Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-24 / 30. szám
XIX, évfolyam. 7 30, szám. Nyíregyháza, 1898, julius 24. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. ____________ äP^~ Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. ÍR® El őfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . 4 forint. Fél évre...........................................................2 „ Ne gyed évre . 1 „ A községi jegyző és tanít > uraknak égésó évre csak két forint. Az előfizetési pénzeli, megrendelések s a ' lap szétküldése tárgyában leendő felszó- i támlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám j (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bérmentetleu levelek csak ismert kéz ktől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivinatra s az illető költségére küldetnek vissza Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábo'olt petit sor egysz r közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyeg ij fejé en, minden egyes hirdetés után é0 kr. fizette ik. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernát és Általános Tudósitó valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban, Hivatalos rész. 1272/18H8. K. szám. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága a nagy- méltóságú m. kir. pénzügyminisztériumnak a közadók behajtása iránt követendő eljárásra vonatkozólag 1898. évi junius hó 23-án 53152. szám alatt kelt rendelete alapján a következő Határozatot hozta: Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága a nagy- méltóságu m. kir. p. ü. minisztériumnak fenti keltű és számú rendeletét tudomásul veszi, s egyidejűleg utasítja a járási főszolgabirákat, Nyíregyháza város polgármesterét, a nagyközségek elöljáróit és a körjegyzőket, hogy a kir. p. ü. igazgatóság állal a közadók behajtása tárgyában folyó évi julius hó 6-án 29375,IV/1898. szám alatt, már kiadott vagy jövőben kiadandó rendeleteket a legnagyobb figyelemmel és pontossággal hajtsák végre és legfőbb törekvésüket oda irányítsák, hogy minden törvényes eszköz szigorú és egyben tapintatos felhasználásával nem csak a folyó adókat, hanem a múlt évről fennmaradt hálrálékol is beszedjék és az adó befizetés sikerét feltétlenül biztosítsák; ezenkívül a járás főszolgabirákat figyelmezteti, hogy ne csak végrehajtó-segédjeinek eljárását ellenőrizzék, hanem tekintettel az 1883. évi XLÍV. t.-cz. 80. Sj-ában foglaltakra, az egyes községekben való megjelenésük alkalmával kötelesek lesznek az adók, illetékek és egyéb kincstári követelések behajtásának eszközlésével megbízott és az erre való felügyeletre hivatott közegeke szemmel tartani, észlelt vagy bejelentett törvény- vagy szabályellenesség vagy mulasztás esetében, azoknak okozóira 5 frltól 25 frtig terjedhető bírságokat róni és erről ide jelentést tenni, sőt szükség esetén ugyancsak a hivatkozott §. értelmében a fegyelmi eljárás megindítása végeit intézkedni; végül a kir. pénzügyigazgatóságot felhívja, hogy a behajtásra hivatott1 közegek eljárását az 1889. XXVIII. t.-cz. II. §-a értelmében a helyszínén behatóan ellenőriztesse es netaláni mulasztás észlelése esetén legyen ide jelentést, vagy ha kiküldöttei által arról győződnék meg, hogy valamely községben, vagy Nyíregyháza városában, illetőleg valamely szolgabirói járásban ezen rendelet daczára nagyobb és olyan hátrálék állana fenn, melyre nézve fizetés halasztás nem engedélyeztetett és melynek be nem hajtása miatt a kötelesség mulasztás, vagy a hanyagság módja félre nem ismerhető módon nyilvánul, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 81. §-ában körvoa „jraimDEiv TÁKOZÁJA. Kerékpár—bycicle—velocipéd. Irta: Szi-Szi. Az ipar, kereskedelem, művészet sport, a tudomány egyik találmánya sem tett meg ilyen rövid idén, ilyen ragyogó karriert, mint a kerékpár, bycicle avagy velocipéd. Alig egy évtizede, hogy Dunlop feltalálta a pneu matikus abroncsok es a felfújt gummicsöveken szaladó ördöngős masinától ma már a világ miuden részében ijedeznek az igavonó barmok. Mikor a yankeek úgy harmincz éve először kezdték használni közlekedési eszközül, újjal mutogatott a kerékpáros után nevetve az utcza népe és gúnyosan boneshakernek nevezte el a csontrázó masinát s ma már az utak fölött nesz nélkül tovasurranó villámgyors gépek után sóhajtva néz a gyalogjáró, A bycicle nem nevotséges többó. Eleintón idegenkedve fogadták az idevetódött jószágot. A ptraszt nép gyűlölte, kaszát, ásót kapott ellene, mert azt hitte, hogy vetéseit elveri a jég ha átengedi a határon az Istentől elrugaszkodott garaboncását. Mikor Szappanos Péler nyíregyházi torna-tanár a párisi világkiállításra indult kerékpáron, Győr alatt rátört az ostoba mezei munkáehad és kaszával levagdalta gépéről a gummit, őt magát is megsebesítene. A gyűlölet nem tartott soká, a harag helyébe a gúny lépett, a falusi nép megelégedett azzal, ha utána kiabálta a kerékpárosnak, hogy: Megbolondult a uimet köszörűs! Vagy ezt, hogy: Forog a kérik 1 A kerékpár pedig folytatta megkezdett hódítását ga napról-napra nagyobb tért mondhatott magáénak. nalozott felelősség kimondása iránt ezen közigazgatási bizottsághoz idejekorán és pedig legkésőbb f. évi szeptember havában (egyen indokolt előterjesztést, hogy az adóbehajtásnak ez a végső eszköze is még a téli időszak beállta előtt, a hol szükséges, keresztül vezethető legyen. Erről a kir. pénzügyigazgatóság, a járási főszolga- birák, Nyíregyháza város polgármestere, a nagyközségek elöljárói és a körjegyzők értesiltetnek. Kelt Szrbolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1898. julius hó 14-én tartott üléséből. Br. Feilitzsch, főispán. Várkonyi is Eötvös Károly. Ha Eötvös Károly nem lenne semmi más és senki más, mint a híre3 kriminalista Eötvös Károly, se nekünk, se senki tnásuak nem jutna eszébe, hogy egymás mellé írván nevét a Vár- konyiéval, kifogást tegyen az ellen, hogy a Várkonyi védelmére vállalkozott. A bírói igazságszolgáltatásnak szüksége van arra, hogy a vádlottnak védője legyen; a váddal szemben kell védelemnek is lenni: az igazság, a bírói Ítéletben csak is így érvényesülhet. És, ha Eötvös Károly, raiut ügyvéd e^y apagyilkost, egy sikkasztót, egy uzsorást jogvédelemben részesít a biróság előtt: az ügyvédnek, a jogszolgáltatás egyik egész felerészben való faktorának kötelességét teljesiti. Nem lett volna szabad azonban Eötvös Károlynál! a Várkonyi István védelmére vállalkoznia, különösen itt, ahol a nyíregyházi kir. törvényszék azokért az izgatásokért fogja felelősségre vonni Várkonyi Istvánt, amiket Sza- bolcsvármegyében elkövetett. Eötvös Károly okvetetleuül tudja, hogy ki, mi ez a Várkonyi. Ügyes svindler, aki beállott a socialista iparos ezébbe s ezen a réven meggazdagodott. De váljon tudja-e azt Eötvös Károly, hogy, ha csakugyan védelmezni fogja itt a törvényMikor belátták, hogy nem csak időölő játékszernek, vagy mint izom fejlesztő sport eszköznek van értéke, hanem mint közlekedési eszköz is nagy szolgálatokat tehet a postánál, vasútnál, hadseregnél is kapott alkalmazást, renoméja meg volt állapítva és ez a renomé uapjainkig csak öregbült. A kérékpárosok száma folyton emelkedik. A kik tegnap borzadva gondoltak arra, hogy valaha kerékpárra ülhetnének, ma már csak azon aggódnak, hogy talán nem birják megtanulni és holnap büszkén viselik majd azt az érmet, a mit ezen, vagy azon a kerékpár versenyen nyernek. Az álprüdéria makacs ellenállása megdőlt végre. Ma már nem szóllják meg a kerekező hölgyet, sót a papi talárt sem profanizálja a beteghez keréken siető páter. A nép, az ismeretlen túrázók helyeit, papját, tanítóját, uraságát látja biciklizni, ezért illemtudással elfelejtette a bolond köszörűs titulust ős igyekszik megtanulni a kerékpár nevét. Meg is tanulja. Dikicli, dörögli, velecipel, zelapice, hoppeüpő, ma már falu helyen a kerékpár neve. Olyik restel ilyen nyakatokért, idegen szóval élni, az szabadon bolondkeréknek, ördögszekérnek, vagy kengyelfutónak nevezi. A kocsik, szekerek elé fogott ló és ökörnépség megszokja lassacskán az ijesztő látomáDyt. A kocsis népség megtanulta egy két szerencsétlenség árán, hogy inkább a szárat kell erősen megmarkolni, mint rossz viczczek előállításán törni a fejet, ha a kerékpár közeledik. A kutyák, az ádáz kutyák pedig még mindig haragusznak, de hogy miért? biztosan tudom, maguk sem tudják. Velem történt meg a múltkor. A Királytelek felé vezető utón mindjárt az első l&Dyák alatt lassU tempó ban haladtam az árnyékban, a mint a napraforgókért szék előtt ezt a Várkonyit, a legnagyobb mértékben elő fogja segíteni azt, hogy ez a szerencsétlen már-tnár kialvóban levő mozgalom újabb istápolást nyerjen. Nagyon sok okunk van rá, hogy állítsuk ennek bekövetkezését. Eötvös Károly egyik oszlopos tagja az országgyűlési függetlenségi pártnak és legelső helyen iutimusa Kossuth Ferencznek, a 48-as és függetlenségi párt elnökének. Ez tudva levő dolog felőle. Már most kérdezzük mi Eötvös Károlytól: el tudja-e képzelni, hogy ha majd a nyíregyházi kir. törvényszék előtt megjelenik annak idején mint védő ügyvédje Várkonyiuak, a mi népünk ezt látva és hallva azt fogja mondani, hogy Várkonyit a híres fiskális Eötvös Károly védelmezi? Dehogy! Ez a mi népünk, amelyik hiszi, hogy .Rudolf királyfi él, és hogy ő az, aki a népet földosztással boldogítani akarja s Várkonyi az ő megbízottja, ha majd Eötvös Károlyt látni és hallani fogja a Várkonyi védelmezés.ében, nem a fiskális Eötvös Károlyt, hanem a másik Eötvös Károlyt, a függetlenségi fő-fő embert, a Kossuth bizalmas emberét fogja ott látni. Mert azt bizonyosan nem tudja Eötvös Károly, hogy a vármegyénk területén lezajlott socialista mozgalom megnyilatkozásaiban milyeu szerepe volt a Kossuth Ferencz nevének és függetlenségi pártnak. Már vagy csak úgy támadt, mint a mese, vagy pedig Várkonyiuak az eszméje volt, de elég az ahoz, hogy a mi népünk meg van róla győződve, hiszi ezt, hogy Kossuth Ferencz itt járt a télen a socialisták között és biztatta őket a küzdelemre, kitartásra. Házról házra járt ez a titokzatos egyén (Kossuth Ferencz a nép élő hite szerint), minkeritésen át egy hatalmas kuvasz ugrott elibém, aztán rettenetesen neki fogott az ugatásnak. Irtózatos lármát csapott és folyton kapkodott hol a lábikrámhoz, hol a pneumatikhoz. Dühbe borultam a méltatlan tárna dáson. Leugrottam a gépről, előrántottam revolverem és Deki szegeztem. Erre megcsendesedett, Sajuáltam rá lőni, igen értelmes pofája volt. Rászóltam hát nyi godt, mély hangon: — De hát tulajdonképpen, mit akar uraságod? Becses támadóm egy kutyasző oélkűl megfordult és elsompolygott. Zavarba hoztam. Vannak persze komolyabb ügyek is, amikor pl. neki ugrik a keréknek, ilyenkor persze általános bukás következik és a váratlan hatástól megriadt kutya vo- uitva fut el. Vagy ha vak dühében belekap a küllőbe, a mikor ingyen többszörös foghúzásban részesül, mert egy pár foga kirecscsen az álkapczájából. Az ilyen szereucsétlenségek a kutyakorbács, meg a revolver a a kuvaszvilág előtt lassan-lassan megszerzik a szükséges respeklust és egyszer bekövetkezik az a boldog idő, a mikor a kutyatábor sánczaira felrepül a fehér lobogó és a kerékpáros nem kap szív dobogást a kutyaugatásra. * * * A kerékpározás, mint sport ág rendkívül sok hívet számlál. Mind az öt földrészen vannak már kerékpáros- egyesületek. Rio de Janeiró (D.l Amerika), Neu Süd Wales (Ausztrália) Transvaal, Algír (Afrika) kerékpár versenyeiről hoznak hirt az ujságo.;. Egy bajnoki vállszalagért vagy nagyobb díjért tartott mérkőzés eredményét százezrek lesik kiváncsi türelmetlenséggel. Igazán bámulatosak az elért eredmények. Cordang a hollandi versenyző 24 óra alatt 992 kilométert futott Mai számunk 8 oldalra, terjed,
