Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-24 / 30. szám
mondja a szent Írás: A kinek van (t. i. szeretete, hu manitása. okos belátása és értelme a gazdálkodáshoz), annak adatik (t. i. birtoka állaadóán gyarapodni és virágzani fog, jólét és megelégedés veeadi körül stb.) A kinek pedig nincs (t. i. a fedi nemes tulajdonokból) annak az is elvétetik, a mije volt (t talaj kizsaroltatik, épüietjei, állatjai stb. rongálódva elpusztulnak, jövedelme csökken, elégedetlenség, irigység stb. veszi körül, sőt, még — mint azt már szomorúan láthatni — még több veszély is.) Ha tehát az uradalmak helyes vezetéséről s a cselédek méltányos fizetésének megállapításáról s igy a marhatartási vissza állításáról is gondoskodtunk, akkor már óriási lépést tettüuk előre egy jobb és szebb .jövő felé. Tegyék meg ezt legalább azok a latifundiumok, holt kéz birtokok stb. melyek összege az ország 34.4 százalékát teszi ki ! Tegyék meg az igazi vallásosság és & haza virágzásáért! Hozzák meg e látszólagos áldozatot ők, kik hatalmasok; járjanak elől jó példával ők, kiket az isteni gondviselés a uemzet gazdasági életének irányítására praedestinák! Gondolják meg, hogy a vallásosság nemes és jó cselekedetek nélkül csak üres formalitás, vissza taszító hrpocrisis; gondolják meg, bogy a hazafbág áldozat né'kül üres phrasis ! Gondolják meg, hogy a közjóban, a közmegelé gedésben van mindnyájunk java legjobban biztosítva! Gondoljanak — ha már nagyon modern felfogá suak—a hires pogány bölcsész mondására: Srlus reipublicre suprema lex esto ! Úgy legyen ! ab. A Bessenyei szolbor. ■ A Bessenyei szobornak 3 méler magas mintája teljesen elkészült és folyó hó 19-én a bíráló bizoltság- n ak tagjai egyhangúlag dicsérőleg nyilatkoztak felőle, csupán. Lotz Károly festőművészünk, Slrobb és Fadrusz nagyhírű szobrászaink teltek — a kaezagány testhez állóságára vonatkozó csekélyebb jelentőségű észrevételt, amelyek szerint a módosítások azóta már meg is történtek. " A, szobor tehát mely érczben örökíti meg a bölcsész-költőnek a vármegye kegyelelének, és Kallós Ede szobrásznak emlékét, az érczbe öntés stádiumába kerüli, és valószínűleg az októberi megyei közgyűlés alkalmakor lesz leleplezve. Eddig teljesen meg vagyok elégedve; de sehogy -sem tudok beletörődni abba; hogy ezen igazán szép emlékszobor a vármegyeház előtt levő parkocskának 'egyik félre eső helyén legyen eldugva, hol azt a pár lépésnyi távolságban levő fák teljesen megfojtják, a hol azt a parkocskát körilő utakról, a fáktól egy, legfeljebb két év múlva senki meg nem láthatja, és .csak is azon esetben, ha a szoborra a parkban sétálva véletlenül reá bukkan. Akkor is csak közvellen közelből szemlélhető, és nem fogja azon benyomást tenni, melyet vármegyénknek egyik kimagasló alakja megkövelel. Ha a világ elől elbujdosott Bessenyeit bujdostatni akarjuk helyezzük el szobrát- a Bujdosón, ha pedig nem, akkor tegyük emlékét olyan helyre hol minden Szabolcsi embert példájának követésére buzdíthat. : Ki kell huznunk magasztos alakját a sutból és a vármegyeház főkapujával szemben, a székház felé arczczal helyezni, melynek dicsőségében fényes szerepé volt. Tudtommal a szobornak ezen tulszerény elhelyezését az"'álkötő művész azért ajánlotta, mert külföldön ,a kjsebbszabá su emlékszobi okát ilyen félreeső helyeken szokták elhelyezni, a mi a szobrászművész szerénységének’ bizonyítéka, dé ezen szerénységben nézetem szerint á vármegye közönsége nem osztozhatik. j Ü ' ' Kinaagásló alakjainkat, kimagasló, vagy ha i.yen nincs, legalább is feltűnő helyre kell tennünk. ."ú’- Szábolcsmegye eddigelé csak ezen egy szoborral büszkélkedik, és 'csak akkor szorítsuk Bessenyeit a mostani, a szónak legszorosabban vett értelmében háttérbe, ha nagyobb, hasonnemü emlékekben fogunk bővelkedni. Kiyánatos, hogy a szobor elhelyezésének megállapítására,- a szerénységnek befolyása alatt álló szoborművésznek mellőzésével, a szobor-bizottság csupán ezen kérdésnek eldöntésére összehivassék. ‘ Épen mostan értesülök arról, hogy Nyíregyházának mérvadó egyéniségei, tekintve azt, hogy a Bessenyei szobor a városnak kiváló díszére válik, az ckalaku parkocskát díszes ncgyszögü parkká akarják kibővíteni, annál is inkább, inert ezzel a bodnár, asztalos és csizmadia iparosok kárt nem szenvedhetnek, minthogy ezek ugyanezen a téren a forgalomnak akadálya nélkül elhelyezhetők. <:■ • I Dr. Jósa András. Gazdasági téli tanfolyamok.- Egy rövidke bír terjedt el városunkban, nevezetesen:! A szabolcsmegyei gazd. egyesület Nyíregyházán gazdasági téli tanfolyamot akar szervezni. •r Vivat 1 Floreat1 Crescat 1 Az eszme Bzép, nemes, üdvös és mélyreható. A törekvés pedig elismerésre és dicséretre méltó 1 Miért'?-1 i ■ 1 ■. i Mert e terv megvalósításával az egyesület'oly működési teret választ, melyen testületi erejét legméltóbban fejtheti’ ki; oly működési irányt inaugural, mely a’imai cseléd és munkás miseriák között, de magára n kis gazdára nézve is, mint egy világitó fáklya jelenik meg, melynek szót terjedő fénye mellett legbiztosab „N T 1 K V I D É K.< 8 ban és leghamarább juthatunk ki a sok szürke és sötét ingoványból 1 Üdvözöljük az egyesületet valóban hazafias törek véséért! Mert ez valóban az. Mert nálunk, hazánkban — Hái’ Istennek — még nem a föld, nem a talaj az, melynél a termőképességet már mesterséges módon, mű'rágyákkal lenne szükséges emelni! Óh nem! Mi még nem jutottunk idáig! Mi még a rendes trágyázással is — csak tudjuk a sok, trágyának kínálkozó anyagot, szemetet felhasználni — képe sek vagyunk talajunkat sok ideig termőképes állapotban tartani 1 A mi gazdaságainknak legalább »/« része még nagyon bővelkedik oly anyagokban, melyeket szerteszét hagyván heverni, fertöztetjük velők talajunkat, vizünket, levegőnket s veszélyeztetjük a magunk és állataink egészségét; holott ha összeszedjük s megfelelően kezelvén, elkorhasztjuk őket, a legolcsóbb s legmegfelelőbb növényi tápanyagokat nyerhetjük! Nálunk tehát még nem elsőrangú szükség az, hogy talaj unkat drága műtrágyákkal tegyük termékenyebbé 1 Hanem — s ezt nemcsak a történelem, hanem a min dennapi élet is bőven igazolja — igen is legelső rangú szükséggé lett már nálunk a gazdasági téren az, hogy az emberek szivét és léikét termékenyítsük okos bánással, neveléssel és praktikus oktatással1 Ezekre van első sorban szüksége nemcsak a gazdasági cselédeknek és munká soknak, hanem a kisgazdakuak is. Valamikor, midőn még a mezőgazdasági állapotok consolidáltabbak voltak, midőn még nem voltak napirenden a birtok változások, a rövid tartamú s folyton uj, meg uj gazdálkodási irányt inauguráló bérletek, — a gazdaságok ügyszólván magok nevelték úgy a külső, mint a belső cselédeket s egyben követendő például szolgáltak a kis gazdáknak. Akkor nem is volt annyi panasz a gazd. munkások, cselédek ellen. És ez természetes is. Valamint természetes a mai siralmas állapot is. Hisz az a ló is, a melyik egy pár év alatt 100 meg 100 — és sajnos, legtöbbször kontár — kézen megy keresztül, végre elromlik, megcsökönyösö- dik, elvadul. És bizony, bizony sok türelemre van annak szüksége, ki az ilyen elvadított lovat ismét használhatóvá akarja tenni. Éppen igy vagyunk a munkásnéppel is. Ma mindenhol csupa panasz van ellenük és bizony legtöbbször joggal. De hiszen majdnem négy évtized óta az ő kiskorúságában majdnem szabadjára hagytuk őt; mindenki, ki rohamosan akart meggazdagodni, vele experimen tált, kihasználván gyermekies bizodalmasságát, hiszékenységét, gyarlóságát s léhaságra való hajlamát, stb. lm! láthatni, hová ju unk, ha a gazd. munkásnép okos fegyelmeztetésót, gazdasági házi nevelését és okta tását elhanyagoljuk!? E mulasztásokat, miket eddig egyenként elkövettünk, közös erővel kell jóvá tennünk. Az egyes gazdaságok elhanyagolt nevelési, okta tási munkáját pótoljuk most egyesülten; pótolja az állam az uj irányú földmives iskolákkal; de pótolják a tes ihletek is p. o. a gazd. egyesületek is téli tanfolyamok tartása által. Ez mindennyájunk közös érdeke, hazafias kötelessége! Ha a gazd. egyesület az első években még anyagi áldozatok áráu is meghonosítja a gazd. téli tanfoly„ móka; úgy a gazd. cselédek, mint a kis gazdák részére, — úgy hallhatatlan érdemeket szerez magának nem csak az okszerű gazdaság előmozdítása, hanem az ál talános anyagi és erkölcsi jólét emelése körül! Mert csak az a nép ért meg minket és tart velünk, a melyiknek szivét és léikét mi gazdák is idomítjuk, nemesítjük; és csak az a nép lesz igazán erkölcsös és hasznos munkás és hü tagja a társadalomnak, a melyiktől nem csak meg követeljük a jó munkát és engedelmességet, de arra meg is tanítjuk öt 1 Azért is hisszük, hogy a gazd. egyletet ezen nemes törekvésében nem csak a magas minisztérium fogja támogatni, hanem sorakozni fognak köréje megyénk lelkes gazdái is! Hisszük ezt annyival inkább, mert tisztán áll előttünk, hogy jó és megbízható munkás népre nem csak a mezőgazdaság emelése szempontjából, hanem általános nemzeti szemp.ntból is örökké szükség leend ! De még a munkás nép anyagi és erkölcsi boldogulása is ezen fordul meg ! Az az anyagi áldozat, az a szellemi é' phyisikai munka, melyet itt az egyesületjíifejtend, a leghasznosabb, a legüdvösebb befektetéssé leend, mert gyarapítjuk vele az emberanyag erkölcsi tőkéjét; mely nélkül a tömeg nekjnincs hasznavehetősége, nincs boldoguása! Gyarapítjuk azt az erkölcsi tőkét, mely néllül nincs boldog társadalmi élet! És gyarapítjuk oly módon, mely mellett legsikeresebben leend a nép közkincsévé, t. i. a tanítvány-apostolok utján! Egy okosan és czőltudatosan vezetett tanfolyamról kikerült munkás nép való ágos missiót teljesiteud az életben. Oly missiót, mely a hazai mező gazdálkodás s a közjó emelésére vezetend — idővel! A kivitel módjait pedig az egyesület lelkes vezetői bizonyára úgy alapítják meg, hogy már a télen létesül hessen is egy ily taufolyam. A. K. Tan ügy. Értesítés. A nagy-kállói m. kir. áll. gimnáziumban a iegkö zelebb bekövetkező 1898/9. tanév kezdetén a negyedik gimnáziális osztály is megnyillik és ezzel a reáliskolá nak gimnáziummá való átalakítása teljesen befejeztetetl. Midőn ezt Szabolcsvármegye nagyérdemű közönségének tudomására hozom, egyben nem hagyhatom fel- említés nélkül azon örvendetes körülményt, hogy az iskola telkét és épületét az állam teljes tulajdonjoggal immár átvette, a telken nagyszerű tornacsarnokot épit, az épületet pedig a gimnáziumi oktatás követleményeinek megfelelően átalakítja. EgK teljesen berendezett és felszerelt áll. algimnázium áll fenn tehát S', bolcsvármegye egykori székhelyén, hogy a megye ifjú nemzedékének oktatását szolgálja és a megye kulturális érdekeit előmozdítsa. E gimnázium oldala mellett 11600 frt alaptőkével birő, szegény és jó előmenetelü tanulókat segélyező egyesület áll fenn, mely a jövő tanévben 500 írttal foja a szegény tanulókat segélyezni. Ezenkívül a Sza- bolcsmegyei takarékpénztár 360 frtot fog ugyancsak a jövő tanévben szegény tanulók segélyezésére adományozni. A kik e segélyezésekben részesülni kívánnak, folyamodványaikat a segély egylet elnökségéhez, illetőleg a Szabolcsmegyei takarékpénztár igazgatóságához f. é. aug. hó 25-ig nyújtsák be, A vidéken lakó tanulók a felvételre a gimnázium igazgatóságához czimzett levél utján, 3 frt beküldése mellett előzetesen is jelentkezhetnek. Nagy Káliéban, 1898. julius 20. Schurina István, gimn. igazgató ____________s segély egyleti elnök Gim náziumi cursus leányok számára Kassán. A müveit társadalom osztatlan tetszéssel fogadta annak idején Wlassics miniszternek ama szabadelvű elhatározását, melylyel az arra hivatott nők előtt is megnyitotta az egyetem kapuit. A miniszter úr eme intentiójának megvalósithatására csakhamar megnyílt Budapesten a női gimnázium. Azonkívül két felsőbb leányiskola és egy gimnázium mellett előkészítő cursu- sok lettek meguyitva ugyancsak Budapesten, melyek részben állami segélylyel folytatják áldásos műkő- dé.-öket. A cnrsusoknak eme szaporodása teljesen indokolt, mert ezek révén számos arra termett nő a közeljövőben különösen az orvosi és tanári pályán fontos hivatást fog betölthetni. Azonban, amily mértékben indokolt a cursusok szaporodása, ép oly mértékben indokolatlan és a művelt közönség érdekeivel egyenesen ellentétben áll az a tény, hogy ily cursusok csak Budapesten legyenek feltalil- hatók, mert a vidéki szülők serdülő leánygyermekei számára Budapest, egyebet nem említve, már csak a nagyváros sajátos társadalmi viszonyainál fogva sem alkalmas, azt pedig joggal senki sem állíthatja, hogy ily cursosok csak a budapesti 6zülők leánygyermekei számára valók. Alulírottak egyrészt a miniszter úr nemes intentióját véljük előmozdítani, másrészt a művelt közönségnek is szolgálatot vélünk tenni, amidőn több szülő felszólítására elhatároztuk, hogy Kassán, a felvidék eme góczpontjában is ily cursust nyitunk leányok számára, hogy igy a vidéki szülők leánygyermekeinek alkalmat nyújtsunk arra, hogy azok aránylag könnyebb utón az egyetemi tanulmányokra elkészülhessenek. A cunus két csoportra oszlik. Az első csoport azok számára való, a kik a polg. vagy féltőbb leányiskoláknak legalább IV. osztályát végezték. A második csoportba azok léphetnek, kik a felsőbb leányiskola VI. osztályát, esetleg a tanitónőképzőt végezték. A cursus vezetése dr. Gerevich Emil főreáliskólai igazgatónak és felsőbb leányiskolák min. biztosának a kezében fog összpontosulni, a kir. főigazgatónak fennhatósága mellett, A tanártestület a helybeli főgimnázium, főreáliskola ős felsőbb leányiskola alulirt tanáraiból alakult meg. A tanulók állandó női felügyelet alatt lesznek. Arra nézve is intézkedés történt, hogy a vidéki tanulók megbízható családoknál legyenek elhelyezve. A tanítás dija a tanulók számától függ, de semmi esetre sem lehet nagyobb havi 10—15 forintnál. Jelentkezni lehet a kassai áll. főreáliskola igazgatóságánál a hivatalos órák alatt az egész szünidő folyamán, ahol is az ezen Ugygyel összefüggő minden felvilágosítás nyerhető. A cursus tanártestülete: Dr. Gerevich Emil főreál’sk. igazgató, a cursus vezetője. Fábián Imre, Kardos Gyula prem. főgimn. tanárok. Ditz Lajos, Gerecz Lajos, Bonyhádi Ede áll. főreáliak. tanárok. Bóbita Erndre, Czigler Ignáce áll. f. leányisk. tanárok. ÚJDONSÁGOK. — Báró Fcilitzsch Berthold, vármegyénk főispánja, József főherczeg ő fenségének, a m. kir. honvéd- sédség főparancsnokának a múlt csütörtökön Debrczenbeín történi látogatása alkalmából, vármegyénk képviseletében szintén megjelent. József főherczeg külön kihallgatáson fogadta Öméltóságát s huzamos ideig beszélgetett vele. rendkívül érdeklődést tanúsítván vármegyénk közviszonyai iránt. A főispán úr Öméltósága József főherczeg ő fensége által a Bika szállodában adott 22 teritékü ebédre is meghívást nyert. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kiss Endre helybeli kir. törvényszéki joggyakornokot az egri kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — A nyíregyháza -vásáros-naményi h. ő. vasút előmunkálati engedélyese Vidovich Menyhért nyug. ezredes Debreczenből vasárnap Nyíregyházára érkezett. Itt hétfőn felkeresle a város polgármesterét s részletesen megismertette a tervezett vasút előzetes terveit. Még aznap elutazott Kis-Várdára, honnan az érdekelt községekbe megy s azokat sorba járva az összes érdekeltség előtt személyesen ismert ti terveit. Remélhető, hogy az érdekelt községek és magánosok mihamar meggyőződnek a tervezett vasút nagy horderejű előnyeiről, a mi nem csak abban áll, hogy Szabolcsvármegyének egy eddig vasúttal nem biró nagy részét fogja az olcsó és gyors vasúti közlekedés áldásaiban részesíteni, hanem abban is, hogy idővel a vásárosnatnény—beregszászi vonal kiépítésével északkeleti Magyarországnak Budapesttel való legrövidebb összeköttetése létesülvén, egy országrész forgalmát fogja közvetíteni.
