Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

„TV Y í rfc V I D Él TC.“

már mi nem hihetjük el, hogy az után is ne úgy tegyenek s hogy a mi keserveink állal meghatva, a mi ügyünk apostolai legyenek, mert tapasztaljuk, hogy nem azok könyörülnek a szegényen akik ráérnek, hanem azok, akiket szivük hajt a könyörületességre.

[gaz, hogy a mi véleményünk szerint is keserves az olyan község helyzete, amelynek nincs egy műveit lelkes tanácsadója, de mi e kérdést másképpen gondolnánk megoldhatónak, mit szerelnénk elmondani más alkalommal.

Most azonban ezúttal csak az úgynevezett szoczia- listákhoz akarunk szólani. De előbb egész tisztelettel kijelentjük, hogy a nép elégedetlenségének és mozgolódásának magunkról beszélve egészen más okát látjuk mint a tekintetes vármegye tanácsa.

Mig boldogabb idők és viszonyok közt vollunk, lehet hogy sokan ellékozolták vagyonukat. De ezen gondtalan álomból már talán mindnyájan felébredtünk s dolgozni akarunk, hogy ismét tűrhető anyagi helyzetünk legyen. Csakhogy akikhez munkálkodni mehetünk, testet, lelket ölő munkáinkért sem nyújtanak annyit, hogy meg is élhessünk, tartozásainkat is letörlesztliessük. Azt mondják dologtalanok vagyunk? Ugyan kérjük alázattal N ki tudna ilyen körülmények között vidám lelkiismerettel dolgozni sötét hajnaltól késő estig?

Ünnepeinket sem tarthatjuk meg S igy, sem Istennek nem szolgálhatunk, sem családunknak, sem a társadalmi és törvényes kötelességeinknek nem tehetünk eleget.

Ez az igazi oka annak, hogy a boldog Szabolcsban alá sülyedtünk. Ez az oka hogy tömörülésre szántuk el magunkat.

Ahol valami keresetforrás nyilik is egymás ellen vagyunk kénytelenek hezitálni ember-testvéreink rovására. Elárultuk barátainkat, mert: Tekintetes vármegye! nekünk is van szülői szivünk s ha gyermekeink azt mondják: apám adjál egy kis kenyeret! ne hagyj éhen veszni és ruhátlanul megfagyni; és mi nem segíthetünk szeretteinkén: csuda-e hogy elménk fennakad és nem tudunk mindenkor megfontolólag cselekedni? Csuda-e, iia a keserűséggel telt poharat azok fejéhez volnánk hajlandók vágni, akik édes vizet tölthetnének abba a maguk megrövidítése nélkül és azt nem teszik; mert nincsen érzékeny szívók, mely a ml nyomorult helyzetünkbe képzeltetné őket!

Ezek miatt hal ki belőlük az erkölcsi érzék, a vallásosság, Isten és emberek iránti bizalom és minden reményünk. Pedig mi mindnyájan művelődni, tanulni, kedves magyar hazánknak hasznos és tevékeny polgárai óhajtunk lenni. Ilyen czélból tömörültünk és tartjuk fenn szövetkezetünket, a végletekre is ítészen, míg meg nem hallgattatunk. Mihelyt azonban törvényes és jogos kívánságaink teljesítve lesznek; a mi szövetkezetünk azon pillanatban feloszlik.

És most hadd szóljunk mi ibrányiak mindazokhoz, akik Szabolcsmegyében vagy bárhol is az úgynevezett socialis mozgalomhoz csatlakoztak.

Kedves Testvéreink! Mikor a veszély legnagyobb: akkor van hozzánk legközelebb isten. Sokat szenvedtünk már és szenvedünk még ma is. Ha Isten van az égben s neki egy igaz sáfára e földön: meglátja a mi nyomorúságunkat s megkönnyebbiti terhűnket, hogy ne haljunk meg alatta. Bízzatok! „Nincs veszve bármi sors alatt ki el nem csüggedett,“ „Van Isten a felhők felett“. Ha vele indultok és vele jártok': czélhoz foglok jutni.

Legyen elég a nyomor, melyei a szívtelen fukarok s a gyarlóságainkat kizsákmányoló!: reánk raktak, ne szaporítsuk mi, magunk azokat, ne támadjunk egymás ellen, mint hajdan, mikor kél táborban öldökölte egymást a magyar!

Oltalmazzuk a törvényes jogot! kíméljünk meg minden csöp vért; mert „akik fegyvert fognak, fegyverrel vesznek el“. Aczél helyett tehát vegyük elő a békesség és egyetértés fegyverét! Miben? miképpen? Hogy erre megfeleljünk: elmondjuk mit tettünk mi, ibrányi szenvedők., y

Összegyűltünk egy társunk házánál s oil migvá- laszlotluk sociális tisztviselőinket, kik mindnyájunk nevében szóljanak a törvény előtt. Összeírtuk jogos és méltányos panaszainkat, kívánságainkat, melyek a törvény kereteit túl .nem lépik. Tehát csak azt cselekedlük, amit tennünk Isten törvényé szerint, magunk iránti kötelességünk volt.

A következő napokban lelkes szolgabiránknak jegyzőkönyvbe diktáltuk panaszainkat. De a gyűlés helyére puszta kézzel, bolok nélkül, panaszkodni és kérni, józanon gyűltünk össze. Mert tiz év óta fenálió‘„művelődési-köriünkben, melynek szervező és éltető lelke, a mi általunk is sokszor félre érteit és nem egyszer tőlünk is megbántott tanilónk; megtanultuk: hogy az Isteni és polgári törvényeket nem ismerők, lábbal tip- rók elpusztulnak, nem boldogulhatnak. Életük czélját, a boldogságot meg sem közelii hetik. Mi pedig boldogulni akarunk! Elhatároztuk lehat, hogy socialistsk csak azon krisztusi elv alapján vagyunk és leszünk, hogy „amit nem szeretnétek, hogy az emberek cselekedjenek tivele- tek: ti se cselekedjetek azt másokkal.“

Nem akarunk mi, de nem is kívánunk osztozkodni a birtokosok tulajdonain: do ami megélhetésünk szempontjából szükséges, hogy szabad országban ne rabszolgák legyünk: ezt megköveteljük,

Ami ezeken kívül esik. azl im-g nem tűrjük. A lelketlen, hazafiatlan izgatókat, ha ilyenek mernék higgadt egyetértésünket zavarni s ez által a reményiéit jó sikert koczkáztatni, nemcsak kizárjuk magunk közül, hanem mi magunk sietünk azt az igazságszolgáltatás kezeibe adni.

Beteljesedni látjuk a biblia azon jóslalát, hogy „elvész a nép, amely tudomány nélkül való.* Azért sietünk jó tanácsunkkal és példánkkal embertestvéreink segítségére.

Mi is a veszedelem lejtőjére jutottunk volt, nem vitatjuk hogy önmagunk-e, avagy mások miatt, de nem megyünk tovább a megsemmisülés örvénye felé. Már megálltunk és visszafelé lérünk a jó utón. Vissza jutni azonban mi magunktól képtelenek lévén, minden rendű törvényes elöljáróink igazságszolgáltatását, védelmét, pártfogását és segélyét kívánjuk kiérdemelni és megnyerni s ez alapon akarunk boldogulni.

Kedves testvéreink! így tegyetek ti is: ez legőszintébb, legszívesebb tanácsunk.

4

____________________________ .

Ha bajt okoztok magatoknak, keserűséget, Ínséget és nyomort idéztek elő meggondolatlan és törvénytelen eljárástokkal: ne mondjátok tehát, hogy tanácstalanul állottatok !

Legyen a ti jelszótök is mint a mienk: „Isten és Magyarhazánk!“

A lekinletes vármegyéhez pedig nagyon megkeseredett. de bizalointeljes szívvel fordulunk és esedezünk, hogy minket nemes elhatározásunkban fönt elmondott czéljainkhoz eljuttatni mielőbb méltóztassék!

Adjon Isten boldog uj esztendőt édes Magyar hazánkban mindnyájunknak!

Kelt Ibrány, 1897. deczember hó 22-én.

Kató Antal, elnök. B. Gégény Béla,

O. Gégény János, jegyző. Bodnár István,

Balázs Ferencz, Balázsi József,

Berencsi István.

ÚJDONSÁGOK.

rSör Boldog- újévet kivárniuk lapunk m. t. olvasóinak és minden jóakaró barátainak.

— Újévi tisztelgések. A vármegye közponli tisztikara, a régi szokáshoz híven, most is testületileg tisztelgett uj év első napján a vármegye alispánja és főispánja előli. Az alispán elé Mikecz Dezső főjegyző vezetése alatl vonult a tisztikar s ugyancsak ő tartotta az üdvözlő beszédet, amelyre az alispán szép beszédben válaszolt, utalva a többek közt azokra a nehéz társadalmi viszonyokra, amelyek Szabolcsvármegye közéletének békéjét a túlburjánzott szocialista mo7galmak állal fenyegetik. — A főispán elé az alispán vezetése alatt vonult a tisztikar. Mikecz János alispán rövid, de szívtől fakadt beszéddel üdvözölte a vármegye főispánját, aki válaszolva az üdvözlésre és azt megköszönve, amaz az óhajtásának adóit kifejezési, hogy a megnyílt uj esztendőben is és a nehéz közviszonyok daczára is, a jól teljesített kötelesség nyugodt öntudatával tekinthessen majd vissza erre az esztendőre s a vármegye tisztikara, a vármegyei tisztikar után Nyíregyháza varos tisztikara tisztelgett a főispánnál Bcncs László polgár- mester vezetése alalt, majd a kir. pénzügyigazgató'-ág, Popp György kir. tanácsos pénzügyigazgató vezetése alatt. A polgármester üdvözlésére adott válaszában különösen hangoztatta a főispán úr őméltósága ama óhajtásának, annak a nagy fontosságú közérdekű ez év folyama alatli megvalósulásál, hogy Nyíregyháza város közönsége a tisztviselői nyugdíj intézményt létesítse. — E czél megvalósításához egész támogatásról biztosította a főispán úr a város tiszlelgő küldöttségét. A királyi törvényszék és járásbiróság tagjai is tisztelegtek Metjyery Géza törvényszéki elnöknél. Az ünnepi szónok Kovács István törvényszéki biró volt, ki szép magvas beszéddel üdvözölle kartársai nevében szeretett elnöküket; mely után lendületes szívhez szóló válaszban adott szavainak kifejezést az elnök, megköszönvén, eltelvén munkatársai és biró társait, megköszönvén azok figyelmét.

— Kinevezések. Ő fels 'ge Pongrácz Jenő kir. főügyészi helyettest, a debreczeni kir. lőügyészség vezetőjél, kir. főügyésszé nevezte ki. — A belügyminiszter a nagy- kállói m. kir. állami elmegyógyintézetben rendszeresített segédorvosi állásra dr. László Károly uszódi körorvost nevezte ki. — Báró Feilitzch főispán dr. Lichtman Vilmos kisvárdai gyakorló orvost ugyanoda járásorvossá nevezte ki, a leköszönt dr. Küzmös György kó: házi igazgató-főorvos helyére.

— Hitközségi választás. A nyíregyházi izraelita stalusquo hitközségnek a múlt vasárnap mozgalmas napja volt. Ekkor választotta meg újból 3 évre a hitközségi elnököt, ulelnököt, az elöljárósági és a képviseleti tagokat. — A választás reggel 8 órakor vette kezdetét. Két párt küzdött egymással. Az egyik az eddigi elnök Baruch Arnold, a másik a dr. Flegmáim Jenő pártja. A délután 2 óráig beadott szavazatok összeolvasása jóval éjfélutánig tartott. — A választás eredménye az lett, hogy elnökké 35 szótöbbséggel Baruch Arnold választatott meg. Alel- nök:Friedmann Sándor lelt 4 szótöbbséggel Dr. Rosenberg Emil ellenében. Elöljáróság! tagok1 a következők: Schwartz Izidor, Burger Mihály, Dr. Hartstein Sándor, Silberslein László, Glück Ignácz, Kun Mátyás, Zucker 1 lenrik. Képviseleti tagok a következők: Leveleki Mór, Blau Pál, Stern Jenő, Czukor Márton, Spilz Ferencz, Schwartz József, Dr. Gar.i Leó, Hegedűs Igniez, Goldslein János, Führer Mihály, Deutsch Sámuel, Böhm Adolf, Friedlieber Samui, Fried Dániel, Glücksmann Adolf, Mai- baum Mór. Iíarlstein Ignátz, Dr. Hoffmann Mór, Rottmann Jakab, Fleiner Lajos, Lefkovics Mátyás, Biederman Sámuel, Landau Jakab, Menezel Dávid,Sáfár Lázár, Windt Mór, Gutlmann Sámuel, Stein Mór, Lang Lázár, Friedmann Jakab, Kreisler Simon, Rótli Ferencz és Grosz L, II.

— A nyíregyházi polgári olvasó-egylet az

1893-dik évi január hó 6-dikán, azaz Vizkereszt napján délután 3 órakor, bérhelyiségében (Európa szálloda) évi rendes közgyűlését fogja megtartani, melyre az egylet rendes tagjai ez utón is . tisztelettel meghivatnak. A közgyűlési tárgyak: 1. Elnöki évi jelentés. 2. Az

1897-dik évi pénztár állásáról szóló számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1898-dik évi költségvetés megállapítása. 4. Tisztviselők és választmányi tagok választása. 5. Az évi számadások felülvizsgálására 5 tagú bizottság megválasztása. 6. Indítványok tárgyalása. 7. Hírlapok megrendelése és elárverelése. A választmány nevében: Rúzsa

Endre, p. o. e. titkár.

— A nyíregyházi városi dalcgylet deczember 'S I -én, Szilveszter estélyére tervezett dalestélyét, a Nyíregyházára érkezett szinlársulat előadásaira való tekintettel, elhalasztotta,

— Tisztujitás. A rövid fennállása daczára nagy elterjedésnek örvendő „ Br. Hirsch egylet* tisztújító közgyűlését deczember hó 28-dikán tartotta meg. Elnökké, miután az eddigi elnök Geduly Henrik ág. evang. lelkész a személyében összpontosuló osztatlan bizalom sporlán nyilvánulása daczára tisztségét tovább megtartani nem kívánta, Bcniczky Miksa választatott meg, mig Geduly Henriket a közgyűlés az egylet érdekében kifejtett eredményes tevékenységének elismeréséül díszelnökké választotta meg. Alelnökök: Halasi János és Hudák Károly

ügyvédek Ütlek, mig ellenőrökké Lédcrer Ignácz és San- troch Alajos, titkárrá pedig Kovács P. Pál választatlak meg.

— Tííz. Ó év utolsó napján este 7,10 órakor harangzúgás zavarta meg a város csöndjét. Az emberek nagy tömegben verődtek össze az utczákon s csak mikor már a harangozás megszűnt, tudták meg, hogy kár volt elmozdulniok a barátságos otthonból, mert kinnt az állomáson túl égett le egy őrház. Az erős fűtés volt az oka a tűznek.

— Nyíregyháza virilistái. A csütörtökön délután tartott városi képviseleti közgyűlés Nyíregyháza város képviselőtestületének virilis tagjai névjegyzékét, melyet lapunkban már közöltünk — jóváhagyta. ■

— Kcrcskedő-ifjak bálja. A nyíregyházi keres- kedő-ifjak egyesülete az idén is megtartja, a mi farsangi naptárunkban már hosszú idő óta vörös bötüvel jelzett tánczmulatságát. E hó 5-dikén, szerdán rendezik a batyubált s a központi népiskola dísztermében tartják meg, ahol ez alkalommal bizonyára nagyon szép közönség fog összegyűlni.

— Népesedési mozgalom. A nyíregyházi állami anyakönyvi hivataltól nyert adatok alapján közöljük Nyíregyháza város népesedési mozgalmára vonatkozólag a következő adatokat. Született 1897. évben 1536 gyermek (1896-ban 1497), meghűlt 933, (1896-ban 989). Házasság köttetett 265 (1896-ban 283) Ez adatok városunk nápessége szaporodásának örvendetes jelenségét fényesen demonstrálják, és bizonyítják ez eredmény által közegészségügyi viszonyaink folytonos javulását.

— A „Zsamlár“ korcsma épületét, az állandó lóavatási bizotlság helyiségéül a katonai kincstár kibérelte, évi 1700 Írtért, természetesen azzal a föltétellel, hogy a város az épületet megfelelően átalakítja. A szerződést jóváhagyta a képviselőtestület is.

— Népiskolai ünnepélyek. Ü ív a koronás királynak, ki hű uepe iránti szereietének eltörü hetlen zálogát nyújtotta folyó évi szeptember hó 25-ín kelt kéziratával, melyben hazánk kiválóbb alakj rínak a művészet al totósaival való megörökítését legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott. Szétbaugzott a négy folyam köritette tájakou, a begyek, bérezek övezte vidékeken a szeretet és bizalom eme nyilvánulata, egygyé olvadta nép, össz- hangzatos viszonzásul szivvel, leiekkel sietett hódolatának hűséges bizonyitékát nyújtani, miáltal szeretető- nelf hűséges bizonyitékát, kétségben nem vonható jelét fényesen doku nentálta a királyi trón előtt. Da nem lehet megállapodni, bogy a nemzetnek ciak egy része vegyen tudomást a fejedelmi tényről, hanem azoknak is tuduiok kell ezt, kik a haza jövő reményét képezik, t. i. a népiskolai tanulók is. Tekintettel a körülményre helyesen és tapintatosan intézkedett a közoktatási miniszter úr, iskolai ünnepség tartására irányítván a közfigyelmet, mit nyomban követett az egyházi főhatóságok intézkedése; nem szükséges részletezni, mily gyújtó hatást idézett elő az egyházi főhatóságok btiz ditó szózata, örömtől, hazafias lelkesedéstől telitett kebellel törekednek a befolyásosok az iskolai ünnepséget megtartani, a líz kiváló, törtéueti nevezetességű férfiú élettörténetét a népiskolai tanulókkal megismertetni. Legyen szabad jelen közlemény keretében a leveleki, inagyi és ó fehértói róm. kath. népiskolákra a figyelmet terelni, mindhárom helyen megtartatott az iskolai ünnepség, és meglepően szép ereiménnyel folyt le; a Programm összeállítása, s ebben jelzett körülmények szabatos megoldása hatást keltőeu sikerült, teljes megoldást nyújtva a jelen volt szülőknek, .általában . az ünnepség iránt érdeklődőknek. Beszédek, szavalatok váltakozva következtek, a taüulók beszédeik ős, szavalataik ügyes előadásával zajorian helyeslő jeleneteket idéztek elő, mi a kellemes hatásnak hű kinyomata volt. Az ünnepség fénypontját azonban a Hz kiváló, történeti nevezetességű alak élettörténetéuek előadása képezte, mi kimagaslólag emelkedett ki az ünnepség köréből; az élotadatok elősorolását érdek őleg hallgatták a tanulók a közönséggel együtt, az előadást mindhárom népiskolában az igazgató és az illető tanitők teljesítőtök, az előadásnál, valamint ennek végeztével levonás utján Isten, király és haza iránti kötelesség emeltetett, ki, egyidejűleg figyelmeztetve arra, hogy a‘ honpolgár kötelességtudásának tettben kell nyilvánulni. Hála és hála a bölcs királynak bölcs elhatározásáért, (y.) —Hasonló irányú iskolai, ünoepély lefolyásáról tudósit a következő levél: „Őfelsége I ső Ferencz József Magyarország apostoli királyának örökre emlékezetes azon elhatáro zásából kifolyólag, hogy a magyar nemzet ezer éves történetében kimagaslóbb érdemeket szerzett 10, férfiú szoborművét, a székesfőváros arra alkalmas téréin ud vartartása terhére felállittatni elrendelte, illetve enge délyezte: a kisvárdai állami iskola f. é. deczember hó 23 án délelőtt isk. ünnep H rendezett. Népes iskolánk ily uagyobb szabású ünnepélyt egy tanterembe összevonva nem tarthat, a szigorú téli időben pedig a természet nagy templomát sem vehetvén igénybe; hogy mégis minden gyermek részese lehessen a jelentősóg- teljas napúik: a kisebbekuek saját osztályaikban ősz tályfonökuk tartott hazafias beszédet; mig a IV., V. VI. fiú és leányosztály összevonatván, a himnusz 1 el- éueklése után a tanító-testületi jegyző felolvasta azon legmagasabb Királyi kéziratot, melyet ő császári és apostoli királyi felsége báró Blnffy miniszterelnök űrhöz szeptember 25 én legkegyelmesebben intézni mél tóztatou. Majd az inézet igazgatója hosszabb beszédben méltatta az ünnep okát, megmagyarázta a szoborral ellátandó kitűnőségek vallási és hazifiui érdemeli, a miért a királyi kegy őket megörökíteni óhajtja, bűz ditottj a növendékeket a hiza szeretetére, az uralki - dóház iránti tiszteletre és törhetlen ragaszkodásra. — A sok g/ermek ajkról felhangzott „Éjen a haza! éljen a király!* leciendesülése után, a jelenvoltak a szózatot elénekelték és ezzel az ünnepély véget ért.

— Gyermek halál. Szitha János kemecsei vasúti állomásfóuok 4 eves kis fiának, Józsefoek az édes anyja az előtte való nap rendelt orvosságból be akart adni, le a sötétben egy tömény karbollal telt üveg került a kesébe, az orvosság helyett, amiből aztán eey fél evőkanállal be is adott a gyermeknek, ki pár pete. múlva, rettenetes kínok után, meghalt. A szerencsétlen gyermek holttestét másnap bonczoltatta föl a kir, törvényszék.