Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-23 / 43. szám
„N Y í R V I D É H“ & — íme, Descartes, én ezt a thesist máskép fogom fel! Mert a tanár ur büszke volt, rettenelesen büszke, mikor a könyvekbe nézett. Nem híjolt meg, csak az úgy nevezett igazság előtt. Észlelt s mégis csupán most jött rá azon igazságtalan igazságra, — a mit a bolon dók már régen tudnak, — hogy az igazság voltaképen egy gyémánt ládába zárt üresség, melynek a kulcsa tengerbe van vetve, s az, a ki kíakarná nyitni, össze törheti lelkét s nem ér czélt. A láda, csak láda, külső ség, simbolum, a miért kár volt bajlódni. Ő, a tudós, már gyermekkorában öreg volt, nem változott ifjoncz korában sem és a hajlottabb korban ugyanaz maradt. A világot nem nézte rózsás kertnek, melyből mindenki kiveheti a maga részét, hanem egy szürke poros rőbusznak, melyből neki ki kell veoni a theoriákat, hogy annak idején feltranchirozza a hallgatói előtt, kik részeg fővel veszekednek vele, s mihelyest hátat fordít, kaczagnak a rovására. Nem volt népszerű ember, mert nem nyűgözték le világos bonczoló elmíjét előítéletek. A mit gondolt, azt minden tartalék gondolat nélkül kimondotta, a mit ki mondott, azt sokszor megvalósította, de arra még nem tudnak esetet, hogy cselekedete ellentétben állott volna elveivel, még a bolondságokban sem. Mindenki ember volt előtte, érdemszerint egyképpen tiszteletre, vagy megvetésre méltó. Miut tudós, paraduxoak tartotta, hogy valaki boldog lehessen, míg nem gondolkodott azon a tantételen, hogy miért jött az ember, mi czólból él, és hová fog menni, ha elmúlik tőle az elet s vissza adja testét a földnek, melyből származott. Általában az emberiség két részre oszlott alakban jelenik meg előtte: tudós és nem tudós formában. A tudós arra való, hogy a liiisztert megvesse, a üliszter pedig arra jő, hogy amazt kinevesse. Ezért van a világnak olyan tragi-comikus ábráz ita. A mesternek különben is rendkívül finom érzéke volt a félszegség iránt másoknál. De azt, hogy minő raérhetlen gyötrelem az, ha maga az ember önhibáján kívül kerül a nevetségesek közé, azt megérezte most, mikor neki, a hajlott korú könyvmolynak eszébe jutott, hogy talán ő is boldog tudna lenni közönséges módon. Nem hiába mondta a görög bölcs: Csak azt tudom, hogy semmit sem tudok P. o. a nagy hirü tudós egyideig még arról is megfeledkezett, hogy van az emberiségnek egy úgynevezett harmadik osztálya is: a nők. S most, mikor már észrevette őket, nem tudja magát elhatározni: angyaloknak tartsa-e őket, vagy ördögöknek? Félt tőlük, mint az atheista a misz- ticzizmustól. De hogy voltaképpen miféle ok indította a félelemre, arra a problémára szakadatlan kereste a feleletet és arra is, hogy miért szeretik a nők jobban a filozófiát, mint magát a filozófust. Mind e keserű kifakadásnak oka egy fiatal ember, egy karcsú, magas, 30 éves férfi, kivel a nagyeszű tudós néha az előadási teremben, letöbbször — ma is — a lépcsőkön találkozott, s a ki őt udvarias tisztelettől áthatott hangon köszöntötte. A tanár irigykedve nézett utánna. Forrott benne a düh. Íme ez az ember most felmegy elrabolni az ő boldogságát. Frissen kefélt bajusza, kékre borotvált álla, meg a kezében tartott, lazán kötött virágcsokor, mind azt titkolják, — hogy udvarolni megy . . . Hit még a szeme, az szinte szúrt . . . . A tanúi urnák úgy tetszett, hogy gúnyosan nézett ... és kinlódás-al gondolt arra a keserű igaz ságra, hogy ezzel az üres fejű, üreB zsebü ficzkóval ő fel nem veheti a versenyt, hogy amaz győztes ne marad jón. Igazán csudáin! lehet, hogy a mostani fiatalság minő pehely könyelmüséggel végzi nők körül a mindennapi formalitásokat. Illegetik-billegetik magukat, bohócz- kodnak, hazudoznak, pózolnak alkalom szerint, mikép egy tlncz, vagy illemtanár. * * * A tudós íróasztalán egész éjjel égett a láng. Okos, finom sárgás fejét tenyerébe hajtotta és úgy maradt soká, mozdulatlanul egész reggelig Igyekezett magát megnyugtatni, de csak azt nyerte, hogy még jobban belebonyolódott. Olyan stádiumban volt, mikor az ember szeretne önmagától legalább száz mértföldre lenni. A lőlek, szegény, beleszaladt valami bolond homályba s nem tud belőle tisztán kigázolni. Hozzá ragadt egy csipetnyi fanyarság, nyugtalan ős bosszantó a légkör, mert égi háború van belül. Kétségbeejtő vágy szállja meg a közönségességért. Tuczat ember lenni, mint a ooooooooooooooüooooq Bérbe adó, esetleg eladó. Epres-kert-utcza 17. számú, Nyirfa- utczára is nyíló 3 lakosztályból álló ház, kert-, pincze- és jégveremmel együtt azonnal O o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o ◦ o OOQOOÖOÜÖQÖQÚQÚÚQÜQQ esetlég kedvező feltételek mellett el is adó. Bővebb felvilágosítást nyújt Baruch Arnold 062- ?—1) banküzlete. Q. O ö ö O o D O Q O O Q a Q O a G O O a o o o y G O többi őí boldog lenni oly módon, a minőről a kiváló ember csak álmodik, de soha el nem érheti, épen csak azon okból, mert kiváló. A tudós belátta, hogy egy snájdig módon megkötött nyakkendő csokorban sokkalta több életrevaló filozófia van elrejtve, mint az összes molyos folian- sokban. És a nagy gondolkodó, mivel kereste, itt is meg találta a feleletet kérdésére: a nők csak ilyen alakban kedvelik a filozófiát s a filozófust igysem. * * * Másnap délelőtt ragyogott a téli nap, ezer hócsillag röppent a levegőben, a plautánfa hosszú, égrenyuló karjain a madárvilág ütött-kopott, semmire sem becsült proletárjai hintáztak. Verébből állott, az egész fa. Tolláikat felborzolták ős csevegve ron'ottak egymásra, ha egyikük véletlenül egy ételszemecskét talált. A tanár ur fázott, borzogatta a belső hidegség, és fáradtnak, kopottnak, lelkileg kifosztottnak é ezte magát. Csak egy vágya volt, mely vonagló lelkét betöltötte: megsemmisülni, eloszlani a végtelenben. Meggyilkolni önmagát. Akár hogy, csak már vége legyen ennek a szenvedésnek. Úgy szorította, úgy sirt benne valami. Mindenből ki volt fosztva. A dédelgetett theoriák cserben hagytak ; a légvárak össze omlottak a feje fölött. Nem volt többé, a miben bízzék, nem volt, a miben reménykedjék. Melyik Istenhez folyamodjék balzsamért, a ki semmiben sem hiszen? A tanár vadul kaczagott, hogy a fogai összecsikorogtak, de az arczára kiült a nagy fájdalom. — Hát való, rujtam már semmi sem segít, — oionologizált — de én . . . tudok szerencsétlen lenni. Csendesen egymásba fonta karjait s újra igy maradt sokáig. Aztán kivette inasa kezéből a szalon kabátját. — Már 11 óra — szólt az inas — várják nagyságodat. A nagyságos tanár ur sietve nyitott be Karádyék- hoz, hol már össze volt gyűlve a násznép. Az anya, egy fekete selyembe öltözött, vaskos elegántiáju asszony, meg a nyoszolyó lányok a többivel csoportokba verődve várták az indulás idejét. Illat és selyem a hullámzó tömegbe egybefolyt, kábítva és ingerelve. A tegnapi gavallér kifogástalan szalonban ittas szemekkel néz talpig fehérbe burkolt arájára, kinek keze szelíden nyugszik a tanár úréban, s a ki szemrehányó tekintettel kérdezte, — hogy talán már nem is volt szándékában jönni ? Mind a kettőnek jó ízlése volt. A tanár urnák is, a vőlegénynek szinte. Az ara gyöngéd fehér szépség, hosszúkás, vékony arczczal, merészen metszett szempárral, és királynői szájmozdu lássál . . . Hímzett illusion fátyola úszik utána, s a tanár ur nem tulja, mi történik vele, de mikor utána tekint ennek az ő fehér fantomjának, az ő szemében is ott remeg egy nehéz, keserű lomondással teljes könycsepp. KÖZGAZDASÁG. Szárazság elleni védekezés. A gazdának nehezebb védekezni a szárazság, mint a lulnedvesség ellen, mert ez utóbbin alagcsövezés, nyílt árkok ásása, csatornák, ezivatytyuk stb. által segíthet, ha ellenben igen kevés nedvesség áztatja a földet és a forró napsugarak pörzsölik a mezőt, a gazda leggyakrabban majdnem tehetefjenül áll e bajjal szemben, pedig hát eltekintve az öntözéstől, vannak módok, melyek segítségével a szárazság ellen védekezheik bizonyos mértékig. E módok a mély mivelés, a kapálás és a növényzet fejlődésének siettetése. A mélymivelés következtében a hó és esővíz nagy bb mennyiségben juthat a talaj mélyebb rétegeibe, a hol meg kötve hosszabb ideig marad és mikor arra legnagyobb szükség van, a növénynek rendelkezésére áll. A talaj felületes csekély mivelésénél, mint tudjuk, a viz nagyobb része könnyen lefoly és igen nehezen szivároghat a mélyebb talajrétegekbe. A kapálás szinte megjavítja a talaj nedvességi viszonyait, mert a viznek az alsó rétegekből való felemelkedése a felső talajrétegekbe és ennek következtében annak gyors e'pirolgása akadá vozva van, minthogy a kapálással megszakítjuk a legfelsőbb és az alsóbb talajrétegek közötti szoros összefüggést. Az istállótrágya és egyéb szerves trágyaanyagok szinte hosszabb ideig visszatartják a nedvességet, a mint azt minden száraz ősszel trágyázott talaj sokkal jobban porlik, mint az évekkel előbbtrágyázott. Igen uagy fontossága dolog azomban a növényzet fejlődésének siettetése, mert a fej’etlen növénynek árt leginkább a szárazság, a mely pedig rendesen nem a kora tavaszi hónapokban, hanem leginkább nyáron jelentkezik. Minél inkább megerősödik, minél jobban kifejlődik a növény, rendesen nedves tavaszi hónapokban, annál jobban kiállja a nyári szárazságot. Ebből a czőlból a lehető leggyakoribb, vetést kell alkalmazni s szuperfoszfáttal, még inkább chilisalétrommal a növényzet fejlődését siettetni. Rövid tenyészidővel bíró növények termelése által szinte védekezhetünk oémileg a szárazság ellen. Ezek azon egyszerű módok, melyek mindenütt alkalmazhatók és a szárazság ellen bizouyes védelmet nyújtanak. Gyakran hallom a panaszt, hogy az alagcsövesett rétik szárazságban szenvednek, ha öntözésre nincsenek berendezve. Ily esetekben a leghelyesebb eljárás azokat élősövényekkel körülvenni, megfelelőleg fák és cserjékkel helyenként beültetni, mert igy a szelek szabadon nem járhatván, a területen a viz elpárolgása meg lest lassítva; de a legelő állatoknak is kellő védelmet nyújt GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1898. évi október hó 22-ón. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 kiló 9.10-tól 9.20 ig Rozs 100 n 7.20-től 7.30 ig. Árpa 100 n 5.50 tői 5.60-ig. Zab 100 n 5.— tői 5.10 ig. Tengeri (zsákja) 100 n 4.60 tői 4.70-ig. Köles 100 it —tői —.—ig. Paszuly fehér 100 » 6.40 tói 6.50-ig. Szesz literenkint 187, 557,. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér, Nyilvános köszönet. Mindazon rokonaink és jóbarátainknak, akik folyó 1898. évi október 16-án boldogult, felejthetetlen jó feleségem végtisztesség tételénél megjelenni szívesek voltak, s részvétükkel osztoztak bánatunkban, ez utón is fájó kötelességemnek tartom köszönetét mondani. Nyíregyháza, 1898. október 17. Tisztelettel Topser János, (452—1—1) leánya nevében Is. Horváth Gyula oki. mérnök, lakik: Nyíregyházán, Szent-Mihályi-utcza 24. sz. Ajánlkozik mindenféle földfelmórésekre, becslések, térkép, rajzok készítésére és az épitési szakmába vágó munkák teljesítésére. (413-3-3) Hölgyek figyelmébe! Van szerencsém ajánlani, mindennemű kiválló szép kezdett munkát ős disz munkákhoz szükséges anyagokat, továbbá egy szakképzett egyén által nálam oktatást nyerhetnek Úrnők, urhölgyek ős kis leányok, tetszésszerioti időtartamra, mindennemű díszmunkában fehér hímzés, fehérnemű szabás, és varrásban. Vidéki leányok ellátása iráDt felvilágosítással szolgálhatok. Tisztelettel felkérem az érdeklődőket, szíveskedjenek látogatásukkal megtisztelni, hogy személyesen meggyőződhessenek ezen kézi munkák czélszerüsége és szépsége felől, melyek mind üj divatos hímzések, ős egyéb karácsonyi ajándéknak alkalmas apróságok. Kérem továbbá tudomásul venni, hogy egyszerre csak 14 tanítványt vehetek fel. Házam az egyház utczán a volt Velkey Pál-féle ház, a ref. templomtól 4-ik. Teljes tisztelettel (456-3-1) KAlnay Erzsébet. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A báró Radvánszky-féle 6? sajó-kazai kőszénbánya részéről Szabolcsmegye területére a főügynökséget x X X X X 53 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X megszerezvén, abba a kellemes helyzetbe jutottam, hogy téli idény beálltával az igen tisztelt szénfogyasztó közönségnek kitűnő Minőségű és a mellett felette olCSŐ, kályhafűtésre alkalmas szénnel szolgálhatok és remélem is, hogy az igen tisztelt fogyasztó közönség engem becses rendelményeivel mennél sűrűbben fog megtisztelni. Mai legolcsóbb áraim: Első minőségű darabos szén, a nyíregyházi vasúti állomáshoz szállítva, egész waggonrakományban 100 métermázsánként....................45 frt. Kicsiben árusítva métermázsája . Darabos porosz kőszén legjobb minőségű Kovács kőszén ...................................... Ko aksz (pirszén)................................. Bü kkfa szén........................................... Ócska vasat a legmagasabb napi árak mellett megvásárlók. Kiváló tisztelettel (2i9 —?—17) Kohn Jeremiás. Bolthelyiségem n.-kállói-utcza 1-ső sz. Lakásom vizi-utcza 20. sz., saját házamban. 60 kr. Továbbá: . 1 frt 60 kr. . 1 frt 80 kr. . 2 frt 20 kr. . 2 frt 80 kr. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
