Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-31 / 44. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1897. 44-ik számához. nek; mert minden nemzet alapja a vallás-erkölcs, mely ha megvész: Róma ledől s rabigába görnyed A haza, mely születésünkkor szeretettel ölel kebelére, melynek kebelén játszuk el gyermekjátékunkat, melynek kebelén épiljük fel ifjuságunk ábránd kepeit, fellegvárait, melynek kebelén hullatjuk el lérlikori munkálkodásunknak omló verejtékéi, mely keblére fo^ad, nyughelyet ad, ha a halál hosszú álmára hajijuk le°fejűnket, melyet sehol a nagy világban fel nem találhatnak: ezt a kedves hazát és aunak ezred éves lörtéae ét ismertessük tneg növendékeinkkel, h igy ennek képét vésse be szive lelke rejtekébe Ápoljuk keblünkben a hazaszeretetet, hogy Islen után ezt szeresse legjobban, ezt ne cserélje fel soha hazug ámilók eldorádójával sem; hogy ragaszkodjék ennek lakóinak nyelvéhez, szokásaihoz, alkotmányos jogaihoz; tekintse e hazát ugy, mint őseitől reá szállott szent örökséget: uz ősök példáján fellelkesülve szeresse ezt ugy, rnint őseink szerették, hogy életűket és vérüket készek voltak feláldozni, ha ezt veszedelemben látták. Isten és a hazaszeretet ápolása mellett fejlesszük és ápoljuk növendékeinkben a felebaráti szeretetet. Felebarátaink összesége képezi a nemzet fogalmát, kik velünk egy nyelvet beszelnek, egyenlő szokásokkal birnak, kiknek egy érdekük van: e haza önallósága, jóléte és boldogsága. Szeressük ezeket úgy mint idvezitőnk parancsolta: „A mit akartok hogy az emberek cselekedjenek veletek" stb. Ezt ápolják növendékeinkben, hogy szeressék egymást nem, rang, vallás felekezeti különbség nélkül: ne tekintse eretneknek a kalholikus a protestánst, hanem vele egyenlő jogú honpolgárnak, kiknek egy Istenük, egy hazájuk, egy érdekük és vég czéljuk van. Igy és ezen irányban végezve tanítói működéseinket a beállott második ezer évben: megfogjuk hóditani e hajiát a magyar nemzet számára. Akkor egységes magyar nemzet fogja lálni a Kárpátoktól Adriáig terjedő magyar hazát; egy nyelv, egy szokás, eyy érzelem fogja egybeolvasztani a magyar nemzetet. Egy szellem, egy érzelem .által lelkesített nemzet, megfogja állani helyet a jöhető veszedelmek kőzött is, jobban kifejlesztheti erejét képességét; méltó helyet foglalhat a müveit népek sorában. Ilyen gondolatok és érzelmek hatása alall üdvözlöm önöket tisztelt kartársak e beállított mások ezred első évében. I-lenre a magyar hazára és felebarátainkra irányított tanítói nemes munkálkodásunkra Isten áldását kérve, a gyűlést ezennel megnyílom. rjjf Lapunk t. előfizetőit, a kik ;i lapunkért, járó (lijakkuI még hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük, hogy a hátralékos összegéket, lapunkhoz legutóbb már mellékelt s a hátralékos összegeket is kitüntető postautalványok lelhasználásá val, hala dékta lanul beküldeni szíveskedjenek. A községek t. elöljáróságait szintén kérjük, hogy — amennyiben a „Nyirvidék" folyó évi előfizetési dijat még nem fizették volna be, — azt a nekik szintén megkiildött és kitöltött postautalványokon beküldeni szíveskedjenek, mert egyébként a hátralékos összegek kénytelen lestünk, a járási főszolgabíró urak utján, szorgalmazni. Tisztelettel a „Nyirvidék" kiadóhivatala. UJDONSÁUOK. — Halottak napja, llulló falevél, dér-verte avar, varju-sereg a lak tetején: hervadásnak, elmúlásnak a képe a szomorú temetőben, ahol a kegyeletes emlékezet világokat gyújt ezen az estén az elhalt kedvesek sirj ii fölött és virággal borítja. A halottak emlékének ez a kultusza évről-évre terjed, s a milyen nemes, amilyen szép és magasztos: ám ne sértse szemünket, ha ilt-ott ki is rí a kegyeletes ténykedésből nevetséges emberihiuság. — Meglelnek ma a temetők gyászra emlékező, elveszett boldogságot sirató emberekkel és az emlékezésnek gyújtott lángok megvilágítják a temető éjjeli sötétségéi. — Az emberi szívnek egyik legnemesebb vonása ez a megujuló kegyelet. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselő testülete november hó 5-én, pénteken d. u. 3 órákor ülést tart. A közgyűlés tárgysorozata meg nincs összeállítva. — A vármegye közigazgatási bizottsága jövö havi rendes ülését november hó ll-éu csütörtökön tartja meg a vármegyeháza kis termében. — Küzdelem a dlfteritisz ellen. Ismeretes dolog — annak idején a fővárosi sajtó is a legteljesebb elismeréssel emlékezett meg Szabolcsvármegye e nagy fontosságú kezdeményezéséről, — hogy a vármegye közgyűlése, dr. Jósa András indítványára feliratot intézett a kormányhoz (és ennek pártolása végett átiratot a törvényhatóságokhoz) abban az irányban, hogy a difteria ellen való védekezés lehetősége és sikere érdekében — épen úgy, mint a himlő-ojtás, u difteria ellen való praeventiv ojtás is kötelezővé tétessék és ehez képest az ojtásokhoz szükséges szerűm ingyen szolgállassék ki. Vármegyénk e fontos kezdeményezése a legmagasabb orvosi tekintélyek által, már mindjárt kezdetben, nagy örömmel fogadtatott, s dr. Jósa András főorvost, aki a közigazgatási bizottságban az indítványt fölvette, legelső országos orvos-kapacitásaiok melegen üdvözölték. Most — mint magán uton értesülünk — Szabolcsvármegye közönségének e kérdésben tett — s lapunkban annak idején egész terjedelmében közölt — leiirata folytán a belügyminiszter a jövő hó folyamán ankétet fog összehívni Budapestre, ahol is meg fogják állapítani a fölvetett eszme megvalósításának módozatait. — A tiszántúli ref. egyházkerület e hó 26-án tartotta meg közgyűlését Debreczenben. A közgyűlést a püspök imádsága nyitotta meg, a melyben Isten aidasat kérte a nemzettel együttérző királyra, hazára és az egyházra Ezután hosszabb beszédeit mondott, a melyben megemlékezett a közelebb történt fontosabb egyházi és az egyházat is érdeklő országos eseményekről, különösen ő felségének a liz történelmi szobor felállítására vonatkozó kegyelmes elhatározásáról, a mely a legnagyobb örömmel tölti el a magyar protestánsokat. Indítványozza tehát, hogy a kerületi közgyűlés hódoló feliratot intézzen a királyhoz. (Hosszas, lelkes éljenzés.) Kegyelettel emlekezett meg a püspök néhai Pechy Tamásról és a kollégium megalapítójáról, néhai K. Tóth Antalné Simonffy Polyxénéról, kiknek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. Kiemeljük még a "püspök jelentéséből, hogy a debreczeni kollégiumnak jelenleg 1181 növendéke van 46 tanárral. A gimnáziumban most túlzsúfoltság van, a min előbb-utóbb, uj parallel osztályok felállításával kell segíteni. Szomorú része a jelentésnek a mélyen gondolkozóba ejtő csökmői eset. Csökmőn közelebb magas eg:yházi adó miatt 171 családfő jelentette be az egyházból való kilépését. Az alsó szabolcsi hajduvideki egyházmegye Lengyel Imre kerületi tanácsbirót gondnokká választván (Éljenzés), helyének betöltése végett a gyülekezetek szavazásra hivatnak fel. Most került a sor az egyházkerületi egyházi főjegyző választásáról felveit küldöttségi jegyzőkönyvnek felolvasására. A másodszori szavazás revíziója szerint Zsigmond Sándor 364, Dicsőfl József 360 szavazatot kapott. Több szavazatot ezeken kívül a küldöttség érvénytelennek talált vagy függőben ha gyott. Mindjárt hosszú vita támad a b.-ujfalui egyház inegfellebezet 3 szavazata felelt A vita ezután a körül forgott, hogy a szavazatszedő küldöttség helyesen és jogosan járt-e el, akkor, midőn az első összeszámolásnál elnézest formai hiányok s elkövetett tévedések kiderítése végett a szavazatokat revízió alá vette s hogy a függőben hagyott szavazatokra nézve elfogadtassanak-e utólagos igazolásai az illelő egyházaknak? A vitában részt vettek: Kiss Albert, Thaly Kálmán, Uray Imre, Mezőssy Béla, Biky Károly, u kik valamennyien élesen megtámadták a szavazatbontó küldöttséget, az egész eljárást inkorektnek, a szavazatreviziot jogtalannak mondották s uj szavazás elrendelését kövelelték. Ellenben Tisza Kálmán, Tisza István, Baczony Lajos, Lengyel Imre, Degenfeld József, György Endre s még többen a küldöllségi jelentés alapján a választás megörökítését kívántak. Három óráig tartó izgatott vita után névszerinti szavazással 58 szóval 22 ellen kimondották, hogy Zsigmond Sándor 366 szóval Dicsiifi József 361 szavazata ellenében a tiszántúli kerület megválasztott főjegyzője, a mivel a közgyűlés végeit ért. — Megyebizottsági tagok választása. A napkori választókerületben megválasztott Lányi Aulai elhalálozása, ugyanott megválasztott Kovács Mátyás lemondása, a nyiradonyi választókerületben megválasztott Mezey Illés lemondás; i, a szent-mihályi választókerületben megválasztott Kálmán János, a pócs-petrii választókerületben megválasztott Földváry tíerzson, a nyir-baktai választókerületben megválasztott Balog Antal, a lisza-löki választókerületben megválasztott Pál János elhalálozása folytán megüresedett bizottsági tagsági helyeknek választás utján leendő betöltésére határidőül folyó évi november *10-ik napjának délelőtt 8 órája tűzetett ki, az őszi rendes közgyűlésen, a választási eljárás vezetésére pedig a következő bizottsági tagok választattak meg: I. A napkori választókerületben elnökül Káliay Leopold, alelnökül Petrovich Gyula. 2. A nyir-adonyi választókerületben elnökül Szentrniklóssy Sándor, alelnökül Marton Gyula. 3. A pócs-petrii választókerületben elnökül Buday Gyula, alelnökül Szilcz Ferencz. 4. A szent-mihályi választókerületben elnökül Kozelka Lajos, alelnökül Homolay Gyula. 5. A nyir-báktai választókerületben elnökül Jármy Ödön, alelnökül Seregi János. 6. A lisza-löki választókerületben elnökül báró Vay Arnold, alelnökül Bagdy Imre. — Gyászrovat. Következő gyászjelentést vettük: Benedek János m. kir. honvéd-huszár százados, Géza, Zoltán és Ferencz árván maradt gyermekeivel; özv. Benedek Lászlóné és gyermekei; Megyery Géza curiai biró, a nyíregyházai kir. törvényszéki elnöke, neje Katona Amáliával és leányuk Megyery Gzeleszta s férje dr. Horváth Józseffel; Megyeri Megyery Jolán és férje Török Alajos fájdalomtól megtört szívvel tudatják a legszeretőbb nő, legjobb édesanyja, meny, testvér, n igynéne és sógornőnek Vasmegyeri Megye y Borbálának férjezeti Benedek Jánosnénak folyó évi október 25-én éjjeli 2 órakor, boldog házasságának I l-dik évében bekövetkezett gyászos kimúltál. A megboldogult hűlt tetemei folyó évi október 26-án délután 4 órakor kukoricza-utcza 5S. szám alatt saját háznál beszenteltetvén, Szabolcsniegye Kemecse községbe szállíttatnak, hol is a róm. kath. egyház szertartása szerint, folyó hó 27-én délután 2 órakor fognak az anyaföldnek visszaadatni ; az engesztelő szentmise-áldozat pedig, Kemecsén folyó hó 28-án reggeli 0 órakor mutattatik be az egek Urának. Kassa, 1897. évi október 25. Áldott legyen emlékezele s az örök világosság fényeskedjék neki! — Jóváhagyott alapszabályok. A magyar királyi belügyminiszter a kisvárdai jótékony nőegylet alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. — Jótékonyczélu hangverseny. Bogsch Liszló ésSantroch Alajos helybeli főgimnáziumi tanárok, a főgimnázium dísztermiben, az iskolai egyesületek javára 1897. évi november hó 3-an, szerdán jótékonyczélu hangversenyt rendeznek. Belépő dij: ülőhely 2 korom, állóhely 1 korona, deák-jegy 30 kr. A hangverseny kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Ruzsooyi testvérek üzleteben s este a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Az érdekes hangverseny műsora a következő: I. Bendel, Nocturne. Zongorán előadja Szénfy Erzsike úrhölgy. II. Meyerbeer, Hugenották ,Apród ária". Énekli L'ikics Ilona úrhölgy, zongorán kiséri Santroch Alajos úr. III Taussig Concert Fantasie. Zongorán előadja BogschLiszló úr. V.Beethoven. Trio C-moll. Hegedűn, gordonkán és zongorán előadják Holfinann Emil dr., Santroch Alajos és Bogsch László urak. VI. Schumann, ,A két gránátos". Énekli Mayer Ferencz úr, zongorán kiséri Sintroch Alajos úr. VII. Coppée, Pardon. (Monolog.) E őadja Gilli Lajos úr. VIII. Mendelssohn. Concerto E-dur, A lagio et Á'legro. Előadják zongorán, négykézre Szénfy Erzsike úrhölgy és Bogsch L iszló úr. — Figyelmeztetés. Az 1889. évi védtörvény 35. §. alapján mindazok, kik az 1898. évi ujouczállitásra, mint I-so. II ik. III ik korosztálybeliek vaunak felhiva, vagyis a kik 1877 ik, 1876 ik és 1875 ik években születtek, tekiutU nélkül, hogy erre nézve külön szóbeli vagy írásbeli fel szó itást várnának és tekintet nélkül arra, hogy helybeli illetőségűek-vagy sem, ezennel hivatalosan felhívatnak, miszerint a váro«i katona ügy osztály hivatalában folyó évi november hó végéig személyesen megj

jlenni, vagy iráshni jeleotkezni szig'oru kötelessésükn.'k ismerjék. Az idegen illetőségűek még arra nézve is felhívatnak, hogy jelentkezésük alkalmával utazási vagy egyéb okmányukat is bemutassák. — A ki ezen jelentkezést elmulisztja, kihápást követ el és 5 frttól 100 frtis terjedő pénzbüntetéssel bűnteteodő. — A „pazonyi szőllő-telep"-röl érdekes sorokat olvasunk Matolay Béla ur tollából, Zeinplénvárraegye hivatalos lapjában, a .Zemplén'-ben. A virágzó szöllőtelep keletkezése törtenetének rövid ismertetése után, az idei szüret eredményéről a következőkben számol be Malolay Béla ur : ,A lezajlóit vi

b- szüret után igyekszem hiven beszámolni az elért eredményekkel. A mintegy 250 hold területnek az a része, melyet a szakértők immúnis talajnak nyilvánítottak, ma mind be van ültetve, 12 hold kivételével, melynek azonban már legújabban akadt gazdája, s a telepítés már itt is ezen az őszön kezdetét veendi. Ma már mintegy 81',, hold van termőképes állapotban, melyből azonban csak J9 hold 4 éves, a többi 2 és 3 éves ültetés. Termett pedig mintegy 763 gönczihordó bor és 3500 frt ára csemege-szőlő. Az egyes telepitők termése kővetkező: UJ A telepítő neve Termő terület k. hold Hány éves? K atürt műit mennyisé, ge gönciihordóban: 1. Teleky László 6 r—= 4 és 3 97 2. Malonyay Ferencz 12 4 és 3 150 3. Krayzell Ottó 15 4 és 3 150 4. özv. Zvolenszkv M.-né 14 4 és 3 120 5. Matolay Béla 10 3 70 6. Nyiri Berlalanné 2 4 30 7. Keler Imre 2 2 33 8. Katona Béla t és 3 2'., 30 9. Szalay Béla 4 2 30 10. Vinnay Géza 4 2 28 1 i. Kempinszki Ottóné 5 3 25 12. Csemege-szőlő mintegy 3500 frt ára. A termett must czukortartalma 17-től 22 V, fok közölt váltakozolt, mely jelből s a tavaly termett borok minőségéből ítélve, reményünk van olyan bort állítani piaczra, mely ugy állandóságával valamint kellő erejével és zamatjával a legjobb asztali, sőt a pecsenye borok mértékét minden bizonynyal elfogja érni, annál is inkább, mert a borok legnagyobb része a nagyban való termelésre kiválóan alkalmas „Olasz rizling" és „Ezer jó" fajokból szüretelt." Kifejezést ad végül Matolay annak a reménységnek, hogy a tervben levő nyíregyháza—sóstói villamos vasút végállomása a pazonyi szőlő-telepre fog kihelyeztetni. — Egy gyermek tűzhalála. Tragikus csapás érte teguap a fovárosbau Somlyódy János mándoki szolgabíró családját. A szolgabíró felesége, született Zoltán Jolán urnő, néhány hete ideggörcsökben szenvedő 3 éves leánykáját, a kis Olgát fölvitte Budapestre ős a Stefánia gyermekkórházban helyezte el. A leányka jobban is lett s az anya vasárnap örömtől repeső szívvel kihozta a kórházból és magához vitte szállodabeli lakására, hogy másnap haza utazzanak. — Hétfőn este az urnő theát főzött a kis Olgának, s e közben a kezében volt szeszes üveg fölrobbaut s az égő folyadék reá fröccsent ugy az ő, valamint kis leánya ruhájára. A kétségbe esett asszony kirohant a folyosóra, a bol éggő ruháját leszaggatták róla Még el sem oltották teljesen az égő ruhafoszlányokat, mikor a szerencsétlen anya visszarohant a szobába, hogy gyermekét megmentse. A kis Olga már tehetetlenül vergődött a földön s noha a ruhákat róla is azonnal leszaggatták, teste ekkora telve volt égési sebekkel. Újból visszaszállították a gyermekkórházba, a hol egy napi kínlódás után ma este meghalt. A szerencsétlen anya fájdalmában az őrüléshez áll közel. Férje másnap délután megérkezett, de a kis Olga már nem is ösmerte meg többé. — 1848. Már ötven éve, hogy elmúlt. — Még csak ötven éve, és már alig emlékszik reá valaki. Az ereklyék fogynak, a holtak porladnak, a tlrköveket ellepi a noh, az emlékeket elhalványítja az idő. Ekor megelevenitésre, szellemei felidézésre vár. Itt az ideje. Egy félszázad elmossa a történet tónveiről a vérszagot, a lázító bosszu-vágyat, a színpadi festéket s csak a nagy arányokat, a nagy események nagy lelkű hőseinek emlékét őrzi meg. Ezekből aztán össze lehet rakni egy iagy korszak mozaik képét. Még az emlék nagyon is eleven, még az egyéni fájdalom nagyon is sajog, addig mindeüki má9 szempontokból nézi a dolgokat, addig nem szólhat a história. Most biztosan lát. É ő alig maradt abból a korból, ezek felől Ítélhet. Ha tovább halasztja beszédét, ha még most is félne föllebbenteni i fátyolt, hibáznék. Egyre fogynak alatta az emlékek, egyre gyengül a szem, mely alátekint. Soha szebben nég nem mutathatta volna Klió a félszázad ellőtti nagy idők és nagy emberek történetét, mint most tette. Tolát nem kisebb művészekre bizta, mint Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor a kiknek szerkesztésébeu jelenik meg az a hatalmas dí<zmű, mely ezernél több egykorú képben, nyomtatvány kézirat és ereklyemásolatban mutatja be a szabadságharcz történetét. A pozsonyi országgyűléstől kezdve a bujdosás évéig, kitérve a kor nagyjainak életére egész Kossuth haláláig. Megtépett lobogók, kicsorbult kardok, kovás puskák, golyójárta nttilák őrzik itt a dicsőséges kor emlékezetét. A hősök arczképei, fényes csataképek azok, magyarázó térképével váltogatják egymást. Az ereklyék, Batthyány, Kossuth, Petőfi, Damjanich stb. reliquiák oly pompás képtskben