Nyírvidék, 1898 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-09 / 2. szám
a hivatalos esküt és megtartották vallásos buzgóságtól áthatott — hazafias — székfoglaló beszédeiket. Mesko 2«0 koronát ajánlott fel az egyházmegyének. Barlholomaeidesz Jánost tiszteletbeli föesperessé, Geduly Henriket egyházmegyei jegyzővé választották, dr. Szántó Gyula sárospataki jogakademiai tanárral. — Ügyészszé dr. Biok Gyula ügyvedet. Pénztárossá Mészáros Ferenci főgmn. tanárt. Három dékanátusi kürt alakítottak: a felvidéki- nyíregyházi és debreczeriit. Megalakitottak az esperességj törvényszéket, számvevőszéket. Az egyházmegye anyag* ügyeinek rendezésére egy bizottság küliletclt ki. — A főesperes imája és Kubacska István nyíregyházi tanító orgonajátéka lejezte be az első gyűlést. — Délben a „Bika-szálloda* nagytermében tót) leritekü bankett volt. ÚJDONSÁGOK. Értekezlet a szocziálista mozgalmak ügyében. A vármegye főispánja e hó 8-án d. e. 10 órára értekezletet hivott össze a vármegyénkben fellépett szo- cziálisla mozgalmak ügyében, meglővén arra vármegyénk birtokos osztályának kiválóbb képviselőit. Az értekezlet lefolyásáról közöljük a következő tudósítást Báró Fcilitzsch BcrlhoUl főispán üdvözölvén a szép számban megjelenteket, röviden jelezte, hogy ez értekezletet több oldalról nyilvánult óhajtásra hívta össze és különösebben pedig azért, inert szükségesnek tartotta, hogy úgy ő, mint a vármegye alispánja közvetlen értesüléseket szerezhessenek a vármegyénkben feltámadt szoczia- lista mozgalom természete felől és amaz intézkedések iránt, amelyeket a birtokos osztály e mozgalommal szemben és unnak okai megszüntetésére nézve szükségesnek tart. Megnyitotta ezután az értekezletet. Miliccz János alispán szintén szükségesnek tartja, hogy a hivatalos adatokon kívül magán értesüléseket nyerhessen a hatóság — még pedig a legközelebbi forrásból — a mozgalom természete felöl s éppen ezért köszönetét nyilvánítja a főispánnak, hogy az értekezlet összehívása által erre alkuimat adott. Idáig csak a munkások nyilai kozlak sérelmeik és kívánságaik iránt; -- a birtokos osztály véleményt még nem mondott. Módokat kell keresni a veszedelmes mozgalom beszüntetésére. — Epen ezért szükségesnek tartja, hogy a hozzá érkezett hivutalos jelentésekből, kérvényekből, munkás-gyűléseknek hozzá érkezett jegyzőkönyveiből a munkások panaszait és kívánságait konstatálja. — Karász, Gesztered, Napkor, Anarcs, Dögbe, Levelek, Oros stb. községekből érkeztek hozzá e tárgyban jelentések és jegyzőkönyvek. A (elhozott panaszokban nagyon sök van olyan, ami egyáltalában nem teljesíthető, de sok olyan sérelem is van, amely részben és kizárólag társadalmi ulűn, részben pedig társiduluii és hatósági beavatkozással orvosolható. Felsorolta ezután az alispán a rendelkezésére álló hivatalos adatokból a munkás nép kívánságait: a feles is harmados földek után való úr-dolgának szabályozása, a feles és harmados földeknek teljes méretükben való kimérése, az úr-dolgának méltányos időben való kívánása, megszüntetése annak a szokásnak, hogy úrdolgára és napszámra dobszóval hivattgtik össze a nép, a feles számú munkások visszaküldetnek s minden kárpótlás nélkül elvesz rájok nézve az a nap. Kívánják a vasárnapi munkaszünet megtartását, kifogásolják az alacsony napszámbéreket, továbbá azt, hogy a cselédek családtagjaitól 15—20. napszámot követelnek és pedig többnyire nagy munka idején és hogy a cselédek családtagjainak kisebb napszámot fizetnek. Ezek azok a sérelmek, amiket az alispán a hivatalos adatokból, mint társadalmi és hatósági utón or- vosollmtókat figyelmébe ajánl uz értekezletnek, felsorolván még a hatóság állal idáig tett intézkedéseket is. Maliié László (Nagy-Varsány) szólalt fel először. Az ő munkásai — úgy mond — kijelentették előtte, hogy ők mindennel megvannak elégedve, nincs semmi kívánságuk, de — osztozkodni akarnak. — Kifogásolja, Tórazúrás volt mindeu szava szivének. A szegény Irinuska pedig mikor meglátta u hű'len szerelmest, egy másik ajtón hirtelen kiosout, hogy a dal kicsalta köuy nyékét elrejtse. De már késó volt, a figyelmes Arlhür kivette a dal melódiájából a szöveget is, meg aztán észrevette a titkos, a nöma könnyeket is. Ott is csengett füleiben még az oltár elótt is u mikor annak a másiknak esküdött örök hűséget — hogy : >0j reményién I db miért ii kecieglotu? Úgy is tudom uem »oltára eltemetsz . . . .« Esküvő után az ifjú pár násiutra Indult. Négy bét múlva kerültek hasa. Mindketten gatdag tapasztalatokat siereztek, már t. i. egymás siemélyc felól. — Juliska újdonsült férjet kissé szórakozottnak, vagy inkább unalmasnak és némi részben titkolódzónak ismerte fel. Arthur pedig? Uram bocsá ..................már csak kimondom, kis feleségecské jében egy uagyon is veszedelmes tulajdonságot fede zeit fel. Egy alkalommal — inár ide haza voltak — sie mére is vetette Arthur: .Te Juliska! ügy látom te olyan kis lány voltál, mint a melyikről a dal Így szól: „Ennek a kis láoynak a szeme olyan kerek: a hányat lát annyit szeret.* — Ekkor U'ött ki oz elsó háború molyból — terméaieteseu - Ju i*ka került ki győz tesül. — Arlhür barátunk kénytelen v-ilt az asszonyi könnyek előtt meghátrálni, meghunyászkodni. — Sőt tovább ment, még bocsánatot is kért. Ezután? . . . unpireuden voltak a különbnéM-U- lönb sc'nák. A város nuyokái megint ö szedugták fejd két. Volt is miért. Egy szép napon arra ébredt szegény Ailbur ha rátunk, bogy — nincs feleség. Hazaszökött. „Nem baj — gondolta — majd vi»sta jón.* Addig is étkezni eljárt a „kék oroszlán“ ba. — Büjtt borba fulasztotta. Itendescu éjfélben járt haza. Egyszer aztán megunta a sok kicsapongást, bűnbánó arezot öltve — ..IV Y f R V I D K 1C.“ hogy a hatóság az ő pinasaival szemben nem telt eleget. Vidovich László fós/.olgabiró kijelenti, hogv ó a Maliié László kívánságával szembeu nem tehette mUgát lúl a törvényén, és karhatalommal nem rakathatta ki a isetédekct csak azért, mert twok szoczialistak lettek. Salamon Tivadar indítványozza,hogy mini n szolga- bírói járásra nézve alakittas-ek egy-egy küldöttség, amely a panaszokat a helyszínén úgy a munkások, mint a munkaadók részéről vizsgálja meg es a lehetőség szerint a kellő megnyugtatásokkal szolgáljon. Jdrmy Miklós a főkolomposok ellen a legszigorúbb eljárást sürgeti. Ezzel szemben Salamon l'ivwlar megjegyzi, hogy ezt a mozgalmat erővel elnyomni nem lehet, mert akkor titokban fog az terjedni s váratlanul fog kitörni a láng. Moravck Gusztáv szemelvényeket olvas fel a „Fóld- imire/ő* *-bül s ezekből konstatálja, hogy ift kommunizmus van, nem pedig szocziálizuius. Kállai) Iludolf, báró Feilitzsrh Ucrtliold lőispáu, Liptai) Béla Salamon Tivadar indítványát pártolják. Bleuer Lajos a munkás törvényjavaslat mielőbbi törvénynyé válását tartja a baj legbiztosabb gyógyszerének. Haas Mór a lázilók ellen kíván erélyes intézkedéseket. Salamon Tivadar részletezte ezután uz általa indítványozóit járási küldöttségek megalakítási módját és feladatait. Az indítványt az értekezlet elfogadta. Ezzel báró Fcilitzsch Bcrthold főispán az értekezletet berekeszlette. — Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Mint értesülünk, e hó második felében, több fontos tárgy elintézése végett, rendkívüli vármegyei közgyűlés fog összo- hi válni. — A sznbolcsiucgycl „llesseuyel-kör“ megalakulása. Lapunk olvasói elölt ismeretes az a mgy fontosságú és sivár társadalmi viszonyaink közölt örvendetes életjelenségként üdvözölhető mozgalom, mely I vármegyénk főispánja, báró Feilitzsch Bcrthold Öméltósága indított meg abból a czélból, hogy Nyíregyháza s/.ékhelylyel egy vármegyei közművelődési es irodalmi egyesület alakíttassák. Az ez ügyben a múlt hó elején megtartóit értekezletből kiküldött bizottság uz alapszabály tervezetet elkészítvén, annak tárgyalására és a megalakulás kimondása czélju- ból a főispán úr őméllósága e hó 8-dikáu délután 2 */2 órára újabb értekezletet hívott össze a vármegyeháza nagytermébe, amelyen vidéki és a helybeli meghívottá oly nagy számban jelentek meg, hogy u nagyterem egészen megtelt, akár csak egv restaurácziós vármegyei közgyűlés-alkalmakor. Az értekezletet a főispán úr Öméltósága nyitotta meg, üdvözölvén a megjelentekéi, s föl- hivátl azután dr. Prok Gyula ideiglenes jegyzői, az alapszabály-tervezet előterjesztésére. A javaslat felolvasása után hosszabb eszmecsere indult meg, amelyben a főispán úr Öméltóságán kívül Koviich István, Halasi János, Po- rubszky Pál, ár. Jósa .hullás, Sütő József, Martinyi József, Mikecz János alispán, dr. ICíltay Iludolf és Haus Mór vettek reszt. Ezután az értekezlet általánosságban és részleteiben elfogadta az alapszabály-terv zetel s fölkérte a főispán ur Öméltóságát, hogy január hó 29-dikén d. u. 2*/, órára hívja össze közgyűlésre azokal, kik az ideig a kültagjaiul belépnek, a tisztikar és választmány megalakítása cz-'ljából. Az értekezlet mély köszönetét fejezte ki báró Fcilitzsch Bcrthold főispán ur Öméltósága irányában, ki megindítván e nagyfontosságu mozgalmat, lehetővé telte azt, hogy a fölvetett eszme iránt már most is oly nagy érdeklődés mutatkozik. Örvendetes jelenségként jegyezzük föl még azt a körülményt, hogy a 8-án tartott értekezleten megjel nt a nyiregyh izi gazdaközönségnek nehány képviselője is. reményt nyújtva ez állal arra, hogy végre valahára he lesznek vonhatók a nyíregyházi jómódú gazdák is abba, hogy közművelődési czélokért ők is anyagi áldozatot hozzanak, amitől eddig teljesen távol tartották magukat, átengedvén e nagy adó egész terhét az intelligencziáuak. — Az ize. iskolaszék megalakulása. A helybeli stutusquo izr. hitközség uj képviselete a napokban alakult elaieut Ju iskájáért. — Még azok tettek szemrehányást szegéuy fejének Elnevezték lumpnak, knrhelyuek, kártyáinak. Azért csak haza vitte Juliskáját Ismét megszökött, de már nem haza, hiúéra u nagy világba. — Megszöktette egy elegáns gép“zmérnők. Szegény A-- thür, szegény Arthur, sokat elgondolkozott ügy raagá- nos óráiban; miért is nem azt a másikat választotta. Ctak haza ne kisérte volna azon a napon az: a gonosz, tettető füriát, most boldog lenne Da így? . . . már vége mindennek. Elhatározta, hogy boszut áll mindkettőjökőn, akkor aztáu végett vet önmagának is. Szabad-ágot kért s kapott. Elindult s keresve-kereste a csábitól, meg a hűtlent. Bizonyosan Budapestre szöktek Felmeul Pestre. Elment minden nagyobb vidéki váro-ba, sehol sem futták róluk. Mintha csak a föld nyelte volna. el. De hát hiszen nagy a világ. • • • * Egy esztendő ml. el a leirt események étr. ILini- szombathy Irma is megtalálta remóuysége c-illagát. a mely ueui kecsegtette, annál kevésbé temette el, tunem boldiggá, megelégedetté tette. Skvór Emil ifjú Ulkipl-xtornak még a szeret c-'t- I u Arthur barátunk e.kuvéj'o megtetszett a szép barna szemű uvoszolyő lány. Ez ismeretségből kifolyólag gvak- ran eljárogatott Ittnu-káck házáztbox; addig addig, hogy egy szép tavaszi napon megkérte kezét és nem kapott kosarat. így fakadt ki Irmasks boldogságának fája ArtbUrék boldogtalan-ágs felett. * • 188* oki. hó egyik estéjén kószált sörökből álló levélkéi kapott StTór Enilne liszteletes s-zuny. A levélkét ai Irmáék házát oly rég Idő óta kerülő Arthur ktúdte; melyben a következő sorok állottak. 3 meg. megtartván ez alkalommal újonnan megválasztott elnók-nek, Baruch Anniidnak beiktatását is. Ugyanekkor vala-wlatoll meg a hitközség Iskolaszéke is. — Elnökké < gvhangúkig megválasztalott Blau Pál földbirtokos; — iskola‘■/.•ki tagok lőttek: Bergslein Lajos, Burger Mihály, Deutsch Géza, Führer Mihály, dr. Gara Leó, dr. Har- stein Sándor. <lr. Haj mann Foul 1-s dr. Shicarcz Izidor. Ledőlt válaszfaluk. A helybeli izr. jótékony nőegvlet mulatságai tudvalevőleg a farsang legsikerültebb mulatságai köze tartónak. Egy erősen érezhető hiányosságuk azonban külőiióseu az utóbbi evekben rendszerint meg volt s ez a keresztény családok távolmaradásából állott. Pedig ha valahol, úgy Nyíregyházán 1 diet joggal elmondani, hogy a felekezeti külömbseg nem képez választófalat a társadalmi életben. És a két helyheti nőegylet mulatságaiban még is ennek ellenkezője volt észlelhető. — Az előjelek után ítélve, most ledőlnek e válaszfalak a farsang mulatságaiban is. A keresztény, 'agy jobban mondva általános jótékony nőegylet mulatságaiban ép úgy, mint az izraelita nőegyletében, amelyet szombaton tartanak meg a „Korona* termeiben ,Knz- vacsora* czim alatt s amelyen inig egyrészt keresztény „pinc/.érnők* is)seolgúluak fel, addig másrészt a keresztény li ital emberek is tömegesen szándékoznak resztvenni. — A vármegye közigazgatási bizottsága c havi rendes ülését nem e hónap második csütörtökén, hanem f. hó 20-án fogja megtartani. — Érdekes mulatságot rendez a farsang utolsó napján a nyíregyházi jótékony nóegylet. Jelmez estélyt tart ugyanis, mely iránt már is megyeszerte igen nagy az érdeklődés. A jól induló farsangot ez élénk mulatság előre láthatólag méltán fogja befejezni. UAL A nyíregyházai polgári olvasó egylet szokásos bálját ezen a farsangon is megfogja tartani. Köztudomású tény, hogy báljaink közölt ez az egyedüli, a melyen a fiatalság a legkellemesebben es l< gfesztelencbb módon mulat; azért már ezúttal is felhívjuk az érdeklődőket, hogy ismerőseik köreben a bál sikere érdekében mindent elkövetni szíveskedjenek. A rendező bizottság már legközelebb teljesen szervezkedik s a bál rendezéséhez fog. — Szilveszter estély. A helybeli kereskedő-ifjak egyesülete a mull év utolsó estéjén pompásan sikerült tarsas mulatságot rendezett a kör helyiségeiben, melyek ez alkalommal zsúfolásig megtellek. — Batyu-bál. A helybeli kereskedő ifjak egyesülőié, mint azt már jelentettük, február hó 5-én tartja meg batyu-bálját az ág. ev. központi népiskola dísztermében. A nagy sikerűnek Ígérkező mulatság meghívóit a héten küldik szél. — Vérengző huszárok. Durgonits Antal és Fóg- lein István huszárkáplárok szabadságra mentek haza .Szegzárdra Nyíregyházáról. Szabadságukat arra használták, hogy folyó hó 5-ikén éjjel a Kossuth Ltjos-ulczá- ban kél szegzárdi legényt összevagdaljanak. A vérengző hadfiak, midőn a katonasághoz mentek, már akkor megígérték, hogy a mint hazajönnek, leszámolnak velük, ígéretüket most he is beváltották. Szűcs és Fuksz, Így hívják a két összovagdalt legényt, egy lányosháztól jöttek ki, miaun őket a Kei iiuszuikáplár kivont karddal megtámadta. A legényeket haldokolva szállították lakásukra. A szegzárdi rendőrök csak nehezen tudták a vérengző huszárokat lefogy vezezni. — A szeleburdi, regény egy kötetben, irta Gypt Egy fi itat leány története, aki családjában az „enfauf terrible“, de csupt szivjóság, kedvesség és szeltem. A mamája, aki maga is szeretne még fi ital szinbeu feltűnni, miudeu áron férjhez akarja adui, de csak gazdag kérőhöz: a kis szeleburdi azonban csak szivére hallgat és végül az még is mutatja a helyes utat. E'.t a: egyszerű történetet írja meg Gyp az ő sziporkázó, pezsgő, eleveu és ahol az érzés skálája mégkiváujo, igazán költői stílusában. Oym az egész regény, mint egy szép tavaszi nap, amikor néha egy kis felbó is mutatkozik az égen, de végül még is diadalmasan állja meg helyét a verófény. A díszesen kiállított kötet most jelent meg az Egyetem«“ Kegénytárbau és ára 60 krajezár. Kiadja Singer és Wolfuer Budapesten. „Ha valaht csak egy szikr&nyi jó indulattal volt iráutum, jöjjön mielőbb, hadd láthassam még egyszer, mielőtt meghalnék. (N. u'cza 18 szám.) Arthur. Könuybe ábbadt szemekkel nézett Irma férjéro. Ez megértette. „Menj édesem, mondá Emil határozottan. Vagy várj, úgy is pap vagyok, hát én is megyek.“ „Nem hittem, moudá Irma az útban, hogy oly hamar végc/zen vele az a hotegség?* „Hja! mondá Emil, a rendetlen élet, a bánat keresztje hamar a földre tipor.* „De talán itt is vagyunk már! 17—18, mondá lrma,*s dobogó kebellel lépte át az tantereden báz ku- •zöbjet. Az elsó kanyarodásnál egy csipke fókötói Öreg asszony jött veltlk szembe«. Bizonyosan a bázmeatirué lehetett. „Ebben a házbin fék-zik betegen Taivótgyi Ur? kérdé Irma reszkető ajkakkal.* „Ebben — fetell az asszony, de már nem beteg.* „Nem? mondák mind ketten*. „Nem! mert pár perc'czcl ezelőtt meghalt, • ppen most teritetiuk ki,* mondá sz anyóka. „Szent 1-ien! xikoltotl Irma, férjé keblére borulva, »irt csen- d«-«n, siratta elsó eszményéi, talán elsó szerelmét, második szerelmesének kebelén. Az a néma fajdalom átragadt a férjre is, mert két nagy kényes ppet ts ia szét- morzsolt ujjat kózótt. „De menjünk be — mondá az • nyék1. Szegény még Csík ezelőtt fél órával is úgy várta Óoöket, azt mondta, biztos benne, hogy eljönnek, nem akar addig meghalni * „Szegény -zerencsétlen! az Isten nyugtasson meg.* Midőn behp'ek a halott olt fckQdl nyugodtan -zenvedé-td uMn. — Szenvedés-dó ’a arczán mintha még most is «me kifejezés Olt volna: „« kik ifjusá gukbao ballép-st követnek el, meglakolnak a halál pereiéiben.* Lengyel József, Unitó.
