Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

állást foglalják el. Ugyde, mig a többi állomásokon a fogazott kerekek ebben a helyzetben a villamosságot nem vezető anyagból készült részükkel érintkeznek a vezetékkel, addig a kívánt állomás fogazott kerekének épen abban az állásban érintkezik a villamos áramot vezető része és igy ezzel, de csak is ezzel jő létre az összeköttetés.

Képzeljünk például tizenkét egyforma nagyságú óralapot, mintha ezek volnának lizenkét állomáson. Ugyde az elsőn csak I, a másodikon csak a II és igy tovább, a tizenkettedik állomáson csak a XII óraszám helyén volna a lap jó áramvezető anyagból, például aczélból, a többi része pedig például porczellánból. Ha most már a hatodik állomást akarjuk a vezetékbe kapcsolni, a lapot, illetve az áram segítségével mind a tizenkét állomáson mind a tizenkét lapot odaforditjuk, bogy a VI. szám kerül felül, amikor is a hatodik állomáson a fém a kapcsolást létrehozza, a többi állomáson azonban ugyanakkor porczellán fog érintkezni a vezetékkel, tehát összeköttetés nem létesül.

Azt hisszük ebből a hasonlatból rajz nélkül is megérthető a Vass találmányának a lényege.

Ez a fogazott kerékrendszer azonban a találmánynak csak az alapgondolata, csak a kiinduló pontja.

De különösen érdekes a Vass találmányában azi hogy miként használja fel magát a villamos erőt arrai hogy vele ezeket a fogazott kerekeket az összes állomásokon mozgásba és a kívánt állásba hozza 1

A találmányt aztán, amely eddig ismertetett 'részeiben tulajdonképen már más czélokra kipróbált es alkalmazásban levő módszerekkel éri el czélját, egyenesen zseniálissá minősiti az a további része, hogy egy 20 fogú fogazott kerék segítségével nem húsz, hanem száz, harmincz fogú fogazott kerék segítségével nem har- mincz, hanem ezer állomás közölt lehet vele külön kapcsolásokat létrehozni.

Hogy ezt miként oldja meg, annak leírásához már bele sem merünk fogni, mert ehhez már maga a készüléknek egy mintájára, vagy legalább is több rendbeli jól kidolgozott ábrára volna szükségünk.

Épen ezért megelégszünk azzal, ha felemlítjük, hogy például egy 20 fogú fogazott keréknél az első 10 fog egyenként 10—10 állomással, a második 10 log pedig aztán ezek közül a kívánttal hozza létre az összeköttetést. Szóval a tizes-számrendszer nyer alkalmazást.

Ha tehát például a 67-ik állomással kíván összeköttetést létrehozni, akkor előbb a 6-dik „tizes“ fogra állítja a kerekeket, aztán „átváltja“ az „egyes" értékű fogak menetére, és ott a 7-ik „egyes“ fogra fordítja a kerekeket. így kapja meg a 67-ik számot, vagyis a 67-ik állomást.

Kerékpár adó.

A századvégi göthös és ideges emberiség számára nincs üdvösebb tanálmány a kerékpárnál. Bizonyítanom fölösleges.

Tény az, hogy semmiféle sport ág sohasem dicse kedhetett eddig oly általános elterjedéssel, mint a kerőkpársport. Kellemes, szórakoztató, egészséges sport az, melynek áldása ott piroslik a kerekezők arczáu, megnyilatkozik farkas étvágyukban, egészséges mély lólekzésükben, ruganyos járásukban.

Beszéljek arról az óriási haszonról, melylyel, minő időmegtakaritó, utmegröviditő szolgálja a kenyérkereső embert?

Beszélek. Elmondom, hogy egy ilyen kisebb városban, mint Nyíregyháza, mennyi hasznát vehetjük ennek a megfizethetetlen kényelmet nyújtó masinának.

Városunk aránylag igen nagy helyet foglal el széles utczáival, hatalmas tereivel. Debreczen, a vasútállomástól a Péterfia végéig kőt és fél kilométer hosszú, és

60,000 lélek lakja. Nyíregyháza pedig az Ó.emetőtől az erdőig majd három kilométer, a vasúttól a vásártérig több, mint két kilométer. Lakja pedig, nem számítva tanyák lakosságát, mintegy 23,000 ember.

Milyen áldás egy ilyen hosszúra teregetett város ban a kerékpár, melyen tiz perez alatt fáradság nélkül eljuthat a barát-barátjához, a tisztviselő hivatalához.

Szőlőink lassacskán külvárosokká izmosodnak. Az uj és ó Bzőllők, a kótaji kertek, a brines, az orosi szőlők a rendőrség és posta számára, elvesztik kétségbe ejtő távolságukat. A nyaralásra kiköltözött családok az erdei villákban sőt a sóstón sincsenek elzárva a várostól, mert kéznél a kerékpár, melyen pár perez alatt hátunk mögött hrgyhatjuk az elválasztó távolságot.

Mindezekből azt akarom szemlélhetővé tenni, hogy városunkban éppen nem fölösleges, sőt hasznos, többel mondok, nélkülözhetetlen a kerékpár.

Teljesen érthetetlen tehát egyik helyi lap azon czikke, mely megszólva a hanezurozó kerékpáros gyerekeket, a biczikii adó behozatalát czélozza.

Ha megrug a kis csikó, nem jut eszünkbe lebun- kózui az anyját. Már pádig ez olyasvalami lenne, hogv azért, mert nehány gyerek burjánzik, (néhány olyan gyerek, akinek nemcsak a nevét, lakását, hanem még a tmár ur noteszébe bejegyzett szekundáinak a számát is tudja a rendőr s igy könynyen meg lehet őket inteni) azért, meg azért, mert a Kerékpár Egyesület ueháuj ismeretlen tagja nem tud mit tenni a pénzével, hál fizessen minden kerékpáros, az ártatlan vasúti tisztviselő, és munkás, a szerencsétlen távollakó hivatalnok öt forintokat évenként.

Ut koptatási czimeu még kevésbbé lenne indokolt az adó kivetés, mert kézzelfogható igazság, hogy a nyíregyházi út kiszámíthatatlanul több kárt tesz a kerékpárban, mint a gép nyugalmas gummija az útban.

Nem is hiszem, hogy komoly kérdéssé egószség- telenedhetnék, ez az adó dolog. Hiszen városunk derék tanácsa csak a múltkori kerékpárversenyek előtt is megmutatta, amikor anyagi segélyt is nyújtott a kerékpárosoknak, hogy milyen helyes felfogással ítél erről a »portról.

Csak nem akarja adományát visszavenni? Elég .. . Erről fölösleges tovább beszélni.

„N T f B V t D É K-‘

Ha a Kerékpár Egylet nehány tagja a városi tisztviselők nyugdíjalapját talán a nemes város iránt érzett és igazolt (Szent Istvánnapi verseny) hálából, növelni akarja, hát Dövelje, nemes cselekedetéért a jótet t boldogító érzetén kívül, még általános elismerés is fogja honorálni.

Ne emlegessük az indokolatlan, kevés hasznot hajtó kerékpár adót. Ne festegessük az ördögöt. S.

Erzsébet szobor.

XIII. Mann József né és Gara Irén úrnők gyűjtése: Báró Feilitzsch Bertholdné 10 frt, Mikecz Jánosné 2 frt, Grosz L. H.né 10 frt, Weisz Ferenczné, Burger Mihályne 2—2 frt, Nádasy Lajos, Karner Vilmosné, Baruch Ar- noldné I—1 frt, Korányi Imréné, Kovách Elekné 2—2 frt, Edelstein Aladárné 1 írt 50 kr., Szabó Mihály, Reich Vilmos 50—50 kr., Fábry Károly, Friedlieber Sánmelné, Rottmann Arthur 1 — 1 frt, Salzberger Miksa, Steinber- ger Áron, Blum Vilmos, Schwartz Adolf 50—50 kr., Halmágyi Sámuel 1 frt, Kreisler 50 kr., Epstein Benőné, Spitzer Ignátzné 1—1 frt, Blum Klára 30 kr., Gzukor és Hegedűs, Kende Jenő, Tester Lajos 1 — 1 frt, Gredig Sarolta, Gara Leóné 2—2 frt, Gara Alajos, Menczel, Jordán Ignácz I — 1 frt, Szabó Dániel 30 kr., N. N. I frt, Haas Róza 2 frt, Glück Ignáczné 3 frt, Groák Ödön, Krasznay Gáborné, özv. Vojtovits Bertalanná, Führer Zsigmondné, Schak Mórné 1 — I frt, Sichermann Heléna 30 kr., dr Jósa Andrásne 4 frt, Friedmann Sándorné 2 frt, Szabolcsi Hitelbank 50 frt, Mann Józsefné 2 frt. Összesen 122 frt 90 kr.

XIV. Bertalan Kálmánné és Bleuer Rózsa úrnők gyűjtése: Bleuer Lajosné 2 frt, Schönberger Ignátzné 50 kr., Mikecz Dezsőné, Huray Samuné 1—1 frt, Glück Ignáczné 50 kr. Moskovits Henrikné, Márky Elekné, Bégányi Gizella, 1 — 1 frt, Flegmann Sándorné 2 frt, özv. Vezendiné 20 kr., Klein Istvánná, Kubassy Arthurné, Maurer Lászlóné, özv. Benczúr Miklósné 1 — 1 frt, Fejér Imréné 50 kr. Megyery Géza, Palicz Jánosné 1 — I frt. Összesen 16 frt 70 kr.

XV. Haas Emilné és Bencs Etelka úrnők gyűjtése: Gsázikné 2 frt, Irján Etelka, Hercz Pál, Mihájlovits Júlia, Bleuer Bernátné 1 — 1 frt, Szüsz Mihályné 2 frt, Hor- kovits, Perkó Ottó 1 — 1 frt, H. Foszt! 50 kr., Gazsó László 1 frt, Grosz Lajos 50 kr., Göbl Ferenczné, Vágner Andrásné, Jäger Józsefné 1—1 frt, R. H. 1 frt 50 kr.

L. Farkas Károlyné 1 frt, Schulcze Gy.né, Stark Éliás, Barzó Pálné 50—50 kr., Morgenstern Zzigmond és fia t frt, Guttmann Samuné 20 kr., Májerszky Barna, Kiár Lajos 1 — 1 frt, N. N. 10 kr., Sándor Mór 1 frt, W. W., Sebessy Lajosné, Tahy Miksa 50—50 kr. Összesen 24 frt 80 kr.

XVI. dr. Ferlicska Kálmánné és Rottmann Lujza úrnők gyűjtése: Dietz Sándorné, Engelné, Schatz Károlyné, Antal Jánosné 1 — 1 frt, Varga János 50 kr., Bohmné 30 kr., Hirsehler Sarolta 50 kr., Princz Fülöp 30 kr., Goldstein József 20 kr., Borús Mórné 30 kr.,Grünvald Mártonná 10 kr., Schvarcz Józsefné 50 kr., Bergstein Adolfné 1 frt, Hudák Józsefné 10 kr., Hudákné, H. W. 1 — 1 frt, Reich Adolf, Spitz Pálné 50—50 kr., Kleinrnanné 25 kr., Rothinann Jakabné 50 kr., Kovács Györgyné 10 kr., Hrenkó Györgyné 20 kr., N. N. 50 kr., Mihály Zsuzsanna, Róth 10—10 kr., Antal Mihály '20 kr., Udvar helyiné 50 kr., Krajnyik Györgyné 1 frt, özv Bessenyeiné, 50 kr. Gráf Jánosné 1 frt, Garay Margit, Grün Bertalan

30—30 kr., Kótaji Elek 15 kr., Rosenbaum Jakab, Czölder Károlyné 50—50 kr., Böhm Hcrmanné 30 kr., özv. Ónodi Miksáné, Csuka Erzsébet, Hermann Mór 20—20 kr., Porubszky Pál 2 frt, Oltványi 1 frt, Deutsch Lipót 50 kr., dr. Springer Géza, Lichtblauné 1 — 1 frt, Erzsák Antal 30 kr., Antal Lajosné 1 frt, özv. Gzukor Mártonná 50 kr. Konrád Gyuláné 1 frt, Tomasovszky Lajos, ICohn Jeremiásné 50—50 kr., N. N. 20 kr., Schvarczer Simonné 30 kr., Rochlicz Marton 50 kr., Kovács Istvánné, Déry Dánielné 1 — 1 frt, Barzó Istvánná, Szamueli Lajos, Smitzer Ágost 50—50 kr., Spitz Jeremiásné 1 frt, Landau Jakab 50 kr., Lang Lázárné 1 frt, Kaucziny Endre 30 kr., N. N. 20 kr. Összesen 34 frt 40 kr.

Kiár Gusztáváé és Maurer Irén úrnők gyűlésére utólag adott: Ujfalusy Zoltán 1 irtot.

Flegmann Sándorné és Molnár Olga úrnők ivén utólag adakozott: Eördögh Lajosné 50 krt.

ÚJDONSÁGOK.

Bessenyei-édák.

A Bessenyei szobor ünnepélyes leleplezése alkalmára a vármegye tudvalevőleg pályázatot hirdetett egy Bessenyei-óda megírására, s a pályázat határideje lejárván, a beérkezett — 32 — pályamű megbirálására a Petőfi-társaságot kérle tol.

Ez irodalmi társaság Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamásnak adta ki a pályamunkákat, aki elfogadván a megbízatást, a pályázatról a következőkben számolnak be:

A Bessenyei-ódap ilyázat eredménye egészben véve örvendetes. A jutalomért versenyző művek közt nincs ugyan olyan, melyből erősebb költői tehetség fénye sugározna felénk, s mely mindvégig megőrizné az ódák ünnepélyes lendületét; de a legtöbb pályamű Írója át volt halva szép tárgyának fontosságától s meg tudta találni az ünnepi alkalomhoz illő emelkedettebb hangot. Egészen alant járó, gyönge kísérlet számba menő darabja alig egy-kettő van a pályázatnak.

Örömmel hangsúlyozzuk, hogy a kiemelkedő müveket erős hazafias érzés karakterizálja, s ezt az érzést csak nagyritkán teszik kétes értékűvé duzzadozó, de annál kevesebbet mondó phrázisok. Bessenyei nemes alakja meghatotta, fölmelegitelle s jól eső őszinteségre serkentette a pályázókat.

A pályázat 32 darabja közül különösen hat válik ki a tárgy meleg átérezésével, gondolatainak bőségével és a forma kerekdedségcivel. A gárda (17073. sz.) erősen fölbuzduló érzés terméke, de nem minden részében ment a tulságoktól; a Bessenyei czimű (18203. sz.) lendületesebben kezdődik, mint sok más társa, végül azonban kissé ellankad; a Bessenyei cinlckezelé-ben (18265.

3

sz.) van gondolat és érzés, itt-ott azonban terjengőssé válik; az Ödu-ban (18375.) néhány valóban tartalmas sor szebb keretre volna érdemes.

Erőteljes költői tehetség terméke gyanánt tűnt fel a Gárda-kapitány (18376.) Van benne erő, lendület, ref- rainje azonban megfosztja attól az ünnepélyes komolyságtól, melylyel egy szobor leleplezés alkalmára szánt költeménynek bírnia kell.

A kitűzött czélt összes versenytársai közt legjobban szolgálja a Bessenyei czimű költemény (17750. sz.), melynek jeligéje; A magyarságért! Ez tárgyát minden részletében telölelö, gondolatokban és érzésekben egyaránt kiváló darabja a pályázatnak. Tartalmilag és formailag számottevő, a szép ünnepélyhez méltó költemény.

Alóliroltak, mint a Petőti-társaság megbízottjai, e2t az ódát tartjuk a jutalmazásra leginkább méltónak.

Budapest, 1898. október hó 20. napján.

Szana Tamás. Endrődi Sándor.

Bartók Lajos.

— Kinevezés. Báró Feilitzsch Berthold főispán Kállay Ödön díjtalan közigazgatási gyakornokot díjas gyakornokká nevezla ki.

— Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán úr Öméltósága a héten, csütörtökön, a dadai alsó-, szombaton pedig a tiszai járási főszolgabírói hivatalokat vizsgálta meg.

— Beszámoló. Dr. Mezőssy Béla, a nagy-kállói kerület orsz. képviselője ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja Nagy- Kállóban beszámolóját, amely iránt a kerület határain túl is, széles körben nagy érdeklődés nyilvánul.

— Az egri érsek alapítványa. Samassa József dr. egri érsek abból az alkalomból, hogy legközelebb eléri érseki méltóságának huszonötödik évét, uradalmi tisztviselői számára özvegy és árva nyugdíj-intézetet létesített és e czélra uradalmi igazgatójának ötvenezer koronát bocsátott rendelkezésére. Samassa érsek ugyan ebből az alkalomból még több más jótékonyczélu alapítványt is tervez.

— A Nyirviz-szabályozó társulat közgyűlése,

gróf Károlyi Tibor elnöklete alatt folyó hó 21-én tartatott meg, a társulat hivatalos helyiségében. A jelenvolt érdekeltség 105 szavazatot képviselt. A napirend tárgyalása előtt Bogáthy József lelkes szavakkal üdvözölte a társulat elnökét abból az alkalomból, hogy a főrendiház elnöki méltóságára emeltetett. A napirend során felolvasták a társulathoz érkezett miniszteri leiratokat, ezeket a közgyűlés tudomásul vette, — tárgyalták a számvizsgáló bizottság jelentését s a jövő évre számvizsgálókul megválasz'ották Borbély Gáspárt elnöknek, Zucker Henriket és Kovách Győzőt bizottsági tagoknak. Letárgyaltatott a jövő évi költségelőirányzat és az árvédelmi utasítás, — végül még nehány kisebb területnek, nyilvános árverés utján való értékesítését határozta el a közgyűlés.

— Kinevezés. A belügyminiszter a nagykállói állami elmegyógyintézetben megüresedett segédorvosi állásra dr. Hollós Izidor orvostudort nevezte ki.

— Halálozás. Keőkeszi Csernyus Lőrince földbir tokos, 1848/49-iki szabadságharczbeli főhadnagy e hó 18 án Ujfehértón, élete 73 ik évében meghalt. Temetése 19 én folyt le nagy részvét mellett.

— Kitiintett méhészek. Eördegh Károly megyei ellenőrkönyvelő és Zsák Endre ág. ev. énekvezér a főispán úr Öméltósága ajánlatára á nagyméltóságu m. kir. földmivelési miniszter úr által Sőtér Kálmánnak „A méh és világa* czimű értékes művével lettek kitüntetve.

— Mezőgazdasági ülés. A vármegyei mezőgazdasági bizottság havi ülését folyó hó 2ü-án d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében tartja meg.

— A Bessouyci kör téli prograintnja. A Bessenyei kör minden bizonynyal meg fog felelni annak a czélnak, a melyet maga elé tűzött. Egyhangú, szaggatott társadalmi életünk feltalálja benne azt a tényezőt, amely meddő, tehetetlen állapotából kivezeti s megnyitja egy eredményesebb, munkás jövő kapuját. Munkálkodását még ez évben fölveszi. Sok biztató jel mutat arra, hogy meg is fogja a mukálkodásával mindazt valósítani, amit akar. S tagjai, különösen az igazgatóválasztmány és a szakválasztmányok valósággal szeretetteljes gondoskodással és éber érdeklődéssel viseltetnek a kör ügyei iránt, épen azért tekintettel arra, hogy társadalmi és közéletünk legkiválóbbjai érdeklődéséről és tettrekészsé- géről van szó, kecsegtet a remény, hogy már a legközelebbi jövőben is kifejti a kör a vármegye és Nyíregyháza város társadalmára üdvös hatását. A kör igazgatóválasztmánya tegnapi igen látogatott ülésében foglalkozott az irodalmi szakválasztmánynak a kör ez évi programmját tárgyaló javaslatával, s elhatározta, hogy deczember első szombatján egy nagyobb szabásus országos hirü művészi erők közreműködésével is nyilvános estélyt rendez, amelynek kivitelével az elnököt, a szakválasztmányok elnökeit és főtitkárt bízta meg. Januártól kezdődőig áprilisig minden hónap első szombatján este 6 —8-ig házi estélyek fognak rendeztetni az irodalmi szakválasztmány által, amelyeken csak a kör tagjai s az általuk bevezetendő vendégek vehetnek részt. A házi estélyek díjtalanul látogathatók. Az estélyek évi sorozatát a Bessenyei szobor leleplezési ünnepélye alkalmából május havában rendezendő fényes estély rekeszti be. A házi estélyek után közös vacsora lesz, amelyen szintén csak a kör tagjai jelenhetnek meg. Az igazgatóválasztmány felhivást intéz a kör tagjaihoz, hogy az estélyeken való közreműködésüket a főtitkárnál jelentsék be, s ezenfelül az irodalmi szakválasztmány fog gondoskodni arról, hogy azok, akiknek közreműködése kívánatos, felkéressenek, s általában az estélyek változrtos és szórakoztató programmjának megállapításáról.

— Beosztott szolgabirók. Báró Feilitzsch Berthold főispán Mikecz István szolgabirót a bogdányi járási, Újhelyi Tamás szolgabirót pedig a kisvárdai járási főszolgabírói hivatalhoz osztotta be.- Pályázat. Szabolcsvármegye törvényhatóságánál legközelebb megüresedett két közigazgatási gyakornoki állásra pályázat van hirdetve. A kérvények folyó évi november hó 3-ig Báró Feilitzsch Berthold főispánhoz nyújtandók be,