Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-29 / 22. szám
22. szám. XIX. évfolyam „ SS Nyíregyháza, 1898. május 29. JSÍYÍRVIDÉK. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCS VARMEGYE HIVATALOS LAP JA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Mv-trJeloniW liotonlilzit ocvH/er. viwAnm,x»n. KloBgeUtl feltételek. Az eUfutitti pout*, rntgrendeUtek t a i l«f ««llml km« Wp.iUiU«,.,,l, he.yben hAzboz hordva . , uMkilihi idrgyduS Utndó /ef«ó- » "f*"*1* kér'<«k WM.____________________... ta mhUok Jóim Élek kiadó-lulajdonoz *^1.7 "k“?“ '"*l,k “k ‘*“"rl k,,,'ktil k4‘l<!*' 1 *"• '*«•*** k4‘>»‘ «•“«*•■ KJ« í,r?sy."“4 fonni ‘*l‘ uMküldé^ tárgyiba* leendő ,eW kíi Ám.......................................... MH|Í S-fy*d évre.................................1 . könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám A E«m4«> *• .Ufl*» ,««kü»k irr, (Janósxky ház) inU-zcndők. Mik két forint. Hirdetési dijak: VtinJ-ri nSgjvztr hi.z6a.slt sitit i.r tijszr ties* A kr.. tjab.zári kazla. ».Ul>u 4 kr «licitár! háljsf'l) (,ji *«. mini*» »gras *■!»• A kéziratok csak rllipi kívánatra • u íné. alán 0 kr. Imi* ik. lUetó kóluáglre kőidéinek tí..u A ijiH-lsn kóslaasnyek dgi Mronkinl U k, Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasensteln és Vogler irodájában Becsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. Nznbolcsvármcgyc alispánjától. 1 ollb. ijáráti fo»/.(ilzablrákiiak,Nj Ireiryháza város polgár- nienterének éa a községek elöljáróinak. Hirdetmény. A járási íöszolgabirák hozzám intézett jelentései- bél arról értesültem, miszerint egyes kézségekben még számosait vannak ma is olyan munkások, akiknek egesz évi fenntartását az aratás és egyáltalában a nyári keresmény feleslege szokta képezni s annak daczára nyári munkára még elszerződve nincsenek, nincsenek pedig azért, mivel az 1898. évi ll-ík térvény értelmében igazolvány váltására kötelezett ezen munkásokat — igazolvány hiányában — a munkaadók felfogadni nem akarjak s mindennek következménye végeredményében az loend, hogy a'keresetet nem vállalt munkás fenntartása bizonyos halárig a közönség kötelességét fogja képezni s mind e mellett a munkás éhezni, fázni lesz kénytelen. Jóllehet még egyetlen magyar törvény megösmor- totése körút sem fejlettek ki a kormány, n hatóság, sdt az egyesek olymérvú tevékenységei, mint éppen ennél, amulyik a gazda ét a munkás jogait biztosítani hivatva van, mindamellett úgy látszik, hogy egyesek fondorlatai miatt sem a gazda, sem u munkás részére u remélt jóllétet biztosítani nem fogja, sőt egyeseket mug határozottan kedvezőtlenebb helyzetbe sodor. Ezek szerint som a gazda, sem u munkás osztály helyzete kecsegtetőnek nem mondható. Ez aggasztó jelenséggel szemben a hatóság ismét igyekszik meglenni kötelességét, annak daezáia, hogy a részletesebb ósinertctés módozatait már csaknem kimerítve látja, 1 e batyuit csupán kel körülményre hívom fel külön ósebben az alsóbb fokú hatóság és u kóiönség ügyeimét. Első rendbeli figyelmeztetésem a munkásokhoz szól, melyben - azt kívánom tudomásukra hozni, hogy u igazolvány váltására kötolozctt munkást u törvény l& napig torjsdó elzárással éa IOU koronáig (erjedő pénzbüntetéssel rendeli sújtani azért, ha gazdasági munku Uljosilcsére igazolvány nélkül szerződik, tehát az uz eljárás, ha valaki igától vány nélkül vállal munkát, következményeiben nem a gazdára, hanoin kizárólag a munkásra nézve káros, a egyéb tekintetben még azzal a hátránynyal is jár, hogy az ilyen munka viszonyból származó követelések a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthetők, hanem j gazdajavai szemben felmerülő követelését a munkás csak ! a rendes bíróságnál indított peres utón kaphatja meg. Másik rendbeli ligyelmaztetéscm a gazdákon és munkásokon kívül az elöljárókhoz illetve az elsőfokú hatósághoz szól, melyben az idegen helyről felfogadott munkások munkájának zavartalan biztosítása érdekéből tudomására hozom a gazdáknak, hogy az idegen munkások számát es érkezésének Idejét előzetesen jelentsék he a főszolgabíróhoz, illetve Nyíregyházán a polgármesterhez s amennyiben a helybeli munkások zaklatásától tartaniok lehet, kérjék a hatóságtól a karhatalom kirendelését. Felhívom a hatósági közegeket, hogy az ezen ren- deletemben foglaltakat pontosan megtartsák és annak tartalmát a közönség körében a legkiterjedtebb módon közhírre tegyék, a kereset nélkül lévő idegen illetőségit munkások cltolonczolása ügyében kiadóit rcndeletcmet pedig szigorúan végrehajtsák. Nyíregyházán, 1898. május 27-én. Mikccz János, alispán. Szogóny-iigy. II. A szegéuy-ügy kérdésének megoldásúnál Tegnehezebb megszabni a szegénység határát s az államhatalom által feltétlenül biztosítandó segedelem mértékét. Ida e meghatározásban túl konzervatívok vagyunk, úgy sem tettünk eleget uz ügynek; ellenben bu liberális bőkezűséggel járunk el, úgy magát az állam hatalmát a vágyott-közösség természet ellenes és épen üzért veszélyes lejtőjére vezetjük, ez pedig — szerintem — sokkal rosszabb a semmittevésnél. Az előbbi helyzetben mindig mód nyílik a pótló javításra. Hol azonban a szegény-ügy s az ez alatt lappangó szocziúl-politikai követelmények u szükségesnél jobban lettek már egyszer dédelgetve, ott e kérdésben visszatérésnek helye többé nem lesz, mert ott az érdekeltek tömegének mesterségesen felcsigázott számával és erejével szemben az államhatalom ereje, mindig gyeng uek fog bizonyulni. E kérdés határának megszabásánál egyedül az államéletuek közgazdasági érdeke szalma meg az irányt. Testileg és lelkileg egynráut egészséges, erős, megelégedett s a nemzeti érzésben rang- edzett tagokat nevelni u társadalomnak! E feladatnak eszményi megoldásúban van ez az érdek kifejezve. Ezt azonban egy szabad államban, hol a cselekvésre való jog és tér mindenkinek egyenlő, csak úgy lehet elérni, ha az emberi természetnek ósi sajátsága, a létért való küzdelmet s az eszméuyek utáni törekvést illetőleg, érvényesülhet. Mind az, mi e természetes küzdelemnek mesterséggel útjába gördül, csak visszaesésre vezethet. Nem szabad tehát nekünk a szegények segítése kérdésébeu a vagyonközösség határához jutni, mert ezzel a szorgalmas munkássághoz, a családi tűzhelyhez és a haza iránt való lelkesedésre teremtett embert a korhely lustaságba, a családi tűzhely és honszerelera elfelejtésébe kergetjük. * A fenti szempontok figyelembe vételével a szegénység fogalmának meghatározásánál a valóságot akkor fogjuk megközelíteni, ha szegényeknek azt tartjuk, ki a test épségéhez legszükségesebb anyagi feltételek valamelyikében nélkülöz. Más Sióval, mindeuki szegénynek mondható, ki önhibáján kívül nem rendelkezik élelem, lakás és ruházat tekintetében azzal a minimális szükséglettel, amennyi testi épsége biztosítására feltétlenül szükséges. A „NYIRVIUEK" TÁKOZAJA. Drakulu és ti splrltlzinus. DrakuU ciluv alatt megjelent egy fővárosi ntpl' lapban, egy angolból fordított rogónjr. Ei * regény oly botráoyoaiu babonás (sut lerjeast, amely szégyen a l'J-tk szálad végére. Uram Siocker a tterióje és s nsgy Angliából kerül ki. Alt tanítja, bogy létezőnk bizonyos halottalin halottik, a melyek felkelnek nyugvó helyükről 6* ez emberek vérét kiazivjik, abból táplálkoznak, és az által szaporítják a vampyrokat, mert akiket így megölt egy vatnpyr, szinte vámpírrá változik. C-ak ügy lebet ékel ártalmatlanná tenni, ha egy karót a szivén kereattül őrnek ée a faját levágják. — De ba koporsójukra, a melyben feküszoek, szentelt ostyát vagy feszü letet leesnek, nme. hatalmuk felkelni Nem vzeretik a szeotelt dolgokat. Szeréé állítása sterlet, tudósok tanul máoy tárgyává tették a vampyrokat, nagy nehezen sikerült felfedezni DrekoUt, (mert ék nagyou ravaszok, kljátuák üldözőiket) és ezáltal ártalmatlanná teont, hogy karót szőriek a szivébe és levágták a fejét. Mi kor a kárét e szivébe döfték, nagyot visított és köddé ssétfo-zlott. Tódnak a vsmpyrok mindenféle alakot ölteni, kol kutya, hol farkas, óéba deaevér a tkbao is meg- jeteeeek. Nem emeli egy cseppet sem tónak a lepnek tekii- lélyét. amely ilyen babonákat terjeszt a köooyenbtvék félrevezetésére. — Valóságos ponyvnirodalom számba Begyen ; szerintem bűn ilyet terjeszteni, mert bs c-ak miét mesét ideák elé megjárná, de miot megtérem dolgot besaéli n szerző. — A mely országnak vzn Skaksperje. Byronja, as olyeo cztvilinltl országink sem szabad leone térni, begy ilyen botrányosan babonás hit terjeaitansák. A .Nyirvidék* tárcsájában megjelent egy csikk, melynek cslme: ,A jövondőmondó tallér,* — Szerzője abban a meggyőződésben él, hogy ó alaposan semmivé tette a spint izmust. — Nagyon téved ciikkiró; az é zrgumentálásai egy cseppet sem ártaozk a tpiritizmua nak, tót bzztnálnak, mert ezáltal még jobbao terjed Tagadni könnyebb valamit, mint megczáfoloL Arról a spiritistak oem tehetnek, ámbár ozgyon sajnálják, hogy Aodorka Sándort mog nem térítette az a néhány spl- ritisztikai ülés, amelyen részt vett. — Nem ezért nem jelentek meg szellemek, mivel respektálták czikk íróját, annak más oka lehetett. Égést egyszerűen oem volt alkalmas médium jeleo, vagy a médium nem volt elég nyugodt. — Nem mindenkinek adatik az az itteni adó many, bogy médium legyen, aat meg kell érdemelni Arra nem szabid elbizakodotiotk lenni, hiszen alázz- (osság a főéivé a epíriliattoak, a médium cvak csikót éa boldog, ha zegllbet embertársain. Caikkirö szerint csak ások gondolkozhatnak józanul. akik tagadják a spiriiltmat léijogo-u tagéi. Oh embert gyarlóság. — Minden egyes ember kevés kivétellel azt képzeli, kogy a mit é fel oem foghat, az nem ia létezhet. Ölvén Billlé híve vzn Bár a spiritla- Busatk, kétszáz hirlspjok és olyan küayvtáruk van, bogy a leghosszabb életű ember i«o bírja átolvasni Rs elé áll Aodorka Sándor és tál állítja, hogy az az élven Billlé spiritists mind bolond, mert nem ügy gondolkozik, mint é Minden ember kőién egy tanulmány, aa embernek pedig n gondolkozó tehetsége képezi tulajdonképpen benne a felsdbb lényt. Hogy Zéla tébb társaival leleplezte Conedon kis nsezooyt. ttl is elhiszem, min deal fel baust Isik üzleti caélskra éa csalnak, ez sem bizonyltja, hogy Conedon k. a. esete miatt ss egész spiriUzmovt el kell ítélni Annyian megtámadják a sptrtUtmavt; mórt asm támad ják meg n vallásokat, htazen majd minden vallás tele van mislicismuasal. Fel (adjak e fogai az Istent. Nem bírjuk ni é nagyságát felfogni és még Is meonyi blvéjs vso. Un Istent hisszük, hinui kell a lélek halhatatlan- ■ágát is, év ba az a szellem, a mi bennünk egyedül isteni, elhtgyja porhüvelyét, mért ne lenne annak hatalmában a földre leszállói és bennünkst szegény embereket, a kik a sötétségben ispogatédsonk felvllégo- sltoi és a jó útra vezetni, mert rovssra nem tinit sem Allan Hsrdek. sem Adclma. sem pedig Tővélgyl Tilosa. Aki csak azért lesz spirilista, mert kivlnctl a jövőre és a túlvilágra, az ugyan megjárja, mert kíváncsisága ki nem levs elégítve. A szellemeknek nem szabad mindent elmondtál, ámbár ék mindent tudnák — ítészemről sóba nem kérdetek semmit sem élről • világról, sem a másikról, hogy ml lesz z jövő, nem vagyok rá kivaoeai. megérem vele, ba akkor megtudom, mikor az Ideje eljéo. Nem értem, hogy lebet ttl moadaoi. bogy bz a Spiritismus dívik, mért oem Irhitot Uram .Stocker Drákóiéról Mar eagrdjaa meg etikkiré, hv kétségbe vonom tlapos tudományai a sptriiltmu-rél. mar pedig amit az ember alaposra nem ösmer. oem ti ítélhet felette. — Mért btrsguvtssk dty • spirllltmaira, kisses mi spiritiszták oem erőszakoljuk irakira meggyőződést! a kai. mint bogy n hitet nem Is lehat erőszakolni, bit mert félnek tőlünk, hiszen mi nagyon türelmes és behés emberek vsgyoak, senkit sem (imádunk meg. keleti mi érékftsea ki vtgjnak téve. bogy minden fslülstesra gondolkodó material ista által megtamsdutook. és kt- gnayoltatnak. — Meg kél) hegyii mindenkinek saját méggyőződévét, senki sem leket lékéletei, de a spin. Ultik térakvéee ■ steilem tökílelöltése. Ki a rövid élet asm el#« arra. folytatódik a túlvilágon Még at is meglehet, hogy ka ásderks Hándor valamikor többlétre t-eaderül. a szelleme majd isciraáJédik agy njoo- uütütl gyermekbe ét mire felnő, n legbnzgébb terjesztője lest a spiriUamns tanainak Ü. «Ilka. Mai ssxdznutiU *4 oldatna terjed.
