Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-09 / 2. szám

■i

— Törvényhatósági ipartanács. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara Szabolcsvármegye iparosai és kereskedői részéről az 1897. évi október hó 1-től 1898. szeptember 30-ig terjedő egy évi időszakra rendes tanácstagokul Fest László kereskedőt és Vojtovits Bertalan iparost, póttagokul pedig Gsaphay Jenő kereskedőt és Palatitz Jenő iparost jelölte ki. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága a saját hatáskörében ugyancsak tanács tagokul megválasztotta, és pedig rendes tagul: Pavlovits Imre kereskedőt és Simkó József iparost, póttagul pedig Éles Lajos kereskedőt és Sesztay Pál iparost.

— Eljegyzés. Batári) Béni helybeli kir. adóliszt a napokban jegyet váltott Kertész Malvin kisasszonynyal, Kertész Endre helybeli kir. adótiszt nővérével.

— Ügyforgalom. A vármegyei közigazgatási tevékenység fejlődéséről érdekes képet ad az a kimutatás, amely a múlt évben beérkezett ügyekről állíttatott össze. Beigtatva lett ugyanis összesen 34624- közigazgatási ügy. Érdekes ezzel összehasonlítani a 10 év előtti ügyek számát, amidőn, az igtató könyv 1703G ügyszámot mutatott, s kitűnik hogy az 1S97. évi vármegyei közigazgatási tevékenység épen kétszerese az 1897-ik évének. Megemlítjük még, hogy ugyancsak az 1897. év folyamán a vármegyei árvaszékhez 17578 ügy darab érkezett be.

■— Jótékonyság. A helybeli jótékony nőégylet álta- fenntartott árvaház javára főtisztélendű Verzár István esp- plébános úr ez évben is megújította évi 20 frt adományát! Ugyancsak c czélra Förster Kornél úr 10 Irtot volt kegyes adományozni. A nőegylet elnöksége a nemeslelkü adományozóknak ez utón is hálás köszönetét mond.

— Hymen. Hernádi) László kir. törvényszéki tisztviselő, e hó 5-én vezette oltárhoz özv. Incze Qyörgyné sz. Major Erzsébet urhölgyet.

— Műkedvelői előadás N.-Káliéban. Élvezetes és soká emlékezetes, mondhatom, kitünően sikerült műkedvelő előadást hallgatott végig a nagy-káliéi közönség folyó hó G áu. — Szigligetinek egyik legjobb vigjátékát, „A szökött katoná“-t adták elő meglepően ügyes alakítással. — Gergelynek, a kovács-legénynek életteljesebb, megragadóbb előadását képzelni is alig lehet. A szenvedély legnagyszerűbb kitörésében jelentkezett, mikor a mellőzött fiú anyját elátkozta. Viszont a haragvó, megsértett, de engesztelódő s végül — már boldogságában — megbocsátó fiú szerepében is kitünően mutatkozott be Benedek Lajos ur. — Juliskának (Mihalovits Mariska k. a.) ártatlan kedélye, naiv kedvessége megkapó volt. Korpldiné (özv. Holló Károlvné urhölgy) alakításán nagy gyakorlottság látszik ; az előadásra elég annyit mondani, hogy bármily vidéki város színtársulatánál megállotta volna helyét. Az uraskodui vágyó, falusi asszonyt élethűbben képzelni sem lehet. Fia, Lajos szerepében Ralovits Pál úr mozgott ügyesen. Nem kis része volt neki azon derültség elérésében, melylyel a közönség az előadást végig szemlélte. — A kártyaspiller — alattomos Gémesi — szerepét Kalmár Ödön urnák arcz-, illetőleg szemjátéka tette hatásossá. Völgyi ezredes (Kolosváry Dezső ur) alakításában u törhetetlen becsülefességü férfi, — Monti erófban (Besze Mihály ur) a magát sértve érző férj, — Camille grófnőben (Fekete Imréné úrnő) a gyermeke életéért aggódó anya megragadóau állott szemeink előtt. — A mellékszemélyek játékán is gyakorlat látszott s a két fő vicczmester, a „t,igris“-sé felcsapott kovács inas (Horváth István ur), no meg különösen a „legrongyabb ember“, akit első sorban dicséret illet (Szabó Antal ur), számtalanszor fakasztották jóizü kaezajra a közönséget. A többi személyek is általános megelédessel játszottak. Horváth Erzsiké az ügyes társalkodóné, Iílánicza Ji- nosur a typikus kisbiró. Nagy Jenő ur, a haszonleső pinezér, — Thoma István úr, a vigasztaló káplár, — Nagy Dezső úr az előzékeny inas, — Nagy Károly ur a szigorú rendőrbiztos s a többi mind-mind sikerült alakok voltak. — A közönség egy része a leg nagyobb megelégedéssel s azzal az óhajjal hagyta el a termet, hogy bár rendezne még a jó Divizi bácsi vagy két ilyen élvezetes estét, más része pedig visszamaradt a mulatság folytatására. — Olyan fesztelen, vidám, tánczmulatság következett ezután, milyet régeu látom Kálló. Tartott a táncz hajnalig. (Ifj G. P.)

— Talált üres kassza. A múlt év november havában értesítették a szabolcsmegyei csendőrségei, hogy Fuchs Mandel munkácsi lakostól egy 2500 frt értékű értékpapírt tartartalmazó Wertheim szekrényt loptak el. — A csendőrség a nyomozást minden irányban megindilotla, de eredménytelenül. Deczember 24-én a mándoki csendőrőrjárat a szalókai határban a Bereg folyóban egy kasszát talált, amely azonban már teljesen össze volt zúzva és kifosztva. A kassza azonossága a Fuchs Mandel ellopott kasszájával megállapiltatott, de a tettesnek mai napig sincs nyoma.

— Gyújtogatás. A múlt hétfőn este 7*6 óra tájban kigyuladt a Zöldség-téren a Fábián Dániel háza teteje. A tüzet azonban a közeli fogház őrei észrevették és idejében eloltották, mielőtt elharapódzott volna. A tűz nyilván gyújtogatásból támadt, mert megtalálták a csóvát is, amit a gonosz kezek a nád közé dugtak.

— Halál egy kalapért. T.-Polgár községben régi rossz szokás, hogy a fiatalság bizonyos házat az ünnepre ki szokott bérelni, hogy abban igyák egész ünnepen át. Most is legutóbb Karácsony első napján este egy ilyen ivóházban mulatoztak a legények, azonban széles jó kedvűkben elkezdtek dévajkodni dulakodni, s dulakodás közben Veres József 20 éves fiatal ember Kertész József legszálasabb legény fejéből kiütötte a kalapot. Kertész József ezért megharagudván, Veres Józsefet ütni kezdte, mely munkájában még Bártfai nevű nős ember is segítségére volt, s annyira verték, hogy Veres József negyednapra meghalt. A vizsgálat e tekintetben megindult.

— Elfogott tolvaj. Még a múlt év november havában történt, hogy Lövi Sámuel szt-mihályi lakos kárára 1000 forintot meghaladó lopás követtetett el. A csendőr- ség erélyes nyomozása folytán a tettes Király János szent- mihűlyi lakos személyében felfedeztetett ás letartóztattatott.

— Az Uj Idők új éve. Ismertetjük azt az előrajzot, a mely szerint az Uj Idők következő évfolyama készül. Ismertetjük azért, mert ez a kitűnő heti lap, rövid fennállása daczára ma már a magyar család közlönye lett, a

„N Y í R V I ü É K<‘

melyet érdeklődéssel kisér a művelt magyar olvasóközönség. Az első számban egy nagyérdekü szatirikus regény indul meg, a melynek czime „A bevándorlók“, szerzőjének a neve pedig — titok. — Azaz hogy a neve Szikra, a mely pseudonym alatt a magyar arisztokráczia egy kiválóan szellemes hölgye rejtőzik, a kinek finom, újszerű és különösen érdekes tehetségétől sokat várhat a magyar irodalom. Második regénye, mely szintén az első számban indul -meg. Szomaházy István uj munkája „A páratlan szerdák“. — A mulattatni tudásban első rangú, érdekes és ötletes Írónak ez az első regénye. De regényt ir e lapok számára Herczeg Ferencz is, akinek az új évben módjában lesz, hogy szépirodalmi munkásságát kizárólagosan az Uj Idők-nek szentelje. 18-18 ötven éves jubileuma alkalmából a nagy idők emlékét hozzájuk méltó képekben örökíti meg. Erre szolgál majd egy külön füzete, valamint ama jutalomkép, a mely e czélra készül. Munkácsy „Tépéscsinálók“-ja ez a külön műlap, a melyet a szabad- súgharcz emlékezetére pompás és nagy heliogravürben kapnak az Uj Idők előfizetői. Tavasszal küldik szét a Tépéscsinálók-at, mely a legelegánsabb szobának is díszére válik, nemcsak azért, mert magában véve műremek, de a reprodukezió jóságánál és szépségénél fogva is. Az előfizetési ár mint eddig: félévre négy forint, negyedévre két forint. — Kiadóhivatal: Budapesten, Andrássy-út 10.

— Olcsó tűzifa. A m. hóban meguyilt „Julia“ gőzmalom egy gőz fa felapritó telepet is állított fel és onnan a fát szép egyenlő darabokra vágva, zsákba rakva megrendelésre házhoz szállítja és tekintve, hogy a zsákokba egyenlően van a fa bemázsálva és minden szekérhez kézimázsáló adva, hogy a megrendelő a fát utánmázsálhassa, valóban nagy megnyugvására szolgálhat a közönségnek, hogy a megvásárolt fát teljesen meg is kapja, annál is inkább, mivel a sulymérték sokkal megbízhatóbb, mint a hosszmérték. Ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a fővárosban és a többi nagyvárosokban, mely a fatermelő vidékektől messze fekszik, 100 kg. vágott fa 1.30—1.40 krba esik, valóban olcsónak mondható nevezett telep által 100 kgkénc 80 krért elárusított első osztályú bükkfa.

— Bethlen Gábor pályája. A magyar nemzet történetének kiváló alakjai között kétségkívül a legvonzóbbak és legrokonszenvesebbek egyike Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, kinek emlékét nemsokára Budapest fővárosunkban is a „tizek között“ szoborral fogjuk rtaegörökiteni a király ő felsége ^nagylelkűségéből. Bethlen Gábor messzelátó politikájának köszönjük, hogy a török által és a német által kérészi tűz közé fogott magyarság megmenltetett a végső enyészettől, a teljes kipusztiltatástol, sőt olyan hatalomhoz és erőhöz jutott, hogy azután sorsát önmaga intézhette. -— Bethlen Gábor minden izében magyar politikájának köszönhető, hogy a török csapást elfordította a magyarság fejéről és a mi másik nagy ellenségünk, a német ellen irányította ; valamint a magyarság védelmére megszervezte az európai protestáns szövetség segítségét. Valószínűleg egyoldalú felekezeti felfogásból kiindulva, némelyek kárhoztatják Bethlen Gábor politikáját azért, hogy a törökökkel szövetkezett a keresztények elleni harezra. Hát ez Így nem áll. Bethlen nem a pogánnyal szövetkezeit a keresztények ellen, hanem a magyarság egyik pusztító ellenségét uszította fel még a pogánynál is nagyobb ellenségünk, a német császár leigázó hadserege ellen. A törökkel való szövetkezése soha sem volt őszinte, csak egy ügzes fogás, melylyel többet használt a keresztény és magyar ügynek, mintha két oldalról hagyta volna kipusztitani a magyarságot. Ennek a nagypolitikai és hadvezért pályának kimerítőés igen tanulságos leírását találjuk az „Athenaeum r. társaság“ kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története“ czimü tiz kötetes nagy munka (milieniumi kiadás) hatodik kötetében, melyből most jelentek meg a 135, 130, 137, 138, 139. füzetek, melyekben Angyal Dávid remek tollával Bethlen Gábor utolsó éveiről, az öröksége körüli versenygésről ir s ezzel ezt a nagy korszakot, melyet méltán Bethlen- korszaknak lehet nevezni, letárgyalja. Ezek a füzetek is tele vannak igen érdekes szövegképekkel, egykorú arczképekkel. A pompás mellékletek közül kiemeljük: .Bethlen Gábor és kora“ Lotz Károlynak az Akadémia palotájában levő falfestményről vett lénynyomatu képet; „Frigyes cseh király fiának keresztelője“ czimü egykorú rézmetszet után készült képet; továbbá „Gsatajelenet a XVII. század elejéről“ rendkívüli érdekű szinnyomatu képet egykorú miniature után; „Vajda-Hunyad a Bethlen bástyával“ stb. Egyes füzet ara 30 kr. Kapható minden könykereskedésben. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt G0 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr.

— Magyar Lányok. Január elsejétől kezdve immár negyedik évfolyama kezdődik a Magyar Lányoknak. Három év rövid idő, de mégis sok egy lap életében. Azalatt elválik, hogy kell-e a közönségnek, életképes-e. szeretik-e, van-e reá szükség? A Magyar Lányok a lefolyt három évre csak örömmel tekinthet vissza. Törekvéseit siker koronázta, mert a 1 czél, a melyre törekedett nemes, az eszközt pedig lelkűk legjobb tudása szerint választották meg. Magyarország fiatal leányai szeretettel, lelkesedéssel és bizalommal veszik körül, mert tudják, érzik, hogy csakis jó útra vezeti őket. De nemcsak az olvasók, az Írók is valódi lelkesedéssel, szeretettel csoportosulnak e lap köré. Valamennyien átérzik e feladat nagyságát, a melyet teljesítenek, mikor Magyarország fiatal leányai szivében ültetik el a hazaszeretetei, az emberszerétetet, a jóság és igazság virágait. Egyik száma tartalmasabb mint a másik; mulattató szórakoztató része éppen olyan változatos és gazdag, mint az ismeretterjesztésre szánt közleményei. — Olyan lap a Magyar Lányok, a mely bátran versenyre kelhet a külföld legjobb termékeivel. Az előfizetési pénzek legczélszerübben postautalványon a következő küldendők: A Magyar Lányok kiadóhivatalába Budapest, Andrássy-út 10,

gom, Fosa bácsi gyermeklapja is meg fogja ü a gyermekek előtt a szabadságharcznak ragy, ható történetét. Lobogtatni fogja azt az; Petőfi kezében lobogott s bemutatja versben ! ban a magyar nemzet hősi vitézségét melylye hazáért, a szabadságért. Rákosi Viktor Az E kitűnő dolgozótársa gyönyörűen megírta a szab nak könynyel, vérrel tele hullatott történetéi Mi

belőle, hogy szerették hazájokat a négyvennyolezadiki gyermekek és zsönge ifjak s példát vehetnek róla a szabadság szent szeretetében. Kilenczedik esztendeje lesz már, hogy Az Én Újságom minden héten bekopogtat palotába és kunyhóba s mulattatja, tanítja a gyermekvilágot. Előfizetési ára negyedévre 1 frt, olyan csekély összeg, hogy mindenki járathatja a gyermekeinek ezt a kedves kis újságot, mely tele mesével, veresei, elbeszéléssel állandó örömet szerez a gyermekvilágnak. Most jelent meg Az Én Újságom naptára is, mely szebb, minden eddiginél, - - fényes tükre ez a magyar szabadságharcz történetének s Az Én Újságom minden előfizetője ingyen kapja. — Kiadóhivatal: Budapesten, Andrássy-út 10.

Színház.

Színház? Színészet?!

Valahogy mint ha ügy lenne, hogy Nyíregyháza székváros társadalma alig hogy tudná, mintha csak úgy félvállról venne róla tudomást, hogy színészek vannak itt, akik napról-napra előadásokat tartanak a színházban.

Egy egész színtársulat, hölgyeim és uraim! Nem egy trupp, de egy szervezett társulat, akik ide jöttek azon réven és ama hire után városunknak, hogy Nyíregyháza székvárosa egy vármegyének, van törvényszéke és kir. péuzüg/igazgatósága, katonai helyőrsége egy egész közös hadseregbeli huszár ezrednek és egy osztály honvéd huszárságuak, kér. dohány felügyelőség és beváltó hivátal is van itt, négy tekintélyes pénzintézet, nagy személyzetű póita és távirda hivatal, villamossági részvény társaság, közraktár, 40 ügyvéd, 16 orvos, négy patika, nagy gabona kereskedelem, élénk helyi üzletek, hírom hetilap és nyomda s keletkezőben egy politikai napilap, nagy földön hires főgimnázium, a népnevelési intézetek sokasága és miuta-szerüsége, helyi villamos vasút tervben, 300,000 írtba került modern hotel, kávéházak sokasága és még sok mindenféle jelensége annak, hogy Nyíregyházának van nagy intelligent cziája, amely szappant fogyaszt és ehez képest elmegy, ha van, a színházba is.

Szegény Deák Péter, a direktor ■— rettenetesen csalódott ezekben a statisztikai adatokban, amelyekre

— hozzánk jővén nagy társulatával — számításait alapította.

Sajnáljuk őt és igazán mély ős igaz részvéttel vagyunk iránta és társulata iránt. A direktor itt hagyja pénzét, és társulatának sok, művészi ambíciókkal megáldott tagja lehűlve, lelkesültség helyett csupa czi- uizinussal fog majd máshova menni tőlünk.

A nagyra törő Nyíregyháza, elköltvén nagy közvagyonának több mint felerészőt városias mivolta megszerzéséhez szükséges alkotásokras úszván nagy vagyona és „jövedelmező befektetései“ daczára 58°/0 os közköltség folyton növekedő áradatában : lám-lám, még is csak még sem vagyunk mi város?

A nyírségi homok é, — mint ahogy Kandra Kabos magyarázza a mi természetes fejlődésre való képtelenségünket, avagy városunk íntelligencziájának „nemzetközi“ jellege, amelyet a nyíregyházi levegő domináló karaktere egységes valamivé, a maga kizárólagos tulajdonságainál fogva, összealkotui nem tud:

mi az oka annak, hogy az a szám szerint igazán nagy intelligeuczia, amely itt lakik és él Nyíregyházán, nem tud fenntartani és biztosítani itt kétszer egy esztendőben egy-sgy hónapra terjedő színházi saisont? !

Jól belenézve a nyíregyházi társaságba, ahogy föltettük itt ezt a két kérdőjelei, úgy látjuk mi, hogy ezen a két helyen tapogatózva, jó és biztos helyen ke-, ressük a diagnózis jelenségeit — sok minden egyebek között — annak a betegségnek az okai megállapítására is, hogy miért üres Nyíregyházán a színház!

A szinte példa nélkül való, beteges, lehetetlen és

— a maga apró történeteivel és ezek vonatkozásaival a kaczagásig nevetséges társaságbeli életünk; ez az oka annak, hogy ma már Nyirégyházán nem lehet egy igazi bált, egy igazi mulatságot rendezni, ős ez — az egy társasághoz való tartozás érzésének a teljes hiánya

— az oka, hogy most is, napról-napra, üres a színház.

E megjegyzések mindössze bevezetés akarnak lenni az e heti színházi referádához. Szerencséje ez egyébként a sorok Írójának is, mert különben — ha nem kellene e keret határai között maradnia — esetleg kellemetlen részletekkel illusztrálná a mi szőnyeges szobákban lakó, szappmyQyal mosakodó, a legújabb divat szerint öltözködő, színházba azonban még sem járó, nem is vágyó társaságunk életének karakterisz- tikouját.

Áttérve az egyes előadásokra, szombaton (jan. 1.)

két előadás volt.

Délután Goldstein Számi, este a Gyimesi vadvirág eredeti csángó jelmezekkel. — A darabot megelőzőleg

— újévi üdvözle ül — előbb az ó-esztendőt menesztették el, töpörödött anyóka képében, majd szép allegóriában, az összes személyzettel, a hymnus hangjainál bemutatták az uj esztendőt. — Magas emelvényen állt Hungária, mellette a bőség nemtője, lent félkörben a szereplők s középütt térdelt az ifjú szép „újév.“ Közönség valamivel nagyobb számban, rendezés, összjátők pompás. Az egyes szereplők közül K. Tárnái Leona (Magdolna) temperamentumos vadrózsa, ki ugyancsak érezteti szúrós töviseit a hires szép Fábián Gyurkával szemben, annál odaadóbb szerelmese azonban Balánka Imrének; dalait többször megtapsolták. Zoltán Ilonka (Balánka Mária) kedves játéka ős III. felvonásbeli szép bus dalával gyönyörködtette a közönséget, Árkosiné Olgáról, a pompás Trilbyről nem is hittük volna, hogy oly rettenetes hárpia lehessen, C ura uram kínjára. A férfiak közül Iírémer Sándor (Brlánka Imre), B. Szabó József (Fábián Gyurka) méltó prrtnerei voltak kedveseiknek. Dsák Peter (Csura, harangozó), Kömley Gyula (Marczi), mint régi jó komikusok, folytonos derültségben tartották a közönséget.

Vasárnap délután Náni, a szép sváb leány. — Este az Ördög mátlcája, valamivel nagyobb közönség előtt, eredeti toroczkói jelmezekkel. A főszerepet ebben is K. Tarjai Leona alakította (Vernes Judit), jó volt a