Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-25 / 30. szám
Melléklet a „Nyírvidék" 1897. 30-ik sxámáhox. nem találjuk; bajos volna ezen útról mindezt kiszorítani, irányát akkor sem lehetne megváltoztatni. Nyíregyháza városa ezen utat nagy költséggel szépíteni akarja, ezt igazán nem tenné helyesen; inert a város terjeszkedésének és szépítésének úgyis az „Éralatti kertek" vannak kiszemelve; a város polgármestere állal szóba is hozatott egy uj vasúti út nyitása. Az-rt a régi út szépítésére szánt összeg fordíttassák inkább egy uj vasuti főút nyitására, még pedig kisajátítás utján a Szécsényi térrel egyenes irányban a vasúti állomás elé. Kzen terv jóformán semmi akadályokba nem ütköznék, mert a Barzó-féle házat a város úgyis kiakarja sajátítani, mindössze a vasúti vendéglőt kellene feláldozni, de ezt egy kevéssel arrébb újra föllehelne építeni. Előre is elképzelhetjük, hogy ezen út igazán díszére válna a városnak, mert csakhamar a legfőbb útját ez képezné; itt emelkednének a legdíszesebb villaszerű lakások, melyek az idegenre nagy hatást gyakorolnának. Egész más képe volna igy a városnak. Az állomás ha esetleg újra épülne, helyét nem igen változtatná, inert úgy a vasuti hálózatot is változtatni kellene; hely pedig máshol nem igen van ahhoz. Ha a város intézői ezen tervet keresztülvinni elmulasztják, a város előhaladúsának egyenesen gátat veinek elébe, s méltán érheti őket szemrehányás az utódok részéről. I. J. A nyomorultakért. A szerencsétlenség minden alakban szánalomra indítja az embert. Sajnálkozunk, ha béna egyén nyújtja felénk csonka karját alamizsnáért esdve, megdöbben a szivünk, ha a testileg nyomorék vonszolja előttünk járásra képtelen végtagjait. A könyörülő emberi szív alamizsnát nyújt a szerencsétlennek s fohászt az egek urához, hogy hasonló sorstól mentsen meg mindenkit. De van ennél még nyomorultabb sors is. Amikor ép tagok, ép értelem mellett égészs !ges, munkabíró egyén van tétlenségre kárhoztatva, mert nem tudja magát megértetni, a ki ha beszélni tudna, nem alamizsnáért könyörögne, hanem munkát kérne, melylyel becsülettel szerezhesse meg kenyeret, mig így az alamizsnát setn tudja kikoldulni, mert néma. Majdnem minden falunak van ilyen szerencsétlenje, némelyiknek több is. Régi időben nem hittek el, hogy ilyenekből is lehet derék embereket nevelni, de ma már töbl szörösen be van igazolva, hogy ha intézetbe mehetnek, nemcsak mesterségeket lanulnak tnc c r, hanem beszélni is megtanítják őket. Édes hazánkban nagyon sok ezeknek a szerencsétleneknek a száma. Az ib'JO-iki népszámlálás Magyarországra 1G073 siketnémát mutatott ki, ebből Szabolcsmegyére 258 esik. Hány jó munkás válhatnék ezekből, ha tanítva lennének, a minthogy az a néhány száz, akit Váczon, Budapesten, Kolozsváron, Temesváron és Aradon képeztek emberré, mindannyija maga keresi a kenyerét. Van ezek között asztalos, szabó, czipész, betűszedő, kőmetsző, szobrász és más foglalkozást űző. Németországban több gyáros, vállalkozó, írnok is találkozik köztük, Amerikában pedig, a hol legtöbb gondot fordítanak reájuk, még siketnéma pap, tanító, postatiszt stb. is van. Magyarország még nagyon hátra van ezen a téren. Az elmúlt évben csak 400 sikelnémát neveltek, a mig ugyanezen időben Németországban (>000, Amerikában 7000, sőt Ausztriában is 1200 volt az intézetben tanítottak száma. — Nagy baj az, hogy az állam csak az utóbbi időben kezd velük s oktatás ügyükkel behatóbban foglalkozni, de inert a tanítás nagyon költséges — egynek-egynek a lanilá-a 200—400 forintba kerül évente — sokat nem tehet a pénzügyi helyzet mostohasága miatt. Ennél is nagyobb baj, hogy maga a közönség tájékozatlan, azt sem tudja, hogy van-e inlézet; a szülők, a kiknek ilyen szerencsétlen gyermekük van, nem érdeklődnek irántuk s rendszerint már akkor kérdezősködnek, a mikor a gyermekük a tanilási kort túlhaladta s többé fel nem vehető. Találkoznak azután igen sokan, akik, ha arról van szo, lio^y a sikelnémákat is tanítani kellenék, azt mondják : tegye az állam, ez az ő érdeke. Hiszen igazuk van nekik, de ugyanezzel a joggal kívánhatnánk, hogy mindenféle iskolát az állam tartson fenn, mert bármi történik is egyesek tanítása és nevelése érdekében, az mind állami érdek, s mégis mit látunk? Községek, testületek, egyhá/.ak, sőt magánosok is vetélkednek, hogy iskolákat és olyan intézményeket létesítsenek, a hol munkabíró és értelmes egyénekké képezik ki a gyermekeket, csak éppen a legszerencsétlenebbek, a siketnémák, vakok és hülyék nevelésével és tanításával nem törődölt senki sem a legutóbbi időkig. Valóban hézagpótló munkát van hivatva teljesíteni a nemrég alakult „Testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolító országos egyesület", a mely feladatául tűzte ki, hogy a nagyszámú szerencsétlenek sorsán javítson, mert a 16073 siketnémán kivül 15430 vak és 15908 hülye is van Magyarországban s összesen csak 9 intézet: 7 a sikelnémák, 1 a vakok és 1 a hülyék számára, úgy, hogy ezeknek a szerencsétleneknek óriási száma még ma is állatias sorsnak néz elébe. Ez a jótékony egyesület, a melynek védnöke Vaszary Kolos bibornok herczegérsek, elnökei pedig gróf Batlhyány Gézáné és Rakovszky István államszámszéki elnök, tágkörü működést fejt ki a szerencsétlenek érdekében. Különösen három irányban működik. Felvilágosítást nyújt a szerencsétlenek szülőinek, segélyezi a szegényeket, s intézeteket és iskolákat létesít úgy a vagyonosabb szülők, valamint a szegényebbek számára is. — Különös gondot fordit a szerencsétlenek ipari kiképzésére s a felnőtt iparosok munkáinak értékesítésére. Ez a kiválóan humánus egyesület a legnagyobb mérvű támogatást érdemli meg s mert a tagsági dijak oly csekélyek, hogy p. o. rendes tagok évi 1 frtot, a pártolók 5 frtot, az alapitó tagok pedi? egyszorsmindenkorra 25 frtot fizetnek, a miknek fejében az egyesület .Kalauz" cziinü hivatalos havi közlönyét is kapják, lehetővé teszi, hogy még a legszegényebb sorsban levők is hozzájárulhassanak a szerencsétlenek megmentésére irányuló magasztos emberbaráti munkához. Mi magunk is melegen ajánljuk ezt a nemes czélu egyesületet olvasó-közönségünk figyelmébe s egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyesület titkári hivatala, mely Budapesten VIII. ker. Sándor-utcza 38. sz. alatt van, felvilágosítást nyújt a siketnémák, vakok vagy hülyék erdekében hozzá intézett minden kérdésre. ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés volt a vármegyénél e hó 24-én d. e. 10 órakor, melyen — főispán ur őméltósága távol lévén, Mikecz János alispán elnökölt, ki bejelentvén, hogy br. Feililzsch Berthold főispán ur akadályozva van a közgyűlésen való elnöklésben, üdvözölte a megjelent bizottmányi tagokat, s jelezvén a rendkívüli közgyűlés összehívásának szükségességét, a tanácskozást megnyitotta. A napirend előtt röviden fölszólalt Kállay András és sajnálatának adott kifejezést ama tény fölött, hogy egy olyan fontos állásnak a betöltője, mint a főispán, aki egy vármegye adminisztrációjának az élén áll, mint tartalékos tiszt fegyvergyakorlatra behivalik s az alól nem rnenletik föl, holott ez, különösen a mi viszonyaink között, midőn uj főispánunk van, sok nevezetes közérdek hátrányára történik. Kállay András felszólalása jegyzőkönyvbe vétetni határoztatván, áttért a közgyűlés a napirendre. Első sorban az újonnan rendszeresilendő állatorvosi állások ügye került a közgyűlés elé. A vármegye legutóbbi közgyűlése ugyanis feliratot intézett a belügyminiszterhez öt uj járási állat orvosi állás rendszeresítése érdekében, kérve ez állások fizetési illetményeinek az állami javadalmazás terhére való fölvételét. A belügyminiszter a kért öt állatorvosi állás helyett háromnak a rendszeresítését engedélyezte, de nem az állami javadalmazás terhére, hanem akként, hogy azok költségei a vármegyei ebadó alapból fedeztessenek. E miniszteri leirt folytán a közgyűlés elhatározta a három állatorvosi állásnak — T.-Lök, Nyírbátor és Nagykálló székhelyivel — való szervezését s megbízta az alispánt, hogy azok betöltése iránt a szükséges intézkedéseket tegye ineg. Egyben pedig fölirat intézését határozta el a belügyminiszterhez, kérve, hogy a további két állatorvosi állás rendszeresítését, a jövő évtől kezdődőleg, az állami javadalmazás terhére engedélyezze. Zemplen vármegye álirala kapcsán, amelyben köszönetet mondanak Dokus Gyula főjegyző szíves fogadásáért a legutóbbi főispáni installáció alkalmával — elhatározta a közgyűlés, hogy köszönő iratot küld mind azon vármegyék közönségéhez, melyek a főispáni beigtaláson magukat képviseltették. Ezután a niillériiuuii emlék oszlopok leleplezési ünnepélyeinek idejét és sorrendjét állapította meg a közgyűlés, úgy és akként, amint azt annak idejen mi is megírtuk, kipótolván az egyes programmokat — az alispán indítványa szerint azzal, hogy az ünnepélyek sorrendjébe isteni tiszteletek tartását is fölvette. Dr. Jósa András ismeretes és lapunkban is egész terjedelmében közölt előterjesztését a diflerilisz elleni védekezésre vonatkozólag a közgyűlés teljesen magáévá téve, ily értelemben a törvényhozáshoz és a belügyminiszterhez felirat intézését határozta el és azt, hogy e kezdeményezés pártolására az összes törvényhatóságok fölkéressenek. Somogyi Gyula indítványára a közgyűlés dr. Jósa András főorvos irányában elismerését nyilvánította. A közgyűlés munkafeladatai egy részének járási bizottságokra leendő átutalása kérdéséről lapunk vezér-czikkében emlékezünk meg. A járási iskolai felügyelői állások rendszeresítése kérdésében a közgyűlés a szükséges intézkedések megtételével az alispánt megbízta. Ez ügyre még visszatérünk. — Ezután több szabályrendelet dolgában intézkedett a közgyűlés. Az orosi jegyző-választást — a beadóit felebbezés elvetésével — jóváhagyta a közgyűlés. Több község számadásainak és költségvetésének letárgyalása után, az alispán a rendkívüli közgyűlést berekesztette. — Mi' ccz János alispán e hó 26-dikán egy havi szabadságidőre fürdőre utazik. Távolléte alatt az alispáni teendőket törvényszerinti helyettese: Mikecz Dezső főjegyző látja el — Kinevezés. A pénzügyminiszter Sopronyi Károly pénzügyőri titkárt pénzügyigazgatói helyettessé nevezte ki s szolgálattételre Szolnokra helyezte át. — Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a nyíregyházi biczikli-egylet, valamint a nagy-kállói olvasó-egylet alapszabályait a jóváhagyási záradékkal ellátta. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Járossy Sándor ügyvéd, nyíregyházai lakóinak a Nyíregyháza állomástól a város belterületén át Sóstó fürdőig s onnét Kótaj, Ibrány, Buj, Berezel és Gáva községek érintésével Vencsellőig s ezen vonalból Ibránynál kiágazólag Nagy-Halászig vezetendő keskeny nyomtávú, villamos üzemű, esetleg gőzmozdonyu helyijérdekü vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Uj vasút. A ti-zapolgár-nyiregyházai helyi érdekű vasút-részvénytársaság befejezte a tiszalök-bűdszentmihályi vonal építését. Kerelmére a kereskedelemüg)i miniszter a műtanrendőri bejárást elrendelte. A bejárást julius hó 20-án. tartották meg. — A városok rendezéséről szóló javaslat kérdésében dr. P^p Tibor Mármarossziget polgármestere a következő fö.hívást intézte városuk polgármesteréhez: Tisztelt kartársaki Niimc-sak a magunk érdeke, de orszá gos érdek is, kötelességünkké teszi, hogy a jelenleg szőnyegen levő, a városok rendezéséről szóló törvényjivaslat alkalmából kisértsük meg módot taláni arra, hogy tapasztalatainkat, véleményünket, óhajtásainkat egymás közt megbeszélhessük, kicserélhessük s azokat illetékes helyeu kifejezésre is juttassuk. Hogy mindez ideig a magunk részéről a helyzet javítására nézve semmi lépés nem történt, annak okát első sorban az egymással való érintkezés nehézségben kell keresnünk. Állandóan nehéz hivatalunkhoz lekötve, az ország egész területén szét szórva nem volt alkalmuuk eszmecserére és közös akcii óra, a kezdeményezés nehézségeitől pedig mindnyájan visszariadtunk. Az eddigi pisszivitás megszüntetésére elérkezett az idő. Mi M-Sziget r. t. város tisztviselői a/, ügy igazságába vetett bizalommal ragadjuk meg a kezde ményezést és hívjuk fel az országban levő összes kartár sakat a szervezkedésre. Ne várjunk tovább, alakítsuk meg országos egyesüleünket és a szőnyegen lévő javaslattal szemben igyekezzünk véleményünket érvényesíteni Vélemények szerint egy értekezlet tartása volna az első lépés Erre vállalkozunk mi most s ezennel meghívjuk összes kartársainkat f. évi aug. hó 23-án M. Szigeten megtartandó közös értekezletre. Kérjük tehát a r t városok t. polgármestereit, szíveskedjenek e felhívás vétele után értekezletet tartani s f. hó 31 ig bennünket értesíteni, hogy a mozgalomhoz csatlakoznak e és az értekezletre küldenek e képviselőt? Hi az értekezletre legalább 40—o0 résztvevő jelentkezik, az értekezletet megtartjuk s vendégeink elszállásolása és az utazásra a kedvezményes vasuti jegyek iránt a szükséges intézkedéseket megteszszük. M Sziget r. t. város tisztviselői s ezek nevében dr Pap Tibor, pelgármester. — Gyermekgyilkos gyermekek. Lapunk legu óbbi számában hírt adtuuk mar erről a borzalmas törtéuetről, amelyről most a következő értesítést közöl hetjük még. Bjrzalmas eset törtéut f. hó 14-éu Thassou. Két fiúgyermek meggyilkolt egy csecsemő korát alig túlhaladott gyermeket, s szinte megdöbbentő az a kegyetlenség, a melylyel rémes tettüket végrehajtották. Nem boazuállás, nem is valamely tárgynak a birtokbakerítése volt a gyilkolás oka, hinem csak a vágy a gyilkolásra, valami iszonyú állatias 3lvadultság, a mi a két kis bestiát ölni késztette. — F. hó 14-éu estefelé vették észre a két és fél éves Ilijük J mos szülei, hogy gyermekük elveszett. Keresték, kutatták kétségbe esve, jíjveszékelve futkostak egész éjszakán át, s már reggelre telve volt a falu egy vérvád-is hírrel, hogy ellopták a zsidók a kis Ilijük Jánost. Mir már aggasztóvá vált a helyzet, a falu mc<áján csoportok képződtek, izgulom fogott el mindenkit, a mikor a községelőljárósága ludomást vett arról, hogy a kis Szilágyi András azt mondta az atyjáDak, hogy ő tudji hol a gyerek, csakhogy már meg vm halva. A vizsgálat rögtön megindittatott, s a kisvardai járásbíróság vizsgálóbirájának Fiukey Páluak gyors és erélyes vizsgálata után immár napféuyre derült az iszonyú bűneset. Szilágyi András hit hét híján- 13 éves és Polyák János két hét híján 12 éves fiugyerekek a faluvégén, a temető melletti félreeső helyen kóboroltak, a mikor apró kis taligáját tolva, a szerencsétleu kis Ríjlik Jáuos jött u'jokba. A mint a két fiu bevallotta, — s itt egyik a másikra hárítja a mondást — az egyik azzal állt elő, hogy „ki nem állhatom sz ótvaros gyereket, gyere öljük meg!" s ezzel becsalták a csepp kis fiút a temetó melletti gazzal benőtt mély árokba. Ott Polyák János, — mintha csak kéuyelmesebbé akarta volua tenni társi munkáját — azt mondta a thic káuak, hogy nézzen csak az égre, milyeu szép madár repül ott, s mikor a szereucsétlen gyermek fejét az égnek emelte, torkou ragadta az ídőstbbik fiu Szilágyi András s addig folytogatta inig c ak bele nem fárad", a hadouázó két kis kezet pedig a tiitalabbik gonosztevő Polyák János szorította le, aztáu hogy még életet láttak áldozatukban, Szilágyi bicskát vett elő s azt markolatig döfte az agyonnyomorgatott gyermek nyakába. Ho;;y élt-e a gyermek ezután vagy nem, azt nem lehetttudni.de gondoskodott róla a két kis hiéna, hogy élve ne maradjon; mert e'czipelték egy, az árokban levő odvas nyírfához s fejjel legyömöszőlték a faodúba a kilógó lábacskákat pedig földdel-gazzal elfödték A gyilkos gyermekek tegnapig még tagadták iszonyú tettüket de aztán elmondták, beismertek mindent' A fiatalabbik fiút Polyák J mos a befejezett vizsgálat utáu szabad lábra helyeztetett, mert nem töltvén még be 12 évet, bünvád alá nem vonható. A főbünös Szilágyi András sápadt vézna gyerek a kiról a faluban azt állították hogy két év előtt egy fiu p »j á ának szemét szúrta ki, de ez a vizsgálat soráu constatálható nem volt. — Lóverseny Kisvárdán. A kisvárdavidéki gazdakör választmánya f. hó 8 án tartott ülésében azt a határozatot hozta, hogy az idén októberben lóversenyt rendez. Az a nagy siker, melyet a gazdakör által rendezett verseny a múltban felmutatott, az idén kétségen kivül még fokozódni fog. Az előkészületek már is megindultak. A részletek csak ezu'án lesznek megállapíthatók, de iinuyit már is közölhetünk, hogy neháuy nagyobb dij kitűzése már biztosítva van. — Az alsószabolesi tiszai ármentesitő társulat, melynek székhelye D.-breczen, a társulni balparti árterén foganatosítandó belvizszabályozás és annak kiegészítő részét képező hortobágyi öntözési csatornázás tervezetével már elkészült s a jú ius 30-ikára összehívott választmány elé kerül, hogy a terveknek a minisztériumhoz való felterjesztése és annakutánna a munka kivitele végett intézkedjék. — Öngyikos huszár. Síabados János, a tizedik közös huszárezred negyedik századának szakaszvezetője ismeretlen okból, szolgálati fegyverével agyonlőtte magAt. — Fadlallah alezredes jubileuma. 1857. tavaszán tőrtént, hogy Lóff.er alezredest Arábiába küldték az állami m-ínesek számára méneket vásárolni. Egy vásáron egy villogó tekintetű arabs fiu vonta magára az alezredes figyelmét bátor lovaglá-ával. Mikor megtudta, hogy a bátor kis lovas árva, magával hozta ót Migyarországba, Bibolnára. A kis arabs fiu a debreceni m. kir. méntelep jelenlegi nagyérdemű parancsnoka, Fidla'lah el Hadad Mihály volt, kit a mi közönségünk is igen jól ismer. Jelenleg Bábolnán tartózkodik, a hova néhány héttel ezelőtt hozott Szíriából nyolez pompás arab mént. Au;u?ztus havában lesz 40 éve annak, hogy mint árv i fiu érkéz-tt idegen világrészből Bábolnára és ez alkalomból a bábolnai ménesparacsnokság a kitűnő katona tiszteletére jubileumi ünnepélyt rendez, melyen Debreczen városa is I épviselteti magát. — Nyári mulatság. A Nyírbátorban tartózkodó egyetemi és középiskolai ifjúság au^usz'us hó 1 én a vasút mellett levő kis eidőben a nyírbátoti vöröskereszt egylet, izr. nőegylet és tűzoltó testület javára, jótékonyczélu nyári táncimulatságot reDdez. A rendező bizottság élén : Keade Sándor b, elnök, Mlthé József b. alelüök, Szende Emii b. alelnök, Szeude Pál b. jegyző. Csíha Miklós b. pínztárnok. Deme Sándor b. ellenőr. A rendező bizottság tagjai: Ballá József, Billa Z-igmond, Deme Andor, Fisch Mihály, Gottlieb Vilmos, Katz Ernő, Máthé
