Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-26 / 26. szám

,.N T t K V 1 U £ 11««

3

Tanítók gyűlése.

A kisvárda vidéki ev. ref. taoilúi járáskor Kisvár dán, a ref. iskola termőben tartotta meg ex őri tavaszi renden közgyűlését. A gyűlő* tárgysorozata — ámbár megőrdemeite ax érdeklődőit, — megii aajnálattal kell jelentenem, hogy összejövetelünkön ax ide tartoxó tani tők sorából igen keveseo jelentek meg, elanoyíra, bogy a jelenlevők kőxőtt máj Inéin nagyobb sxámmal voltak képviselve a vendégek, mint maguk a tanítók. Éjnek a kOxOoynek az okát rgyrőixról abban találjuk, bogy aa egyházak — ámbár erre egyházkerület' ős egyház- megyei szabályzatul vannak kötelezve — nem adoak tanitójoknak nemoak szerény napidijat, de még fuvar dijat aem.

I'edíg ha meggondoljuk, bogy a tanítói összejöveteleken a tárnád ■ Imi bajok megszonieiéiőo, de fókőpeo a magyar népnevelőig; felvirágoztatásán, a kor *xin vonalára emeléaéu fáradoznak öozetlen munkával ős kitartó storgalommal, — bizony beláthatná ki-ai, hogy a tanítóktól nem elvonoi, hanem kési örömmel megadal kellene oekik a csekély gyűlési költséget; a hol est belátták, ott nem is vonakodnak azt teljeaiteoi.

A gyűlés tárgyai közöl a kövei kezűket említem föl:

A jelenlevők mindenek előtt elénekelték a 137. die«. 1 vertél, melynek szép előadását nagyban emelte Halat Jtinói kiavárdai tanító harmóniáin kísérete. — Azután Lduló Gyula bákai tanító mondta el szónoki hévvel elnöki megnyitó beszédjét, melyre nézve azt balá róna a jkör, bogy az a .Nyirvidék* ex. megyei hivatalos laphoz közlés végett küldessék be.*j

Ezu'án jegyző fóiolvasta oagytiisteioiQ Gvrumbn l'eítr esperes urnák gyűlölőnk munkálkodására áldást és segítséget kérő szép levelét, melyet a jelenvoliak jól eső örömmel s éljeozéssel fogadtak, egyúttal egyhangúlag elhatározták, hogy az esperes ural táviratilag Qdvözlík, a ml a gyűlés tartama alatt meg is történt.

A mull gyűlés jkönyvének fölolvaiáia és hitelesítése utáu tárgyalás alá vétetett a f. évi tnárczius 10 én (ártott állandó tárgysorozat ké-ziiésére kiküldött bízott aág jelentése, mely a Lcuyycl Jónef nyíregyházi tanító mull gyűlésen fölolvaiott munkája folyományaköpiu ajánlott tárgysorozataik tniudeu poniját elfogadta — aa egyházi boss idők fölolvasását kivéve, — s ajánlotta a közgyűlésnek is tárgyalás és elfogadás végett.

A közgyűlés a bizottság jelentését s annak kap csán beteljesített állandó gyűlési tárgysorozatot magáévá letto s határozta, hogy a következő gyűlések e programs szerint előkészítve s elrendezve tartassanak meg. É énk a tanulságos eszmecsere fejlődött ki épen e pontnál tnelybeu a jelenlevők mindegyike nyilvánította okudatoll véleményét. Ugyanis az uj tárgysorozatnak a komoly- ói víg- szavalatokon kívül egyik pontjául a lankónyv-itmcr- Icirs is föl van véve. Föl lett pedig véve azért, Hogy a sokféle elfogadott, ajánlott és nem ajánlott tanköuyvek közöl az olyanokat, amelyek a gyakorlat folytán életrevalónak, haszuálb itónak, a többiek felett a legjobbnak bizonyullak, — a lantiéi értekezleteken ismerteim kell, hogy Így idővel az egész vouslou egyöntetű haladás álljon elő legalább azokra a tantárgyakra uézve, a melyekhez az egyházkerület kötelezett tankönyveket még nem idolt ki, vagy ha ki is adott, de azok a mi különleges iskolai viszonyaink mellett czélhoz talán nem vexetoénok.

Az állandó táagysorozat alapján előkészített érte kexlelnek ezután tehát egészen más képe fog lenni, a mennyiben pouijsl közé éuok, komoly- és vig szavalatok Is föl vannak vévo s igy a gyűlés lefolyása változatosabb, vonzóbb és érdekesebb fog lenni nemesik magákra a tanítókra, hanem a vendégekül megjelent hallgatókra nétve is.

As indítványok közöl inegomliteodónek tartom a következői: Kecskemét város szabályrendelete a tanító és iskola védelme érdekében ez. alatt tárgyalás és el fogadás végett beterjesztette Lduló Gyula. E nagy hordorejö szab. rendelet szigorúan intézkedik a felől, hogy a tanító munkája közben senki által ne zavartassák s tanítás kösbeu a terembe tolakodókat büntetéssel sújtja. — Bisooy rég eljött már az ideje, hogy a hatóságok Űgyelmo erre a dologra is kiterjedjen, mert eddig, ba egy részeg ember bevetődéit a tanterembe, semmiféle hatalom nem jött segítségére a troliénak, hogy a betolakodót az Iskolából eltávolítsa, csak a saját erős sarka, — ezzel pedig csinjáo kellett bánni, mórt könnyen a büntető törvénybe ütközhetett vele. 11a pedig gyönge volt ax a sarok, akkor tűrnie kelleti a részeg okvellenségeit nagy hátrányára a tanításnak, vethetetlen kárára a nevelésnek.

Vég öl IaíuU Gyula olvaiti fel a szatmári értekezlet munkálatára irt s gonddal kidolgozott megjegyzéseit as ev.. ref. tanítók fizetés rendezésére vonatkozólag

Ezután ol. Daetkay Sómul Ung m. csapi ev. ref. lelkész ur nagyszabású és a figyelmet állandóan lebt lincselő előadásában ismertetto a méh eredetéi s ko iöoösen kiemelte a magyar méh hasznosságát, annak okszerQ tenyésztését. Bemutatta egyúttal a saját maga által, sok évi tapasztalata folytán megírt s ábrákkal megvilágosilotl móJdany/uiúról uó'o kaunot kúnynttirt mely nála 30 árért kapható

Érdekes felolvasása után említett lelkész ur még gyakorlati előadást is tartott a Kalos János jól folsxe relt, méhcsaládokkal gazdagon ellátott méhesében.

Föl kell még említenem, bogy a gyű és mezke« déee előtt meglátogattuk a helybeli a Kalas Ju lak* k. a. által vezetett ktsdedovólát. hol a Ciélszera be rendes-a ée vezetés melleit gyönyörködtünk * pic ikék ügyes verseleteibon s a csinos papírmunkákban, melye kel a csöppségek előttünk nagy gyorsasággal és szak értelemmel végestek.

A Jövendő kö/.dp-hkolitjoA küszöbön levő középiskolai tanterv revíziója alkalmából összehívott őrsi középiskolai tanács legutóbbi Diósén Wlassies Gyula közoktatásügyi mlntsa'er a következő besxédbeo jelezte a középiskolák jövendőbeli feladatait.

*) Lsgkésslsbb kezdjek. A essek

Lelki szemeink e'é keil vzrázsoloi, hogy a vallásosság. az erkölcs, a jellemképzés erős vérteseiéhez a (ulámak mily körét, a tudás nagy anyagának mily ré azét, mily faját kell nyújtani az tskoláoak, hogy az uj nemzedék a strugglefor life taszkodé küzdelmes porondját diadalmasan és az emberi művelődé* ügyét előre vise, állja ki az élet kémény barexát. Mit ér az oly uj iskola, melynek c«ak az vom* az eredménye, h>gy készületlenül é< vértezeilenül találná az ifjúságot a férfi-korban uralkodó eszmék v.iágá Eszmék világa, melyekoek irányát és tartalmát egyes nemzetek külön- külön nem is szabhatják meg. — Mit er, ha az elet hareza közben veszi észre, horty az iskolából hozott vértezete talán ktálloá a múlt idők küzdelmeinek tűz próbáját, de az ó kora felsdauinak m-gj di ához fegyverei, mint tökéletlen eszközóz hullanak porba. Ezért Ciak az az uj iskola volna tökéletes, melynek világa ihletett szemmel tud betekinteni az uj nemzedékre váró kulturális, gazdasági és szocziátis feladatok — fájdalom, legtöbbször csak homályosan sejtett — területére. A szükséges clairvoyencet — nem is minden korszak alja meg. Átmeneti, meg nem állapodott a régi és ujjal küzködó korok eszmevilága nem adja meg a szem nek azt s biztosságot, melyre szüksége van, hogy az uj iskola rondáéról a tartósiág jellegével fölépítsük. Mégis egye.len korszak sem utzsithitja el magáról azt a kO:elo««éget, hogy az iskolát az élettel lehetőleg öiszhangba buzi. A< iskoláuzk és életnek nem szabad ellentétes fogalomnak lenoiöz. Ezért még szokat a divatos szólamokat sem szeretem, melyek önkéntelenül és nem aktrva az iskola és élet kötött válaszfalak emelését szuggeráljtk Nem szeretem, ba sűrűn hallom az intő szózstot az ifjúsághoz: .Hogyha m<jd kilépnek az életbe!* . . .

Nem az iskolában, az iskola levegőjében lépjen már be az ifjú az életbe. Et legyen már uiigi na eleven élőt. Ne lásson az ifjú egy cszkuoín áthidalhatatlan Őrt az iskola és élet között. És különöten ne legyen elleotét az iskola ős azon élet világi kőzó t, mely mint férfiún rei vár, mely világbm hazája és az emberség iránt tartozó kötelességeit van hivatva tel jesiteni. Erezze lépteo-uyomon a férfi kor küzdelmeiben, hogy jeliemerejéoek, tudásának és mindenek fölött itélótehotsegének, melylyel az élet nehéz helyzetében megtalálja a kibontakozás u-já’, igazi segítsége és támasza »*, a mit az iskolában gyűjtött. Izy lesz az élet eszményibb, az iskola gyakorlatibb. — Az iskola idealizmusát nem veti le a gyakorlati foglalkozás ko szöbén, de nem veti meg az iskola sem az élet realizmusát.

Ezért feladatuk önöknek, tisztelt uraim, első sorban az egyelőre aem is aktuális uj iskola fölött a mél;reható gondolkozás, a Imádkozás, a megvitatás de égj úttal a nemzet értelmes közvéleményének o uagy alapvető közoktatási kérdések iránti felkoltéso is. Érv érv ellen, intuitio, iutuilio ellen küzdjön.

Egyéni hiúságnak és szerzői jognak ezen a téren uem szabad bálványozni. Éppen ezért se az elméleti, se a gyakorlati közoktatási politikus ne nbbiu keresse becsvágyát, hogy az említett uagy tényezőkkel nem számoló napi életű úgynevezett gyökeres változtató sokhoz kösse mulaudó nevét, de ki-ki feladatához képest a közös munkával megteremtett legjobb, legüdvö sebh és az állandóság, maradandóság jellegével bíró uj iskola üdvös alkotásán ik talapzatához vigyen legalább egy egy porszemet. Ntucsen veszélyesebb, mint mikor a közoktatásügyi pilitika terén könnyedén gyökeres rendszerváltoztatásokat tártaim szó törvénygyártásokat sürgetnek és talán még a közoktatásügyi kormányzat értékét is a szerint bec-üiik, háuy lappit gyarapította a közoktatási törvények sokaságát. Ciak ba az egyeteme« érdekek kielégítése által parancsolt szükség érzete követeli, hogy a régi iskolát bitásábtn és erejében felülmúló, a jövő küzdelmeire biztosan előkészítő uj iskolával tudjuk felváltani, In tudjuk, hogy a törvény nem lesz, csak mint a uem zet akarata papírra téve de miut eleven és a művelődés haladásának biztosító kát felölelő élet, az meg is testesülhet: csak skko szabad éi lohst becsvágy, de akkor vissszsutasithatat lan kötelesség is a gyökeres közoktatási rendszer változás.

Ezért, tisztelt uraim, tévesztett volna azt binni, hogy öröknek az a btvstá uk, hogy mz, e múló század tépelódó alkonyán ezen, inkább sejtelmekben és akcp «sisbeo nyilvánuló világnéztet közepette a régi iskolai rendszereket erőnek erejével újak váltsák fel. A régi- bői a jót, az értékest, a kipróbált jellem és értelem képző elemet, a hunzaiz.nuit és ounényi felfogást biztosító klasszikus elemet feoo koll tartani, de az iskola föladatát a fejlődő kor vísisautasitbstatlan igényeihez képeit lépésről lépésre tovább kell fejleszteni.

Ebbeo a gaudolkoió és tervező muokáaaágban az öaök vezetése mellett részt kell vennie a magyar értelmiségnek is, de enoek a munkásságnak tartalmában és irányzstábin soha egy pillanatra te fordítsuk el tekintetűnket sarké •■Hígunktól, melyről leragyoz az intő szó. hogy nekünk itt e htsa földjén mindenek fe lett a szabad, az alkotmányos királyával és dinasztia jtval io’ézmenyekbeo é« erzétekbea ö»«zeforott magyar államot kill featartaauok és ennek niacs más szilárd talpkóve, miotha e földön * migyar nemzeti kultúra a saját fsjiulyábza bírja fölényét minién más kuliura felelt.

Azon arányiagos rövid idő alatt, mióta a sózott* távi tanács nj «servezetet nyert, több nagy fontosságú kérdést utaltam önök elé és die sérelmeiéi tó buzgalommal is foglalkozott azokkal az állandó bizottság- Ilyen a népiskolai tantere felOíviz<gá á«* s az ozttatisn népiskolák tantervének megállapítása, mely már elodázhatatlan asükség.

Ugyancsak fóiszóliiá»omra foglalkozott az állandó bizottság a polgári («kólák reformjával. é< * tanító képzőiatézeti láBierth-s való n<atitá«itá«okkal Önök elé bocsátottam a polgári iskolai tanítóképző intézet növeedékeinek egyetemre járási kér iéeél is

Foglalkoztak önök az állandó bizottságban a fel «óbb leányiskolát szervezet és taaterv feloivistgálslával és a szünidők egységes kérdé«éaek szabályozásával.

Mio-lezekkel a kérdésekkel a teljes ülés még ez alkalommal nem fog foglalkozni, de remélhetőleg rövid idő alatt bírálatuk tárgyát fogják képezni ezek a munkálatok U.

Ezen alkalommal a tisztelt teljes ülés figyelmét e-akn-tn kizárólag a köz- piskótái tantervek felülvizsgálata fogj* igénybo venni

A mai tanterv csaknem két évtized óta vao érvényben s ez elég bosszú idő arra, hogy tapasztalatainkat a javítás érdekében immár érvényesítsük.

A unterv felülvizsgálatának kérdésénél bírálat alá kell venni a közművelődéi egéis anyagát a nevelés és oktatás tekintetében. A középiskola uevcli a vezető o-xtályokat, ezért a középiskolái oktatásnak időnkénti alakulás* elsőrangú művelődési kérdés. Kell, hogy behatóan foglalkozzanak önök a tanaoyag nemzeti tartalmának ügyével.

A magyar nyelv, magyar irodalom, magyar történelem és magyar fő dr -jsnak anyagát át kell vizsgálni, de axonkivol a többi tárgyakat is, vájjon eléggé értékesíti e az iskola az e tárgya.ban rejlő elemeket. A felülvizsgálat terén foglalkezniok kell önöknek az úgynevezett túlterhelés kérdésével is.

Ehhez járul a testi nevelés modern kívánalmainak lehe’ó figyelembevétele az iskolában; mert erkölcsi t-rély, akaraterő és önállóság a létkOzdelrm első feltételei lévén, esek fizikai erély nélkül el nem érhetők.

Nem győző n eléggé kiemelni a jó módszer fontosságát. Ciak egy legújabban megjelent irodalmi műre hivatkozom Ovissák el, ha még nem olvasták Edmond Désmulinsnek nagy feltűnőit kellőit könyvét, melyben a mennyiségtan tanításának gyakorlati módszere van leírva.

Et a tanítási niö szer ezeknek a különben elvont természetű ismereteknek különös érdekességei kölcsönöz 8 a tanuló hamarosan bélálja azoknak gyakorlati hasznát. A számok mintegy lelket kapnak, életre kelnek és már jő korán kiképezik a gyermeket arra, hogy Idővel aztáu valami háza', ipari vagy kereskedelmi vállala'.ot vezetni hivitott legyen. Szóval* ez a tanítási módszer valóban gy ikorlati életre termett emboroket nevel éa miut ilyeu, kiválóképp szocziális, azaz olyan irányú, hogy hátául és eredméuyoi közvetve az egész társadalmi jóié re is kihatnak.

Ezt a módszert egyébiránt örvendve tapasztaltam mag un is hazám több középiskolájában és telkemből dicsérem azokat a tanárokat, kik ezt követik.

Htla Isten', más módszerrel tanítják ma ax élő nyelveket is, mint a hogyan csak nemrégiben is tanították. Nálunk, a nagy európai uemzetek közül legalább egyik nyelvéuek tudása elkerOlhotetlenül szükséges. Végzetes b íjnak tsrtauám, h* a külfölddel való szükséges élénk érintkezés a nyelvtudás hiányán törnék meg. Ez lenne a legnagyobb bűn a magyar fajszorotet ellen. De tisztelt uraim, elkezdeni azélő nyelv tanítását úgy, hogy a nyelvtani szabályokat emlékeztetjük be: ez ogye- nes mvgutálására vezet a nyelv tanulá-áuak és természetesen a tanítás eredménye inoddŐ. Örömmel forgattam csak a napokban is egy felsőbb leányiskolák számára készitelt franczia nyelvtant, melynek már első lapjain látjuk a módszer helyességét. Az első Icczkén már franczia nyeivou arról beszélgetnek, mi van a házban, iskolában, családban alb. Játszva tanulj* meg a nyelvet az ifjú és természetesen igy örömmel ismor kedik meg aztán a szabályokkal. Ez a holyes módszor, mert a természetes módszer. Vájjon grammatikai szabályokkal kezdtük tanulni meg anyanyelvűnket is? Minél természetesebb a módszer, annál vonzóbb és hatásosabb. B «riasztó visszagondolni arra is, hogy a természetrajzot ábrák, a természettant gépek, a történőimet történelmi (érképek nélkül tauulták, a növényeket klasszifikálták, mielőtt alakjukat és struktúrájukat ismerték volna; ásványok színéről beszéltok, mielőtt látták vonz; az égitestek mozgásainak törvényeiről magyarázták, de sohz még szabad szemmel sem mulatták meg az égitesteket. Az állatok belső szerveit és esetleg egy csontvázat magyarázlak, mielőtt vonzó modorban az állat életét, szokásait Ismortellék volna.

Ma, hál* isten, mindez rozsképp van és remélem, még tökéletesedik a módszer. Jó tanító éa jó módszer és — hozzáteszem — a jó taoköoyv az igazi olleoszere az úgynevezett túlterhelésnek.

A középiskolai taoterv megállapításánál arra legyenek figyelemmel, hogy ax egységes jogositásu középiskola uij át egyengessék. Tegye a taoterv revízió lehetővé, hogy a gimoázlu ni é« reáliskolai tantervek még az eddigi rendszernél is közelebb jussanak egy- mi-hoz, * arra kérem öuökel, bogy a most inkább aktuális középiskolai tantervekoek felülvizsgálatára méltóztassanak taolctkozásuk súlypontját helyezni.

Ac egységes Jogositásu középiskola vagy éppen egységes középiskola tartalmának éa keretének megállapítása a legnehezebb probléma, melylyel a világ mindea oemzetéoek mozgalmát figyelemmel kísérve, szünet nélkül é* addig fogunk foglalkozói, míg meg oem találjuk a leghelyesebb és hazai viszonyainknak megfelelő rendszerét. Elsietni eonek a kérdésnek meg oldását szoobáo aem szabad és átmenet nélkül oem I* volna tanácsos megoldani.

£-> a középiskola gyökeres m<-g váltó'tatására csak akkor vállalkozom, ha az nj rendszer a maradiadé jelleg biztosítékával bir, meri boldogtalan as az lakóiéi éle', melyet folyton kapkodó, kísérlet-számba menő utyaevesett gyökére* rendszer változtatások bolygatnak 111 arra a sajaáiatraméitó szerepre ismét nem vállalkozón^ hogy konokul elzárkózzam minden fejlesztés elől síkor, b* az njiiá«bó< hasisa háramlik az Iskolára és az ttk-sláa ál nemzetem közmű vetődésére.

8-i árd meggyőződésem, bogv a középiskolai tan- terv szerkezetének egész« tekintetében sem 1* kell a régi tantervén sokat 0« lényegeset változtatni azonban a részletekre nézve «ok * javítani való.

A ki ismeri * taaterv fontosságát, az tudja, hogy s iegki«ebb javi'á«, h* Igazi javítás 6« nemc-ak váltó- tá>, mlal áldásos harmat buli a nemzet művelődésének termőföldjére Kiec«ea terület, hel a kictiny, de belterjes é* üdvös javításnak oly bátráeyoso'.t ered-