Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
— Teljes üzletfeloszlatás miatt rendkívüli alkalom nyilik ékszerek, arany- és ezüst-áruk, órák bámulatos olcsó beszerzésére a 30 év óta Budapesten, Kossuth Lajos-utcza 17. sz. alatt fennálló Benedek Gábor és Testvére ékszerész és órás czégnél. A legdivatosabb ékszerek, ezüstáruk, gyertyatartók, girandolok, tálak, kávés- és teás-készletek, mind 13 próbás ezüstből, minden elfogadható áron adatnak el. — Ezüst evőeszközök grammja 5 és fél kr., teljes 12 személynek való evő- készletek bőrtokban 150 frt és feljebb. 3_2 — Figyelmeztetünk a lapunk mai számában megjelent „Nemzeti Balesetbiztosító“ czimü hirdetésre. 3_, Színházi jelentés és bérlet hirde és. Van szerencsém Nyíregyháza város és vidéke n. é. közönségét mély tisztelettel értesíteni, miszerint jól szervezett dráma-, vígjáték-, népszínmű- és Operette társu- latom-.és saját zenekarommal előadásaim sorozatát f. évi október hó közepén megkezdem. Társulatom névsora a következő: Ügy vezetőség: Halmay Imre igazgató-művezető, operette- és népszínmű-rendező, Déry Béla, drámai ren- rendező, Miklóssy Gyula titkár, Halmay István pénztáros és jegykezelő. Szereplő személyzet: Nők: Halmayné Emma, operette- és népszinműénekesnő, Lévay Sárika, operette- és népszinmüénekesnő, Juhászné P. Agnes operette énekesnő (kórista) és vígjátéki anya, Gőöz Aranka, szende és naiva, Tuboly Klementin, drámai és vígjátéki hősnő, Torday Béláné, naiva és énekesnő, Szepesi Paula, társalgási ás anyaszinésznő, Tóth Erzsi, Újvári Rózsi, karénekesnők és tánezosnők, V. Serfőzy Ida, Déry Béláné, T. Bauer Mari, Gáspár Etel, Nagy Mari, kardalosnők és segédszinésznők. Férfiak: Halmay Imre társalgási jellem, Juhász Sándor népszínmű- és operette bariton, Déry Béla szerelmes bonvivant, Torday Béla tenorista, szerelmes, Baranyai Ferencz tenorista, Tisztay Miksa operette buffó, komikus, Nagy Gyula operette buffó, komikus, Szabó Ferencz, Mártonfi Jenő, Keresztesi Sándor, Palo- tay Gyula, Nagy Kálmán, kardalosok és segédszinészek, Várady Aladár karnagy és énektanitó és 6 tagüól álló zenekar. Műszaki személyzet: Kozla Vincze fődiszmester, egy segéddel, Csontó Lajos felelős kellékes és szinlap- osztó, Kiss Sándor kellékes segéd, Tantossy Ferencz főruhatárnok és szabó, Kozla Vinczéné jegyszedő és ru- határpsnő, Kerekes Samu világiló. Iltmüködésem ideje alatt következő müvek kerülnek színre: Színművek és vígjátékok: Coulisset úr, A nőszabó, Feri kisasszony, Hitelen, Nők barátja, Becstelenek, Csalj meg édes, Csak párosán, Kis lord, A szókimondó asz- szonyság, Willemers marquis, Az aranyember, Negyedik László, Aubriné asszony elvei, Hálókocsik ellenőre. Énekes színművek és népszínművek: Az asszony verve jó, Kis madaram, Holtomiglan, Szép Darinka, Szökjünk, Ördög mátkája, Gyimesi vadvirág, Aranyla'mdalom, Ezer év, Jani és1 Juczi. Operettek: Kék asszony, Talmi her- czegnő, Varázs-gyűrű, Kertész-leány, Eleven ördög, Királyfogás, Angot, Bőregér, Lili, Tél és tavasz, Hoffmann meséi, Qrfeus, Petand király udvara, Kornevillei harangok, Pepita, Gasparone, stb. Bérletfeltételek 20 előadásra: Alsó páholy: rendes bérlet, vagy 20 bérletszelvény ára: 70 frt. Emeleti páholy: ívndes bérlet, vagy 20 bérletszelvény ára: 60 frt. I-ső rendű támlásszék: rendes bérlet, vagy 20 bérlelszelvény ara: 16 frt. Il-ik rendű támlásszék: rendes bérlet, vagy 20 bérletszelvény ara: 12 frt. A bérletszelvények tetszés szerinti mennyiségben és bérleti előadásokra felhasználhatók, de mindannyiszor az azon napra érvényes jegyre délelőtti 11 óráig Jako- bovits-Fanny k. a. dohánytőzsdéjében beváltandók. A bérlet eszközlésével és a bérletpénzek felvételével Miklóssy Gyula színházi titkár bízatott meg. Nyíregyháza, 1898. szeptember 26. Kiváló tisztelettel: Halmay Imre, színigazgató. QsarikQh. A királyukról. Irta: Jókai Mór. Eszménye volt a nőnek! mint maga, a királyné, mint szépség; de kivált mint tűrő lélek, mint mater dolorosa. A szenvedő asszony oly teremtvény, a legközelébb áll az Istenséghez. A nő, a ki csak mások szenvedését enyhíti, némán tűri a fájdalmat. A ki mindig csak hazájára, népeire, szeretett férjére gondol: védelmet talál a vihar ellen, nem fél az emberektől, nem tér ki a végzet elő), Épen oly fatalista volt, mint fia, Rezső trónörökös. Hányszor kértem könyörögve a jóságos fóherczeget, hogy drága életét ne tegye koczkára, ha valamely ismeretlen erdőkerülővel sötét éjszaka idején az őserdőkben járt, vagy a mikor teljesen minden kiséret nélkül, egyes-egyedül az emberektől elhagyott dunamellóki sűrűségben állt lesben, vagy a mikor egycsövű fegyveré vei megvárta a medvét, a mig a puskacső elé ért Vidá man mosolyogva mindig igy felelt: Ciak addig élünk valamennyien, a mig a végzet akarja; ha a gondviselés missziót bízott rám, megvédelmez a sűrűségben, a lápban és mocsárban is, a medvéktől pedig nem felek. A királyné szintén olyan, a végzetben bizó jellem. Nem tudta, mi a félelem; nem rettegett sem az emberektől, sem az elemektől. Mikor Madeira,szigetéről súlyos betegségébe Kiépülve hazatért, borzalmas vihar érte utói a tengeren. A hajót dióhéj gyanánt hányta-vetette az orkán torony magasságú hul'ámokon. A királyné a gőzhajó födélzetéu gyönyörködött a viharban. A hajóparancsuok figyelmes tette a «udvarmestert, hogy a királynét az egyik, a.hajón átcsapó hullám lesodorhatja. A «udvarmester „N T I R T 1 D É K“ (egy magyar mágnás és egy tábornok, a ki később a boszniai hadjáratban vezérlő szerepet játszott) kérte a királynét, vonuljon a kabinjába. De a királyi hölgy azt felelte, hogy tovább akar gyönyörködni a vihar látványosságában és a fedélzeten akar maradni. Erre a «udvarmester a királynét odakötötte az árboczfához és úgy megóvta a veszélytől, hogy a hullámok lesodorják. Miért is nem volt ez a derék férfiú Geufben, a szörnyeié gek eme gyülekezési helyén, a királyné oldalán! Mily mértékben volt a királyné a magyarok védő- mgyala, azt a történelem múzsája már följegyezte; nyelvűnkön oly tisztán és oly válogatott módon beszélt, mint seuki más. Magyarország előkelő körei tanulhattak volna tőle. Régóta védnöke volt irodalmunknak és engem sokszoros hála köt az emlékéhez. A királyné 1869-ben oly jóságos volt, hogy egyik regényem ajánlását el fogadta. A királyi udvar Budán időzött és ott átadtam a kiránynénak regényem egyik díszpéldányát. Sokáig és behatóan beszélt velem a magyar irodalomról. Mikor távozni akartam, igy szólt: — Várjon csak, — megmutatom önnek a lányomat. Ezzel kinyitott egy oldalajtót, intett a dajkának, a ki a királyi sarjat csipkevánkosban karján behozta. Ez Mária Valéria volt. A mosolygó gyermeket a királyné karjaiba vette, arczához szorította. Életemnek ez volt a legszebb jutalma. S most mindennek vége. Aunyi báj, annyi szeretet, annyi magasztos érzés mind mind a koporsóban nyugszik. Koszorúk közt pihen: de a lelke már a mennyországban andalg. Nem üldözi már az árnyék, amely országról-országra kényszeríti a zarándokutakra ; most már magasztos lelke azt a magasztos lelket öleli, akit sem ébren, sem álomban nem tudott feledni soha. Imádkozzunk Istenhez, Ő bölcs és mindenható Lát a jövőbe, bepillant a szivredőkbe. Látja a jövő ködét, látja a szív viharos tengerét: egy csepp vért önt rá és a köd eloszlik, a háborgó tenger lecsillapul. Persze nagyon is becses vércsöpp volt ez. Mindennapi imáim eddig három fohászt foglalt magában: „Uram, adj örök üdvösséget megdicsőültjeink- nek! Uram, óvd hazámat, királyomat és királynémat minden baj ellen“. Most már csak kőt fohász marad: király és haza. A harmadik örök fényben tündöklik már. De kettő megmarad: király és haza. A mikor a lesújtó rémhírt meghallottuk, valameny- nyiünk ajkáról elröppent egy bzó: miért nem lehettem ott, hogy testemmel megvédelmeztem volna! Megmarad kettő, a mit megvédelmeznünk kell: a királyt és a hazát; de nem csak saját testünkkel, lelkünk minden hullámverésével készen vagyunk arra, hogy ezeket megvédelmezzük. Ha királynőnk csöndes betegágyon lehelte volna ki utolsó sóhaját, akkor is megsirattuk, koszorúkkal elhalmoztuk, sírját megáldottuk — és azután eltűnt volua ... De a királyné, aki vértanúhalált halt, nem ünik el. Szelleme előttünk fog lebegni, ha kívülről vi karok zugnak át hazánkon, ha testvérkarcz dúl nemze • ünk fiai közt; lebocsátkozik hozzánk, megmutatja véres sebét s a seb beszélni fog: „Sze.esd a hazát, szeresd a királyt!“ Imádkozzunk Istenhez! KÖZGAZDASÁG. Kevert takarmány vetések. A takarmánynövények — mint ismeretes — gazdaságaink legnélkülözhetlenebb anyagát képezik; a takarmány adja a tejet, húst állati erőt, trágyát stb. egyszóval mindazt, ami a termelés czélját képezi, elannyira, hogy bátran mondhatjuk, miszerint a takar mány körül forog az egész gazdaság. Azon növények közül, melyek kiváló takarmány értékkel bírnak, külö nősen fontosak azok, melyek keverék vetésnek képezhetik anyagát, ilyenek a bükköny, a borsó, a herefélék s a pázsitok. A kevert takarmány vetések sok esetben határozottan előnyösebbek a tiszta vetésnél, mert a tapasztalat szerint a takarmány jobb minőségű, kedvezőbb összetételű, nagyobb és biztosabb termést szolgáltató. Ezen előnyök mindenesetre a mellett tanúskodnak, hogy a kevert takarmány vetésekre a gazda kellő figyellem- mel legyen. Alábbiakban a zabos-bükkönyről óhajtunk nehány szót felemlíteni. A zabos bükköny, mint nevéből is kivehető, zab és bükkönynek keverékéből áll. Hogy minő arányban történjék a keverés, az a zabos bükköny termelés mikéntjének egyik legfontosabb kérdése. A legtöbb gazda a zabból veszi a nagyobb quantumot, s a bükkönyből a kisebbet. A ki tisztában van azzal, hogy mennyi protein van a zabban, s mennyi a bükkönyben az feltétlenül rosszaim fogja a keverés ezen nemét, mert hiszen a takarmányozásnál ép arra törekszünk, hogy minél jobb, minél kedvezőbb összetételű legyen az a takarmány, melyből az állat a külömböző termelési czólokhoz képes igényeit kielégíti. A bükkönynek protein tartalma sokkal több, mint a zabé, s épen ezért a keverékben a bükköny legyen túlsúlyban; legjobb, ha az arány 3: 1. A talaj, melyen a zabos bükkönyt termelni óhatjuk, tegyen jó táperőben, mert nagy mennyiségre csak ez esetben számíthatunk; épen ezért ott, hol a talaj soványabb, a trágyázás feltétlenül keresztülviendő. E tekintetben nem esik az istállótrágyának alkalmazására szorítkozhatunk, hanem a műtrágyákéra is. A szuperfoszfátnak kát. holdanként 150—200 kgoyi mennyiségben való elszó rása bámulatos eredméuyt idézhet elő. A talaj tápanyag készletén kívül a művelés módja is nagyban befolyásolja a termés mennyiség emelkedését vagy apadását. Óiszehasonlithatlanul jobb termést ad az a talaj, mely ő síel mély szántásban részesült, mint az, melyen a mély szántást mellőztük. Az őszi mélyszántás keresztülvitele annál is inkább előnyösebb, mert ilyenkor tavasszal elmaradhat a szántás; sőt határozattan jobb I is, ha elmarad, a talaj nedvessége megőrzése czóljából, ________________________________________________________« Az ősszel mélyen megszántott talajt tavasszal egy boronálással, vagy porhanyitással a vetésre teljesen alkalmassá tehetjük. A zabos bükkönyt korán vetjük, a korai mindig jobb termést ad, mint a kései. Kaf’ holdanként 180—200 liter mag kell a keverékből, a már említett 3 : 1 arány szerint. Néhol a zab helyett árpát kevernek a bökköny közé ; ez nem jó eljárás, mert az árpa szalmája sokkal gyengébb, mint a zabé, s igy nem adhat elég támasztékot a bükkönynek. Lóbabot már inkább használhatunk zab helyett, s ekkor a keverék aránya 5 : 1 lesz. Ápolásra a zabos bükköny nem szorul. Letakaritásá • uak ideje ak or következik be, midőn a bükköny többsége virít, s a zab fejét már kihányta. Inkább korán kaszáljunk, mint későn, mert az elvirágzás után ka szált zabosbűkköny minősége már silány. A zabosbükkönyt többnyire zölden takarmánnyozzák fel, s mint i yen a tehenek tejelőképességére igen kedvező hatású. Szoktak azonban szénát is készíteni, mely nagy tápértékkei bir. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 139892. szám. Vonatkozással a Vasúti és Közlekedési Közlöny f. évi 99. számában 122864|98. szám alatt kiadott hirdetményre, köztudomásra hozzuk, hogy a II. rész közös füzethez kiadandó II. pótlók nem folyó évi október hó 1-én, hanem folyó évi november hó 1 én lép életbe. 138495. sz. A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint, a esetnek-völgyi h. ó. vasúton f. év november hó 1 tői uj szemólydijszabás lép életbe, melynek menetdijai részben leszállittatnak, részben pedig fölemeltetnek. Ezen díjszabás a m. kir. áTlamvasutak díjszabás elárusító irodájában, (Budapest, Csengery utcza 33 sz.) 10 krért kapható. 79684. sz. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint az utazó közönség kényei mére a „Budapesti városi menetjegyiroda“ (Hungária szálloda) az ott személyesen vagy telefon utján történő bejelentésre a feladandó úti podgyászt az illetők lakásán veszi át és azt az alábbi fuvarozási illeték beszedése mellett a megjelölt vonatokhoz az illető budapesti pályaudvarra kiszállítja s a kívánt Vazulhoz feladja. A fizetendő fuvarozási dij a következő; 25 kgm. összsúlyig 38 kr. minden további 10 kilogrammért 3 krajezár. Az átvett pódgyászra vonatkozó hivatalos feladási vevény, valamint a szükséges vasúti menetjegy a fent- nevezett irodában kiszolgáltatik. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1898. évi október hó 1-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 kiló 8.30-tól 8.40-ig. Rozs 100 n 6.50 tói 6.60 ig. Árpa 100 n 5.30 tél 5.40-ig. Zab 100 » 5.— tői 5.10 ig. Tengeri (zsákja) 100 n 1.30 tói 1.40-ig. Köles 100 —.— tői —•—igPaszuly fehér 100 » 6.20 tói 6.30-ig. Szesz literenkint 19'/a 56 V. Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy folyó évi október hó 4-én kezdi meg kávéházamban a budapesti Somosi-orfeumból általam szerződtetett társaság előadásait és itt működik 4 napon keresztül. Tisztelettel Ifj. Katz Vilmos, (426-1—1) kávéház-tulajdonos. Nyilatkozat. Alulírott, mint a görbersdorfi tüdő betegek klimatikus gyógyintézetének tulajdonosa, segíteni akarván a szenvedő emberiségen, örömmel hozom nyilvánosságra, hogy gyógyiutézetemben a „Margit“ gyógyforrást | (Beregmegye) 1879. óta állandóan a legjobb eredmenynyel alkalmazom a légutak hurutos bánfaijainál. A legtisztább lelkiismerettel ajánlom ezen kiváló gyógyvíz alkalmazását orvostársaimnak és a mellbajokbau szenvedő emberiségnek is. A görbersdorfi gyógyintézet tüdőbetegek számára : (174) Dr. Römpler Tódor. Gazdatiszti állást nyerhet egy olyan egyén, aki több éveken keresztül háromezer holdas tiszai ártéri birtokban mint kezelő-tiszt működött. Gazdatiszti vizsga nem annyira kivántatik, mint inkább gyakorlat és kitűnő bizonyítvány. Bővebb felvilágosítást ad szívességből e lapok kiadóhivatala. (427—3—ij
