Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
Hivatalos melléklet a „Itfyigvidék“ 1898. 24-ik saAmáhox 1898.-9313' K' Szabolcsvármegye alispánjától. 1898. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei szolgaszemélyzet csizma szükségletének beszerzésére vonatkozó hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1898. május 21. (3—3) flikecz János, alispán. 9313i K< Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye szolgaszemélyzete részére az 1899, 1900. és 1901. években szükséges csizmák beszerzése czéljából a folyó évi junius hó 13-ik napján d. e. 11 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. A vállalkozni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlalai- kat zárt borítékban, 50 írt banompénzzul ellátva és 50 kros bélyeggel felszerelve a jelzett napon reggeli 9 óráig az alispáni hivatalhoz adják be s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1. Vállalkozó köteles a 21, esetleg több vagy kevesebb számú szolga részére az alispán által megrendelendő téli csizmákat a legjobb minőségű bagaria bőrből, a nyári csizmákat pedig szintén a legjobb minőségű pitiing bőrből, kettős talppal és a toldás nélküli csizma szárakon a szokásos szinü jó minőségű zsinórzattal készíteni. 2. A csizmák mértékvétel mellett készítendők s a nyári csizmák május 1-én, a téli csizmák pedig szeptember hó 1-én beszolgáltatandók s a gazdasági tanács bírálása alá bocsátandók, köteles vállalkozó ezenkívül az alispán, vagy helyettese által esetleg időközben megrendelt csizmákat a kitűzött határidőben a szerződésben foglalt árért Dármikor elkészíteni. 3. A gazdasági bizoLtság által kifogás nélkül átvett csizmák ára vállalkozónak szabályszerű bélyeges nyugtája ellenében alispáni utalványra fizettetik ki a vármegye pénztárából, — úgy a nyugta bélyegét, mint általában minden kincstári illetéket vállalkozó sajátjából köteles fedezni. 4. Ha vállalkozó kötelezettségének egészben vagy részben eleget nem tenne, letett pánatpénzét elveszti s a vállalat kárára és költségére fog teljesittetni. A vállalat kifogástalan teljesítése után a vállalkozó által letett 50 frt bánompénze részére vissza fog adatni. 5. Köteles vállalkozó a szolgák viseltes csizmáin a kissebb javításokat minden felszámítás, vagy fizetés nélkül azonnal teljesíteni. 6. Ezen vállalatból eredhető mindennemű peres kérdések elbírálására a nyíregyházi kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perút köttetik ki. Nyíregyháza, 1898. május 21. Mikccz János, alispán. 9312. K. 1898. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei szolga-személyzet ruha-szükégletének beszerzésére vonatkozó árlejtési hirdetményt közhírré tétel végett közlöm. (3—3) Nyíregyháza, 1898. évi május 20. Mikecz János, alispán. 9312 K —Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye szolga-személyzete részére az 1899., 1900. és 1901. években szükséges ruházat beszerzése czéljából a folyó év junius hó 13-ik napján d. e. 10 órakor a vármegyeháza kistermében zárt Írásbeli ajánlatok mérlegelésével árlejtés fog tartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy zárt ajánlataikat 200 frt bánatpénzzel ellátva és 50 kros bélyeggel felszerelve a jelzett napon d. e. 9 óráig az alispáni hivatalhoz adják be s az ajánlatban határozottan fejezzék ki, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltételek következők: 1. A ruházathoz szükséges és az alispáni hivatalnál megtekinthető minőségű sötét kék s a köpenyeghez szükséges fehér posztót vállalkozó a gácsi posztógyárból köteles megrendelni, eme feltételt a gyár igazgatóságának bizonyítványával igazolni, s feldolgozás előtt úgy az összes anyagot, mint a jelzett bizonyítványt a vármegye gazdasági bizottságának bemutatni tartozik. , 2. Köteles vállalkozó a szolga-személyzet összes ruházatát mérték szerint készíteni, a meg nem felelő módon készült ruhanemüek át nem vétetnek; a sapkák szintén mérték szerint veres posztóból, a szokásos béléssel s viaszos vászon külső borítékkal készítendők. 3. A főispán, alispán és főjegyző legényei, továbbá a kapus részére a megrendelt ruhák díszesebb kiállításban, kettős teveszőr-zsinórzattal, a szolga-személyzet többi tagjai részére megrendelt ruházatok egyszerű zsinórzattal az eddigi szokás szerint készítendők. 4. A mellényeknek hátulsó része is ugyanazon posztóból készítendő, az attila, nadrág és köpönyeg az eddigi szokás szerint jó minőségű vászonnal, a mente jó minőségű fehér báránybőrrel bélelendő, a külső prém pedig jó minőségű fekete báránybőrből készítendő. 5. Köteles vállalkozó a szükséglet mérvéhez képest az uj csákót forgóval együtt az eddigi kiállításban és alakban darabonként 8 frt, azaz nyolcz forintért készíteni. 6. A szolgák részére 1 darab veres sapka, 1 drb csatos nyakkendő, 1 drb kék posztó attila, l drb vitorla vászon zubbony, I drb kék posztó mellény és 2 drb kék posztó nadrág évenként, — a mente és köpönyeg pedig három évenként szükséges. 7. A ruhanemüek mennyiségét az alispán minden évben külön rendeli meg, vállalkozó köteles a rendszerint 21, de esetleg kevesebb, vagy több számú szolga részére megrendelt mennyiséget a rendeléstől számított 3 hónap alatt teljesen, egyes darabokat pedig a külön meghatározott időre beszállítani s a gazdasági bizottság bírálata alá bocsátani; az ajánlatban az 1 évi és 3 évi szükséglet előállítási ára külön kitüntetendő, a vállalat lehetőleg egy vállalkozónak fog kiadatni, a bizottság azonban a tett ajánlatokra való tekintet nélkül — rendelkezési jogát fent tartja. 8. Kifogástalanul elkészített és a gazdasági bizottság által átvett ruhák ára vállalkozó szabályszerű bélyeges nyugtája ellenében alispáni utalványra fizettetik ki a vármegye pénztárából, úgy a nyugta bélyeget, mint általában minden kincstári terhet vállalkozó sajátjából tartozik fedezni. 9. A szolgaszemélyzet ruházatán előforduló kisebb javításokat vállalkozó beszámítás nélkül tartozik teljesíteni. 10. Köteles vállalkozó 200 frt, azaz keltőszáz forintnyi óvadékot készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban a vármegye pénztárába letenni s ezen óvadék részére csak a vállalat teljes bofezése után adatik vissza; ha pedig vállalkozó a szerződésben foglalt kötelességének egészben vagy részben eleget nem tenne, óvadékát elveszti, s a vállalat kárára és költségére fog teljesittetni. 11. Ezen vállalatból eredő mindennemű peres kérdések elbírálására a nyíregyházi kir. járásbíróság illetékessége és a sommás per ut köttetik ki. Nyíregyháza, 1898. május 20. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás, főispán elnöklete alatt Nyíregyházán, az ls98. évi május hó 12-én folytatólagosan tartott tavaszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 214/98. Bgy. 9153/98. K. Olvastatott az árnyékszék és peczegödör tisztitó gépek és eszközök beszerzése és használatba vétele czéljából elkészített és bemutatott szabályrendeleti tervezet. Határozat. A bemutatott szabályrendelet egész terjedelmében az alábbi szövegezés szerint elfogadtatik s szabályszerű közhírré tétel után 3 egyenlő példányban elkészítve a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik. Szabályrendelet, a vármegye községei részére szükséges peczegödör tisztító gépek és jármüvek beszerzése és alkalmazása tárgyában. A vármegye községei részére, — minden járásra egy árnyékszék és peczegödör tisztitó gép beszerzése és alkalmazásba vétele elrendeltetik, — ezen kívül a községek köteleztetnek minden 1500 lakos után egy czink plével bélelt lebuktatható, pontosan záró fedéllel ellátott, legalább 3 hl. ürtartalmu taligának ugyanezen czélból való beszerzésére és alkalmazásba vételére oly helyeken, hol a peczegödör tisztitó gép akár a hely szűk volta, akár a kihordásra kerülő ürülékek szétszórtsága, nagyobb mennyisége vagy más egyéb körülmény folytán nem használható. 2. §. A peczegödör és árnyékszék tisztitó gépek és járművek kezelése vállalkozóknak árlejtés utján adandók ki s ez okból a községek elöljárói a jelen szabály- rendelet életbe lépte után kötelesek a község területén lévő árnyékszékek, peczegödrök összeírását s a községben egy-egy árnyékszéket igénybe vevő egyének számát magában foglaló kimutatást a vármegye alispánjához beterjeszteni; ki ezen összeírások alapján a kikiáltási árnak és az egy-egy járásra beszerzett tisztitó gép s a községekben alkalmazott jármüvek bérlete évi összegének megállapítása iránt a vármegyei főorvos meghallgatásával intézkedik. 3. §. A peczegödör és árnyékszék tisztitó gépek és eszközök bérletéből befolyó összeg a vármegyei egészségügyi alapba fizetendő be s a köztisztaság fenntartása érdekében szükségelt kiadásoknak s a közs gek ez irányú szükségleteinek kielégítésére fordítandó. 4. §. A peczegödör és árnyékszék tisztitó gépek s járművek beszerzésének költségei a községeket iélek- szám arányában terhelik. 5. §. A vármegye községeiben levő minden árnyékszék, ürülék és peczegödör évenként legalább egyszer kitisztítandó s a kitisztítás és az ürülék kihordás költsége hektoliterenként 10 krban állapittatik meg. 6. §. A tisztítás ellenőrzése és a tisztítás sorrendjének megállapítása, a kör-, községi- és járásorvosok ellenőrzése mellett a községi elöljárók kötelessége, kik a lapasztalandó mulasztásokról az I. fokú egészségügyi hatóságoknak esetről-esetre jelentést tenni tartoznak. A községek által létesített tisztitó eszközök — a hatóság által engedélyezendő külön eseteken kívül — csak az év november hó 1-től április hó 1-ig vehetők alkalmazásba. Ha a tisztitó eszközök használatba vétele, hatósági intézkedés folytán a melegebb időszakban történik, ez esetben az ürülék kihordása csak este 9 órától reggeli , 4 óráig eszközölhető. 7. §. Ha a vállalkozók akár a tisztítás t djesitése, akár a tisztítás sorrendjének betartása körül visszaélést követnek el, ezen cselekményők vagy mulasztásuk kihágást képez, mely a 3. §-ban megállapított alap javára 1—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. 8. §. Az ürülékeknek hova leendő kiszállítása iránt gondoskodni a községi elöljáróság kötelessége; azonban az ürülékek, — a téli időszakot kivéve — a községtől csak 1 km. távolságra rakhatók le, vagy ha a lerakás ezen távolságon belől történik, az esetben az ürülék kellő mélységben elföldelendő. 9. §. Azok, kik árnyékszékeiket egy évben egyszer ki nem tisztittalják vagy a tisztítás sorrendjét megakadályozzák, kihágást követnek el s a 3. §-ban megállapított alap javára 1—20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. 10. §. A kihágási eljárásra és a kihágási ügyekben eljárni hivatott hatóságokra nézve a 38547/80. sz. belügyminiszteri rendelet az irányadó. Végül a vármegye közönsége a községek súlyosabb megterheltetését kikerülendő — kimondja, hogy a jelen szabályrendelet felsőbb megerősítése után első sorban csak az ürülék kihordására szükséges járművek szerzen- dők be, a tisztitó gépek pedig fokozatosan csak akkqr, a midőn a befolyó bérleti összegekből a beszerzés, a községek külön megterheltetése nélkül lesz eszközölhető. Nyíregyháza város polgár-mestere és a községek elöljárói végül felhivatnak, hogy ezen szabályrendelet közhírré tételét a 447/96. Bgy. számú szabályrendelet értelmében azonnal eszközöljék s a kihirdetést -igazoló bizonylatokat a községek elöljárói illetékes járási főszolgabíróik utján, Nyíregyháza város polgármestere pe/ljg közvetlenül a vármegye alispánjához ^ nap alatt beterjesszék. Miről a vármegye alispánja, a járási .főszolgabírók, Nyíregyháza város polgármestere s a községek elöljárói, utóbbiak a .Nyírvidék“ megyei hivatalos lap ntjaVi jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sipos Béla, tb. főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás, főispán elnöklete alatt Nyíregyházán, az 1898. évi május hó 11-én folytatólugosan tartolt tavaszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 127/98. Bgy. 2297,98. K. Tárg>alás alá vétetett a törvényhatósági állatorvosok magángyakorlatának díjazása tárgyában szükségelt szabályrendeletnek küldötlségileg kidolgozott és elfogadás végett bemutatott tervezete. Határozat. A bemutatott szabályrendelet egész terjedelmében az alábbi szövegezés szerint elfogadtatik s szabályszerű közhírré tétel után 3 egyenlő példányban elkészilvé a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik. Szabályrendelet, f a törvényhatósági állatorvosok magángyakorlatának ' díjazásáról. ! 1. §. A törvényhatósági állatorvosoknak a magángyakorlataik alkalmával szedhető dijai szabadegyezkeÜés tárgyát képezik ugyan, ha azonban a díjazásra nézve egyezség létre nem jött, őket a kővetkező díjazás illeti meg: a) Egy darab háziállat megvizsgálásáért és rendelésért az állatorvos lakásán 25 kr., a fél lakásán- 50 fcr. b) Sertés, juh és kecskenyájak vizsgálásáért: v50 darabig darabonként 4 kr., 50—100 darabig darabonként 3 kr., 100—200 darabig darabonként 2 kr., 20Ó darabon felül darabonként 1 kr. c) Kisebb műtétekért (midőn a műtét az állat rögzítése, vagy döntése nélkül haj tátik végre), pl. bőr alá fecskendezés, allövet, sebek bekötése, szárcsapolás, tályog megnyitás, érvágás, végbél vizsgálat stb. 75 Itr. d) Nagyobb műtétekért (melyek az állat rögzítését vagy döntését igénylik) és szülészeti beavatkozásért szedhető dij szintén előzetes magánegyezkedés tárgyát képezi ugyan, — azonban ezen dij a növendék erőszakos eltávolításának esetén kívül, — a 4 frtot meg nem haladhatja. e) Állatorvosi bizonylatok kiállításáért 1 frt. >f) Magán érdekben teljesített bonczolásokért: 1. Nagyobb állatok, ló, szarvasmarha után darabonként 2 frt. j ■ ' . 2. Kisebb állatok, juh, sertés, kutya, macska stb. után darabonként 1 frt. • ,, 3. A fél kívánatéra kiállítandó bonczlelet-jegyzö- könyv dija bélyegen kívül l frt 50 kr. ( A mailéin befecskendezések és a luxos műtéték (lovaknál) az állat értékére való tekintettel, az Állat- tulajdonos és törvényhatósági állatorvos között mindenkor előzetesen kötendő magánegyezség tárgyát képezik, azon világos kijelentéssel, > hogy a malleinnel való -befecskendezésnek hivatalból ’ elrendelt eseteire a .jelen szabályrendelet határozmányai ki nem terjednek. , ’*! Az egyes műtétekért megszabott dijak az ezen szakasz a) pontjában meghatározott díjon felül fizetendők. Éjjel teljesített működés dija 50%,-al nagyobb. 2. §. Ha a törvényhatósági állatorvos magángyakorlatát székhelyén kívül végzi, az esetben az 1. §-ban I meghatározott díjon felül őt még 2 frt napdij és kilométerenként 20 kr. fuvardíj illeti meg. A fuvarnak természetben történő kiszolgáltatása esetén azonban fuvardijat nem számíthat fel. 3. §. Ha a törvényhatósági állatorvos ugyanazon községben több fél meghívása folytán működik székhelyén kívül, az esetben nap és fuvar az egy községben teljesített működését igénybe vett felek egyenlő arányban viselik. 4. §. A nyert díjazásról, nap- és fuvardíjról, illetőleg a fuvar természetben történt kiszolgáltatásáról a törvényhatósági állatorvos a feleknek, ezek kívánságára nyugtatván)! köteles kiadni. 5. §. A megállapítottaknál magasabb dijak felszámítása, illetőleg követelése, egyezség létre nem jötte esetén, amennyiben súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétséget képez. 6. §. A tavaszi állatszemlék alkalmával a törvény- hatósági állatorvos minden megvizsgált ló és szarvas- marha 2 kr., juh, kecske, sertés stb. után 1 — 1 kr. díjazásra tarthat igényt, mely az állattulajdonosoktól a községi elöljáróság által hajtatik be. 7. §. A hivatalos teendőket, mint a minők a bejelentés kötelezettsége alá eső s a felek bejelentése folytán tudomásukra jutott elhullási esetek következtében teljesítendő bonczolások, marhalevelek kezelésének s a vágatási biztosok és gyepmesterek működésének ellenőrzése, közvágóhidak, dögterek és állatvásárok vizsgálata, — ha az állatvásáron nem a vásár tartásra jogosított vagy vásárvám bérlő által hivatik meg, — az alkalmazott pásztorok megtekintése, valamint általában a törvény vagy szabályrendeletek állal megszabott kötelességeiket a törvényhatósági állatorvosnak díjtalanul tartoznak teljesíteni.
