Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-21 / 34. szám

„IN Y I lí V l JJ Í: I£“

3

E^észságiigyi jelentés.

Nyíregyháza egészségügye júliusban.

A folyó év julius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkőnyvek adatait, sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a múlt év megfelelő havában'. Az elmúlt év julius havában elhalt 71, addig ez év julius havában a halálozás 102-t mutat, több tehát 31-el.

Nem szerint elhalt fi 45, nő 57.

Családi hovatarlozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 59, íöldtníves gazda 18, iparos és kereskedő 20, értelmiségi 5. Ezeken kivül halva született 2, kora szülött volt 1. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 4. Törvénytelen ágyból származó elhalt 14.

Élve született 95, és pedig: 44 fi és 51 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 8, és pedig

3 fi, 5 nő, az elhaltaknál kevesebb tehát az élve szülöttek száma 7-.el. Házasságot kötött 11 pár.

Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 14, nő 12= 26, ág. evang. fi- 25, nő 26 = 51, helv. hitv. fi 3, nő

4 == 7,. gör. kath. fi 2, nő 11 - 13, izraelita ti 1, nő 3 = 4, unitárius 1 nő = 1.

Életkor szerint 0—1 évig == 45, 1—-5 évig = 22i 5—7 évig = 5, 7—20 évig = 7, 20—30 évig = 3t 30—40 évig = 2, 40 — 60 évig = 7, 60-80 évig = 10> 80 éven felül 1; összesen 102.

A város belterületén elhalt 66 egyén, ezek közül. 7 éven alóli volt 43, kik közül nem lett gyógykezelve 2, 7 éven felüli volt 23, ezek közül nem lett gyógykezelve 2.

A város belterületén elhalt 66 egyén közül tehát nem lett orvosolva 4 egyén.

A város külterületén elhalt 36 egyén, kik közül 7 éven alól volt 29, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 6, 7 éven felüli volt 7, ezekből nem lett gyógykezelve 2, a külterületen, elhalt 36 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 8. Az összes 102 elhalt közül tehát 12 nem lett gyógykezelve.

Örvosrendőri hullaszemle megtartása három esetben volt szükséges és pedig mindannyi véletlen esemény folytán, nevezetesen egy férfi a kazalrakásnál lezuhant és nyakcsigolya Hozamban múlt ki, egy gyermeket az udvaron elszaladt ló rúgott úgy meg, hogy pár napi szenvedés után a szenvedett agyrázkódásban múlt ki, végül egy siketnémát a vonat gázolt el.

Sem orvosrendőri, sem törvényszéki bonczolás nem volt.

Orvosi látleletet 1 súlyos testi sértésről adtam ki.

Piacz és élelmi szerek kedvező eredménnyel lettek vizsgálva. Egy magánpanaszos jelentése folytán azonban egy liszlelárusitó ellen lettek rendőri lépések téve, mivel az olt vásárolt lisztből élvezhellen, az egészségre ártalmas keserű kenyér lett. A kereskedő ellen a megfelelő eljárás lett foganatosítva.

Kelt Nyíregyházán, 1898. augusztus 1-én.

Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök

A gazd. vándor szaktanári intézmény.

Lapunk 31-iki Bzámában közzétett 1478/’.898. K. számú hivatalos hirdetmény alapján többen azon kérdéssel fordultak hozzánk, bogy miben áll ezen szakta nári intézmény s mi a közelebbi czélja?! Miután a kérdésekből arról győződtünk meg. hogy sokan — valószínűleg csak hallomás után lévén informálva — azon nézetben vannak, mintha a gazd. szaktanári állás va lami megyei, vagy éppen magán jellegű lenne; czélsze- rünek tartjuk addig is, mig maga a már Nyíregyházán levő szaktanár ür a legilletékesebben nyilatkoznék, a „Köztelek“ czirnü gazd. szaklapnak ez ügyben közzé tett ismertetését reprodukálni.

„A földmivelésügyi miniszter — mondja az idézett lap egyes külön gazdasági szakmákra gazdasági vándor szaktanári állásokat szervezett és egyidejűleg ilyen vándor szaktanárokká a következőket nevezte ki: Czeglédy Tivadart a tejgazdasági szakra Kaposvár székhelyivel, Abonyi Károlyt a szövetkezeti szakra Nyíregyházára! Csérer Lijost a kom.'őtermelósi szakra Segesvárra és' Füredy Lajost a lentermelési szrkra Liptó Szt. Miklós székhelylyel. A szaktanárok működési körét egy erre kidolgozott miniszteri utasítás Írja elő. Minden szak- 1 tanár a maga vidéke népének mintegy tanácsadója h maga szakmájában, melyet szükség szerint időről-időre gyakorlati útmutatásokkal hivatott ellátni. Emellett a nép és a minisztérium között mintegy közvetítő szer vezet is működik, amennyiben a gondjaira bízott termelési ágak keretében minden felmerülő fontosabb mozzanatról jelentést tesz, a beálló teendők vagy szükségletek iráuyában a földmivelési kormányt szükség szerint tájékoztatja. A szaktanár tervbevett műkő lésének programmját főbb vonásokban megállapítva a miniszterhez terjeszti be s igy elég tág tér van neki adva,

. hogy saját jó belátása s tapisztalatai szerint szabhassa meg saját működésének irányát. A szaktanárok részére kijelölt hivatási körben lelkiismeretes és buzgó egyé nek nemcsak egyes termelési ágak fejlesztése éideké- ben, de általában a nép gazdasági életében is igen fontos hivatást fejthetnek ki, különösen az esetben, hogy ha ez az intézmény tovább fejlesztve, élére kipróbált és megfelelő szakerők alkalmaztatnak.

Ennyit mondhatunk a dolog lényegére.

^ Magunk részéről megjegyezzük, hogy mi is időszerűnek és ezélszerűnek tartjuk ezen uj intézmény létesítését, mert legfőbb ideje már, hogy teljes figyelmet fordítván főleg a kis gazdák gazd. életére s ennek egyes mozzanataira, őket szakszerű tanác csal ütba igazítással hathatósan, közvetlenül és gyorsan támogas suk 8 lassan a haladás útjára terelve gyarapodásukat elő mozdítsuk.

Ez üdvös feladat előmozdítása végett nevezte ki tehát a földmivelésügyi kir. kormány a 4 gazd. szaktanárt, beosztván őket mint közvetlen szak közegeit az ország oly pontjaira, hol működésüktől leghamarább re mél üdvös eredményt.

Az eredmény — habár csak lassan is — remélhetőleg mutatkozni is fog.

A siker mindenesetre a szaktanárok ügybuzgósá gától, széles látkörüktől és helyes útba igazításuktól fog függni első sorban. De másodsorban attól is, hogy a gazdaközöuség és főleg a kis gazdák boldogulását szivén viselő intelligenczia mennyire fogja igénybe venni a szaktanárok útba igazitó tanácsát.

Egyébként úgy halljuk, bogy a Nyíregyházán szé kelő gazd. szaktanár úr most, midőn ’ már a sürgős gazdasági munkák szűnő félben vaunak, nyílt levélben fogja tudatni érdemleges működésének megkezdését, megjelölvén azt is, kiknek és mily ügyekben áll rendelkezésére azon esetben, ha akár szóval, akár írásban hivatalához fordulnak.

Működéséhez sok sikert kívánunk mezőgazdaságunk felvirágzása érdekében.

Nyíregyházi .kerékpárverseny.

Versenysorrend a Nyíregyházán, 1898. évi augusztus hó 20-án tartandó országúti versenyre.

Versenybizottság: Az egylet vezetősége.

Védnök: Br. Feiiitzsch Berthold cs. és kir. aranykulcsos, Szabolcsvármegye főispánja.

Versenybíróság: Kovách Győző, a Ny. K. E. elnöke, Bencs László, Kertész Bei tálán, dr. Kovách Elek, Má- jerszky Béla, Somogyi Gyula, Sztarek Ferencz, dr. Trajtler Soma Nyíregyháza. Laszgallner Kálmán Debreczen, Kellner Adolf Miskolcz, Guttman Izor Szerencs.

Indító és czélbiró: Kovách Győző.

Versenyintéző: ifjú Soltész Gyula.

Időmérők: Klein István, Mészáros Ferencz.

Pályabirák a fordulóknál: Básthy Barna, Léderer Ignácz, Okolicsányi Géza, SzL-mpák Jenő.

1. Távverseny a Rakamaz felé vezető országúton 30 km. lordulóval. (A csapi vasútvonal őrházán túl kijelölt ponttól a Virányosig és vissza.) Elsőnek nagy ezüst, második és harmadiknak kis ezüst, negyediknek bronzérem.

Neveztek:

I. Lang Gusztáv, Sz. K. E.

II. Magassy Ödün, E. T. K.

III. Szabó Lajos, Ny. K. E.

IV. Jósa Ferencz, Ny. K. E.

V. Rótt János, D. K. E.

VI. Grosz Miklós Sz. N. K. E

VII. Szaitz Márton, D. K. E. Vili. Schiller Ferencz, G. K. E.

IX. Baklió Gyula, D. K. E.

II. Vendégek versenye 5000 m. fordulóval. Elsőnek ezüst, második és harmadiknak bronzérem.

Neveztek:

I. Rótt János, D. K. E.

II. Schiller Ferencz, C. K. E.

III. Szaitz Márton, D. K. E.

IV. Magassy Ödön, E. T. K. V. Lang Gusztáv, Sz. K. E.

VI. Rozenfeld Elek, Sz. K. E.

VII. Grosz. Miklós, Sz. N. K. E. VIII. Bakhó Gyula, D. K. E.

IX. Ficher Andor, Sz. K. E.

III. Egyleti verseny 5000 m. fordulóval. Elsőnek ezüst, második- és harmadiknak bronz éreifi.

Neveztek:

I. Szabó Lajos, I III. Kubassy Béla,

II. Pavlovits Sándor, | IV. Jósa Ferencz.

IV. Vegyes verseny 3000 tn. forduló nélkül. Elsőnek ezüst, második és harmadiknak bronz érem.

Neveztek:

I. Rótt János Debreczen,

II. Grósz Miklós Szat.-Németi,

III. Hradil Rezső Miskolcz,

IV. Nussbacher F. Szerencs,

V. Rozenfeld Elek Szerencs,

VI. Paczauer Cornél Szerencs,

VII. Szabó Lajos Nyíregyháza,

VIII. Baruch Jenő „

IX. Bakhó Gyula Debreczen. X. Laszgallner Oszkár „

V. Lassú verseny 50. Nyertesnek ezüst, másodiknak bronz érem.

Neveztek:

I. Fischer Andor Sz. K. E. II. Nussbacher F. Sz. K. E.

III. Széli Albert Sz. K. E.

IV. Magassy Ödön Sz. K. E.

V. Tesztér Lajos Ny. K. E.

VI. Grósz Miklós Sz. IC. E. VII. Bakhó Gyula D. K. E.

VIII. Laszgallner Oszkár D. IC. E.

A távversenyzők indulnak délelőtt 10 órakor.

A rövid távolságú versenyek kezdete délután 4 órakor a Nagy-Kálló felé vezető országúton.

Indulási és érkezési hely a borbányai szőlőskert szöglete.

Rövidítések: D. K. E. = Debreczeni Kerékpár Egylet. G. K. E. = Condor Kerékpár Egylet. E. T. K. == Egri Torna Kör. Ny. K. E. = Nyíregyházi Kerékpár Egylet. Sz. K. E. = Szerencsi Kerékpár Egylet. Sz. N. K E. = Szalmár-Németii Kerékpár Egylet.

ÚJDONSÁGOK.

— Ö felsége a király születése napját az idén is a szokásos loyalitással ünnepelte meg városunk közönsége. A hivatalos ünnepi mise a r.. kath. templomban folyt le, melyen báró Feiiitzsch Berthold főispán vezetése alatt megjelent testületileg a vármegye tisztikara, a kir. tövényszék és királyi járásbíróság, a kirá lyi pénzügyigazgatóság, az izraelita statusquo hitközség képviseletében Baruch Arnold hitközségi elnök s természetesen a városunkban levő tisztikar teljes szám- fa m. — A templom előtt az ünnepély katonai díszét a cs. és kir. 14. huszárezred káderje és a városunkban levő honvédhuszár ézred három százada szolgáltatta. Felséges királyunk 63-ik születés napja alkalmából a többi templomokban is tartották isteni tiszteletéket, délben pedig bankett volt a „Korona“ szállodában, a melyen a katonai tisztikar s városunk notabilitásai vettek részt.

a kijárat felé, 8 ekkor látti k, hogy e hely csinos fenyves és lomberdő, kellemes üdülő helye Moszkvának. Rövid áttekintés után haza siettünk szállónkba.

Reggel fölébredve már az 5 ik napot töltöttük Mosz-vában. A hőség tűrhetetlenné vált már reánk, s elhatároztuk, hogy a Sergius zárdába teszünk kirándulást, egyrészt, hogy kissé üdüljünk, másrészt, hogy megnézzük a zárda mesés kincseit, melyek 14 millió értéket képviselnek.

Sergius zárda a kiewi Lawrának hasonmása, de nagyobb szabású. Búcsujáró helye a Moszkvában és környékén lakó oroszoknak. Itt van a szent Sergius kútja, minek csodatevő hatást tulajdonítanak; a beteg nyomorék zarándokok jönnek ide inni és mosdani, hogy meggyógyuljanak Itt vannak a főpapok temetkező helyei; a hol azonban egy czár is aluszsza örök álmát.

Itt láttuk a zárda kincstárában Rettenetes Iván czárnak vadász öltönyét, mint egyik ereklyét. E szemkápráztató kincseket látva, elazomorodiuuk egy szegény oda zarándokló orosz asszonyon, ki oda vitte utolsó kopekjét, maga pedig zöld uborkát evett a legnagyobb lelki nyugalommal egyik templomajtó bejáratánál. Megnéztük a barátok közös nagy éttermét, amelynek falai bibliai tárgyú freskókkal vannak díszítve. — E kirándulás egész napot vett igénybe.

Még Moszkvának nemzeti jellegű éttermeiről és szállóiról keli megemlékeznem.

A Slaviansky étkező hely az, mely leginkább ma gán hordja az orosz jelleget. Az étterem az emeleten van; a bejárat egy földszinti kapu alatt vezet be, a mely fölött vasoszlopokou terraszszerü kiugrás látható, ahonnan fölmenve, a lépcsőhöz aljánál egy csapat szolga fogadja az embert, kik öltönyét, esernyőjét, a férfi ik kalapját elszedik és elhelyezik a fogasokra; s ekkor az ajtónálló szolga megnyitja az étterem ajtait és belépve, meglepő pompával találkozunk. E'ső helyen a Szűz Mária képe tűnik fel, fölötte az örök tűzzel; a terem közepe oszlopokkal, vizmedenezékkel, bennük úszkáló halakkal, délszaki növényekkel; köröskörül oszlopo kon álló karzatai apró fülkékkel, sanbre sepiréekkel vannak berendezve; a bútorzat vörös bársony, az ajtók

és falak gazdag aranyozásai, számtalan tűkör, drapériák, meglepő jó benyomást tesznek az idegenre. A fel szolgáló szolgaszemélyzet egész fehérbe van öltözve; orosz nemzeti jellegű hosszú ing lóg le rajtuk, amelyet egy vörös sál tart össze. Zenélő gép játszik a teremben — többnyire ismerős operetteket. Bennünket, magyarokat látva belépni, azonnal a Jókai „Czigáuybáró“ operettéjének kótatekercsét alkalmazták a gépbe. Egy kúrlaudi doktor előtt fejeztük ki csodálkozásunkat a fölött, hogyan ismernek azonnal reánk, magyarokra; mire ő nevetve válaszolt: „A magyar jelleget önökön még Afrikában is föl lehetne ismerni!“

A 6 ik napon a Romanov dvoiecz nevű régi udvarházat, a mostani czárok ősi palotáját jártuk be, mely még Mihály metropolita idejéből megőriztetett s az 6 arczképével együtt a középkori orosz bajor életmódot visszatükrözi.

Innen a Tretjakov által alapított városi képtárba hjtattuuk, hol Európa egyik nevezetes képgyűjteményében gyönyörködtünk; e képtárban a legnevezetesebb festők, s küiönöien a nemzeti orosz festők képei vannak. Veres Csagin képei két termet foglaltak el. Tretjakov városi polgár, kereskedő hagyományozta e képtárat Moszkvának, amely milliókat érő műkincseket ér. Innen a Manö'ebe siettünk, hogy Szent Póter- várra szóló jegyeinket átveheBsük. Délután 4 órakor indultunk el hotelünkből a pályaházhoz, hogy tovább folytassuk utunkat Szent-Pótervár felé. Az iudóháznál azonban minket, asszonyokat nagy rémületbe ejtett az a hir, hogy férjeinkkel a vonaton nem utazhatunk, hanem csak 3 óra múlva a másik vonaton, mivel az utazó congressusi férfi tagok száma oly nagy, hogy a nők visszamaradnak a következő vonatra. — A perronon összegyűlve nehány magyar nő, egyszerre összetartva terveztük, hogy bármiképpen is, de keresztül visszük, hogy férjeinkkel együtt utazunk. Dr. Szabóné Rákospalotáról, egy routinirt és sok nyelvet, köztük az orosz és lengyel uvelvet beszélő nagy műveltségű nő volt a győztes, ki kellemes modorával keresztülvitte kívánságunkat. A kikisérő doktor bizottságot kereste föl, s előadta, Irigy mennyire meg vagyunk hatva az orosz

nemzet vendégszerető s lovagias magatartása által, s h rdetui fogjuk azt lelkünk egész hevével; de egyre kérjük, hogy ezt a jó benyomást ne rontsák el avvai a rémes intézkedésükkel, hogy bennünket férjeinktől el akarnak szakítani; vessék magukat közbe, s vigyék keresztül, hogy velük egyszerre uazzunk. Ekkor ők biztosítottak, hogy nyugodtan lehetünk, ők mindent elkövetnek erre nézve.

Kész tervvel jöttek aztán hozzánk; a vaggonokat távol állították fel az indóháztól, e mig a férfiak jegyeinket megváltották, bennünket oda kisértek s beloptak a kupéba, s csak midőn valamennyien elhelyezkedtünk, jött be a vonat a pályaudvar területére. Hálásan megköszönve üdvözöltük őket, s meghiva Budapestre, a viszontlátás reményében búcsúztunk el.

A következő éjét folyton útban töltve, d. e. körül- belől 11 órakor megérkeztünk Szent-Pétervárra. Vonalunk a Níkolaj pályaudvarra robogott be, mely a város legszebb utjának a Nevszky prospektnek egyik végén van. Kocsikra ülve a Palais Royal szállóba hajtattunk, a hol már a lakásunk élőre meg volt rendelve. Ez a szálló az indóház közelében van : az utcza Puskinszka ulicza, melynek közepén a hires orosz költő, Puskin szobra áll.

Átöltözve szobáinkban; siettünk áttekinteni Oroszország világvárosát, melyet prózában és versben már annyi költő megénekelt. Egyenesen a Nevszky prospektbe tártunk, hol aztán lóvonatra ülve bejártuk Szent-Pótervár szebb tereit. Itt vagyunk az észak Velenczéjébeu 1 Azt a benyomást, melyet reánk e világváros gyakorolt, leírni képtelen vagyok. Körültekintve észrevettük, hogy az egő3z város zászlódiszben van. Itt van Faure, a fr&uczia köztársasági elnök, kinek tiszteletére Szent- Pótervár ünnepi díszt öltött. Az egész város ős lakosság lelkesedése és a vendégszeretet eme megnyilatkozása valóbau meghatott bennünket. Lázban volt minden orosz, s a lelkesedés mindenütt hangos ovácziókban tört ki. Este az egész város lángtengerben úszott e beláthatatlan területen s mindinkább meggyőződtünk arról, hagy Szent-Pótervár méltóságteljes kifejezője az Orosz birodalom nagyságának. _ (Vége köv.)