Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-05 / 23. szám
23. szám. Nyíregyháza, 1898, június 5. i;iiiii/i tr,i r.-ii. i.-i.-l : Í uatin vagy helyben házhoz horlvs : EgSei hn 4 fonni. Vi I áere.......................................................2 . Negyed 4»re.............................................I . A kóudgi jegyié 4« Unit ' nraknek eg4«- érre unk kei forint. Muifjolunlli hutenUint eu.VMzor, vnNárnnpnn. Az etófijetén illírek, megrendelttel! i a lap uétkűldéte tárgyában leendő teUtó- lamlátok Jóba Klek kiadó-tulajdonon könyvnyomdájához Ukolu-utcza 8. szám (Jánóiiky híz) intúzendók. 1 l*p M.ll.ni rúiei képrió kltdem«ayek, •serke«sté ütme eleit kéretnek beküldeni Bérmrntellen terelek uek i.merl két kiél fogad Ütnek el. A kétlretok reek .lltgo. kit metre liléid kóliedgére kőidéinek riute Hirdetési dijak: Vltnden eegytitr kiiAbarait pellt «er .,TU r ka.léee kr.. tietaxéri hA.lt. e.eUbee 4 kr. Slaattlrl MlyagSIJ lejé ea. minden egye« Sírét délé, otAn ú kr. Ítélteik. A ayilt-tért kOalemSnyek dija Mroakiat Só kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (H. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Heasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban Hivatalos rész. 10931. K. , un_. .Szabolcevármcgyc alispánjától. I OiJ^e A Járási foezolK«blr&knak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A fóldmivelétúgyi inagy. kir. miniszter ur őnagy- nti'llótága a folyó évi 6309. elnöki szánt aluli kiadott rvndrlclt'hen arról éitcaitcll, miszerint a kereskedelemügyi ni. kir. miniszter intézkedése folytán at 1898. éri jumui hó ló-étől ketdőtlileg a metei ét iivlli-munkáiok a m kir. államvaiulak Ill-ik kociioutályában a féláru menetjegyei csak akkor vehetik igénybe, ha legaUibb itten illatnak együtt, illetve, ha legalább hl munkái kedveimé- nyel ifiencldijdl megfiielik él abban at eleiben, ha meló- yatdatdgi munkái mmóiégiikel ai 1898. évi 11. törvény nennt „munkái igatohány'1 -nyal igatolják. Ily igazolvány hiányábun bármily csoportban jelentkeznének a munkások utazásra, menetdij-kedvezmény- bun nem részesülhetnek. Felhívom az olólj&róságot, hogy a miniszteri intézkedést különösen u munkások körében, u legkiterjedtebb módon tegye közhírré s őket igazolvány váltására már o körülmény folytán is kötelezze, figyelmeztetem továbbá az elöljáróságot, hogy folyú évi junius hó 15-tól kezdve a mezei vagy szólló-inunkásoknak a nicnctdij-kedvezmeny élvezése réged eddig k.allidalni szokott községi igazolványok többé ki nem szolgáltatnndok. Kell Nyíregyházán, 1898. évi május hú 80-án. Mlkecz János, alispán. A nőkhöz. Darázsfészekbe nyúlok csupasz kézzel, de nem félek tóle; fülbátorit az a bit, hogy talán lesz némi üdvös hatása. A nők ügyeibe avatkozom, u buléletüket bouczolgatni óhajtom. — Ártani ez nem fog uekik. Hogy busznál — én hiszek kenne. Hölgyeim! ezúttal nem valami kedves kalandocskát mondok el önöknek, nem érdekfuszitó szerelmi históriát, sem pedig valami romantikus történetet, hunéin az önök A „NYIttVlüEK* TÁROZAJA. A szenvedések Iskoláin. (Vég.) .Tudod mit mondok, édes mamác-kám !?-----ha ljunk már meg, menjünk s menuyorrtágba, olyau jó less ott mi nekünk. Ugy-e I ekkor neked sem fog kelleni ennyi sokat varrni, nekem sem fog kelleni ilyen hidegben a tűbe fü.ögetni, mog a mécsest köp psntgatni, mégis egész kitin fogok kapni. Ugye! másnak nem Is fogas olt varrni, csak a mi ruhác.káínkst foltosai*? ... A stegéoy anya nem hallgathatta to vtbb csacsogó ki« árváját, hangos tokogásba tört ki, s késéit gyöngéden a bessédes szAjtckájára tette s le fektette, hadd Álmodjék a boldogságról, meouyorssigról, ás elérhetetlen kuliról, kávéról A. mikos kalácsról. UL Múlt, mólt as idó, a jó says még jobban megöregedett, a kis fiú pedig feloóvek.dett. Pályát kellett vilassianio. A stegény anya keserve« kéti munkájával odáig nevelte hü-éges segitó társát, hogy pár év múlva ke- uyérkerotóje lesa. A nagyabb testvérek már hl hol — ««éjjel vae- nak; csak néha néha emlékesnek meg ss ósvegy édes anyáról. A már ir.ágban növekedett ifjú életéhez hasonló mártír, de mogasstos pályát, a tanítóit választotta. Lel kuletévol ez egyeseit össse a legjobban. Hát as ó eg édes anya ? A stive repesett Örömében, ha már nagy tanuló fiára nételt. Sokszor el dicsekedett vele, hogy milyen jó fia van. — már most is keres egy keveeel; egy év múlt« pedig mar ki fog karolni at iskolából: .Ott fogom meghatni magsai ó mellette — mondogatte — mert 0 e legjobb lelko tán' ■ világon is.* saját külön világába tévedtem, ahol az igazságot keresem, a honnan a pikantériákat akarnám kigyomlálni, amelyek már-in ár felburjá- nozuak az önök úrizetlen virágos kertjében A zajos világban emelt fővel járó léhaság, nem keresve módot, utat, alkalmat, oda éazrevétle- uül belopózik, megmérgezi a fiatal leányok ártatlan lelkét és megfosztja a társadalmat az igazi uótól. — Sablonos leszek egészen és itt mindjárt az elejéu azokhoz a nőkhöz, akiknek talán .fád* az efféle komoly jeszélgetés, ekként szólok: tegyék le ezt a lapot, éljék csak a jelent; ha örülhetnek, örüljenek, vigadjanak a hotelen örömekkel, mert hu majd azok nem lesznek többé, ha majd nagyokat ásít fölöttük a magány, az egyedüllét, akkor . . . akkor majd szánni-bánni fogják a múltat, csakhogy akkor már késó lesz. Itt az ideje, hogy azt a hamisan tündöklő világot és annak mesterkélt falait ledöntsék önök maguk, akik körül kinai falként kezd húzódni a háló, amelybe a talmi szabadságot helyezte el Csalétekül a nagyravágyó«. de amelynek rabbili”pseit még most nem látják, nem érzik, hanem majd csak késón fogják a/t észrevenni, akkor, amikor már azou segíteni nem lehet Ne riadjauak vissza hölgyeim! Hiszen a példaszó is azt mondja: .Segíts magadou és az Isten is megsegít!* Lépteu-nyomou azzal találkozunk az életben, hogy a hölgyek nem tuduak mit csinálni. Minden áron akarnak valamit; bár nem tudják. mihez kezdjenek. Azt hiszik, hogy nekik azért kell megbirkózni az élet küzdelmeivel, hogy föléje helyezkedjenek u férfiakuak. Azt hiszik, hogy ha gyöngéd nőiességüket feláldozzák annak, hogy egyeujoguságot vívjanak ki a férfiakkal, valami nagyszerűt cselekednek. Azt hiszik, nevetségesekké válnak, ha erényesek, £• ilyenkor mindig könnybe lábadlak drága szemei. Hát a fiú? Az pedig szerfelett örült, hogy nemsokára ctélhot jut s öreg édes anyját magához veheti, gondját viselheti. Feltette magában, bogy (ólbeo a meleg kályha mellől ki nem bocsátja, mind-nt helyébe visr, minden eel ellátja. Nyárban pedig? Ültet majd as udvar közepére, — vagy a kis kertbe egy szép , esztenyefát, az alá készít egy kényelmes lécsát, olyan lócrát, t melynek neki támaszthatja a sok muekitól meggörnye lt hátát, hogy kipihenhesse magát. így fog tenni, Így a hogy elhatárolta. El is beszélte éde* jó anyjának. Az c««k mosolygott és örült a boldog jövőnek. Néha asért egy-egy bloat felleg jelent meg bartidolt homlokán. Mit gondolhatott ilyenkor? A fiú nem kérdette.------Nem merte talán? Vagy ne m tulajdonított neki nagyobb jelentőséget. Pedig a jó asasony rőtet gondolata bevall, elóérzete nem csalta meg. Pár hét volt még hátra fit utolsó világijától, már helye is akadt, miét rendé* uoitónak, csak viaa gátiék le előbb. Ezt a ptr hetet a tokai szenvedett jó anya nem érte meg, íoem láthatta meg at ígéret földét At élet keresztje, melyei 30 éven át oly kitar*ó erővel hordozott. 2 hét eleit végelgyengülés köveikéi lében a «irha vitte. Nem engedte meg a jó Isten, hogy Itt e földón nyugta««* ki eltóródótt lesiet Jobban szerette, mint szelőit, mert magához vette a mennyországba, oda, hol nem létezik kis és keserv; a hol Müller Gabiéit csak olyanok, vagy még olyasok sem. mint a jó aeys. A Jó fiat podig móz itt hagyta bánatával, « keserveivel e íóldóa; ó pedig felment odn pihenni .... — — . . . vagy mit mondok ? ........... ta lán még ott som pihen I . . . mert hisz' aanak n hatalmi' Őrnek szolgálóleányává szegődött IV. Most ia ütmeim eiótt lebeg annak n «legény, tok árvával elmaradt. Igazi Özvegynek bánatos srcia; t és guuy tárgyává, ba szerények; inig ha Air- teluek, ha tulbarátságosuk a férfiakkal, imájáéra méltókká válnak; azt hiszik, ha könnyelműen társalognak, beszélgetve mindenről, hoziá- szólva mindenhez, szellemességükről tesznek tanúságot. És fájdalom, azt hiszik, ha minél több férfiút képesek ineghóditaui, annál többet érnek. Csalódnak! Szeretetreméltó és uagyra- becsült hölgyeim, csalódnak! Hiszen az önök szépsége már egymagában is elég gurauexin ahoz, bogy a megállapodott férfiú is elveszítse a fejét. Mi törtéuik tehát egy olyan esetheti, ha a nó, szépsége mellett még könnyű vérfl, lélnn, sziute öntudatlanul — csupán azért, hogy hasonlítson a férfiakhoz, — modorban, magatartásban, magaviseletében u ánoz/a ókét, tehát hogy kópiája legyen a férfiúnak — elfojtja magában a természetes nóiséget és felcseréli azt a férfias modor és magatartás szánalomra méltóan balav&ny utánzataival 1 Az történik hogy némelyik férfi a fejét veszti, de a túlnyomó rész. hirteleu feltalálja magát és úgyszólván beleugratja most már a nót ubba a helyzetbe, amelyben tnár csak késó megbánás és titkos keserű kónyek az egyetlen vigasz. Az. a parányi diadal, amit ezzel a fiirteléssel a mai fiatal nők elenyésző kis része elér, éppenséggel nem áll aránybau, és nem is fog soha arányban állani a mai századvégi leányok roppant tömegével. Vagy, ha tudják hölgyeim ! kérem önöket, mondják meg nekem, mivel jobb az önök helyzete most, mint volt akkor, amikor anyáink az ó kedves otthonukban fehér köténykét kötöttek inuguk elé éa a tűzhely körül sürögtek- forogtak, nagyanyáink gondos lelügyelote alatt és kizárólag a ház körüli teendőket látták el kedvvel, atnbiczióval; amikor bennük a lélek, valahányszor eszembe jut küzdelemteljM élet«, ellágyul szivem. — könny lopódzik szemeimbe; tokizor eisambe jut s félzsomlyécske, a mikor kicsiny gyermeknimnek ugyancsak föl zsemlyócskót adok reggelenként kezeikbe. Elgondolkozom, hogy nz a izegény fiúcska, mint dolgozott, miot álmttlankodoll, — mint didergőit egy föl ej'iakáo keresztül Mórt, hogy reggelre egy KI zsemlyócskót kapjoo. E« Dóba móg azt n hiórdemlett fól saemlyócskól Is as a gonosz egórke reggelre «Ivltte. Ilyenkor aztán nem volt; várnia, óhezni kellett dóiig, mig a jó anya keresett ói hozott valahonnan. Kórdi talán n k. olvasó, hogy miért lágyul el a szivem, — miért lopódzik kónny a siemaimbe, ba ea a kis lórtóDot e«tembe jut? Hit csak Mórt. mert tt a sokat szenvedett jó nsatooy na ón drága anyám volt, a at a kis árva fiú meg óo valók. Lengyel Jósaef, _________ unité. Mo naco tSrténetébAI. Aa Örök tnvass hasijáról Moeaeoról egy érdekes kóoyv jelent meg Eredetet tórUoetet nem róglben tette kézzé Síige Unstiáv, e «forgalma* bavór. jeles törté- oó«* es I A bért moetcoi bercaeg bizalmat embere Tolóé sehol se emlegetik Moat« Car lot e* at egest kis Moaarót oly gyakraa. miot nálunk, amiért Is nem less fólóalec« e könyv alapján egyet mást elmondani e kis országról, amelyről oly *ok balhiedelem ót hibás «eset vto elterjedte, hogy valábao erdemw «sokat Utalásai. Mart sktk e««k frlvolaágok e* lelu dolgok Mimájóock kapcsán gondolnak o hl* tool Írországra, mtjJaem reotelai fogják, megtudtál eiutta ást, hogy nem egy irányba« az. a mi telje« rokoataeevünket it megérdemli oem egy okeái fogta. Mily toka« kittokotaak oda, nem ám ötért miot ha a terme« tel ben akaróinak gyönyörködni, kanom Haitié haasoo vágyból. 8 ha m Ily emberek teastenofc Mai MSikitiunU *■* olUzalriz U'rjuil.
