Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-29 / 35. szám

N T í R V I D É lí" zolása szerint azon összeg, melyet a termelő a még le nem aratott terményére egyes úzérektől ez év külöm­böző hónapjaiban előlegül felvett kétszerte, sőt három­szorta kisebb azon ősszegnél, mint a melyet a termény értéke a beszállítás, illetve az átadás idejében képviselt s így a hitelező által előlegül adott pénz rövid 3—4 havi időtartam alatt 100, sőt 200 perczentet jövedel­mezett, ami egy évre kiszámítva 300-tól 800-ig terjedő százaléknak felel meg, tehát a nyereség a koczkázattal szemben arányosnak és reálisnak nem tekinthető ; miután az a körülmény, hogy az üzérek a búzát átlagosan 5 forinton alól, a rozsot pedig pedig átlag 4 forinton alóli összegen, de egyes esetekben a búzát 3 frt 40 kr.-áron, a rozst pedig 2 forinton vették meg a meg­szorult termelőtől, nem a tisztességes polgári hasznot mutatja, hanem azt igazolja, hogy az előlegek, illetve vételek a megszorult termelők kényszerhelyzetének ki­használásával, s annak világos anyagi romlására tör­téntek, s miután az itt csak röviden érintett, de az egyes kimutatásokban tüzetesen ösmertetett adatok az 1883. évi XXV. törvény 1. szakaszában szövegezett uzsora vétségét látszanak megállapítani s miután már ma előre jelezhető, hogy a jelen és a jövő év folyamán az állami adókés egyébb köztartozások behajtásainak ered­ménytelenségét s a hova tovább mindig jobban észlel­hető általános elszegényedést a fentebb mir általunk megállapítottnak mondott gabona-uzsora rendkívül nagy mértékben és arányokban való terjedésse okozza: ugyan­azért a beszerzett adatok mellékelésével az 1883. évi XXV. törvény 10-ik szakaszára való hivatkozással a kis-várdai járás úgyszólván minden egyes községében elterjed uzsora vétség megtorlása végett ugy a magán, mint a nem cse­kélyebb mértékben veszélyeztetett közérdek megóvása szempontjából a törvényes eljárásnak hivatalból való el­rendelése iránt a vármegye közig, bizottsága a m. kir. igazságügyminiszter Őnagyméltóságához feliratot intéz. Kiiüondotta továbbá a bizottság a gazdasági hitelszövet­kezetett megalakításának szükségességét s e nagyfontos­ságú mozgalom előkészítésére — fölkérvén elnökül a^főis­pán ur őméltóságát — küldöttséget alakított, melynek tag­jaiul Mikecz János alispánt, Szikszay Pál főügyészt, gróf Pongrácz Jenőt, Somogyi Gyulát, dr. Meskó Lászlót, gróf Vay Tibort, Bory Bélát és az ügy előadóját: Komis Géza aljegyzőt választotta meg. — Letiltott magyar mise. Ismeretes, hogy a munkácsi görög-katholikus egyházmegyéhez tartozó haza­fias érzelmű görög-katholikus hívek küldöttség utján arra kérték föl Fircsák Gyula munkácsi görög-katholikus püs­pököt, hogy vezesse be az egyházmegyéhez tartozó plé­bániákon a magyar liturgiát. Firczák püspök válaszában megígérte, hogy a magyar liturgia ügyében a római kúriánál közre fog járni s a maga részéről is rajta lesz, hogy a hívek óhajtása minél hamarabb teljesedésbe menjen. Ugyanez a küldöttség fölkereste annak idején Vaszary Kolos herczegpritnást is, a ki közbenjárását a maga részéről szintén megígérte. — Az ügy foly­tatása szintén ismeretes. Firczák Gyula püspök tényleg megtette a kezdeményező lépéseket, a hazafias mozgal­mat a római kúria azonban az egész vonalon leszerelte s a magyar liturgia bevezetését egyenesen letiltotta. Most Mária-Pócsról telegrafálják nekünk, hogy az odavaló gör.-kath. lelkész a Mária-napi bucsu alkalmával mintegy tízezer főnyi bucsus óhajtására magyar misét akart mon­dani s ez iránt a munkácsi püspöki udvarhoz előzetesen kérdést intézett. Firczák Gyula püspök, a pápai tilalom kényszere alatt nem merte engedélyezni a magyar misét, hanem azt betiltotta. A bucsun résztvevő dorogiak, szám­szerint mintegy négyezren, erre kijelentenék, íiogy a misét ily körülmények között nem hallgatják meg. El is utaztak a nélkül, hogy az isteni tiszteleten megjelentek volna. így olvassuk ezt, a M.-g szombaton megjelent számában. — Lemondás. Dr. Somlyódy László, a nyirbog­dányi járásnak csak az imént kinevezett járásorvosa, állásáról leköszönt. — Jegyző gyakornokok értekezlete. Méltányo­lást érdemlő mozgalmat indítottak meg Szabolcsvánne­gye jegyző gyakornokai és segédei a jegyzői nyugdíj egyletbe leendő felvételök tárgyában. E czél miként való a kivitelére vonatkozólag e hó 22-én a vármegyeház kistermében, csekély számban ugvan, értekezletre gyűl­tek össze, s megállapították azon módozatokat, a melyek­nek értelmében a nyugdíj egyletbe leendő felvételük iránt a lépéseket megteszik. Kürthy Fcrencz dombrádi segéd jegyzőt illeti legelső sorban az elismerés mint a ki az értekezletet össze hívta, s a kit munkásságának elismerésül az értekezlet elnökül választott. — Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi mi­niszter a tiszai járás gazdasági tudósítói tisztességre Szikszay Sándor mándoki lakos, uradalmi titkárt ne­vezte ki. — .Nagy müvész-estély. Ki ne ismerné ma már a Friedmann fiukat? Városunk szülöttei ezek, tipykus selfmadman-ek. Szegény sorsból emelkedtek saját erejük­ből, egyik a másikat támogatva, tanítva, segítve elismert nevű művészekké. A legidősebb József, már több izben bemutatta magát szülő városának ; jelenleg a debreczeni zenede jónevü tanára, a zenei társadalom kedveneze, felvirágoztatója. Nem rég rendezte Debreczenben ama híres konczertet, a hol négy kis bőgővel quartelt, — zongora triók, — unisonok ejtették bámulatba a hálás közönséget. A második, a Saynu, a lágy hangú gordonka művésze, szintén ismert budapesti zenetanár, kitűnő he­gedűs, zongorázó, de művész a kisbőgőn. Hosszú, lágy piánói, tiszta csengő staccatói elandalítanak, máskor fel­villanyoznak. A harmadik, a Sándor, a művész család büszkesége, reménye, még alig 20 éves, már a bécsi opera prim hegedűse, és sokszor solistája. Briliáns tecli­nica és erőteljes tónus az ő kiváló jellemvonása. Ily társasághoz szegődött Südfeld Méta k. a., a kit egyszer hallottunk és már rokonszenves megjelenése, de hatás­vadásztot nélkülöző, elegáns, művészi játéka megszeret­tetett velünk. Ez a társaság rendezi e hó 9-én az ev. iskola dísztermében hangversenyét. A közreműködő erők és a műzészi élvezet régóta nélkülözése biztosítja a si­kert, melyet a remekül összeállított programul is fokozni fog. Vonós trio, Goldmark, Bazzini, Popper, Rubinstein szerzeményei, kit ne vonzanának. Városunk műértő közönsége mindig rokonszenvvel kisérte a „Friedmann" fiuk haladását művészi pályájukon, és ugyanez érzelem­mel hallgatta meg bemutatójukat. Most sem fog a kö­zönség elmaradni. — Önkéntes tűzoltóink, a pincze tüzek oltásánál szükséges füstfogó álarezok beszerzése költségeire érde­kes diszgyakorlatot rendeztek a mult vasárnap délután a városháza udvarán s utána szinten igen jól sikerült műkedvelői színi előadást a színházban Az előadásoknak mint halljuk — elég szép anyagi sikerj is volt. A tör­tént felülfizetésekről szóló nyugtázást más helyen közöl­jük. Lapunk legközelebbi számában pedig közölni fogjuk azon kereskedőknek a neveit, kik leginkább érdekelve lévén ez ügyben, a czél eléréséhez utólagosan hozzá­járultak. — Szerencsétlenség. Vad Ferencz, a gávai pénz­ügyőri szakasz vezetésével megbízva volt fővigyázó, e hó 23-án d. u. 5 órakor a vcncsellői révnél fürdés köz­ben a Tiszába fulladt. A szerencsétlen ember holttestét Tímárnál fogták ki a Tiszából. — A szerencsétlen eset annál inkább megdöbbentő, mert Vad Ferencz szept. hó l-én Balázs Vilmos pénzügyigazgatósági iktató Ilonka leányával jegyet szándékozott váltani. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — A kisasszony alispán. A „Budapesti Hírlap"­ból veszszük át a következő jóízű történetke elbeszélését A kultuszminisztériumban sokat mulatnak egy fiatal díj­talan segédfogalmazón, a ki annyira szórakozott volt a minap, hogy . . . Inkább majd előrül kezdjük a dolgot. A Wlassics Gyula személye körül szigorló fiatalember a a minap egy levelet kapott, hogy azt tegye borítékba s czimezze meg a belül olvasható névre. A díjtalan segéd­fogalmazó, a ki gondolatban éppen ideáljával foglalko­zott, szórakozottan tekint az írásba. Ni . . . hát őt is Ételnek hívják? Drága Etel! A te nevedet csak szépen illik leírni. Uj tollat hozat s pompás kaligráfiával ráírja a boritékr,a a mint itt következik: Nagyságos Matolay Etel le. a. Onagyságának Sátoralja- Ujliely. A leragasztott levelet aztán beküldte a miniszternek. Öt perccel később kihozták a miniszter szobájából a levelet, a melynek borítékjára kék ceruzával a követ­kező rövid, de velős szavak voltak Írva: Matolay nem Etel, hanem Etele. Nem kisasszony, hanem alispán. A segédfogalmazó újra leírta a címet a rni azon­ban már nem vo|t olyan név mint az, a mit, minisz­ter inkriminált. — A központi ovodában a beiratás szeptember 1 éu veszi kezdetét, melyről a tisztelt szülőket van szerencsém ezennel értesíteni. Nyiregyháza, 1897. aug. 27. Melczer Margit, közp. ovonő. — Vasút díjszabási tanfolyam a kereskedelmi akadémián. A magy. kir. államvasutak es az illetékes székesfővárosi kereskédelmi testületek támogatásával a mult évben megnyílt díjszabási tanfolyam, mely a kereskedőknek alkalmat nyújt a vasúti árufuvarozási ügyletekhez szükségen foutosabb tudnivalókat rövid idő alatt gyakorlatilag elsájátitani, a folyó tanévben is meg tartatik. Az első évben elért siker, melyről a budapesti kereskedelmi akadémia évi jeíentése is beszámol, remél­ni engedi, hogy azt a hézagpótló intézményt nz ille­tékes körök saját érdekűkben az idén is fel fogják karolni, az előaiásokat ezúttal is Gonda József állam­vasuti ellenőr szep'ember márczius hónapokban heten­kintí két esteli órában fogja tartani a ;kereskedelmi akadémián. A beiratások hétköznapokon déli 12—2 óra között történik Audrássy-ut 73 sz. a. III. emelet közép folyosó 47 6Z. a. — Az önkéntes tűzoltó egylet által folyó évi augusztus hó 22-eu megtartott diszgyakorlat és színi­előadás alkalmával befolyt 167 frt 09 kr., erre kiadás volt 54 frt 76 kr., marad tiszta jövedelem 112 frt 33 kr. Felü fizettek. Megyery Géza úr 2 frt. Bercs László úr 2 frt, Mikecz János úr 2 frl, Mandel Emil úr 1 frt, Piringer Jánosné úrnő 1 frt, Friedman Miksa úr 1 frt, Mikecz Dázső úr 50 kr. S'ern Jenő ur 1 frt, Baumeister Ernő úr 1 frt 50 kr. Kosik Kálmán úr 1 frt, R.usz Slmuel úr 40 kr. Komjáthy József úr 1 frt, Juhász Etel úr 1 frt, Kivác> P. Pál úr 1 frt, Rozenthál Ferencz úr 1 frt. A tisztelt felülfizetők, nemkülönben a támo­gatásával támogató nagyérdemű közönség, valamint a czélunk sikeresitése érdemében közre működött műked­velők az egylet nevében fogadják legm dyebb köszö­netünket. A nyíregyházi ö. t. e. parancsnoksága. — Az uj-fehértói tanuló ifjúság folyó hó 22-én hangversenynyel egybekötött nyári-tánczmulatságot ren­dezett, az eredmény ugy anyagi mint erkölcsi tekintetben kielégítőnek mondható. Felülfizettek: Nozdroviczky Jenő 3 frt, Szunyoghy Miklós 3 frl, Gencsy Sámuel 2 frt 30 kr., Gsernyus Lőrincz 2 frt, Gsajkos Gyula 1 frt 30 kr. Szunyoghy András 1 frt 30 kr., Nánássy István 1 frt, Sesztay Pál 1 frt, Salkovits Lajos 1 frt, Szoboszlay Imre 80 kr., Wittmann Gyula 65 kr. Aranyos József, ifj. Katz Sámuel, Szoboszlay Albert, M. B., Kálmánchey János, 50—50 kr. Ajtay József, Grünberger Ignácz, Nagy Sán­dorné, Posgay Gyula, Posgay Béla, Lisszauer Ernő, Stark Sámuel, Lefkovics Ernő, Kádár Béla, Frimmer János, Nánássy János, File Károly, Kálmánchey János. Kabay Sándor, Kulcsár Endre, Remethján Pál, Balogh Lajos, Morvay György, N. N. 30—30 kr. Liebstein Dávid 20 kr. Szabó Sándor 15 kr. Sipos Ferencz 10 kr. Fogadják a fentnevezettek a rendezőség nevében legőszintébb kö­szönetemet. Szunyoghy Fcrencz, r. b. elnök. — Köszönet nyilvánítás. Kötelességemnek isme­rem köszönetet mondani a uj-fejértói tanulóifjúság ne­vében az uj-fehértói dalegyletnek s különösön ennek karmesterének Szabó Gyula urnák és Mayer Ferencz urnák a nyíregyházi dalárda tagjának szives közreműkö­désükért. Szunyoghy Ferencz, r. b. elnök. — Utkiépités. A kisvárdi régi vásártéren keresz­tül építendő útszakasz létesítése tárgyában (költségelő­irányzat 4667 frt 27 kr) a m. kir. állimépitészeti hiva­talban augusztus hó 23-án versenytárgyalás volt. Aján­latot teltek: Reiclunann Ármin (Debreczen) 4 százalék engedéssel, Führer Zsigmond fiai (Nyíregyházán) 5 szá­zalék árengedéssel, Kis Illés (Kisvárda) az előirányzott költséggel, Reizmann Hermán és Grosz Benő (Kisvárda) 58 százalék engedéssel. Ez utóbbi ajánlat lett elfogadva. — Nyilvános számadás. Szabolcsvármegye intel­ligens, uemeslelkü közönségének a „Napkor-vidékiDalkör* iránt 'tanúsított áldozatkészsége kötelez, hogy midőn működő tagok hiányában e dalkör feloszlott, annak pénztári állapotairól a nagy közönség elótt beszámoljak. A dalkör megalakulása, 1885. febr. 19 óta Nsgos Kállay L :pót orsz. gyűl. képviselő úr elnöklete alatt 18 disz, 49 alapító és 70 ptrtoló, összesen 137 tagot számlált; kiknek tagsági dija, mint a dalkör bevétele a közbeeső műkedvelő színielőadások jövede'mével megközelíti az ezer o. ó. frtot. Ezen ezer frtból a dalkör 100 azaz egyszáz frttal belépett az „Erdélyi Közmivelődési Egylei" alapító tagjai közé; 140 frt költséggel a napkori két kath. népiskolát kipadoztatta: 145 frt erejéig pedig több izben, apróbb részletenkint a napkori szegény iskolás gyermekek felruházási költségeihez járult. Most működő tagok hiányában a dalkör feloszlani kénysze­rülvén, megmaradt 601, aza hatszáz egy frt 34krjátez évi kamatjával együtt nemes intentiójához hiveu a „Szabolcsmegyei Takarékpénztálban" gyümölcsözteti; mely összeg a feloszló gyűlés határozata értelmében évi kamataiból ezer frtra tőkésittetik. Ezen ezer forint­nak kamaljai a/után évenkint fele részben a napkori latin és görög szert, rkath. iskolák „népiskolai könyv­tárának" gyarapítására, fele részben pedig ugyanazon iskolák rongyos gyermekeinek lelruházására foguak fordíttatni. Midőn a mélyen tisztelt tiszteletbeli, alapító ós pártoló tag uraknak eme curturális, népnevelési ügyben hozott nemes áldozatkészségükért, a „Napkor-vidéki Dalkör" nevében hálás köszönetemet nyilvánítani sze­rencsés vagyok, egyszersmind mély tisztelettel esedezem, miszerint eme rövid elszámolásom kegyes tudomásul vétele mellett a további számadástól felmenteni mél­tóztassanak! Többiekben magas kegyeikbe ajánlt, haza­fiúi tisztelettel és dalár üdvvel maradtam Napkoron, 1897. augusztus 22 Szabó Miklós, gk. lelkész, a Napkor vidéki Dalkör pénztáruoka és r. működött tagja. — A magyar kir. államvasutak igazgatósága következő sorokat küldöte be hozzánk: Folyó hó 22-én megjelent több fővárosi napilap azon hírt hozta, hogy f. hó 20 án a Budapest Kelenföldi pályaudvaron súlyos kimenetelű vasúti katasztrófa lörtént, mely közben számos utas is megsérült. Minthógy ezen körülmény részben nem felel meg a valónak, részben túlzásokat tártaimiz, kérjük a tisztelt szerkesztőséget, szives kedjék becses lapja legközelebbi ssámában a tényállást következő képen helyre igazíttatni: A f. hó 20 án Budapest felé Jközlekedett 208 sz. déli vasút személy­vonatból a Budapest Kelenföld állomáson — úgy mint rendesen a Prágerhof—Budapest K. p. u. közvetlen kocsit ki kellett rendezni, mi végből a tartalék moz­dony hátul rávárván a vonatra, a kerdéses kocsit egy mellék vágányra kirendezte é3 a vonat utolsó négy koc-iját ismét a vonaton visszatolta. Ezen utóbbi mive­let alkalmával félre értés folytán, a kocsik a mozdony­tól lekapcsoltatván, a visszatolásnál erősebben neki­mentek az ugyanazon vágányon állott vonatrészre, minek folytán két kocsinak egy-egy ablaka eltörött és néhány podgyász darab a tartóból leesett. Ezen alka­lommal utazók nem sérültek meg, a mit azon körülmény is bizonyít, hogy sem az állomási, sem a vonatkísérő személyzetnél nem jelentkezett az ulazók közzül senki sem, a ki valami sérülést felmutathatott volna. — Öngyilkosság. Röszler Gyula nagy-károlyi szü­letésű borbély legény e hó 28-án, d. u. 5 órakor gaz­dájának Moor Józsefnek orosi-utezai udvarán főbe lőtte magát. Élőbb egész nyugodtan elvégzett egy beretválást, aztán a borotvát letéve, kiment az udvarra s ott meg­lőtte magát, mint mondják azért, mert reménytelenül szeretett. Haldokolva beszállították a városi korházba. — A cséplőgép áldozatai. Boros István napszá­mos, a halászi ev. ref. egyház tagjában működő cséplő­gépnél dolgozván, a gépész figyelmeztetése daczára" fel­ment a gép dobjára; bal lába besiklott a dobkerékbe és az azt térden alul összezúzta. — Hasonló szeren­csétlenség érte Kovács Mihályt Nagy-faluban, a ki ott a Feldheiin tanyán étető volt a gépnél. Jobb kezét bekapta a gép s ugy össze törte hogy amputálni kellett. — Somossy orfeum Nyíregyházán. A híres Somossy féle orfeum a jövő héten, e hó 31-én városunkba érkezik s ugyanez nap este a Pacsirta vendéglő kert­jében felállítandó színpadon nagy előadást rendez. A kiváló társulat ez idő szerint Temesvárott játszik s az ottani lapok nagy elismerései irnak róla. Tőlünk Kassára mennek. Részletesebben hirdetési rovatunkban. — Vizbe fúlt. Lévai Nagy István 13 éves fiu e hó 24-én fürdés közben a tégla-gyár mellett egy gö­dörbe fult. — Öngyilkosság Rakauiazon. Id. Grünstein Pé­ter rakamazi gazda-ember, gyógyithatlan betegsége miatt istállójában felakasztotta magát. — Mire észrevették halva volt. — A leányaevck eredetéről, áokszor képezi ér­deklődés tárgyát, hogy mii jeleutenek tulajdonképen a különböző leánynevek. Néha azt is mondják, hogy sem­mit sem jelentenek, pedig ez nem áll, mindenik név­nek meg van a maga jelentése, bármely nyelvből szár­mazott légyen is az I/y pl. a görög eredetű Dorottya (az Isen ajándéka), L túra (a szánalmas), Helen ( ragyo­gó), Katalin (» sz-juoérmes), Múlania (a sö ét). Litinból vettünk át a következő használtabb neveket: Angyalka, auguszta (a felséges), Klára (a tiszta), Francziska a) szabid), Líona (a bátor), Margit (a gyöngy), Natálb a) vig kedélyű), Paula (a megelégedeti), a zsidó nyelv­ből származnak: Anua (a kedve ), Jmka (a kegyelem gyermeke), Rebeka (a jól táplált), Zsuzsánna (a tiszta), Sira (az uralkodó) — Német nyelvűek: Berta (a tündöklő), Emma (a házias), Hedvig (a barczias), Matild (i hősuő), Zílma (a gazdag) stb. — Lehet-c védekezni a sertés vész ellen. A ser­tésvész, sajnos, ma már aunyira ösuiert betegség, hogy annak tüneteiről, lefolyásáról s az általa okozott nagy­mérvű károkról beszélni, vagy irni felesleges. Alig van az országnak vidéke, hol e betegség ne lépett volna már fel pusztitólag s a hol eddig nem mutatkozott, ott bizo­nyára az idén szedi áldozatát. Nem is az a kórdós ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom