Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-24 / 17. szám

— ( taló automaták. Nem tudjak, bogy ki rau a vasúti automaták felügyeltjével megl tava, ti - annyit tudunk, sőt tapasztaltuk, bogy, sitiiden i hanyagul kezelik már többször történt, hogy kifogyván a hirde­tett tartalom, a közön-ég bedobott pénzét kidobta (de nem a gepj, mert üres lévén a gép, semmit sem kapott érte. Az állomás felügyelőségéhez foidu unk, bogy e visszaélés megszűnjék, mert nem fogjuk tekinteni, hogy csak ejij krsjezárröl vagy e.jy hatosról van sző ; de ko molyabb irányban intézkedünk. A többi nevében: Ejy a htuajtottak kőiül. — A klslétal szuezi Allsták. Múlt év deczember 17 éu a csendőrök a kis létai szoczialista munkásmoz­galom négy vezérét, névszerint: Breta Jáuo-t, I’opovics Miklóst, Gebri Jánost és Kovács Karoly: elfogták. Erre Osázecsoportosuit vagy 150 ember és követelték az él- fogottak nzsbadonbnesálását. s midőn a c-endórék eze két a nyírbátori járásbírósághoz kisértek be, a tömeg utánuk meut, először a azolgabirótöl követelve az el fogottak szabadonboc-átását, majd fenyegető állást fog­lalt a járás bíró tág előtt a fenyegetéssel akart követe­lésének érvényt szerezni, végre a csendőrök szurony szegezve Qzt -k el a tömeget a járásbíróság elől. £ zendtllők ügyit keddeu kezdte tárgya.ni a helybeli kir. törvényszék. Miudeuik beismerte, hogy szocnailsta, legtöbbem beismerték azt is, hogy a járásbíróság elé mentek a tömeg között, de erőszakoskodni nem akartak a csak kérni akarták az árlatlaoul elfogultak szabadon- bocsátását. Ketten azzal is vádolva vannak, bogy mikor a csendőrök szuronyrohama után eredménytelenül visz- szatértek Kis-Lltára azzal izgatták a tömeget, hogy fel kell akasztani a jegyzőt és bírót, mert ók az okai mindennek. Mindketten tagadták ezt. Mindegyik tiltsa kozott az ellen, hogy földosztást akart volna, ámbár uehányan beismerték hogy V rkonyi lapjából azt ol­vasták, de ók ezt nem helyeselték s c-ak a harmados föld helyett felesut, valamint o .taksa* néven ismert Ingyenes munka eltörlését követelték. Volt a vádlottak között egy fiatal meuyecake is, Szegedi Károlyné, ki azzsl volt vádolva, hogy ó biztatta legjobban a tömeget az erőszakra. A vádat Síikwiy Lryönjy kir. alllgyész képviselte, a vádlottakat Kovács Zsiymond védte. A tárgyalást, nagy érdeklődés mellett, Uicsőfi Sándor törveuyszékí bíró vezette. A törvényszék három napi tárgyalás utáo hozott Ítéletet a G5 vádlott agyeben b elitéit közülök 35 vádlottat 3 hétre, 2 vádlottat 2 hónapra s 1 vádlottal U hétre A többieket fölmentette. Az ítélet ellen úgy a kir. ügyész, mint az elítéltek felebbezést jelentettek be. — Egy „u" betű ii törvényben Kovács Albert budapesti ref. theológiai tanárt tunári fizetése után községi adóval tóttá meg a főváros. Kovács ezt ki is fizette, de kérte egy-zerstnind a kifizetett községi udók visszatérítését is, az 1882. évi 21). t-ez. 104. szakasz t alapján, mely kimondja, hogy tanárok, tauítók a községi adók alól mentesek A főváros, s ugyancsak a főváros közigazgatási bizottiága Kovács Albertet kérelmével elutasította, mert a törvény a hivatalos .‘"adás szeriül azt mondja: .az államhlvatalnokok . . . stb............a törvényhatósági tisztviselők, tauárok és tauitók . . . stb. . . . községi adók alól mentesek* E szerint tehát csakis állami és törvéuyhatósági tauárok és tanítók mentesek a községi adók alól. Ezen határozat ellen Kovács feleb- bezést adott be a in kir közigazgatási bíró-ághoz, amely­ben azzal támadja meg a közigazgatási bizottság indoké lását, hogy a hivatalos kiadásbau a törvénybe sajtóhiba csúszott be, mert az 1872 évi 20 t. ez 101 sziknstá- nak eredeti kéziratában az a sróc-ka uii.es meg. Vagy- ia a törvény szövege ez: .A lamhivataluokok . . . stb. . . . törvényhatósági 'isztviselók, tauárok és tauitók . . . stb. . . . községi adók alól mentesek*. Kovács okosko­dása szerint az a szócska lényegesen megváltoztatja a törvény magyarázatát, mert hí az .a* szócska benne van a törvényben, akkor ez kitétel: .a törvényhatósági tisztviselők, tanárok és tanítók . -. stb. . . . községi adók alól meutesek egy mondat, s így csakugyan üty értelmezhető a törvény, hogy c-ak állami vagy törvény hatósági tanárok éz tauitók menteaek* a községi adók alól. Da ha az a szócska nincs benn a törvényben, ekkor ez a kitétel: .törvényhatósági tisztviselők, tauárok és tanitók . . . atb. ... a községi adók alól meutesek*, két mondat a Így a törvény akkép értelmezendő,hogy : törvényhatósági tisztviselők mentesek, továbbá tanárok éa tanítók mentesek a községi adók alól. Ezen értei mezéa szerint pedig a törvény az öaszes tanárokra éa tanilékra, nemcsak az állami és törvényhatósági taná rokra és tanítókra vonatkozik. A közigazgatási bíróság az órai. levéltárból bekérte as 1872 évi 26 töryény csikk 104.,szakaszának eredeti kéziratát, konstatálta, hogy a kérdésos .a'szócska a király által aláirt eredeti kéz iratban csakugyan nincs meg. tgy az érdekes ügyben, a közigazgatási bíróság hosszú tauácskozás u'án a következő Ítéletet hozta: .A közigazgatási bíróság a határozathozatalt ez ügyben közigazgatási osztálya «lé terjeszti*. — Egy kiváló aenemüvéaanó. IU tutor fér Elia kisasszony, városunk szülötte, a jövő tio folyamán .Ibolya keringi“ cziin alatt zeneművöt szándékozik kudni Kelkéri tehát a ZOlloértő és zenepártoló közölt-'g t, h<»gv szives megrendelését a szétküldött megrendel- -i iveken megtenni kegyeskedjek, hogy a nyomtalan lo pc, lányok számáról tájékozva legyen..— A zenemű elótuele-i ára 1 írt. Gyűjtőknek liz után egy 11-.-leletpéldány jár. - t’gy a megrendelések, mint az előfizetési jx-nz- t a ».-érié nevére czimezve, Nyíregyházára küldendők. — Öt és tiz koronás cziistpénzek. A nt*v for­galomban levő, 112 millió forintot kitevő alUm-jey' helyébe, mint a fővárosi lapok írjak, 10 korom- . . -i-t- értnéket vernek. Azonkívül veresre kerül nn-g 160 mdh« 5 koronás ezüstérme is. Az alakjuk m g fog fel- ’ni .< régi kél-forinlosoknak és rendkívül müv. kivitelben készülnek. Első lapon Óíolsege melik- jx- le-.-, latival-■ a hátsó lapon pedig a sas, továbbá a köveik-. . 6 korona, azután a verés óvszáma, azután rövidíti .t következő körülírás lesz rajta: ,Kr.inri-u- J- - p rv­I. D. ti. Imperator lles Bohémiac, Gáli lllyriae etc., el Aposlolicus It.IS Hungáriái * I szélén mélyítőit verettel lesz látható Őfelsége jelmondata „IN T 1 R V I D É Hu .Viribus unitis.* Összesen Go millió korona aj esúst- ermét fognak verni. Ebből t-V.MJO.OOO korona osztrák-, és 15.200,000 korona magyar-veretű lesz — A Bjeruiekbetességek keletkezéseinek meg gá’olbaiá-v abban rejlik, hogy a gy-rmek oly edzrtt és erő: ellenálló képe--éget kifejtő szervezettel bírjon, in-ly a baj csiráját fejlődni nem engedi, különféle ezt czélzé gyógykéazitméoyek vannak forgalombio, de álta- láuo-au tudott dolog, bogy csak egyetlen sier létezik, mely a hoazá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel; a e szer a c uktmájolaj. A gyemekek a kézén séget csukamájolaj bevételétél undorodnak a ezért nagyon bezagpétolé a / illán-féla c-ukamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen szaga nirca a gyermekek, valamint felnőttek szívesen vérzik be Főraktár Korányi Irnro gyógyszertárában. Nyíregyházán. — Az Első magyar általános biztosító-társa­ság negyvenedik évi rársrámadá-át a múlt hónapban terjesztette a közgyűlés elé, melynél még eddig évről évre csak emelkedést tapisztallunk. Ajánljuk is e derék és magyar intézményt olvasóink figyelmébe, de nem csak mint minden izében és cselekedeteiben magyar intézményi, hanem a mai korban a mindenféle ilynemű biztosiló lár-ulatokoál előfordult a biztosítottak érde­keiről auoyíra megfeledkezett s elleniéiben helyezett tári-u átok mellett, mint igazán kuláns és megbízható, a magyar lovagjai jelleget magán hordozó társulatot, nemcsak tűzbiztosítás, hanem a most már küszöbön lévő jégbiztosítá- és életbiztosítás terén Is Bővebb fel­világosítást nyújt s kérdezőskódésekre készséggel vála­szol a társulat helybeli képviselője Zucker Henrik. IRODALOM. Petőfi-A Ibum. (A Potófi-tlrisstg m-gliit isiitől szerlcJitoltéli: Uirtólc btjos, Kodrődy SZud r és Szína Tjiniii Az AttirniFuni írod. és nyom- dsi r.-t. kiadása. Ara fűzve t) írt, disskütásben 8 frt, pompás celluloid-hűiéiben 10 frt ) Kétszázad előtt rügyfakadás idejőu kelt ki a vér- áztatta magyar földből a szabadság palántája. Kápráz­tató unpféu)beu fürdőit s a lelkesedés melege táplálta 3 aztán vib ír jótt, rettenetes fergeteg, a mely végigsöp­rőit hazánkon s letarolta legszebb reményeinket. S bosszú csönd állott be. Da félszázad előtt meg­testesült Ige újból feltámadott, s ma a magyar uemzet szabadon, büszkén Uunopellieti és ünnepli meg a ma gyár szabadság születése uupját. E dicső napuak emlé­kéhez fűződik örökre a szabadság Iánglelkn dalnokának, Petőfi Sándornak a ueve. A kultusz, a melyet a ma­gyar uemzet e névvel űz, a legszentebb, a legmagssz- toaabb: a maga géniuszát, nemzeti létének ősforrását tiszteli és dicsőiti benne. S midőn a Petőfi társaság általános uemzet! szépirodalmi czélokou kívül a Petófi- kultusz ápilását és terjesztését tűzte ki magának fel­adatú1, nemzeti missziót vállalt magára, amelyért hála és elismerés illeti meg. A IV-öli kultusznak egyik ragyogó momentuma a/, a melyben a Petőfi társaság közkiucsé teszi mindazt, a mi értékeset és szépet Írók és művészek produkáltak Petőfi dicsőítésére A Petőfi Album, a mely most hagyta el a saj ót, méltó arra, hogy ereklye gyűjteménynek (ekiutse minden magyarul érző ember. Akikre a Petőfi tár-asAg az Album szerkesztését bízta, jogos önérzettel mulathatnak rá, hogy megbízatásuknak híven, a ma gusztos czélm-k megfelelően tettek eleget. Összegyűj­tötték a Petőfi Albumban a legérdekesebb egykorú fö jegyzéseket s a modern magyar irodaion) termékei bői mindazt, a mi a költő életének és múveiuek meg világítására szolgálhat. Elvonul előttünk az egész — fájdalom oly rövid — korsz-k, a melyben Petőfi láng- esze és lánglelke nagy és jelentős része volt egy Örökké emlékezetes nemzeti mozgalomnak. O y írók, mint Jókai, B. Eötvös József, Arany Jáuos, Gyulai Pál, Dr. Teleki Stndor, Szatia Tamás, Eudrődy Sándor, Bartók Lsjos, Vámbery Ármin, Vajda János és számosán a régibb és ifjabb írói gárdából, akiket e nagy géniusz inspirált, festőink I'gkiválóbbjai, Munkácsy, Zichy Mihály. Boa- kovits, Latz stb. áhítattal és szeretettel járullak hozzá, hogy a Petófi-kultusz a nemzet dalnokához méltón nyilatkozzék meg és terjedjen szerteszét zz országban, kunyhókban és palotákban. A 2GO oldalra terjedő nagy negyedrét alakú Album külsőleg is méltó ahhoz a nagyjelentőségű emlékhez, a a melynek szolgálni hivatva van. Az Athenaeum r. t. híven kiadói tradícióihoz, a melyeket még Emich Gusz­távtól Örökölt, a ki a Petőfi önzés költeményeinek első kiadója volt, bO«zkeséget helyezte abba, hogj a tartalom gazdaságához a keret is illő legyen. Oly em­lékkönyvet Ap a kezébe a magyar közönség a Petőfi Albummal, a mely mindenkoron ébren fogja tartaoi a mai nemzedéknél i- a legnemesebb kultuszt, a melynek hatafi c<ak áldozhat: a nemzeti géniusz kultuszát. Csarnok. Az életből. Kies jó Istenem, ved magadhoz szenvedő stolgá- dat, életében oly sokat küzdő, steovedó felebarátomat! Hissen úgy sites senkije . . . Vele--‘go már régen elhal', gyermeke volt ugyan, de reá nézve az ia elveszett. így «óhajtottam fel, azon élénken emlékemben levő, rémes teli éjszaka után, mikor le öreg barátom aokogás kórótt elmoadtad leányod kiaoa történetét . . I» lásd Ilyen az élet. mladoyájuak közös sorsa ste retol és csalódni! S hogy volt e jogod elité.o>, megvetve elütnöd egye.len leányodat s miodoyljuok kötői sorsáért: meri ó szeretői mérésiéit, nem mertem tőled megkérdezni Elstal volt, alig 18 éves, fogékony síi se lángoló szere­tettel telve! Megszerette szt a csinos fiút, a ki tatán gaz já lékot Qsótt vele. Viszont szerelmet kasndott leányod- ozk, hogy meg jobban sttvébez férjén, hogy azután anoál könnyebben elérhesse undok esélyét. Ea számitata sikerült ia! s Elrabolta leányodnak, a te gondosan őrzött, sie- retetl egyetlen gyermekednek a becsületet, hogy az­után ott hsgyja, egyedül a nagy világban, minden gon­dozd nélkül, egy szegyou folttal, mit le nem mos soha semmi sem. Egyszerű, mindennapi történet az egész, semmi uj siuc*, de mégis oly borzasztó! Mi mindeu is lehetséges ezen a világon . . . olyan emberek között, a kik előkelő ruhában járnak, a kik keresztényileg neveltetlek, kiket inkább bámulnunk kellene, mert hi-zen nagynak tűnnek fel szemünkben, mintsem megvetéssel elfordulnunk tőlük. Midó hatalom jött e lödre, mely képes volt esen gyengéd, kedves, nemes leletekkel elfeledtetni ti em­beri méltóságot, a szégyent, minden nőiességet, hogy közelébe hagyta férni azt a csábitól, hogy az hatal­mába kerítse, hogy odadobja magát egy férfi ördögi karjaiba, a kioek nem esküdött soha hűseget Isten szent színe előtt? Ha ez lehetséges volt, van e, aki még tisztelni va'ó, van e ami még szent e földön? Hol keressük hát a becsületet, az Önérzetet, a hűséget, a gyermeki szeretetet, az isteni félelmet? A visszaemlékezés fájdalmától összetörve, nem tudtsd folytatni a megkezdett történetet. Szegény barátom ! Erőtlenül estél ös*ze; a csapások nagyságától megószült fejed élettelenül hanyatlott melledre. Azt bittern, akkor már végérád ütött! Pár pereznyi önkívületi állapot utáo magadhoz jöttél s folytattad a mit még mondani akartál! Nehéz feladatot róttál reám! A megvetett, a meggyalázott leinyoak, hogy majd éu adjam tudtára a becsületes jó apának hal Air. hi- rét . . . hogy elmoudjeiu neki, hogy az ő áldozata le­hunyta szemét . . . hogy ue közelítsen ravatalodhoz, mert az esetben nem lesz nyugodalmad a más vilá­gon .. . Ezeket mondád nekem s úgy mondtad ezt, mint a ki érzi, bogy már már kevés remélni valója van az élettől s telkemre kötötted végső akaratodat! Én megígértem annak megtartását s esküszöm, ígéretem meg is fogom tartsui! Ekkor aztán elváltunk. Engem elszólitott a kötelesség messze messze tő­led. Utatnban sokat jártam s ha pár perezre időm volt pihenni, te reád gondoltam! Váljon foglak e élve viszont láthatni? Hiszen mikor elhagytalak olyan szánandó lelki beleg voltál, mint a ki már nem él tébb tavaszt. Múlt az idő gyorsan, nagyon gyorsan. En mit Bem tudtam felőled! Végre küldetésem véget ért és visszatérhettem hozzád! Szerető baráti keblemre akartalak szorítani, de te már ekkor nagy beteg voltál, nőhöz szenvedő be­teg — nem ismertél reám. Elhagyatva feküdtél egyszerű szobádban, hol még pár évvel ezelőtt a boldogság lakott . . . Akkor hárman voltatok! Ma már csak magad vagy s azt is csak a jó IstoD tudja, bogy meddig! S most itt vagyok omletted édesem, szólj mi a kívánságod ? Te nem szólsz semmit, fejeddel némán integetsz és én nem értem akaratod! Fényteleu szemeid egy láthatatlan pontra bámul­nak, melled nehezen zihál és éu omletted állok lehe­tetlenül ! Fájdalom fogja el szivemet, hogy nem segíthetek, de hát mit tegyek? Tehetetlen vagyok némaságoddal szemben . . , De mi az ? Szobádnak megnyílik ajtaja, egy halvány női alak közeledik feléd! Ki ő, nem ismerem. Szelídek vonásai, treia nemet, tekintete nyílt, szemetbeu az árlatlaoság tükröződik . . , Beteg ágyad mellé térdel s zokogva imádkozik. .Segitid meg édes jó Istenem sz én jó Öreg apámat, kinek szégyent hoztam fejére. Add vissza ót az élet­nek, hogy kárpótolni tudhassam a múlt klnoa gyötrel­meiért. Szeretni fogom ót, mint még gyermek nem sze­retet sóba, tisztelni fogom, amint cuk gyermek ziüleil tisatelheti. S ha már elvégzed, öt magtdhoz szólítani, adj legalább oeki oyugalmat a túlvilágon a kárpótold ól e földi élet keserveiért!* Es Ő tovább zokogott. £o némán, feszült figyelemmel szemléltem e kiaoa jelenetet. Látói a bOoöa leányt, becsületes atyja halálos ágyánál zokogva Imádkozni, kényekre iediták .tememet. Magamban én ia imádkoztam . . . kértem sí egek Urát, bogy cask addig engedjen legalább Ólai, mig meg- bociátaas büeói gyermekednek, még etyai áldásodat adhatod reá fia az Isten meghallgatta imámat! Te lassan Irányodra forditád szemed . . . elméd adagosodéi kezdett . . . felismertél beooOoket . . . Leányod a megtért leáoy eadekelve kérte bocsá­natod s te megboc-átél oeki. Azóta Ő őrzi beteg á.-yadit, ott víraast éjjel nap- pal, gondos szeretettel őrködik reád fis te javulsz ospról-nspra. Gyógyít a gyermeki szeretet, sz odsadó ragasz­kodás! Most már ragaszkodhat«! as élethez, mert hiszen van kiért éloed, kiért újra küsdeoed. Szer- -d Irányodat te is, hogy elfrjedje ó is a mait keserűségét, kárpótold as eddig nélkülözött apai sze­rétéiért ! Szeressétek egymást soká, nagyon zoká, z legyetek igen boldogok Kezdtetek egy uj életet, egy örömleljes életet a boldogságtól! közepette ne feledjétek azt, ki veletek érez boldogságtokbanl Algsy Ödön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom