerűbb, ha a bejelentés a czikkek előállítása mellett, már útköz­ben megtétetik az illető szakasznál (hivatalnál), a hol ez esetben egyúttal az illető czikkek meg is vizsgál­hatók. A fizetendő adók tételei a következők: égetett szeszes italok után (likőr kivételével) hektoliterfokonként 15 kr szeszforgalmi adó; kodó galyaira, közben sápadt arcza gyenge zöld színűre változott. En álltam az atalier közepén, kezemet égette az ötven arany, mint a Judásét az árulás bére. * * * A fiú kétBégbeejtett. Hallgatott és újra hallgatott. Az arcza pedig sá­padt napról-napra, mint a nyers szalmakalap a kéues rekeszben. Vártam egy darabig. Nem mertem beszélni vele úgy frissiben a dologról, vártam, mig egy kicsit bele­fásul a fájdalomba. A kályha mellett, az est csendjében szóltam elő­ször. Elővettem a régi taktikát, a kiábrándulás takti­káját. Csak úgy folyt ajkaimról a böcsmölő szóáradat, pedig magamnak is nehezemre esett, nem úgy éreztem, a hogy beszéltem, de hát az orvosságnak ritkán édes az ize. — A kis szőke madár azóta elfelejtett. Ciak szórakozásból foglalkoztatott maga körül. Te pedig nem tudod megtartani a mérteket. Gyakori itlan vagy a leánynép körül, pedig azzal az Ízlés ellen is vét a lovag, ha flirtból át csap a szerelembe, még a trubadúrok széptevőse is flirt volt, ma már csak a mesterlegények szerelmesek, meg a szalma-özvegyek. Ha pedig csak­ugyan olyan nagy mértékben szenvedőnek érzed magad, a*kor igyekezzél kiaknázni hangulatodat, a szenvedő lira hangjai még izgatják a füleket, ragadj tollat és irj, a szived megkönnyebbül, a zsebeid megnehezednek, ha poéta vagy ne, engedd előtérbe tolakodni az embert! A fiú tenyerébe hajtott fejjel hallgatott. Nem mozdult, nem szólt. Mikor elhallgattam felkelt. Fejére vágta a czilinderemet és eltűnt. Kőt nap múlva hozta haza a hordáraik meg a Fiume egy pinczérje. Nem volt eszméleténél lebúsulta magát. Huszonhat órán át aludt mint a hulla. Mikor kijózanodott felöltözött rendesen, az íróasztalhoz ült és megírta a „Megtaláltam — elvesetettem“ czimü köl­teményét, amiről hetekig beszélgettek országszerte, mint a lirai költemények szoliterjéről. Azt hittem megkönnyebbült a szive, de tévedtem. „IV YIRVIDÉK* likőrök után hektoliterfokonként 15 krajczár szeszforgalmi adó és hektoliterenként 2 frt czukorfo gyasztási adó; czukor után métermázsánkóut 6 frt czukorfogyasz- lási adó; czukorkák mán métermázsáuként 5 frt czukor­fogyasztási adó; kándirozott gyümölcs után métermázsánként 4 frt czukorfogyasztási adó; csokoládé és csokoládé-gyártmányok után méter- mázsánként 3 frt 50 kr czukorfogyasztási adó; sör utáu hektoliterenként 5 forint sörfogyasz­tási adó; 7. A bejelentési és adófizetési kötelezettség vala­mint az ellenőrzés s a különböző kedvezmények és könnyebbségek tekintetében a részletes rendelkezése két az 1898. évi XVI. és XVII. törvéuyczikkek végre­hajtása iránt kiadott, a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 258—262. számaiban közzétett utasitá sok tartalmazzák, a melyeknek külön kiadásai, meg pedig a szeszforgalmi adóra vonatkozó 60 kiért, a czukorfogyasztási adóra vonatkozó 50 krért s a sör­fogyasztási adóra vonatkozó 60 krért az Országos Törvénytár szerkesztőségében (Budapest, IV. kér. Mól nár utcza 26. sz. alati) beszerezhetők. Ez utasításoknak a fenti 1—6. pontok alatt fog­lalt fontosabb intézkedésein kivül a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozóinak figyelmébe ujánltutik az a rendelkezés, mely szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adó szempont­jából minden további bejelentési és adófizetési kötele­zettség s ellenőrzés alól felmentetnek akkor, ha a szeszforgalmi adót a szeszlermeiési adóval egyidejűleg lefizetik; s igy a felek saját érdekükben cselekeszuek, ha ezt az adóztatási módot válasziják. 8. A czukorfogyasztási adóval megadóztatott czuk­rot tartalmazó tartályok, és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sört tartalmazó hordok es ládák czukor­fogyasztási adó zárjegyekkel,« illete sörzárjegyekkel lesznek ellátva. E zárjegyek épségben létele bizonyí­téka annak, hogy az illető czikkek meg vaunak adóz­tatva, s hogy azok után az átvevő adót fizetni nem tartozik. 9. Az 1899. évi január hó 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, czukor, czukoráruk és sör után a birtokos a fenti 6 pont alatt kitüntetett adók­nak megfelelő pótadót tartozik fizetni s az általa az illető czikkek után esetleg előzőleg lefizetett szeszital­mérési, illetve czukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított áital vissza fog téríttetni. Az ez iránti részletes rendelkezéseket, kedvezményeket és könnyítéseket a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 267 ik számábau közzétett rendelet, tartalmazza. 10. A pótadó alá eső készletek 1899. január 1 tói 3 ig Írásban két példányban bejelentendők az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál. A bejelentésre szükséges űrlapok az előáililási költség megtérítése mellett minden pénzügyőri sza­kasznál és Budapesten, a fogyasztási adóhivataloknál is kaphatók. Nem jelentendők be : a) azok a készletek, a melyek Budapest székes- fővárosnak és Pozsony sz. kir. városnak adóvonallal zárt területen találtatnak, s a melyek után a szesz­italmérési, czukorfogyasztási, illetve söritaladó már le­fizettetett ; b) az adóinenteseu főzött pálinka, amennyiben a szeszfőző és vele egy kenyéren levő háznépe vagy cse­lédei által leendő fogyasztásra vau szánva; c) az olyan égetett szeszes folyadék, a melyet szeszfogyasztási adó terhel; Nappal szavát se hallottam. Ült rendesen, néha aztán felugrott és járt végig végig a szobában, mint egy beketreczelt farkas. Hauern éjjel rettenetesen szenvedett. Egy szobában aludtunk. Mig az első álom bódu­lata ült meg az agyán csendesen feküdt, de csakhamar mozgolódni kezdett párnáin. Mig csendesen feküdt elnéztem magas homlokát, sápadt arczának kemény vonásait. A száj* finom volt, egészen nőies, felső ajkát még alig árnyalta a bajusz. Hatalmas boltozatos homlokán rendetlen fürtökben hul­lámzott a haj. Úgy sajnáltam ezt a szegény jó gyereket, akinek különben is nehéz volt az árvasági, anyakéznek kellett volua még vezetnie. Nagy szivével, Iievülő idealizmusá­val czéltáblája volt a szenvedésnek. Az élet ridegsége bántotta, ha igazságtalanságot tapasztalt felsziszszeut, mint a kit tüzes vas ért. Maga szegény volt, azért a szegényeket mélyen sajnálta szükölködésökért és most ezekhez ciatlakozott ez a szerencsétlen szerelem. Álmában vonaglott mint egy meggázolt féreg. Az arcza eltorzult, begörbiteit ujjaival belevágott a taka­róba, mint a párducz zsákmánya húsába és beszélt, beszélt örületes dolgokat, közben hörgött; vagy fel akart emelkedni, de visszazuhant. Minden kitöréséhez a szőke leány neve volt a refrén. Nagyon szenvedtem a szegén tfiu miatt, a ki tes­tileg legyengült a szörnyű idők alatt. Féltettem a a megőrüléstől. Próbáltam bóditó szereket beadni neki, hogy az álmait elűzzem, nem sikerült. Mikor már lemondtam minden reményről, a mikor már a búskomorság lenyü gözte, a megőrüléshez közel állt, szenvedései hirtelen megszakadtak, nyugodtan aludt, kissé fel is vidult. * * * Úgy elgondolkodtam ezen a hirtelen változáson. Mint később megtudtam a kis szőke lány, a kire ökölbe szorult kezekkel voltam képes visszagondolni, ezen a napon tánczolta Kércsy gróffal azt a második négyest, amelynek eljegyzés lett a folytatása. Adta kis boszorkánya, be meg kínozta a fiút, hát bizony hamarább is eltáuczolhatta volna azt a négyest. d) az a szesz, mely az 1888. évi XXIV. t.-cz. 6. §-ában megjelölt czélokra van rendelve, ha az állam- kincstár biztosítására szükséges feltételek teljesitvék; e) az a szesz, a mely valamely termelési adó alá eső, a szeszmérőgép jelzései szerint adózó szeszfőzde részéről kivitel czéljaira adómentesen raktároztatik; f) az olyan czukor, a melyet czukoradó terhel ; g) az egyes feleknél jelentéktelen mennyiségek­ben készletben levő czikkek, a melyek az egyes ma- gánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt, 10 kilo­gramm czukrot vagy czukorárut vagy 5 liter sört, az illető czikkekkel kereskedést vagy ipart űző feleknél pedig 10 liter akoholt, 50 liter likőrt, 20 kilogramm czukrot vagy czukorárut és 25 liter söit meg nem haladnak. 11. Azok, a kiknek Budapest székes-főváros Vagy Pozsony szab. kir. város adóvonallal körülzárt terüle­tén a fenti 10. g) pontban kitüntetett mennyiségeket meghaladó czukor- vagy Borkészletük vau s e készle­teket a fenti 10 a) pont értelmében bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a czukorfogyasztási adózárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel elláttassanak. 12. A fenti változások az 1888. évi XXIV. t.-cz. szerint fizetendő szeszadót, az 1888. évi XXIII. t.-cz. szerint fizetendő czukoradót és a sörtermelés megadóz­tatására nézve fennálló törvények és szabályok értel­mében fizetendő söradót nem érintik. Még valami a gávai ásatásról. A gávai Katóhalomban talált kard szakkörökben nagy érdeklődést keltett. Dr. Hampel múzeumi igazgató­őr u legérdekesebb aardok egyikének tartja, melyek eddig napfényre kerültek, és sokkal többet érne ezen kard korának meghatározása, mint minden hallstadti kard, melyek a Krisztus előtti évezred első feléből szár­maznak. Azon óhaját fejezi ki, hogy bár több ilyen kard kerülne elé, és akkor egy kérdés, mely most még nines teljesen tisztázva, világosabban állana előttünk, t. i. a középkori kard formának keletkezése. — Nem mondja, hogy a középkor keletkezését illettől számítja; a népvándorlás kezdetétől 375, a nyugot-római biro­dalom bukásától 476, Teodorich keleti góth királyiak halálától 526, vagy Nagy Károly császár trónra lépté­től 768, mint azt külömböző történet Írók számítják? Semmi esetre nem tartja hallstadt korinak, a mely átmenetet képez a bronz korból a vas korszakba. Azt hiszi, hogy a kard 76—80 ctm. lehetett és igy sck hiányzik belőle. Mikor a kardot meglelték és feszegetéssel össze­törték, én és Inczédy Lajos a domb aljából felszaladtunk, és határozottan állítjuk, hogy a kard bár már ősszelöre- dezve, de széthányva nem volt és eredeti fekvésében találtuk. A töredékeket összerakva, a kardnak pengéje csak 38 czenliméter, volt és feltéve, meg nem engedve, hogy 12 czentiméter hosszúság apró törmelékre zúzó­dott, akkor sem lehetett a penge 50 czenliméternél hosszabb. A felső Styriában Hochenbergben talált kard, me­lyet dr. Hampel a gávai kard analógjának tart, a mi kardunktól a penge rövidségén kivül még abban is külömbözik, hogy a hochenbergi kardnak hosszát nem tudjuk, mert hegye hiányzik, de peng-jének hossza igy is 68 czen'iméter, mig a mienké nagyot mondva 50 czentiméternél hosszabb nem lehetett. A hochenbergi kardnak pengéje 4 milliméter vastag a markolatnál, a mienk pedig liz mm. A hochenbergi kard markolatának feje a gömb­alakot közelíti meg és szövetlel volt bevonva.­A gávainák feje egy hengerded vasból készült gyűrű vagy karika, és szintén szövettel volt körül­göngyölve, olyannal, mint a halom aljában talált, a hallsladtiakhoz hasonló, bronzból készült boka pereczi Mindkettőnél azomban a penge kétélű. A kereszt­vas, és a tulajdonképeni markolat azomban csaknem azonos. Távol áll tőlem az, hogy laikus nézetemet a dr. Hampel József űré fölé akarnám helyezni, csak a figyel­mei óhajtottam a felsorolt körülményekre terelni. Nincs kizárva, hogy a sok kifosztott szabolcsi halmok egyikében bővebb aratásunk lesz, mely ezen ős történelmünkre nézve igen fontos kérdésnek tisztá­zásához némely adatot fog szolgáltatni. A Szentesen talált kardot, mely a gávainak ana­lógja, még eddig nem ösmerem. Dr. - Hampel József ur maga is azt mondja, hogy ezen kérdés további anologiák felszínre kerüléséig '.fpg- gőben marad. Nyíregyháza, 1898. deczember 16-án. Dr. Jósa András. Felolvasó estély Nyírbátorban. E hó 10 én este a nyírbátori kaszinó sikerült felolvasó estélyt tartott. Mulasztást követnénk el, ha nem ismernék be, hogy a siker egy jelentékeny részét a t. alelnök Ilanek Ference úr, mint a ki az egészet rendezte, vindikálhatja magának. Az ő rábeszélő ké­pességének és széles körű ismeretségének tudhatjuk be, hogy olyanok is ott voltak, akik talán máskülönben el sem jöttek volna az estélyre. A felolvasó estélyen dr. Fiikor Lajos orvos úr volt szives elszavalni a „Legyet“, az ó ismert bonho- imájával aranyozván be a különben is mulatságos mo­nologot. Maszkirozása pompás, előadása — leszámítva a súgó ur járatlanságát — elég jellegzetes volt. Utána Seilcseay József ügyvéd úr olvasott , fel egyes részleteket, az ó igen nagy ős alapos tanulmá­nyokra valló munkájából, amelyben Nyírbátor várost történeti fejlődésében mutatta be nekünk a legrégibb kortól úgyszólván napjainkig. A hallgatóság meghatott figyelemmel kisérte sza­vait, mert ezekből mint megannyi történeti igazságok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom