Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-25 / 39. szám

'„N Y I R V I D É Ii«‘

3

mely borzalomba' ejti az egész művelt világot, mindenek előtt Szeretett népeim hangja az, mely enyhítően hat szivemig. Midőn az isteni végzés előtt, mely oly súlyos és felf'oghatlan csapást mért Reám, alázattal meghajtok, hálát kell adnom a Gondviselésnek azon nagy kincsért, melyet számomra fenntartott: a milliók . azon szereteteért és hűségéért, mely a szenvedés órájában : Engem és Családomat környez. cí Közel és távol, fent és alant, nyilvánult a gyász

■ és fájdalom az Istenben boldogult Császárné és Királynéért. Megható összhangban cseng minden ajakról a panasz á pótolhatatlan veszteség felett, mint hű visszhangja annak, amit lelkemben érzek.

_____ A mint Én forrón szeretett hitvesem emlékezetét szentül őrzöm holtiglan, úgy népeim hálája es tisztelete maradandó emlekel emel neki minden időkre.

Sa

jgó szivem mélyéből köszönetét mondok mindenkinek az odaadó részvét ezen újabb zálogáért.

Midőn az ünnepi hangoknak, melyeknek ezen évet kísérni! kellett volna, el kell némulniok, ragaszkodás és hü együttérzés e számtalan tanúságaira való visszaemlékezés, azon legbecseselpb adomány marad számomra, melyet nekem népeim nyújthattak.

.Fájdalmunk közössége újabb, benső köteléket fűz a trón és a haza közt. Népeim változhatatlan szeretnie megerősít kötelességem nemcsak azon fokozott ;érzetében, hogy , a reám bízott küldetéssel kitartsak, hanem megerősít egyszersmind a siker reményében, ev i j : í ?sedozem a Mindenhatóhoz, a ki oly • nehezen . güjtptl.,'. adjon még erőt, hogy véghez vihessem azt, i arpire hivatott vagyok. Imádkozom, áldja meg népei- ,;.niét. és..világosit*# fel. őket, hogy megtalálják a szereztet és egyetértés , útját, amelyen viruljanak és boldo- jgo^á. jegyinek., .- -Kelt;Schönbrunnban, 1898. évi szept. hó 16-án. ÍQ ..öjly Fcrcncz József, s. k.

tti[H;UU> ,0' —

s -'.O'Szábblcsvármegye közönségét, az országos gyász atkái mából a múlt csütörtökön tartott vármegyei rend- -tjjVüli közgyűlés határozata alapján, Erzsébet királyné atriult Szombati temetésén br. Feilitzsch Berthold főispán vezetése alatt küldöttség képviselte, melynek tagjai vol- tak: gróf Vay Tibor és Vámosy János. A temetést megelőzőleg a .főispán úr-ő méltósága a királyné ravatalára .személyesen tette le a vármegye közönségénék koszorúját, melynek a vármegye színeit viselő szalagján e felirat volt: „Hódolata és fájdalma jeléül, Szabolcsvármegye közönsége.“. Öméltósága a. főispán úr a bécsi főudvar- mesteri hivatalnál kitett részvét ivén is beírta nevet.

. A nyíregyházi izr. statusquo hitközség képvi- viselőtestülete Baruch Arnold elnöklése alatt szeptember hó 15-ik napján tartott rendkívüli gyűlésén elliatá • rozta, hogy: a Királyné halála miatt való fájdalmának jegyzőkönyvében ad kifejezést, a Királyhoz részvét feliratot intéz. A felépített uj iskolát megdicsőült Király- . .nénkrói „Erzsébet elemi iskoládnak nevezi el, az ehhez "szükségelt engedélyt ki eszközli a vallás és közoktatási miniszter úr U kegyelmessége utján. A gyászlobogók 'mostani helyükön maradnak 30 napig kitűzve, a templomban az örökmécs marad’ szintén ennyi ideig égve.

A halálozás évfordulóján mindenkor a hitközség épüle- Ieteire a gyászlobogók kitűzendők és az örök mécs is meg- gyujtandó ezen alkalmakkor a teplomban. Ugyanakkor a pap elmondja az áhitatos zsoltárt, a kántor pedig a halotti imá . Az iskolákban a tanuló ifjúságnak minden ily 1 alkalommal a nap jelentősége magyarázandó meg. A ' Királyné emlékére felállítandó szobor költségeihez a hitközség hozzájárul 100 koronával. Baruch Arnold hitközségi elnök maga részéről 1000 koronás „Baruch Arnold einlékalapitványt Erzsébet királyné gyászos el- .jjbunya;alkalmából“ czim alatt alkot oly rendeltetéssel, hogy ezen összeg felhasználható legyen az iskola építési czéljaira, azonban az egyház köteles örök időkön ; Át ezeij Összeg, mint alapítvány 4%-os kamatját halhat íatlári emlékű Királynénk elhalálozási napjának minden évfordulóján eyye méltó árva izraelita (igyermekek felruházására fordítani, kik az áladás alkalmával mondják el hninäig a halotti imát. Végül elhatározta, hogy mij- után gyászisteni tiszteletet rítusunk szerint a szent ünne pék napjain tartani nem lehet, boldogemlékü Királynénk .emlékére folyó évi szeptember hó 22-ik napján d. e. t i; -órakor a templom belsejének gyászlepellel leendő bévonatása és a teljes villany kivilágítása mellett a templomban gyászünnepély tartassák.

,A helybeli statusquo izr. templomban e hó 22-én Li;cs£itÖrtőkön délelőtt tartották meg a gyász istenitiszteletét elhunyt királynénk emlékezetére. — A gyászisteni ' tiszteleten megjelentek az összes hatóságok testületileg, Bartholómaeidese János ág. ev. tisztb. főesperes. Versár István r. k. ésperes-plébános, a cs. és kir. 10. huszárezred tisztikarának képviselői. Az isteniliszlelet az izr. elemi iskolai növendékek énekével vette kezdetét, kik a „Hazádnak rendületlenül“ hazafias éneket adták elő. — Azután az egyházi énekkar hatalmas zsoltáréneke, majd Friedmann Károly főrabbi imája után, ismét az egyházi énekkar énekelt gyászéneket. Az igazán meghaló gyászünnepélyt az iskolás gyermekek éneke fejezte be. — Megemlítjük még e helyen, hogy Friedmann Károly főrabbi már a temetés napján is, a múlt szombaton szép, gyászbeszédet szentelt a királyné emlékének.

Szives kérelem!

Boldogult Erzsébet királynénknak sziveinkben örökké élő emlékét a magyar nemzet fiai és leányai láthatóké■ pen is megörökíteni kívánják.

■ : Ez emlékhez járuljunk hozzá oly igaz áldozatkész■ béggel;’ a milyen mélységes a gyász, melyet a szeretett Királyné kimúlása okozott 1

Ha örökké látjuk jóságos képét közöttünk, ez talán " némileg enyhíteni fogja fájdalmunk súlyát.

Őrök béke léngjen legdrágább hamvai felett 1

Nyíregyháza, 18 8. szeptember hó 24-én.

A jótékony nőegyletek nevében :

Bleuer Sáuiuelné, elnök. Básthy Barnáné, elnök.

•’ Kende Jenő, titkár. Leffler Sámuel, titkár.

• Nyíregyháza város képviselőtestülete az Erksébet királyné emlékére emelendő szoborra 1000 koronát szavazott meg.

A tisza-Iadányi ev. ref. egyház templomában Erzsébet királyné nemzetünk védangyalának halálából kifolyólag folyó hó 17-én gyászisteni tisztelet tartatott. A gyászszal bevont, s zsúfolásig megtelt templomban Czike Ferencz lelkész megható szép imájának elmondásával, minden hallgatónak könnyet csalt szemébe.

Temetés után.

.... Haza vitték végre, letették a sírba,

Mellette két ország zokogott nagy sírva.

Jóillatu tömjén szállt a magas égbe,

Nagy keserű búra, tenger szenvedésre.

Zúgtak a harangok. — Fekete gyász árnyán Ott borong a remény szomorúan, árván ...

Nehéz a gyász, bánat ezerszeres könnye . . . Megnyugvás vigasza vajh’ mihamar jönne! . . .

.............Letették a sírba a Jóságost, Szépet,

Ke

resztülvert szive tán akkor is vérzett,

Tán akkor is vérzett mi érettünk — fájva.

Hogy szegények lettünk s olyan nagyon árva.

Hiszen ö mindenkor úgy segitett minket,

Ismerte a búnkat, ismerte szivünket,

Fájó sebeinket egyre kölözgette,

— Ezt az árva népet szivéből szerette.

.... Szivébe nyilait az árvák zokogása,

Szegénynek sose volt igazabb barátja.

— Kit jaj meg nem hathat, kit köny fül nem érhet:

A halottnak trónján is koszorút tépett.

Jobb keze irgalom, vigasz volt a balja,

Nyomában mindenütt rózsa, virág hajta.

Szava szelíd balzsam nehéz égő sebre,- — Jóságos egy szive nagy a szeretetve.

És kik messze földön számkiüzve éltek,

Otthoni napsugárt már nem is reméltek,

El voltak temetve, el élve is — mélyen,

Hogy a gyáva félő hangjuktól se féljen,

Kik a szenvedéstől összetörve jártak,

Szabadulás után mindhiába vártak,

Mindhiába néztek sóhajtva az égre:

— A Nagyasszonyt az ő jajjuk is fölérte.

.... Árva volt a magyar, ki törődött véle ?

— Fátyol, sűrű fátyol volt vetve szemére,

Mert hahogy látott is, jobb volt, ha nem látott,

Szenvedés á lelkén mély barázdát szántott . . .

■ S mikor senki sem volt. ki szóljon mellette,

E népet egy Asszony akkor megértette:

— S volt-e szem csak egy is, aki nem könnyezett,

Mikor a király s nemzet összeölelkezett ?! . . .

Nagy volt ez az Asszony, szelid is jóságos,

Szive nemes, áldott, tisza, igazságos.

Lelke, mint a sugár, tündökölt, ragyogott,

Nem is ismerte, csak — egyszer a bánatot. .

De akkor a szive nehéz gyászba borult,

Örökre, örökre ege bealkonyult,

Bolyongott a földön, virágról-virágra, —

Nagyszomoruságos, gyász halotti ágyra.

Fájdalmas Nagyasszony, — nyugodjon pihenjen,

Fáradt tested, íelked megnyugvásra leljen.

Hajtson a sírodon liliom virága,

Gyenge szomörufüz hajladozó ága,

Pacsirta ajaka imádságot zengjen,

Szelíd szellő szárnya sírod körül lengjen.- — Átvert szíved mélyén nyugalom fakadjon.

Aludjál te szelid, jóságos Nagyasszony! . . .

S porod ha azéval lassan összevegyült,

Kiért itt fenn szived oly igazán hevült,

Kiért gyászt felöltve szomorún bolyongtál,

Örökös bánatra — csak lemondó voltál:

— Keresztülvert szived ismét érez, dohban,

Nem is bánatosan, nem is úgy titokban,

— De mindenki értse, de mindenki tudja:

A szelid Nagyssszony hogy boldog lett újra! . . .

. . . Eltemették mélyen, oh de nem örökre.

Jóságos nagy lelke fül-följár a földre,

S ahol remény zokog, kétség ül a lelkén,

Lemondás, csalódás anyai szerelmen:

— Visszatér a remény, szív se remeg fájva,

Meggyógyítja visszajáró lelke árnya.

Mert aki bennünket eddig is megérteti,

Szivünk attól újra, megint csak remélhet.

Magyarok, magyarok, ti árva magyarok,

Ne sírjatok többé, ne is zokogjatok,

Szivetek se vérzzen, lelketek se fájjon,

Eltűnt minden árnyék rezgő napsugáron.

— Aki élte kincsét népe közé szórta,

Szivének melegét csak népének hordta:

— Mi jó Nagyasszonyunk nem hal meg örökké,

Nem hal meg örökké, de él mindörökké . . .

Juhász Sándor.

ÚJDONSÁGOK.

— Kinevezés. Br. Feilitzsch Berthold főispán ur Öméltósága a Murányi János halála folytán megüresedett vármegyei irnoki állásra Gazda Gábort nevezte ki s szolgálattételre a dadai alsó járás főszolgabiróságához osztotta be.

— Az ajaki niértékletességi és munkásegylet czéljainak elősegítésére a földmivelősUgyi miniszter, a főispán ür Öméltósága pártoló felterjesztésére 200 frt s ugyanez egyletnek népkönyvtár létesítésére 50 frt segélyt adományozott.

—; A szabolcsvármegyei általános tanitó-egye- siilet Nyíregyházán, október hó 13-án d. e. 9 órakor az ágostai hitvallású evangélikus közponli népiskola dísztermében tartja meg XXII. rendes közgyűlését, a következő tárgysorozaltal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főjegyző

jelentése az egyesület évi működéséről. 3. Az Eötvös-alap helyi bizottságának jelentése. 4. Pazár István egyesületi képviselő jelentése a Tanítók Országos Bizottságának gyűléséről. 5. Biráló-bizottság jelentése a pályamunkákról. 6. Nandrássy D. Aurél nyíregyházi tanító: „A népiskolai tanulók nemek szerinti csoportosítása“ ez. dolgozatának felolvasása. (M. é. közgy. jkvének 10 p.) 7. Vizsgáló- bizottság jelentése az egyesület pénz- és könyvtáráról. 8. A jövő évi köllségvetés megállapítása. 9. Indítványok tárgyal isa, melyek (az alapszabályok 8. §-a értelmében) az elnökségnél 48 órával megelőzőleg Írásban beadattak. 10. Általános tisztujitás. (Alapsz. 5. §-a értelmében.) Délben közebéd. Elszállásolásáról Horváth István nyíregyházi járásköri elnök gondoskodik. Lakás iránti megkeresés október 10-éig hozzá intézendő.

— Átcsatolások. A minisztérium szeptember hó

7-ik napján tartott tanácsában a nyíregyházi kir. törvényszék területén belül Berkesz községei a kisvárdai és Kércs községet a nyírbátori járásbíróság kerületéből a nyíregyházi járásbíróság, telekkönyvi tekintetben pedig a nyíregyházi törvényszék mint telekkönyvi hatóság területéhez, továbbá Mada és Puszta-Dobos községeket a nyírbátori járásbíróság kerületéből a kisvárdai kir. járásbíróság úgyis mint telekkönyvi hatóság területéhez, csatolta át.

~ A nyíregyháza—vásárosnatnényi h. érd. vasút építési költségeihez való hozzájárulás czímén Nyíregyháza város képviselőtestülete, azzal a feltétellel, hogy az építendő vasút igazgatóságának és üzletvezetőségének székhelye Nyíregyháza lesz, s hogy a vásártéren marha- rakodó állomás építtetik, 20.000 frt hozzájárulást szavazott meg.

— Jegyzőválasztás. A Balogh Samu öngyilkossága folytán megüresedett apagyi jegyzői állás a héten töltetett be választás utján. Megválasztatott Thoma István nagykállói főszolgabírói Írnok, vizsgázott jegyző

— A vármegyei virilisek névsora. A Jegtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 1899. évi névsorát az igazoló választmány összeállítván, a névjegyzék szeptember 19-től október 3-ig terjedő 15 nap alatt a vármegyeháza előcsarnokában levő hirdetési táblára az érdekeltek által megtekinthetés czéljából kitüggesztetett. A netaláni felszólamlások kellő okmányokkal felszerelve ugyanezen idő alatt az állandó bíráló választmányhoz benyújthatók.

— Hivatal vizsgálat. Báró Feilitzsch Berthold főispán, Kertész Bertalan főispáni titkár kíséretében, e hó 21-én a nagykállói járási főszolgabírói hivatal ügy- és pénzkezelését megvizsgálta.

— Gyászrovat. Garay Gábor bánatos férj, úgy

saját, mint gyermekei: Gyűla és Margit, valamint nevelt leányuk Ilona, továbbá a megboldogult testvérei: Török Józefin férjével Garay Mihálylyal, Török

Viktoria, Török Julianna, valamint az összes rokonság nevében is szomorodott szívvel jelenti, felejthetetlen jó felesége, édesanyjok, testvér és rokonnak Garay Gáborné szül. Török Katalinnak élete 48-ik, boldog házasságának 23-ik évében, folyó 1898. évi szeptember hó 19-én, délután 2 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytál. A boldogultnak hült tetemei folyó 1898. évi szeptember hó 21-én, d. u. 3 órakor fognák az ev. ref. vallás szertartása szerint a buzä-uteza 18-ik számú halottas házból, a vasút melletti sirkerlben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1898. szeptember 20. Áldás és béke poraira!

— Ellenőrzési szemlék. Folyó évben az ellenőrzési szemlék a következő sorrendben fognak megtartatni : A cs. és kir. 65-ik hadkiegészítési parancsnokság részéről: Tisza-Lökön október hó 23. 24 és 25-én. Rakamazon október hó 27. 28 és 29-én. Nyíregyházán október hó 30., 31., november hó 1. és 2-án. Keinecsén november hó 4. és 5-én. Kis-Várdán november hó

7. 8. és 9-én. Mándokon november hó 10 és 11-én. — A cs. és kir. 5-dik hadkiegészítő parancsnokság részéről: Vaján okt. hó 18. és 19-én, Nyírbátorban okt. hó 21. és 22-én, Nagykállóban okt. hó 24., 25. és 26-án, Nyiracsádon okt. hó 29-én. A m. kir. 12-ih honvéd kiegészítő parancsnokság részéről: Nyírbátorban okt. hó

14., 15„ 16., 17. és 18-án, Nagykállóban okt. hó 20., 21. és 22-én.

— Kel', ilalcstély. A szeptember hó 11 -érői, az országos gyász miatt elmaradt dalestélyt a ref. műkedvelő daltársaság nov. 5-én tartja meg. — A műsor egy kis változást fog szenvedni.

— Tűzoltó huszárok. E hó 15-óa Göncz Ruszka községben, eddig ki nóm derített okból tűz támadt; a nagy szélben a lángok gyorsan elharapóztak és rövid idő alatt 36 ház és számos melléképület hevert romokban. A tűz oly gyorsan terjedt, hogy mentésről szó sem lehetett. Még szerencse volt, hogy a hadgyakorlatról hazatérő nyíregyházi huszárok a tűz keletkezéskor épen Ruszkán tartottak pihenőt. A parancsnok azonnal a tűzhöz rendelte a legénységet. A derék huszárok emberfeletti erőt fejtettek ki az oltásnál. Nélkülök ta- án leégett volna az egész falu is.

— Halálozás. Vajda Ignáczné született Friedmann Róza e hó 22-én Budapesten meghalt.

— Gyilkosság és rablás. Vakmerő rablógyilkosság történt e hó 22-én éjjel Tisza-Dadán. Idáig még ismeretlen tettesek meggyilkolták özv. Cs. Béres Jánosné gazdag parasztasszonyt s elraboltak tőle egy pár száz forintot. A csendőrség erősen nyomozza a tetteseket s mint halljuk, már nyomon vannak.

— A vonat alá feküdt. Nagy István helybeli 25 éves nős csizmadia iparos a héten olyan zajosan viselte magát az utczán, hogy a rendőrség vette pártfogása alá. Mikor aztán a rendőrségnél kijózanodott és hazabocsátották, minden valószínűség szerint a feletti elkeseredésében, hogy pár órát fogságban töltött el, a szent-inihályi-utcza végén, a Kisvárda felé robogó 7 órai vonat elé feküdt. A vonat a konyáját összeroncsolta és nyomban szörnyet halt.

— Szabolcsvármegye virilistái. Szabolcsvármegye virilistáinak névsorát most állította össze az igazoló választmány. Az összeállított névsor szerint 1000 frtnál több adót fizető tagok a következők: Gr. Dessewffy Miklós vencsellői birtokos 22830 t'rl 31 kr. Gróf Dessewffy Dénes király teleki birtokos 14422 frt 81 kr. Gróf For- gách László tnándoki birtokos 7875 frt 59 kr. Gróf Dessewffy Aurél szentmihályi birtokos 6822 frt 15 kr. Gróf Dessewffy Alajos királyteleki birtokos 4143 frt 30 kr. Gróf Dessewffy Béla királyteleki birtokos 4143 frt 30 kr. Reizmann Herman kisvárdai kereskedő 3262 frt 50 kr. Gróf Pongrácz Jenő bashalmi birtokos 2325 frt 22 kr. Patay József bályi birtokos 2757 frt 94 kr. Csillag B la ujfehértói bérlő 2592 frt. 60 kr. Ilosvay Ágoston k.-apáthi birtokos 2556 frt 26 kr. Kornis Ferencz t.-bűdi birtokos 2554 frt 56 kr. Haas Ignácz vencsellői bérlő 2324 frt 90 kr. gr. Vay Ádám vajai birtokos 2259 frt 89 kr. Mandel Eduárd nyírbátori birtokos 2101 frt 71 kr. Leveleki Márton leveleki birtokos 2046 frt 71 kr. Leveleki Májer bogdányi