Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-27 / 13. szám

4. Lujza, Katonka Albert és neje Deine Laura, Demo Béla és neje Körffy Ilona mint sógorok. Sántha Erzsiké mint unoka. Béke lengjen hamvai felett! — Tiszaujhelyi Új­helyi Aladár, neje és gyermekei, tiszaujhelyi Újhelyi Elemér, neje és gyermekei, tiszaujhelyi Újhelyi Anna, Selevér Istvánná, férje és gyermekei, saját, valamint a nagyszámú rokonság nevében is szomorodott szívvel jelentik, szeretett édesanyjoknak, anyósok és nagyany- joknak özv. tiszaujhelyi Újhelyi Farkasné, szül. fügéi Csathó Karolinának élete 73-ik évében, hosszas szenve­dés után, folyó 1898. évi márczius hó 24-én reggeli 9 órakor történt gyászos elhunytat. A boldogultnak földi maradványai folyó 1898. évi márczius hó 26-án, dél­után 3 órakor fognak a berczeli róm. kath. sirkertben őrök nyugalomra téteni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 28-án fog a berczeli róm. kath. temp­lomban az egek urának bemutattatni. Bérezel, 1898, márczius 24-én. Béke hamvaira! — Alantirottak fájdalom­telt szívvel jelentik fiók, illetve testvérek, unokájuk és sógoruknak Pungur Istvánnak élete 18-ik évében, f. hó 23-án reggeli 2 órakor, hosszas és kínos szenvedés után történt gyászos elhunyták A megboldogultnak hült tetemei f. hó 24-én d. u. 4 órakor fognak Nyírbátorban az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Nyírbátor, 1898 márczius 23. Áldás és béke lengjenek porai felett! Pungur József és neje szül. Scbessy Katalin mint szülők. Pungur Ilona férjezett Némethy Sándorné, Pungur Gyula, Béla és Irén mint testvérek, özv. Sebessy Sámuelné született Fogarassy Karolina mint nagyszülő. Némethy Sándor mint sógor. — Villamos világítás. A villamos világításra vonatkozó szerződés értelmében ha a magánlángok száma a 3500-at eléri, a világítási vállalat a közvilágítás czél- jaira köteles még 4 ívlámpát s minden további 500 magánláng után ismét 4—4 ivlámpát ingyen felállítani és árammal ellátni. Hogy a vállalat ezen kötelezettsége ellenőrizhető legyen, a városi tanács felhívta a Nyíregy­házi villamossági részvénytársaságot annak kimutatására, hogy hány villamos lámpa van már berendezve ? A részvénytársaság a kívánt kimutatást be is terjesztette s abból kitünőleg ez idő szerint a magánlángok száma 2916, a négy uj ivlámpa felállításához tehát még 584 magánláng hiányzik. Ezeken felül a közvilágítást a — 8 ivlámpának izzólámpákra való átszámításával — 546 lámpa szolgáltatja, az üzemlámpák száma pedig 100-at tesz ki. A villamtelep tehát összesen 3561 lámpa részére szolgáltatja az áramot, illetve szolgáltatná, ha valamely perezben az összes lámpák égnének. Legtöbb lámpa van a Koronában: 361, azután a. színházban : 353. A vármegyeházba i 193, a statusquo izraelita hitközség­nél 162, a városházán (a pénzügyigazgatóság, adóhivatal és az épületben levő holtak kivételével) 147, a kaszinóban pedig 103 lámpa van berendezve. Eddigelé a várossal és a vármegyével együtt összesen 166-an rendezték be a villamos villágitást. — T.-Polg&r éhínségben szenvedő lakosai fel segélyezésére Kótaj község elöljárósága ismét 10 frtot küldött el T-Polgár segélyező bizottságának, mely összeghez a következő Kótaj községi lakosok voltak szívesek járulni: He.ezfelder Pál 5 ft, ifj. Okolicsányi Lajos 3 frt, Sipos Mihály, Oltványi Endre, Dob ánszky Gyula, Önody Dezső 50—50 kr. Fogadják a nemes szivü adakozók részünkről is köszönetüuket. Elöljáróság. — A szabadság ünnepe Eszenybcn. Szabolcs- vármegye végvárában, a Tisza jobb partján eső Eszeny községben is a márczius 15-ének 50 éves' évfordulóját megünnepelték. Délelőtt 10 órakor az ev. ref. templom­ban hálaadó istentisztelet volt; lélekemelő imát mondott Szabó József ev. ref. segéd-lelkész. — A templomból kijövet, a templom előtti téren emlékbeszédet tartott a ref. lelkész, híven ecsetelvén az 1843. márczius 15-ének nagy jelentőségét s vívmányait. Aztán gyermekszavallatok voltak és a nagy sokaságu nép zászlók alatt a Szózatot és Hymnust évekelvo, diszmenetet tartott s aztán társas ebéd és végre táncz volt a tágas iskolai tanteremben. — Presbyteri gyűlés. A nyíregyházi ág. ev. egy­ház presbyteriuma pénteken tartott ülésén a márczius 29- és 30-án megtartandó egyházmegyei gyűlésre kül­dettek ki a képviselők. Kiküldettek: Somogyi Gyula, Fest László, Szopkó Alfréd és Ilibján Dániel. Hiva­talból tagjai és szavazattal bírnak a közgyűlésen Bariholo- maeidesz János tb. főesperes és Geduly Henrik lelkész, Májerszky Béla egyházmegyei felügyelő, Bencs László és Leffler Sámuel egyh. törvénybirák. Bogár Lajos és Pazár István dékánok és dr. Prok Gyula egyházmegyei ügyész. A gyűlés jegyzőkönyvében megörökítették amaz ünnepély lefolyását, a mikor főispánunk átadta a Ferencz József- rend keresztjét Bartholomaeidesz Jánosnak. — A helybeli jótékony nöegjTctjövö vasárnap, április hó 3-án délután 3 órakor felolvasást rendez, az ág. ev. népiskola dísztermében. — A felolvasáson kívül még szavalás, énekszám is lesz. Érdekes részét fogja képezni a műsornak a 6 éves kis Gultmann Sándor fel­lépte, aki zongorázni fog. Számozott, belépőjegy ára 50 kr. és a jegyek előre megválthatok Ruzsonyi testvérek, Jakobovits Fanni és Guttman Henrik urak üzletében, szerdától kezdve. — Az érdekes matinéé iránt előre is nagy érdeklődés mutatkozik, mint ahogy az egészen természetes a mi agilis jótékony nőegyletünk minden vállalkozása iránt. — Vásár áthelyezés. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a T.-Dob községben folyó évi ápril 11-ére eső országos vásár ez évben kivételesen április hó 4-én tartassák meg. Ennek az áthelyezésnek oka az, hogy április 11-ére esik husvét második napja. — A csoda-számoló. Franki Mór, aki Magyar- ország határán túl is ismertté teile nevét azzal a cso­dálatos mesterséggel, hogy a legkomplikáltabb, számtani feladatokat — a sokszorozástól, kivonástól kezdve, a gyökvonásig, hatványozásig, egyenletek kiszámításáig abban a pillanatban fejből megoldja: városunkba jött a napokban s itt a főgimnázium ifjúsága előtt muto­gatta csodás számfejtési produkcióit. — Szeszgyár és hizlalótclep érdekében, melynek létesítése Nyíregyházán tervben van, mint értesülünk, Schlichter Gyula honvédhuszár százados, az eszme meg- penditője a héten tanulmány útra indul, melynek czélja az, hogy más hasonló iparvállalatok közvetlen meg­„IM Y I ! í v I I > ÉH“ szemlélése utján szerezze meg magának azokat az ada­tokat és ismereteket, amelyekre a nyíregyházi telep lé­tesítésénél szüksége van. — A nyíregyházi dalegylet évi rendes közgyű­lését f. évi márczius 27-én d. u. 4 órakor a helybeli róm. kath. iskola helyiségében tartja, melyre az egylet alapitó-, pártoló- és működő tagjai mély tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: I. Jelentés az egylel múlt évi működéseiről. 2. Az egylet pénztárának állapotáról szóló számvizsgáló bizottsági jelentés. 3. Költségelőirányzat előterjeszlése. 4. Szertárnok választás. 5. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyíregyházán, 1898 évi márczius 17-én. Az elnökség. — Lemondott szocziálista jegyző. A szocziálista tisztviselők kezdenek őszökre térni. Mirha István petne- liázi lakos Mihecz János alispánhoz egy levelet intézett, melyben ünnepélyesen kijelenti, hogy a szocziálista moz­galmakban többé részt nem vesz és a szocziálizmusban bűnrészes többé nem lesz, szocziális jegyzői hivataláról pedig lemond. — A „Nyíregyházi Izr. (Poel-Zedek) Segély- egylet“ f hó 27 éu, vasárnap d. u. 5 órakor választ­mányi ülést tart; egy hétre reá pedig, azaz áprrilis 3 án vasárnap d. u. rendes évi közgyűlést, melyen az egylet számadásai (* lefolyt évről, 1898. ápr. 1. 1898. marcz. 31.) lesznek bemutatva. Ezen közgyűlés intézkedik a tiszt- ujitás felől is, mely az izr. husvét félünnep 2-ik napján ápr. 10 én vasárnap fog megtartatni. — Elgázolás. L. Kovács Jánosné férjével együtt gyalog mentek Bűd-Szent-Mihályról a tokaji vásárba. A tardosi halomról lefelé menet, utánuk jött az elég keskeny utón egy megrakott szekér. A ballagó házaspár a kocsis kiabálására csak akkor lett figyelmes, midőn a szekér pár lépésnyire volt már csak tőlük. A mere­dekről visszatarthatlanul rohanó szekér elől a férj jobbra, a feleség halra tért ki. Midőn pedig az asszony látta, hogy férje az ellenkező oldalra ment át, hirtelen utána indult, s épen abban a pillanatban ért az ut közepére, mikor a terhes szekér is, úgy hogy a lovak leütötték, s a szekér két kereke keresztül ment rajta. Szenvedett sérülései annyira súlyosak vollak, hogy mire férje visz- szahozta Szent-Mihályra meghalt, anélkül, hogy magá­hoz tért volna. A tisza-löki járásbíróság a saját gondat­lansága miatt szert ncséllenül járt asszony hulláját fel- bonczoltatta. —• Megszökött szerelmesek. Szerelmes volt az asszonyka. De férje is volt és ez nagy baj, mikor nem a férjét szereti. Fridiik András hetesnek a felesége, ki Glück lgnácz kereskedésében van alkalmazva, szerelmes volt egy fiatal emberbe. Hogy egymásé lehessenek, nem tudtak egyebet választani, mint a szökést. Leküzdötték az akadályokat és búcsút mondtak Nyíregyházának, faképnél hagyták a férj urat. Az asszonyka magával vitte másfél éves kis fiát, 80 frt készpénzt és házi bútorokat. így hármasban elillantak, nagyon valószínű, hogy Nagyváradra zónáztak a szerelmesék. A férj feljelentette az esetet és a nyíregyházi rendőrség megkereste a nagyváradi rend­őrséget, hogy Fridiik Andrásnét feltalálás esetén küldje vissza Nyíregyházára. —- Megégett gyermek. Varga József Salamon bokor-tanyai lakosnak két gyermeke sertést hajtottak el hazulról. A gyermekek tüzet raktak és játszadoztak, miközben a kis 5 éve's Jóska ruhája tüzet fogott és teste teljesen összeégett. Nehéz égési sebeibe a kis fiú belehalt. — Fatenyésztés czimmel a földinivelésügyi m. lsir. miniszteriüm kiadásában egy igen hasznos és kéza got pótló szakmunka jelent meg, melyet Molnár István orsz. gyümölcsészeti ős fateuyésztési miniszteri biztos irt meg. A mű megismerteti az olvasót a fatenyésztés egész anyagával, eszközeivel és teeudőivel; továbbá népszerűén ős behatóan foglalkozik a gyümölcs — és egyéb fák szaporítása, nevelése, kezelése és ápolásával. Miuden fateuyősztő és gyümölcstermelő nagy hasznát veheti ezen hasznos szakmunkának; de különösen nél­külözhetetlen kalauza lesz az a községi faiskola kezelő taoitókuak és a pomologiával foglalkozó lelkészeknek. A díszesen kiállított, 91 sikerült eredeti ábrával ellátott és 19 nyomott Ívre terjedő könyv ára egy koronában lett megállapítva, hogy azt minél többen megszerezhessék. Ezenfelül a miniszter meghatalmazta a nevezett minisz­teri biztost arra is, hogy minden lelkész és tanítónak, ki e könyvért egysztrü levélben hozzá fordul! — a művet ingyen megküldhcsse. — Fontos közlemény. Néha még a legcsekélyebb étel élvezet is meglenni a gyomorbetegséget, mely baj tnár eleinte felbőfögés, hányás, stb. stb. által mutatkozik. Mindezen mutatkozó betegségek ellen legjobb sikerrel használhatni a dr. Rosa életbalzsamát Fragner B. gyógyszertárában Prágában 203—III. Kapható majdnem minden gyógyszertárban. — A gyermekbetegségek keletkezéseinek meg- gátolhatása abban rejlik, hogy a {.yennek oly edzett és erős ellenálló képeséget kifejtő szervezettel bírjon, mely a baj csiráját fejlődni nem engedi. Különféle ezt ezélzó gyógy-zerkészitmények vannak forgalomban, de általá uosan tudott dolog, hogy csak egyetlen szer létezik, mely a hozzá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel; s e szer a csukamájolaj. A gyermekek a kö zönséges ciukamájoluj bevételétől undorodnak, s ezért nagyon hézagpótló a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen szaga nincs s gyermekek valamint felnőttek szívesen veszik be. Főraktár Nyiregy házán Korányi Imre gyógyszerárában, hol üvegenként 1 forintért kapható. — Magyarország: vármegyéi és városai. A Magyarország Vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája) 3 ik kötete, mely Vasvármegyét tárgyalja, immár megjelent. Ebben a fóoyes kiállítású, az eddigi­eknél még terjedelmesebb kötetben a vállalat nemcsak, hogy hü maradt programmjához, de többet is adott annál s fokozatos tökéletesedéséről tett tanúságot. Vasvár­megye, mely különben az ország legnépesebb él leg műveltebb vármegyéi közé tartozik, melynek területe hazánk földjén a rómaiak kultúrájának első színhelye volt, a mely kultúra egész történetünkön át egyre hatalmasabbá lett s mintájául szolgálhat az egész országnak, — méltóképen, alaposan és vonzóan van ismertetve. A nevezetes vármegye, melyért az osztrák­herczegség az oligarchákkal szövetkezve, oly heves harezot vívott Mátyás királylyal, mindig nevezetes szerepet játszott történetünkben, a határai közt lefolyt események és a magyar közművelődés bajnoki babérját kivívott szülöttei által. Elég jellemző e vármegyére a nevezetes férfiak egész bokra, a kik hazánk közéletében oly fontos, sokszor döntő szerepet vittek. Itt került ki az első magyar biblia és nyelvtan a sárvári nyomdá­ból, Erdősi Sylveszter János által, itt állította meg a Bécsnek vonuló török hadát a kőszegi hős, Jurisics Miklós, itt folyt le a szentgotthárdi ütközet, a kuruez- háboru nem egy hires epizódja: a vármegye szülöttei Faludi Ferencz, Berzsenyi Dániel, a Batthyányak, Horváth Boldizsár, Hollán Ernő, Széli Kálmán ős számosán, a kiknek működése nyomot hagyott a magyar történelemben. Német-Újvár, Sárvár, Körmend, Kis-Cell, Jaák, Szent Gotthárd, Kőszeg, a Sibária talaján épült Szombathely egy egy nagy állomása a magyar közművelődésnek. A magyarosodás mozgalma e század elején ebben a vármegyében indult meg a legnagyobb intenzivitással, s ma, idegen nemzetiségű lakóinak nagyrésze, — mint például a vendeknek is már több mint fele — magyar. Gazdaságai mintanerüek, a herényi csillagvizsgáló, a szombathelyi villamos művek (egyetlen a maga nemében az egész országban) országos nevezetes­ségek. A régi és az uj vármegye nagyszerű képét nyújtja a most megjelent kötet, melyet dr. Síiklay János és dr. Boruvszky Samu szerkesztése mellett uagyrészt vasmegyei, részben fővárosi szakemberek Írtak, kik között ott találjuk Balog Gyulát, Villányi Szanisxlót, Kárpáti Kelement, Borbás Vinczét, Jablonvski Józsefet, Perényi Antalt, Inkey Bélát, Csapodi Istvánt, Csérnél Istvánt, Egerváry Gyulát, Héjjas Endrét, Kővári (Kaf- fehr) Bélát, Vende Aladárt, dr. Nagy Ignáczot, Somogyi Józsefet, Vende Ernőt stb. A vármegye történetét éa a családok történetét ifj, dr. Reiszig Ede irta meg, a ki már régóta végzett genealógiai ős hadtörténeti tanulmányai után, avatott tollával most mutatkozik be először, mint .alapos készültségü történetíró, s a ki a szerkesztés nehéz munkájában is tevékeny részt vett. Az előszót Rákosi Jenő irta, a ki mint vasmegyei születésű iró. szülőföldje iránti lobogó szeretettel ir a vármegyéről és a kötet tartalmáról. Éles vonásokkal rajzolji meg a feladitn-ik azt a nagyságát, melyre a „Magyarország Vármegyéi és Városai“ szerkesztősége vállalkzzott. Csak a hozzáértő szakember Ítélheti meg kellőleg, hogy minő munka az, amely a hosszú ős kiterjedt előkészítő munkálatok után most már harmadik kötettel áll a nyilvánosság elé, s rövid idő múlva már a negyediket fogja szárnyra bocsátani. KÖZGAZDASÁG. Az Első Leánykiházasitási Egylet, m. sz. f. hó 20 án tartotta meg számos tag jelenlétében XXXV. rendes évi közgyűlését. Miután Schwarcz Ármin elnök ki­mutatta a közgyűlés határozatképességét, amennyiben 202 tag 1406 jutalékrészt helyezett letétbe, előterjesz­tették a jelentéseket. Az előterjesztett főjelentősből ki­tetszik, hogy az 1897-ik kezelési év is nagyon eredmőny- dus volt, mivel 7281 uj, jobbára a legfiatalabb kor­osztályhoz tartozó jutalékrőszt Írtak be, megjegyzendő, hogy a fiú biztosítási osztályok is jelentékeny szaporo­dást szolgáltattak. Esedékessé vált biztosítások fejében 135,306.13 frtot, tehát 74,213.44 forinttal többet fizettek ki, mint az előző, 1896. évben. A jelentékeny kifizetések daczára 390,719.84 frtnyi kezelési felesleg éretett el, amely összegből a mathematikai díjtartalékhoz 251,711.03 frtot csatoltak. A díjtartalék ennélfogva 1-608,203.29 frtra emelkedett, A fenmaradó 148,008.81 frt az alap- szabályszerü alapok erősbitésére forditatott, amely ösz- szeggel azok 296,008.36 frtra egészittettek ki, igy tehát az évi mérleg 1.904,211.65 frt főösszeggel zárul. Az alapok fedezetüket nyerik jó kamatozású budapesti házakban, amelyek 7632 frt leírás után 755,654.25 forint­tal vannak a mérlegben kimutatva, továbbá 4'/i*/o-os elsőrendű biztonságú értékpapírban 425,440.30 forinttal, takarékpénztári betétekben 469,313.57 frttal, végre saját kötvényekre adott kölcsönökben és kint levő követelésekben. Dr. Alexander Bernát a felügyelő tanács elnöke elő­terjeszti a tanács jelentését és indítványát a felmentvény megadására, mire a fójelentőst ős az igazgatóságnak abban kifejezésre jutott indítványait jóváhagyólag tudomásul vették és a fölmentvéuyt egyhangúlag megadták. A jegyzőkönyv hitelesítésével Márffy Károlyt ős Singer Dávidot bízták meg. A felügyelő tanácsba választattak: Dr. Alex mder Bernát, Basch Lajos, Heger József dr. Simonyi Ziigmond, Weil Dávid J. ismét és Wertheimer Albert (uj) Miután még Hevessi József tag indítványára Schwarcz Ármin elnöknek, ki huszonkilencz óv óta áll az intézet élőn, továbbá az egész igazgatósági testület­nek és ICohn Arnold vezérigazgatónak élénk éljenzés mellett köszönetét és elismerést szavaztak, elnök a gyűlést bezárta. Yasuti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 8023/11/98. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak Tarczal állomásán épí­tendő emeletes felvételi épület, a hozzátartozó mellék­épület és állomási küt, egy nyílt rakodó és két őrbódő összes munkáinak előállítására ezennel nyilvános pá­lyázatot hirdetünk, melyre a versenyfeltételek szerint felszerelt és felbélyegzett ajánlatok legkésőbben f. évi április hó 14-én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetőségének titkárságánál benyúj­tandók. Később érkező ajánlatokat nem fogunk figyelembe venni. A végrehajtandó munkálatokra vonatkozó tervek, az építmények részletes leírása és a szerződési terve­zet a m. kir. államvasutak debreczeni osztálymórnök- aégénól (pályaudvaron) a hivatalos órák alatt megte­kinthetők és ugyanott az ajánlati szöveg és az építési leírás díjtalanul megszerezhetők. Az ajánlatok borítékai következő felírással lá­tandók el: „Ajánlat a tarczali magasépitmőnyek mun­KaH'ä.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom