Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-06 / 45. szám
Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék“ 1898. 45-ik számához, ________ Szabolcsvármegye főispánjától. 18 98. Hirdetmény. ő Császári és apostoli királyi Felsége 1898. évi augusztus hó 18-án keit legfelső .kéziratával, uralkodása kezdetének ötvenedik évfordulója emlékére, az állami polgári hivatalnokok és alkalmazottak részére egy 1898. évi deczember hó 2-dikán adományozandó emlékérmet méltóztalott legkegyelmesebben alapítani és erre vonatkozólag a következőket megállapítani: I. Ezen érem, mely a „Jubileumi érem állami polgári alkalmazottak részére“ czimet viseli, kizárólag 1898. deczember 2-ának emlékére adomáuyoztatik. II. Ezen érem nemi különbség nélkül mindazoknak adományozandó, kik az 1848. deczember 2-ától 1898. deczember ‘2-áig terjedő időszik alatt állami polgári szolgálatban, vagy inas, ezzel egyenlőnek tekintendő nyilvános szolgálatban álllak, vagy még állanak, még pedig, ha 1898. deczember 2-án tényleges szolgálatban vannak, tekintet nélkül addig betöltött szolgálati idejűkre, ha pedig már nem tartoznak többé a tényleges állományba, csak akkor, ha legalább tiz évet szakadatlanul töltöttek állami, vagy ezzel egyenlőnek tekintendő szolgálatban és sem fegyelmi utón nem bocsáttattak el, sem az állami szolgálatból való kilépésök óta nem estek olyan fenyitő bírósági Ítélet alá, mely a rendjelek és kitüntető jelvények elvesztését vonná maga után. Ideiglenes és végleges szolgálati minőség közt különbség nem teendő. Kizárandók azonban mindazok, kik az államhoz csak szerződési, felmondható viszonyban állanak, azaz tiszteletdij, jutalomdij slb. fejében vannak, vagy voltak alkalmazva. Az érem adományozása előzetes jelentkezésre történik, még pedig a még tényleges szolgálatban levő hivatalnokok stb. közvetlenül följebbvaló hatóságuknál tartoznak igényüket rövid ulon bejelenteni, azok ellenben, kik nem állanak többé tényleges állami szolgálatban, a közigazgatási országos hatóságoknál, ahol az ezen éremre való igényüket igazoló okmányok is l'elmuta- tandók. Az állami polgári alkalmazottak részére alapított jubileumi érem a fegyveres erőnek szánt jubileumi emlékéremtől függetlenül adományozandó. III. Az állami polgári alkalmazottak jubileumi érme bronzból való és 39 milliméter széles vörös-fehér szalagon a mell baloldalán viselendő. Az előlapon Ő Császári és apostoli kir. Felségének arczképe, van e körirással: FRANC JOS. I. D. G. IMP. AUST. REX. BOH. ETC. REX. AP. HUNG.; a hál lapon pedig e fölirás: „SIGNUM MEMORIAE“, körülvéve az MDCCCXLVIII—MDCCCXCVIII. évszámokkal. IV. A jubileumi érem, az ezüst érdemkereszt, esetleg a katonai érdem-érem, a hadi érem és az újonnan alapított „Disz érem negyven évi hű szolgálatért“ után sorakozik. Ha ezen érem tulajdonosa egyúttal a fegyveres erő lagjai számára való jubileumi emlékérmet is bírja, akkor ez utóbbi az állami polgári alkalmazottak részére való emlékérem előtt sorakozik. V. A jubileumi érem tulajdonosának halala után az érem az örökösöknek marad. VI. Tulajdonosi bizonyítvány az éremről nem állit- tatik ki. VII. A büntető törvénynek a rendjelek és díszjelvények elvesztésére vonatkozó határozmányai ezen éremre vonatkozólag is alkalmazást nyernek. Ezen legfelsőbb intézkedések közlése melleit felhívom a kormányzatomra bízott Szabolcsvármegyében lakó igényjogosultakat, hogy ha a fentirt emlékérmet megszerezni óhajtják, ebbeli igényüket, okmányaik bemutatásával nálam a f. 1898. év november hó 14-ikéig, mint záros határidőig, jelentsék be. Nyíregyháza, 1898. október 29. Br. Feilitzsch, főispán. Szabolcsvármegye közönségének br. Feilitzsch Ber- thold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán az 1898. évi október hó 11-én tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 409-98. Bgy. 18315—20152—98. K. A vármegye közigazgatási bizottsága 1020—1898. Kb. számú határozatának kapcsán tárgyalás alá vétetett az 1899—1900-ik évekre vonatkozó közúti költségelőirányzat. Határozat. A bemutatott költségelőirányzat, — miután az ellen a közszemlére kitételre nézve megállapított határidőn belül felszólamlás senki által be nem adatott, — a vármegye közigazgatási bizottságának javaslatához képest egész terjedelmében elfogadtatik; a debreczen—csap- ungvári törvényhatósági közút kiépítésére szükségelt segély megadása iránt a kereskedelemügyi ni. kir. miniszterhez felirat intéztetni halároztatik s a vármegyei főispán úr Öméltósága felkéretik, miszerint ezen feliratot egy az érdekelt vidék b tagjaiból, elnöklete alatt alakítandó küldöttséggel nevezett miniszter úrhoz személyesen benyújtani s ott a vármegye közönségének kívánalmait élőszóval is tolmácsolni méltóztassék. A költségelőirányzat a jelen határozat szabályszerű közhírré tétele után 2 egyenlő példányban elkészítve, a vonatkozó összes iratok kapcsán nevezett miniszter úrhoz jóváhagyás végett fclterjesztelni rendeltetik. Ez okból az 1890. 1. t.-cz. 22. §-ában foglalt rendelkezéshez képist a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói felhivatnak, hogy a költségvetés elfogadására vonatkozó jelen határozatot az 1886. XXI. t.-cz. 7. §-a értelmében haladék nélkül közhírré tegyék és az ezen körülmény megtörténtét igazoló bizonylatokat a községek elöljárói illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül a vármegye alispánjához 8 nap leforgása alatt beterjesszék. Miről báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán ur Öméltósága, a vármegye alispánja, Koczok László kir. főmérnök, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói, utóbbiak a „Nyirvidék“ vármegyei hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sípos Béla, tb. főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének br. Feilitzsch Berthold főispán elnöklete alatt Nyíregyházán, 1893. évi október 12-én folytatólag tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 445—98. Bgy. 11091—98. K. Olvastatott az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás m. kir. kormánybiztosának 2079—98. sz. megkeresése, melyben a kiállítási történelmi pavilion rendezőjének a kiállítandó tárgyak összegyűjtése érdekében teendő utazásain támogatást kér. Határozat. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar osztályának sikerteljes rendezését, mint országos érdeket a vármegye közönsége előmozdítani kész. Ez okból meghagyja a vármegye alispánjának, a járási íőszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, hogy kitűnő tudósunk Herman Ottó urat a kiállítási tárgyak összegyűjtése alkalmával teendő utazásán erkölcsi támogatásban részesíteni, őt a szükségesekben tőlük telhetőleg tájékoztatni igyekezzenek. Miről a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói a „Nyirvidék“ hivatalos lap utján jegyző- könyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Nagy, aljegyző. 214.9. K. „ , , ........ ~Ts98---- Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. pénzügyminiszter által az országgyűlés elé terjesztett, a korona értekben való kötelező számítás behozataláról szóló törvényjavaslat szerint, az 1892. évi XVII. t.-czikkel megállapított korona érték, mint egyedüli és kizárólagos törvényes érték 1 '99. év január hó 1-től kezdve az 1887. évi XXIV. t.-cz. 2. §. rendelkezése szerint fentartott ausztriai érték helyébe lép s ezen időtől fogva az összes állami, törvényhatósági és községi bevételek és kiadások, valamint a hivatalok számadásai korona értékben vezetendők. Egy ausztriai értékű forint két koronával, egy ausztriai értékű krajezár két fillérrel számítandó. Rendeletekben, szabályrendeletekben, közhatósági és közhivatali intézkedésekben, határozatokban és hirdetményekben pénzösszegek csak korona értékben álla- pitandók inog. Ezen rendelkezés nem terjed ki azon es.tckre, a melyekben oly pénzösszegről van szó, a mely az életbeléptetendő törvényjavaslat szerint valamely meghatározott érme nemben, vagy a kormány által nyert engedély alapján más ériekben tizetendó vagy állapítandó meg. A korona érték érmei helyeit az ausztriai ezüst egy forintosok — mig a törvényhozás forgalmon kívül nem helyezi — két korona értékben korlátlanul elfoga- dandók. Az 1899. év január 1-től kezdve kötött jogügyletek, ha meghatározott érték nincs kikötve — korona értékben megállapítottaknak tekintendők. Minden oly fizetési kötelezettség, mely 1899-dik év január hó 1-seje előtt lett megállapítva, ezen időtől kezdve korona értékben, esetleg átszámítás folytán lesz teljesítendő. 1899. év január hó 1-je előtt megállapított oly fizetési kötelezettségek, a melyek valamely külföldi értekben és valósággal telj sitendők, törvényjavaslat szerint a kötelező korona számítás alá nem esnek. A törvényjavaslatot ezen főbb pontjaiban előzetes tájékozás és tudomásul vétel, valamint az előzetes intézkedések megtétele végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. október 21. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének br. Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán az 1898. évi október hó 12-én tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 424—98. Bgy. 13462. K. 1898. Tárgyalás alá vétetett a mezőgazdasági munka vasárnapi szüneteléséről és a mezőgazdasági éves cselédek családtagjai ingyenes szolgálatainak eltörléséről szóló szabályrendeleti tervezet kidolgozásával megbízott küldöttség javaslatát magában foglaló jegyzőkönyv. Határozat. A küldöttség által beterjesztett javasat az állandó választmány részéről ajánlatba hozott módosítások figyelembe vetele mellett elfogadtatván, Szabolcsvármegye törvényhatósága a következő szabályrendeletet alkotja: Szabályrendelet a mezőgazdasági munkának vasárnapokon való szüneteléséről és a mezőgazdasági cselédek családtagjai ingyenes szolgálatainak eh őrléséről. 1. §. Vasárnapokon mindi nnemü rendszeres mező- gazdasági üzem munkának szünetelnie kell. Tilos ennélfogva a rendszeres mezőgazdasági munkának, teher fuvarozásnak vasárnapokon akár cselédekkel, akár napszámosokkal való végeztetése, illetve végzése. 2. §. Azonban az állatok napi élelmezésén, gondozásán s az ezzel járó segéd munkákon kívül, a melyek teljesítésének kötelezettsege önmagától érthető, délután két órától kezdve vasárnapokon is végeztethetők, illetve végezhetők mindazon mezőgazdasági munkák, melyek teljesítésének elmaradása által akár a gazdaság, akár a munkások tetemes kárt szenvednének, vagyis a mely munkálatok elkerülhetetlenül szükségeseknek tekinthetők. 3. §. Azok, akik a fentebbi az 1868. évi Lili. t.- czikk 19. §-ában is foglalt tilalmat megszegik, kihágást követnek el s az 1879. évi XL. t.-cz. 52. g-a alapján a kir. járásbíróságok által 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg 10 napig terjedhető elzárással bűntetteinek. 4. §. A mezőgazdasági cselédek családtagjai a gazda vagy családtagjai javára szolgáló ingyenes mezei vagy házi munkára semmi ürügy alatt nem kötelezhetők s az ez irányban létrejött szerződések érvénytelenek. 5. §. Az a gazda tehát, aki mezőgazdasági cselédjének félfogadása alkalmával cseléd családtagjai által teljesítendő ingyenes mezei vagy házi munkálatokat bárj mely cziinen kiköt, vagy azokat ilyen munkák ingyen való teljesítésére kényszerit, — kihágást követ el s a 38587—1880. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri körrendeletben felsorolt .közigazgatási hatóságok által és az olt előirt eljárás szerint 50 Írtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg 5 napig terjedhető elzárással büntettetik. Jelen határozat közérdekű voltánál fogva közhírré teendő lévén, az oly felhívással adatik ki a vármegye hivatalos lapja utján a községi elöljáróknak és Nyíregyháza város polgármesterének, hogy azt a megjelenéstől számított 8 napon belül a 447—95. számú szabályrendeletnek megfelelő módon a községekben tegyék közhírré s az annak megtörténtél igazoló községi bizonyítványt a községi elöljárók a főszolgabírókhoz, a polgár- mester pedig közvetlenül az alispánhoz terjesszék be. Mikccz János alispán pedig megbizatik, hogy a határozatot a kihirdetési bizonyítványok beérkezte után a netalán beadott felebbezésekkel együtt terjekzsze fel a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Miről Mikecz János alispán, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, valamint a Nyirvidék utján a községi elöljárók jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikecz Dezső, főjegyző. ad.10579.K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. Községi elöljáróságoknak, Nyíregyháza város polgármesterének. Felhívom, hogy az illetékes járási főszolgabíró utján és illetve Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül 15 nap alatt tegyen hozzám jelentést arról, hogy a községben működő tanító, vagy tanítók nyugdija a község pénztárából fedeztetik-e? és ha igen, minő czimen és hány tanító után. Nyíregyháza, 1898. október 23. Mikecz János, alispán. 21742. K. |8,)8 Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a sertésvész Ágtelek község belterületén, a lakosság sertésállományában fellépett s ez okból ezen községből sertések további ellenkező rendelkezésig csak hatósági engedély mellet vihetők ki. Nyíregyháza, 1898. október 23. Mikecz János, alispán. 21438. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A bogdányi járás főszolgabírói hivatalától 0214/98. sz. alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. október 18. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. 6214. K. 1898. Bogdányi járás szolgabirói hivatala. Köröz vény. Mellyel közzé tétetik, hogy őzv. Bakó Dánielné halászi lakos a részére e hivatal által 1892. évi január hó 4-én 9—898. cs. k. szám alatt kiállított cselédkőny- vet — Nagy-Kállóból — Nyíregyházán át Halászig elvesztette, mely is feltaláltatása esetén ezen szolgabirói hivatalhoz küldendő be. Kemecsén, 1898. október 17. Krasznay Péter, főszolgabíró. 189§—~ Szabolcsvármegye alispánjától. A bogdányi járás főszolgabírói hivatalától 6561/98. szám alatt beterjesztett alábbi körözvényt közhírré téléi végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. október 23. Mikccz János, alispán. 0561. K. 1898. Bogdányi járás szolgabirói hivatala. Körözvény. Pásztor Dániel kemecsei lakos istállójából f. évi október 18-án virradóia 1 drb 7 éves pely szőrű, hátul balról P. A. bélyeg, hátulsó ballábán kis fehérségű kancza lovat, ösmeretlen tettesek ellopták, — feltalálha- tás esetén a bogdányi járás főszolgabirájához bejelentendő. Kemecse, 1898. október 21. Krasznay Péter, főszolgabíró. 12507. K. 1898. Körözvény. Vajda Elek hugyaji lakosnak a f. év október hó 12-én 2 drb, u. in. I drb 2 és fel éves, szürke kancza, homlokán csillagos, 1 darab I és fél éves pej kancza, homlokán piszra, 2 hátsó s' I első lába kesely csikója elszaladt. Nagy-Kálló, 1898. október 22. Zoltán, főszolgabíró. 4925. K. 1898. Dadai alsó járás főszolgabirájától, Körözvény. Száraz Teréz tiszadobi illletőségü 17 éves cseléd leány a részére ezen hivatal által 1894-ilc évben kiállítóit cselédkönyvét 'Pályáról Szerencsre menet útközben elvesztette, - megsemmisítés végeit körözendő. T. Lök, 1898. október 29. Dobos, főszolgabíró.
