Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-31 / 31. szám

Csarnok.

Bizalom az emberekben.

Van annak öt éve, hogy egy felvidéki fürdőn megismerkedtem egy úri családdal. A fürdőorvos mu'atta be az asszonyt, Ltura kisasszonyt pedig egy fürdőbálon ismertem meg. Ügyes leánj volt s éppen nem látszott rajta, hogy férjhez akarna menni, nagyon keveset, de annál őszintébben beszélt.

Noha a doktor nagyon tanácsolta neki, ne tán czoljon annyit, ő sokat tánczolt. Eu pedig aki némi érdeklődéssel voltam az iránt, váljon beteg-e a lány tüdeje, sokat, de kíméletesen tánczoltattam, tudni akar tam, hogy testileg beteg-e ez a leánj? A színe után azt mondta volna mindenki. — Sípadt volt, mint egy nagy beteg, a kedélye is olyau unalmas volt, miut aki az életet csak hasztalan óráknak nézi. Pedig volt neki két fakó szeme, melylyel, különösen ha maga volt, úgy nézett, miuthi ő volna élő Madonnája a legistenibb lelkű festő póétának. Hangjában is volt olyan báj, hogy azt élvezni minden laikus ember tudta.

Az édes anyja nagyon kedves asszony volt. Minden szavából kiérzet, hogy volt és van miből megtanulni az úri életet, az ezzel járó kellemességeket. Az öltözködése is nagyon csinos és urasan egyszerű volt s fókép azért szerettem annyira, hogy az emberek ér tékét nem hallomásokból, hanem pillanatokból, egy szemlélet úján, ludta felfogni s megítélni.

Gyakran találkoztam velük a parkban. — Széles csipkejü neglige kalappal bolyongtak az utakon. Laura a homokban a napernyőjével írogatott, ha oda értem hozzájuk, az ernyőnyéllel löglön behúzta.

Az anyjának kezet csókoltam, noha ezt ő sem, de én sem szerettem; Laurának elfogtam a vékony eres ujjait és valamivel ihlettebb hangon mondtam a. jó napot.

A társalgás egy pár nap óta egy törvényszéki tárgyalásról folyt, mely valami sikkasztásról szólt. A judicatura ha akarna, sem tudna annyi enyhítő körül ményt felhozni, mint Laura. Mintha átvizsgálta volna az ügyet, Ítélt a védő egész beszédéről, felmentő Ítéletet hozott s minden nap mohón várta a lapokat.

Éppen vittem neki a lapokat. A tudósítók végzetes kegyetlenséggel ítélték el Kopács Ernőt, ki pénz szomjas ember volt s hivatalából 15000 forintot sik kasztott. A tudósítók a tárgyalásról Ítéltek, a bírák véleményével foglalkoztak.

Noha a verdiktet m'g nem hozták a lapok, előre látható volt, bár Kopács védője alaposan arra szorítkozott, hogy védencze mindig átadta a pénzt feljebbvalójának Pataki Zoltáunak, mondom előre látható volt, hogy Kopács Epnőt elitélik.

A vádlott védőjével azt igyekezett kimutatni, hogy Pataki, a séf, jó barátja volt s hogy a felvett pénzről nyugtatót nem állított ki, az onnan van, mert Pataki meglehetős lusta ember volt, aki az ily nyugtató Idái litását unalmasnak találta.

S a hivatal, ahogy Pataki könyveit rendben találta, nem is tételezett fel semmi rosszat róla, mig ellenben a bűnösséget feltételezte Kopácsról, aki meglehetős restanciában volt munkáival, lévén a könyvei rendet lenül vezetve.

Pataki védője a meghiteltetést ellenezte s a tör véuyszék el is fogadta e kérelmet.

— Úgy látszik Laura nagysád, hogy Kopács bűnös.

— Ne mondja. Ön elég vakmerő.

— Nem ismerem Kopácsot, de a bíróság őt vádolja.

— Én nem tételezem fel róla.

— Én igen.

— Miről, mondja, miről tudja?

— Hej, mert manapság az úri bűnösök kitanult raffinériával tudnak tagadni.

Kőt könycsepp hullott arczára. Le akarta törülni, de én megláttam, ügy lett, mintha egy ilyen jónevelésü leánynak szégyen volna egy vádlottért sirni.

— Látja uram, mondta a mama, magát sebesen legyezve, az én lányom nagy gyermek. Következetesen megmarad amellett, hogy a mai emberek is jók, hogy a mái úri emberek jellemben és bee-ületességekben egyformák. Kopács lehet egy közönséges gonosztevő.

— De lehet hec^letes.

— Nem mondanám.

' — De én tudom.

— ? Arczomon egy kérdőjel volt, mire önkénytele- nül azt kérdeztem: hát ismeri Laura kisasszony?

— Ismerem.

— No én akkor föltétlenül megbízom Kopács jellemében.

—- A társaság lehangolódott, az ösvénykerités mellett haladtunk szótlanul, Laura az én botommal az akácz leveleit ütögelte, nagyou elgondolkozhatott, mert a kis kezét Is meg-meg-fogtam, a mama sem törődött velüuk, csak akkor nézett szigoruau, mikor elváltunk és Laura ezt mondta:

— Hisz ön Kopács jelleme és bec-ületében?

— Feltétlenül.

— Köszönöm barátom. Má'ól fogva hiszek önnek,

* *

*

Azóta ú>y éreztem, hogy ez a leáuy lesz életemben a világitő-torony, mely utat jelöl sorsom utján. Kalauzom lesz, ki tanácsaival megtanít erősnek és okosnak lenni, ki szivem érzelmeinek mint egy hű kutya, őrzője lesz, hogy megkönnyítve a viszontagságokat álmodjunk jövőt, jelent, a múltnak édes perczeivel.

Űzött, a szerelem. Ha bébé-kalapját láttam, azt hittem, hogy az arról lelógó kis virág is az ő arczának seíyemtapintatáról lopja el az illatot, melyet meggondo latlanul érző szivem képzelgő lelkem elő varázsol.

Egy délután a zongorateremben kerestem feli Egyedül volt. A többi vendégek a jégbarlangba meutek.

Mozart egyik fönséges darabját játszotta, habár komolyan nézte a kottát, s ha néha hibázott is, nem azért volt az, mintha ő nem lett volna otthon Mozart darabjaiban.

Gondolkozott. Úgy tett, mintha nem volna érdemes a jövőről gondolkozni.

„nyíbvIdé i-í-i

Megcsókoltam a kezét s ő hagyta. Úgy ültem a zongora mellé, hogy mohón szívhattam magamba az isteni illatot. Odakünn alkonyat volt. Az akácz virág illata becsapódott az ablakából; mintha a zongora haDg jaival egybeolvadt volna, csak azért, hogy én is legyek egyszer boldog.

Én szöszke haját lopva fogtam meg, csak egy hajszála annyi volt nekem, mintha az isten a lábam elé dobta volna a mennyországot.

Az ábránd hosszú volt, ő elfáradt, amint édes testével a fotelre akart dőlni, két karommal megfogtam s reszkettem, mint aki fönséges jelenetet lát a vészben s csak motyogtam:

— Laura 1 Szeretlek.

Hidegen, kimért szavaival rendre utasított.

— Legyen okos. Én Kopács Ernő elitéit sikkasz- "■ lót szerettem s önnek nem dobhatom oda szerelmemet. C<ak önuek hittem eddig.

Én ezután — kérdtem reszketve — hiszi, hogy szeretem.

— Most még igen, de a jövőben?

— Arról ne beszéljünk.

* *

*

Kiábrándultam nagy sokára. Laurát férjhez adták Pataki Zoltán bíróhoz. Boldogok is voltak, a felvi léki fürdő 5 évig unalmas volt, minden évben a svájezi fürdő két keresték fel. Egy iczi piczi kis fiuk volt, rendkívül csacska, szép gömbölyUarczu gyerek az édes anyja voná sai rendkívül felismerhetők voltak rajta. A boldogság csak addig tartott, mig megizlelték a boldogságot. Mikor a kis kölyök gagyogott egy pár szót, Patakit feljelen tette a régi szeretője (rá fogják, hogy egy színésznő volt) a törvényszéknek, hogy nála egy Írás van, melyben Pataki megígéri a házasságot, egyben biztatja, hogy a kívánt pénz is meglesz a házassághoz, mert Kopács minden héten hord neki hivatalos pénzt s azt hiszi könnyű lesz ezt is megvesztegetni, a pénzt elsikkasztják.

Pataki fogva volt Kopács Ernőt szabadon bocsátották és egy fiatal asszony élete meg volt ölve, el volt temetve.

* *

*

Öt év múltán megérkeztem a fürdőbe. Megnéztem a vendégkönyvet. Oda be volt írva az ismerősök között özv. Pataki Zoltánnő és Kopács Ernő is.

Tudakozódtam, hogy hol van Kopács ?

Azt mondották, csak éppen hogy belenézett a vendégkönybe és rögtön elutazott.

— Elutazott? — kérdőm maiamban ő nem bízik az asszonyban.

Tehát Kopács nincs itt, nincs mitől tartanom.

* *

*

Megláttam az asszonyt, de ijesztő volt. Higyje el mindenki, az volt. Ijesztő.

Csak szomorú szeme volt érdekes ős parancsoló hangja, ha fiára szólt.

Nyájasan köszöntem neki, mutattam is a régi ismerőst, de ő mintha szomorúan mondta volna:

— Nem hihetek — most — magának.

Terrier Jenő.

KÖZGAZDASÁG.

Az istállótrágya okszerű kezeléséről.

Az istálló trágya lényegében szerves alkotórészekből áll, s ezeken kivül csekély mennyiségben alkotórészeket is tartalmaz. Az istállótrágya tehát nem valami egyszerű, hanem nagyon is komplikált, miután különféle tényezők —- szerves anyagok és bomlási termékek nitrogén, káli és foszforsav — együttes hatást fejtenek ki. Kimagasló szerepe van az istállótrágyázásnál a nitrogénnek. Az istállótrágya az állatok szilárd ürülékéből, és az alomból van összetéve. A nitrogén tartalmú hippürsavból baktériumok behatására annnoniak keletkezik. A trágyában lévő nyers rost és a többi nitrogénmentes anyagok fekete szinü humusz, viz és kénhidrogén gáz képződése melleit bomlanak fel. Minél tovább bomlik a trágya, annál kissebb lesz a trágyarakás. A trágya bomlása folytonos sulyveszteséggel jár és pedig íőképen szerves anyagok mennek veszendőbe. Miután az ilyen módon veszendőbe menő értékes szerves anyagok pénzértékben kifejezve sokszor tetemes veszteséget tüntetnek fel, iparkodnunk keli, hogy ezeket a veszteségeket lehetőleg csökkentsük és éppen ez okból szükséges, miszerint az istálló trágyát a telepen és a szántóföldön megfelelő módon ápoljuk.

Az istállótrágya eltartásánál kétféleképpen álhatnak veszteségek elő : vagy nagyon értékes könnyen oldható trágyaanyagok, mint a nitrogén, kálium és foszforsav kilugoztatnak és elmosatnak, vagy rodhadás következtében állhatnak tetemes veszteségek elő. A kilúgozás folytán netán beálló vesztességeknek elejét vehetjük azzal, hogy a trágyatolep fenekét és oldalfalát czementből készítjük; az elpárolgás folytán beálló veszteséget con- serváló anyagok igénybevélelével elkerülhetjük. Csak újabban tanulmányozták az ammoniakképző baktériumokat s magatartásukat a különféle használatra ajánlott conserváló anyagokkal szemben. Azt találták, bogy gyps és praicipitát jelenlétében az ammóniák baktériumok egész rendes működést fejtenek ki. Jelentékenyen hátráltatja az ammóniák képződést a kainit; de ez sem megbízható anyag, nitrogén veszteségek elkerülésére. Igen hatásosnak bizonyultak a különféle savanyu anyagok, úgy mint: szuperfoszfát, szuperfoszfátgypsz. esetleg hig kénsav. A mi a conserváló anyagok használatát magában a istállóban illeti, tekintve azt, hogy a legtöbb gazdaságban a talaj, foszforsavban szegény, czélszerü az istállótrágyát mindjárt az istállóban szuperfoszfáttal behinteni. Ha esetleg indokolt az, hogy a szuperfoszfáttal takarékoskodjunk, úgy a trágyát hig kénsavval is megöntözhetjük. Szuperfoszfát gypszből naponta körülbelül 2 kgmot használhatunk fel 1000 kg. élősúlyra, szuperfoszfátoktól I —1.5. kgot, 50 “/„-os kénsavból '/4 kg. is elegendő. Mig a szuperfoszfátgypszet és szuperfoszfátot az istállóban egyenletesen szórhatjuk el az almon, addig czélszerü a kénsavat vízben feloldani és az istálló p.idrnáját ezzel az elegygyel megöntözni. — .Mintán azonban teljesen száraz istálló sokkal jobb, mint a nedves, czélszerü G—10 kg. kénsavból és 94—90 kg.

6

mészmentes homokból egy keveréket készíteni s ebből naponta 5—8 kgot 1000 kg. élősúlyra az alomra szórni. Kitűnő conserváló anyag még a tőzeg, melyből naponta 1000 kg. élősúlyra 10 kgot szórhatunk el. A tőzeg szaporítja az istálló trágyában a humuszképző anyagot s meggátolja az ammóniák elpárolgását. De az ammóniák képző baktériumokat a tőzeg nem semmisítheti meg, úgy, hogy czélszerü a tőzeget kénsavval együttesen alkalmazni.

Nem csak istállóban, de a telepen is szükséges a trágyát ápolni és gondozni, miután megfelelő ápolás nélkül a beálló minőségi és mennyiségi változások rendkívül nagyok lehetnek. Ha egy okszerűen kezelt istállló- trágjm 3—4 hónap alatt súlyából körülbelül 20 százalékot vészit, miután a bomlás által keletkező gázalaku termékek elszállanak, mily nagyok lehetnek a veszteségek rosszul kezelt istállótrágyánál? Jó trágyatelepnek úgy kell épilve lennie, hogy a trágyalé se az altalajba ne szivárogjon, se pedig az udvaron, vagy pedig a csatornán el ne folyhasson. A trágyának nem szabad úszni a trágyalében, de nem szabad tökéletesen kiszáradni sem. Ha szükséges, a trágyát időnként megnedvesitjük trágyalével, melyhez conserválás czéljából kénsavat adunk, mi által a trágyában lévő baktériumo . működését is megszüntetjük. Eső és erős napfény csökkentik a trágya jó minőségét, az előbbi kilúgozza a tápanyagokat, az utóbbi sietteti a bomlást és penészképződést idéz elő. A telepet oly részében az udvarnak helyezzük el, ahol a trágya részben be lesz árnyékolva, vagy pedig gyorsan növekedő fákat ültessünk a telep körül. Az istállóból kirakott trágyát rögtön terítsük el egyenletesen és tapos- tassuk le, hogy a levegő hozzájárulását megakadályozzuk. Hogy egyenlő minőségű trágyát kaphassunk, czélszerü a különféle trágyaféléket egyenletesen és rétege- son a telepen elosztani.

Ha magában az istállóban használtuk a megemlített conserváló anyagokat, akkor felesleges a telepen külön conserváló anyagokat használni. Sok függ attól, miként lesz az istállótrágya a szántóföldön kézelve, mert a kifejtett hatása a kezeléstől függ.

Vasúti ügyek.

A magy. kir. államvasutak igazgatóságától.

32491/98. sz. Fiume és Velencze között az elegaus „Dáuiel Ernő“, Fiume—Ancona között pedig a legnagyobb kényelemmel berendezett .Villám“ nevű gőzhajó közlekedik.

Ezen gőzhajók az I. helyen kivül még külön luxus osztálylyal is bírnak, melyek külön teremmel, kitűnő ágyakat tartalmazó kabinokkal, dohányzó teremmel és villamos világítással vannak ellátva.

A .Villám“ nevű gőzhajó a termen kivül még egy kisebb 4 hálóhelylyel ellátott családi teremmel (salon privé) is bir, mely külön megrendelhető.

Ezen termes-hajók menetrendje folyó évi április hő 1 tői október 31-ig' a következő:

Fiúméból indul Velencéébe minden kedden és szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről este

7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz, érkezés Ve- lenezébe másnap reggel 7 órakor.

Velencééből indul Fiúméba minden hétfőn és csütörtökön este 7 óra 30 perczkor a Szt.-Márk térről, érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 .pereskor, csatlakozásban a Budapestre 7 óra 25 perczkor reggel induló gyorsvonathoz.

Fiúméból indul Anconába minden hétfőn és csütörtökön este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz, érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban a Rómába induló gyorsvonathoz.

Anconából indul Fiúméba minden szerdán és szombaton este 8 úra 30 perczkor, cáatlakozásban a római, nápolyi és bolognai gyorsvonatokkal, érkezés "Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel 7 óra 25 perczkor induló gyorsvonathoz.

A tengeren való hajó átkelés 10 órát vesz

igénybe.

Budapest—Fiume között gyorsvonaton, onnan Anconáig vagy velenczéig gőzhajón együtt fizetendő:

A gyorsvonat I. osztályáért és a gőzhajón a luxusosztályért ágygyal együtt 20 frt, a gyorsvonat I. osztályáért a gőzhajón az I. helyért ágygyal együtt 18 frt, csak a gőzhajón a luxus osztályban ágygyal együtt

8 frt, C3ak a gőzhajón az I. helyen ágygyal együtt 6 forint.

A fentebbi útirányon át közvetlen menetjegyek adatnak ki következő árakon a gyorsvonaton:

Budapest—Fiume I. osztály 12 forint, II. osztály 8 forint. Budapest—Firencze—Fiume I. oszt. 75.80 frc. II 55.45 frc- III. 30.15 frc. Budapest—Genua—Velen- ezén át I. oszt. 92.50 frc. II. 67.25 frc. III. 36.55 frc. Budapest—Milano—Velenczén át I. oszt. 71.95 fic. II. 52.85 frc III. 28.70 frc. Budapest—Turin—Velenczén át I oszt. 92 25 frc. II. 67.10 frc. III. 36.45 frc. Budapest—Nápoly—Fiume I. oszt. 104.45 frc. II. 75.55 frc.

III. 41.05 frc. Budapest—Róma—Anconán át I. oszt. 76.05 frc. II. 55 65 frc. III. 30.30 frc.

Fzen jegyeken kivül Budapestről—Bari, Beltaglia, Bologna, Livorno, Padua, Pisa, Verona állomásokra is adatnak ki közvetlen menetjegyek.

Bővebb értesítés nyerhető a magy. kir. állam vasutak városi menetjegy-irodáiban és Cook-féle utazási irodában.

Budapest, 1898. julius hó 15.

Ax igazgatóság.

76184—98. sz. Hirdetmény.

Kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr Ő nagy méltósága folyó évi május hó 9-én 9213/111. szám alatt kelt magas rendeletével a vasúti üzletszabályzat 63. § a által, továbbá a menetközi egyezmény 14-ik czikkéhe/ tartozó végrehajtási határozmányok 6. §-a által meghatározott kezelési határidőkhöz, a saját és közeié-