Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-16 / 3. szám
„Pí Y f R V I D É !{.<• A vármosyei telefon berendezésről. Sajnos dolog, hogy nálunk is napi rendre került a szocziális kérdés. — Jött a baj, mondhatni j.írvány- szerüleg, s terjed, miként a futó tűz. Jó szerencse, hogy eddig égő zsarátnok nem jelzi utjai. — £ nagy epidémia tovaterjedésének meggátlására készen, sőt légy tér-készén állanak az orvosok : a közigazgatási hatóságok, közbiztonsági közegek .személyében. Meg is tesznek ezek mindent a baj elhárítására. — Minden bajnak, veszedelemnek legjobb orvossága a gyors segély, mely minél hamarabb érkezik, annál gyökeresebben gyógyít. Már pedig e megyében hiányzik a gyors segély- lehetőségének legfontosabb eszköze, a telefon berendezés. — Ennek a megvalósítása érdekében közlőm én c néhány sort. Tudomásom szerint a vármegyei telefon-hálózat elkészíttetése iránt évekkel ezelőtt érkezett miniszteri leirat, a megvalósítás azonban anyagi akudalyokba ütközött. Mint a tiszai járásba beosztott szolgabiró, a járási telefon-hálózat létesítése szempontjából akkoriban magam is adatokért fordultam egyik budapesti ezéghez. s annak válaszából szintén meggyőződtem, bogy a községek c-ak nagy anyagi áldozatok árán viselhetnék cl a felmerülendő költségeket. — ila jól emlékszem, még a felállitási költségeken kívül évente I ö frtol kellene minden kedvezményes előfizetőnek, — tehát minden községnek is — fizetni. Már pedig ez telette sokra megy. A jelen nehéz viszonyok közt azonban az anyagi áldozatoktól visszariadni nem szabad. Hiszen egy ily nagy telefonhálózat minden tekintetben nagy áldás. A jo közigazgatásnak elengedhetetlen kelléke. Emberi és állati járványoknál megbecsülhetetlen. Üzleti es kereskedelmi szempontból nagy előnyt nyújt. A közrendészet terén, bűncselekmények megelőzésénél haszna kiszámíthatatlan. A legfőbb ideje lenne tehát most ezen elfajult társadalmi kérdés felmerültekor gondoskodni e modern intézmény létesítéséről, akkor, midőn alapos kilálás van arra, hogy a felállítás körüli eddigi anyagi nehézségek megoldásánál a tninisterium tetemes engedményeket fog nyújtani. Mi még a kezdet nehézségeire sem hivatkozhatunk, mert tudvalevőleg u telefonhálózat mar több törvényhatóság területén készen van s minden tekintetben bevált. Oleliváry Pál. Az ipar fejlesztése. Az a mozgalom, melyet az Országos IparegyesUlet uj iparágak meghonosítása érdekében néhány hét elétt megindított s azéta nagy buzgalommal folytat, mind inkább komoly formákat ölt. O.yan viszonyok közt keidé ött ez a mozgalom s fejlődésében olyan irányban mozog, hogy méltán lehetünk iránta bizalommal és várakozással. Épp ezért érdemes is a dolog arra, hogy foglalkozzunk vele. A magyar iparfejlesztés mozgalmainak félszázadov nál régibb története vau. A negyveues évok elejéu Kossu'h Lajos indította meg a legelső ilyen mozgalmat az ipari „Védegylet“ keretében b akkor került a „hou ipar“ jelzés legelőször forgalomba. Volt is hatása, ered ménye ennek a legelső mozgalomnak s ha a rákövetkező évek eseményei nem idéznek elé általános felfordulást, az eredmények kétségkívül maradandók lettek volna. A kiegyezés óta már nagyon gyakran találkoztunk hasoulü irányzatú kezdeményezésekkel. Kicsiny és nagy emberek ismételten léptek előtérbe olyau tervekkel és javaslatok kai, a melyeknek megvalósításától iparunk hatalmas fellendítését vélték előreláthatni. Több esetben kelt is némi felbuzdulás az ilyen kísérletek nyomában, valami nagy eredmény azonban sohasem mutatkozott, mivel túlnyomó részben előmunkálat, sz-kőrtés s főként körültekintés nélkül akartak hirtelen nagyot létrehozni. A társadalmi mozgalmak ilyen eredménytelensége kényszeritette Magyarországot u'óbb arra, hogy az ipur- fejlesztés, a. állam feladatkörébe vonják, illetőleg, hogy az iparfejlosztés közvetlen eszközeit az állam jőve dóiméiból bocsássák rendelkezésre. Ezt a társadalom utóbb úgy megszokta, hogy egéazeu természetesnek találta. A nyolezvanas években teljes virágzásban volt ez a felfogás olyannyira, bogy Brross Gábor 1890 ben létrehozta az állami kedvezményekről szóló törvényt, amely az állami ipar protekciónak legiukarnátusabb megvalósítását mondja ki. Ez a törvény, s azok az intézkedések is, a melyek megelőzték, kétségkívül sokat, nagyon sokat lendítettek a magyar ipar ügyén. Több, rniut tiáronwáz uagyobb- szabásu iparvállalat jött létre az állami kedvezmények révén, az exportképes iparágaink túlnyomó része is onuek a rendszernek köszöni meghonosodását. Ellenben meg volt az állami támogatást biztosító törvénynek s általában a protekciouismus politikájának az s nagy hátráuya, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a társadalmat s egyszerűen negligálta azt a nagy erőt, mely a társadalom támogatásában az iparfejlesztésre nézve rej lik. Mi sem természetesebb, miuthogy az rkkéut mellőzött társadalmi erő elszunnyadt a aa ipar érdekében még azt sem tette meg, a mit régebben. Ily módón aztán ismét uem jöhetett létre a két nagy erőnek az az együttműködése, mely igazáu hatalmas és állandó eredménye két biztosíthatott volna iparunk javara. S ennek a hiányát most is állandóan érezzük. Mert arról teljesen meggyőződtünk, hogy ipiruuk nagyarányú fellendítése a két hatalmas iparfej e<stó tényező együtt működése nélkül lehetetlen. Sem az állam egymaga, sem a társadalom egymaga nem hozhatja meg a teljes eredményt, mert mindegyik csak egyoldalúan tudja er vényeaiteui a maga cselekedeteit ős közrehatását Az állam létrehozhatja ugyan a legkülönbözőbb iparágakat a kezében levő protekciónista eszközökkel, de a már létrejött ipart táplálni s ezzel fentartani természetesen nem képes. Ez a feladat a társadalom hatáskörébe esik s így csakis erről az oldalról vihető is keresztül. Abban a helyzetben, amely iparfejlesztő politikánkat manapság jellemzi, a fentebbiek szerint tehát főkén- a társadalmi erők hozzájárulása hozhatja meg azt a bat tást, amelynek nyomán általános fellendülés támadhat. S az Országos IparegyesUlet valóban jól ítélte meg a vi-zjoyokat ős helyesen választotta meg a megindítóit mozgalom eszközeit, amikor az ipari és kereskedelmi tár-adalmat akarja a magyar iparfejlesztés szolgálitéba állítani. Igen okosan tette, hogy ezúttal nem újabb állami kedvezmények kieszközléséről vau szó, hanem arról, hogy a magyar kereskedelmet meghódítsuk a magyar ipar munkaadójául. Majdnem csodálatos, hogy mlndezideig tétlenül tud uk nézui azt a furcsa állapotot, hogy fejlődő s mindjobban növekvő kereskedelmünk teljesen a külföldi ipar szolgálatában áll. Semmiféle más eszköz nem lehet olyan közvetetten segítője egy-egy iparágnak, mint a kereskedelem. Ez láthatja el munkával az illető iparágat, ez biztosíthatja a fogyasztást részére, ez közvetítheti az iparág készítményeinek közismertté vállát gyorsabban, jobban s eredméujfesebbrn, mint báruii< más. S mi mégis teljesen számon kívül hagytuk mindeddig ezt e legbiztosabb s legolcsóbb iparfejlesztő tényezőt. A magyar kereskedelem, mely teljes mértékben élvezi az állam és a társadalom jogi és anyagi támogatását, ma túlnyomó részben idegen érdeket szolgál; benne bírja legerősebb várát a külföldi iparczikkek behozatala. Ez az, a mit legelőbb meg kell változtatnunk, mert ez a természetellenes állapot a legmagasabb gát a magyar ipar fejlődése előtt. A most folyó iparfejlesztő mozgalom vezetői igen jól tudják ezt s ezért intézték úgy a dolgot, hogy a mozgalom érdekében létrehozandó társadalmi közreműködésbe legelőbb is a kereskedelmi köröket vonták be. A Budapesten szőkelő kereskedői testületek hazafias elhatározással rögtön felajánlották a magok erejét a közős czél elérésére s a mozgalom minden stádiumában a kereskedői vélemény foglalja el a vezető szere pet. Nagyon helyesen vau ez igy, mert hiszen ép arról van szó, hogy miudeuekelőtt kereskedelmünket nyerjük meg iparunk javára. A kereskedelem, ha magára vállalta iparczikkeink terjesztését, feltétlenül kérész ül is viszi ezt a feladatot, lévén a kereskedelem a legbiztosabb közvetítő csatorna a fogyasztás minden rétegéhez. A kereskedelem ős ipar közös munkája a legjobb eredményekkel biztat a legújabb iparfejlesztő-mozgalom tekintetében. Annyi bizonyos, hogy ez a közös oiunka valósággal megnyitja a teret az uj iparágaknak s biz tosiiji nekik a fogyasztást vásárló-közönségül. Ha a társadalmi erők ilyen szép együttműködéséhez most az állam is hozzájárul a maga segítségével, úgy együtt lesz miud az a tényező, amely a czélhoz Vezethet. S ebben az esetben az eredmény: a magyar ipar fellendülése, uj iparágakkal * való gazdagodása úgyszólván elmaradhatatlao, Bollus. A pol?. olvasó-egylet közgyűlése. Városunk aluszókony társadalmi éleiének ez e régi, pezsgő életű intézménye a múlt héten tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, Le//lcr Sámuel főgim. tanár, egyesületi elnök vezetése ős a tagok élénk részvétele mellett. ■ - s. Lef/ler Sámuel elnök megnyitván a közgyűlést, a kővetkező szép jelentéssel számolt be az egyesület múlt évi működéséről: Mólyen tisztelt egyleti közgyűlés! „Midőn a munka küzdelmeiben kifáradt férj e falak közé lép, itt nincsen kitéve a vagyonból való kifosztás esélyeinek — hiszen a nyerészkedő játékok igen bölcsen, száműzve vannak helyiségeinkből. Nem remeg az anya azért, hogy férje a helyiségbe érve elveszti, s könnyelműen elfccsérli a gyermekek fenntartására nehéz munka árán megtakarítóit filléreit, nem remeg a feleség azért, hogy a férj emberi méltóságát lealázó mulatozással kiforgatva egyéni természetéből, indulatosan tér vissza előbb meg csendesen elhagyott tűzhelyéhez . . . nem, meri tudja, hogy e helyiségben nemes szórakozásasl uj erőt merítve még fokozottabb erővel teljesiti családi szent kötelességét. 11a nem lennék meggyőződve ezen állításom igazságáról, egy pillanatig sem haboznám a felelt, hogy elítélő nyilatkozatot koczkáztassak az egylet közgyűlése elölt egyletünk mivoltáról s nem tudnék meghajolni oly bizalom előtt, mely csekélységemet ismételten ennek élére állítani szíveskedett. Ezen nemes egylet tagjainak egyéni szabadságát legkevésbbé érinteni akaró szándékkal kell, mindamellett kell megjegyeznem azt, hogy még sem tapasztalok oly meleg érdeklődést és közreműködést a testületben, mint azt valóban remélnem lehelne. Pedig az eszközök kellő arányban állanak rendelkezésünkre. Kényelmes helyiség, megfelelő kiszolgálat, másfélezer kötetet meghaladó könyvtár százakba kerülő szépirodalmi es njpi lapok állanak rendelkezésünkre. A pénztári adatok szerint az egylet bevétele kitesz 1901 frt Ki kr. kiadása pedig 1761 frt 71 kr. összes vagyona pedig 1591 frt 5 kr. Ki van zárva minden békélrontó politikai torzsalkodás vagy korteskedés és csak egy czél lebegett e testület élére eddig állított tisztviselői kar [előtt: A közművelődés emelkedésének szolgálata s ezzel szerény társadalmi életünk emelkedése s a hazafiul erények független ápolása. Lepjen szabad rcménylenem. hogy mindinkább megérlelődik minden polgártársam szivében azon meggyőződés, hogy egymást megismerni s a kölcsönös érintkezés állal megbecsülni is e közös találkozó helyen i.yillk a legjobb alkalom, hogy az igaz művelődés terjedése legeiősebb gátat emel a társadalomban felburj.mzani erőlködő ferde-egeknek es jogosulatlan elégedetlenségeknek; legyen szabad reménylencm azt, ha nem is az én csekély közreműködésem mellett, hogy az egylet helyisége az arra alkalmasnak kínálkozó naplement! arakban jobban és né- I pesebben meglelik, mint a kavehizak bűzös és leggyakrabban erkölcsi romlottságot szülő légköre. Ezen elnöki jelonb-s után kezdetét vette az általános tisztujitás. Miután nem kéretett szavazás az egylet | élén álló tisztikor egyhangú felkiáltássá! következőleg alaS I kittatott meg: Elnök: Lef/ler Sámuel, titkár: Btasa Endre, pénztárnok: Barkóciy Barna és könyvtárnok: Stoff'an Laj jo*. Meg választatod továbbá a IS választmányi tag; és j pedig: Király Sándor, Ortotstky Gyula, Bencs Lástló, Béke ffy Lástló, Déry Dániel. Májersiky Béla, Horváth Gyula, Patár 1st, in, Bociké Lajos, Markó Mihály, Stoller 1' errors, (Jr. Mesko LLslo, Dr. Prok Gyula, Bánó Pál, Buliinan Endre, Jánóstky Emire, Siilágyi János, D. Gaál Gyula. Póttagokul: Ciernik András, Snnolár István, Dö- | motor György és id. Uibján Dániel. Végezetül indítvány folytán határozatba ment a batyusbálnak a megtartása. Eséssségiigyi jelentés. Syiregyháta egészségügye deciemberben. A lolyó év deczember havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvet adatait, jóval kedvezőbbek voltak, mint a múlt év megfelelő havában. Az elmúlt év deczember havában elhalt 80, addig ez év deczember havában a halálozás 67-et mutal, kevesebb tehát 13-al. Nem szerint elhalt II 32, nő 35. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 37, földmives gazda 18, iparos és kereskedő 9, értelmiségi 3. Ezeken kívül halva született 3, kora szülött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 5. Törvénytelen ágyból származó elhalt 2. Élve született 110, és pedig: 51 fi éá 59 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 3, és pedig 2 ti, 1 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 43-al. Házasságot kötött 37 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kuth; fi 5, nő 7 — 12, ág. evang. fi 16, nő 17 = 33, helv. hitv. (1 2, nő 1 3, gőr. kalb. II 7, nő 9 — 16, izraollta fi 2, nő — = 2, unitárius 1 nő = 1. Éleikor szerint 0—1 évig = 24, 1—5 évig — 9, 5—7 évig — 5, 7—20 évig ^=3, 20—30 évig => 2, 30—40 évig 5, 40—60 évig 4, 60—80 évig — 15, 80 éven felül.—; összesen 67. A város belterületén elhalt 40 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 20, kik közül nem lett gyógykezelve 5, 7 éven felüli volt 20, ezek közül nem lett gyógykezelve 2. A város belterületén elhalt 40 egyén közül tehát nem lett orvosolva 7 egyén. A város külterületén elhalt 27 egyón, kik közül 7 éven alól volt 18, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 4, 7 éven felül volt 9, ezek mind gyógykezelve voltak, a külterületen elhall 27 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 4. Az összes 67 elhalt közül tehát 11 nem lett gyógykezelve, Sem orvosrendőri hulla szemle, sem orvosrendőri bonczolás nem volt. Törvényszéki bonczolás egy agyonszúrt egyén hulláján lett elrendelve. Orvosi látleletet egy könnyű testi sértésről állítottam ki. Piacz és élelmi szerek kedvező eredménnyel vizsgáltatlak. Nyíregyháza, 1898. január 7. Dr. Trpjtlcr Soma, tiszti orvos-főnök Lapunk t. előfizetőit az előfizetések szives megújítására ismételten tisztelettel fölkérjük. A községek t. elöljáróságait szintén kérjük, hogy a hátralékos elö/izetósi dijakat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Tisztelettel: n „Nyírvidék“ kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. A vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 24-díkén d. c. 10 ólakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés 81 pontból álló tárgysorozatába több érdekes ügy van felvéve. Ilyenek: a belügyminiszter leirata az állami anya- könyvvezetők javadalmazásának fölemelése kérdésében! ugyanennek leiratu a jegyzői nyugdij-szabályrendclet módosítása tárgyában; a honvédelmi miniszter leirata a Bultler-féle Ludovi cai alapítvány felosztási tervezete tárgyában; ugyanennek intézkedése Nyíregyháza katonai lakbér osztályozása ügyében. A törvényhatóságok átiratai közölt érdekes a fővaros megkeresése, a Kossuth Lajos szobor-alapra begyúlt pénz oda küldése tárgyában. — A vármegye közigazgatási bizottságának jelentése egy hitel-szövetkezet alakítása iránt tett intézkedéseiről szintén altalános érdeklődésre tarthat számot. Megszólal a vármegyei monográfiát szerkesztő bizottság is s helyi bizottság alakítását kéri. Szélesebb körben kelt érdeklődést a párisi nemzetközi kiállítás m kir. kormánybiztosának megkeresése s a népszabadság-ünnep országos rendezóbizotlságának, a népszabadság félszázados évfordulójának megünneplésében való részvételre s támogatására való fölhívása. Ezen gyűlésen tesz jelentést a küldöttség n kötelező tűzkár biztosítás behozataláról. A közgyűlés minden valószínűség szerint két napig fog tartatni. Telekkönyvi betéUzerkesztó munkálatok. Az igazságúgyininiszter a napokban leiratot intézett a varmegyéhez, amelyben értesíti a közönséget, hogy a telekkönyvi bctéUzerkesztű munkálatok foganatosítását a nyíregyházi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság területen elrendelte. — Egy ezred katonaság kirendelését kérte tudvalevőleg a vármegye legutóbbi közgyűlése a belügyminisztertől, a varmegyénkben mind inkább terjedő és fenyegető jellegű szoczialista mozgalom esetleges kitöréseinek elnyomására. — A belügyminiszter a napokban válaszolt a vármegye fölterjesztésére s értesité ebben á
